Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
„ statisztára STOfivteilm. Jellegénél f\ fogva r.em alkalmas arra, hogy a definíciók, mögött rejlő tartalmat a számok tömör nyelvén kiviH egyéb módon is visszaadja. Pedig ha táblázatainak egyik oszlopa felett azt a kifejezést olvassuk, hogy „kjil^Érületi lakott hely", hajlamosak vagyunk ' va- valami féle elvont fogalomra gondolni: Hiszen nyilvánvaló, hogy Magyarországon minden épület valamilyen közigazgatási egységhez területhez tartozik, ha nem a közepén, úgy a belső, sűrűn lakott részének szélén, de esetleg az egyáltalán nem lakottnak a pereimén is. „Kül területi lakott hely’": Ha lakatber na-avon meggondolja, hogy egyáltalán menjen-e messzire. Februárban jártunk Decs-környékén egy tanyában, ahová be, és -ahonnan ki nem vezetett- a hómezőn taposott nypm. A népszámláló . biztos volt az utolsó, aki akkor haf hét leforgása alatt bemerészkedett 'de,. . y , . Természetesen nemcsak ez a jellemző. Vannak tanyaközpontok, tanyabók- rok. melyek megszüntetése nemcsak kialakulásuk történelmi, hanem létük jelenlegi okaj fhia-tt is felesleges, sőt ma hibás lehne. -Ekékhez többnyire köves- út vezet, napjában kétszer talán az autóbusz sem kerüli el központjukat, bája «lé Pof óék zárt liomácfélét ragasztottak. melléje kamrát. Az épület viharvert, a vakolat hullik, a tóközei jóvoltából légiónyivá szaporodott patkányokkal pedig két foxi és egy farkaskutya együttesen sem képes megbirkózni. — Kifúrták &z istállóm falót, a télen félig összedőlt, Ez azonban még hagyján, mert az előző lakó idején a szobában is otthonosan grasszáltak, egy alkalommal le- , rágták a szekrény tetejére állított karácsonyfáról • a szaloncukrot. — Nekünk idáig csak a szekrényeinket silányították tönkre! lan lenne, nem szerepelne a népszám- látási kötetekben. Fogalmazzunk azonban kevésbé szabatosán. ..Külterületi lakott hely" egy magányos erdészház. a Blikkben, gátőr lakása a Tisza mentén, juhásztanya valahol az Alföldön, vasúti őiház, a Kab- hegyen levő tv-adó kornyéke és a Decs- alföldszáüási pedagógus legénylakása. Magyarország 10 315 597 lakosának 8.3 százaléka, vagyis 836194 személy lakott nem kevesebb, mint 14 197 ilyen „külterületen" a legutóbbi "népszámlá- lálá-s időpontjában. Több mint Debrecen. Miskolc, Pécs. Szeged, Szombathely és Kaposvár lakossága együttesen. A szórt települések, a tanyák és szállások kialakulásának történelmi és gazdaságii okaira talán most felesleges szót vesztegetni. „Tanyáról'', „tanyavi- lágról’' olvasva az átlagembernek óhatatlanul a Nagyalföld jut. eszébe. Megyénk aligha, pedig- abbém a sorban melyet a főváros, a megyei jogú váfo- sók összessége, és a tizenkilenc megye adataiból összeállíthatunk. ..előkelő'!,! helyet foglalunk el. A huszonegy között Tolna megye, á hatodik. A megye népességének több mint tíz százaléka (10,4) élt 616 külterületi lakott helyen. Ez 26 963 lakos, több mint. Szeks zárd január elsejei léleks zárna. Mit jelent ez? Elmondhatjuk számszerűen is, bár a statisztikából az olvasónak alighanem elege van már. Tabód lakóinak 59, Ten- gelienek 50.1, Dalmandnak 45,3 százaléka lakott a ..hivatalos" centrumon kívül. A számok azonban ilyesformán csalókák lennének, hiszen ez utóbbi kettő egyben