Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

AZ ALKOTNI AM

M

agyarországnak 1949 augusztus húszadikáig nem volt olyan írásban rögzített alaptörvénye, mely az állam valamennyi polgárára egyaránt és kivétel nélkül érvényes azonos jogokat összefoglalta volna. Az államalapító, kemény kezű nagy király, I. István névünnepén látott napvilágot az a törvény — melyet az Országos Levéltárban őrzött eredetiről készült fényFelesleges az Alkotmány minden paragrafusát végig idézni, összehasonlításul azonban talán érdemes néhány mondatot leírni a rendi alkotmányból, melyet hétszáz- huszonhét évvel korábban az ország gazdag nemesei csikartak ki II. Endre királytól. A Klétus prépost által 1222-ben írásba fektetett alkotmány, a pecsétje u'tán elnevezett híres

hamis tanácsaira is hallgattak, vagy saját hasznukat keresték, igen sok részben rövidséget szenvedett: nemeseink fenségünk és elődeink füleit gyakor ízben verdesték kérelmeikkel és folyamodásaikkal országunk javítása iránt..

Ezért a király önmagára és utódaira nézve kötelezően elrendeli a nemesi adómentességet, birtokaik óvott öröklési rendjét, art, hogy a határokon kívül nem kötelesek másként, mint a király pénzén harcolni... és még egy sor más lényeges, azaz a nemességnek lényeges tételt.

II. Endre Aranybullája — legalább is elvben — 1848-ig érvényben volt. Ámbár az „alkotmány” rangját sosem viselte, mint praktikus jogforrás, ugyancsak évszázadokig hatott Werbőczy István „Hármaskönyve”, az 1514-es Dózsa- felkelést követő népelnyomás jogszabályainak összessége.

1848 49 bukása után — hisz Kossuthnak és kormányának nem volt ideje ilyen jogalkotásra — Magyarországnak nem volt írott alkotmánya. Enélkül uralkodott és kormányzott I. Ferenc József matuzsálemi korú élete végéig és IV. Károly, de Horthy Miklós is egy negyed századon át.

Az 1949 év! alkotmánynak nemcsak elődeivel, hanem a nem. szocialista államok jogforrásaival szemben is van egy sarkalatos különbsége. Bevezető szakaszában leszögezi a f ej 1 ő d é s 'tényét:

,,E küzdelem és országépítö munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: A MAGYAR népköztársaság

ALKOTMÁNYA.”

Folyamatót tehát, mely miként a fejlődés megállíthatatlan. Az élet tényei magukkal hozzák majd az Alkotmány bizonyos fokú változtatását, de mit sem változtatnak a huszonegy éve kodifikált törvény korszakalkotó jelentőségén, melyet „mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani”.

ORDAS IVÁN Foto: Komáromi Zoltán

(A fényképfelvételek az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára szíves támogatásával készültek).

<ám/c£eze/ú/adom WiftdmfomJt. o/rtf tífel, hxftf s.szAy « ídnset^ezó tehvényt afSatia;

Törvény

h Magyar Népköztársaság Alkotmánya,

A B*gy feiétsF) hígyrerv*

.. oaJwifitoM* eras&gimfcu. »

<061, wtM«itto» * teiikw' ' «gggy&Xl» éifptó «#•

___4k * «fcäWttfnJifc*» fejktOZ'-t

m *¥': tmil arei 6»

<mtí kfmttij kiAfc«aM*6i

l-xtítkmr* jttiva, * Hsagvof riomiá»- a

* s&wjet&t» <■*»•

nm ú&4pímp>

rlstútt hav<>kb*ti snrmix&mí

rrtiAM-rrU as ViVK tm mexmiMá iurminAm i«.<

(untm iémtmMim nfpiiitk cm km&ä ft mmáiamm l«~

A n*f>í tlrmokrérta

wjtei Ä« * **»«f0i*»i«i< iitU. é. kiütik,Um i&ptö ia««k» trAr

*wd»«»y«iL t 6» l&rmérXmi

egfKtmm {rje*í

k* m * mm# <4 im* ám ■«* í * mm ay. ■ mmmtW'

mm

i. F*mzxtik 'Sé$kHÍÍf***t)(.

i. %. f<) A Ma*yía> Svyk&Aézmijl : «Sn»:

p) A a*jty*r X

r»tf«kí* tiafate» » 4Ág<XS& r*pé. A

f»ía vbiwmm «* *

«###***

lis*8l*mksí>

X i, A Ma%?*í

v<xli x iwtgyOr Mp

>s**t«ítí*6#tt 6íU»$wá*, m

xm-nsti * iÄssSntiafeses wKS: *: éfátémk, Á Mayvaf Srpktu- ♦á*»w4gfe»a «(«■$*»£&•»>* » ii,ufík&wá$

H a <Uiu<yJ> pMiAKt,imít szm* »rémi- » mírokáswssiSÍy Ví*r»>í6sreí.

ÍJ, FEJES5XT.

A trȇ.

I. % (d A Msrns* Sfato&oáméSü'.

A Magyar Népköztársaság Alkotmányának első oldala

képfelvételeken alább részeiben bemutatunk és — amely I. fejezete 1 §-ában leszögezte: „Magyarország népköztársaság.” A 2. §. (1) „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.” (2) „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgotói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják a hatalmat.”

Aranybulla így kezdődött:

„A Szentháromság és oszol- hatatlan egység nevében. Endre, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát- és Horvátország, Ráma, Szerbia, Galicia örökös királya. Mivel mind országunk nemeseinek, mint másoknak is szent István királytól alapított szabadsága némely királyok hatalma következtében, kik néha haragjukban bosszút állottak, néha gonosz emberek

< ,-yf ttmi t arai»/

t • m’pÁy'&w ' v y'y$'

.< í »S

,.\ * - ' '-**>»3

A«*3f^ *«*»o*, fe

■

II. Endre király Aranybullájának pecsétje

MAGYAR.

DECRET/M»* YT*V£

R«S ß*t,Ai * 6>*A*j»Ot

'.adta* ijlyk^iW*«.** * e* * I s~ r w ^ » Dccr«om*bo!, mely« inpaniremriata »««‘•»m5c ,

*rtÄ tarái?*»

r^»,v .*«, Tor .tani ? z n ; „

*rz *S~»& &•«&

?.\%r f <£ 4r *mjK>

nfyi, iitermmthj

ti? 4 ?. irr,

tt *!■ itk 8*»W: f^dtata&taat,^ j f* *r >«#?«**>, fát wtfítpéti •*,-<»,»? ** « | ■>V'f >*?«■?■> **»« « rwbmf»#*«*’ rfryuifi i

' «*A«< <7f&whm*ti*fihff'*b** !

k

be »)%r^iíí>3?ftí'í R * Aa<1 bdfitaeU« ata»?.

Werbőczy István Hármaskönyvének első magyar kiadása 1565-ből.

Az Alkotmány hitelesítő része.

I. István törvényt ül