rangos állami gazdasági székhely is, ahol a „külterület” nem zárja ki a modern lakásokat, vízvezetéket. villanyvilágítást, könyvtárt. Elmondhatjuk elméletben és összefoglalva a sokfelé látott, tapasztalt té-' nyékét. Nincs villany, csak petróleum. Az út csak száraz időben járható, de akkor szaharaian poros. Bolt nitics, a postáért messzire kelj menni és az erai van boltjuk,-"iskolájuk, villanyhálózatuk. Utóbbinak;. _a háztartások gépesítésével kapcsolatos minden összefüggésével és előnyével együtt A számszaki és elméleti fejtegetések he'yett neim ezekre, a fenntarta-ndókra kerestünk példát. Hanem ellátogattunk Bogarasra. * A térkép csal. Bogaras létezését a színes ábrán egy kék pont hirdeti, mely a jelmagyarázat szerint .olyan „egyéb lakott helyet" jelöl, „ahol iskola van". Bogarason nincs iskola.. A „település" legemlékezetesebb . jellegzetessége két - -halastó, összesen húsz holdnyi vízfelülettel. A halastó tulajdonosa a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet.' Bogaras ugyan Belecska szomszédságában - van, de mivel közigazgatásilag az öt , kilométernyire levő’ Regölyhöz tartozik. <a- köz- igazgatási határok tisztelői lévén, innen • közelítjük meg, ' ‘ - 'Nemv.tköhrtyőd'-Majsapuszfe';;után út- '■ jelző tábláik -nincsenek, csak az. idegen szemében teljesen ötletszerűen kanyar, gp földu tak, gépkocsit borító porral Utikál auzunkul, a. Népakarat termelőszövetkezet elnökhelyettese, vállalkozik. ■ Ppi-csökken tés okából egy ideig frissen vágott lucemaföldön megyünk tovább, aztán dúsan fejlődő kukoricák erdejében. Kanyar, 'még' egy kanyar. Végül felbwkkan "a sZémhatáron Bélecská templomtornya, a közvetlen közelben pedig három tehén és egy. legeiéihez láncolt növendékbika. Aztán egy izmos, kémény • kötésű, barnára sült, negyvenöt éves ember. Pötó György'.' Bogaraspuszta egyetlen férfi lakója. — Valamikor, azt mondják — meséli — vízimalom állt itt. Annak már nyoma sincs. Nem lehetett akármekkora maloim, mert a mi házunk eredetileg az Őrletósre váltók 'istállójának készült. A háztól ezt a nyelvünk adta rangot i Kőm lehet, elvitatni, hiszen valóban . emberi lakhelyűi szolgál. Szoba-konvA patkányok és a nedvesség. Potó György ha lás zones tor. Hathetes iskolát végzett Visegrádon, majdéveseí Szarvason. Évi keresete • tavaly huszonhétezer forint volt. Tart négy tehenet, a már látott szép. szerződéses bikát, három anyadisznót, vígan sürgő szaporulatával, méheket, galambokat és őgy szamarat. Háztáji kukoricása a ház mögött. dúsan trágyázott földben. Július végén már a lovas- embernek i-s csak a kalapja látszott ki a közepéből. — Szórakozás? — Az nincs. Vagyis, vettünk egy tranzisztort» rádiót. — A faluba mikor járnak? — Naponta. Bevisszük a tejet. Átlagosan napi harminc-negyven litert. Ilyenkor hozzák el a ritka postát, mert Bogarasra nem jár postás. Se orvos, se állatorvqs. Madár js csak a halastó vizére, inni. — Télen? " — Felhúztam a combig érő halász- csizmát és naponta oda-vissza tapostam az utat a két kislányomnak a belecskaj iskoláig. A kislányok ezzel a háromkilométe- . reg oda-viskza úttal még jól jártak. Elődeik, a régi boga vasiak, a közigazgatás merev szabályai szerint a Re- gölyhöz tartozó Majsára mentek iskolába. — Érdemes itt lenni? , — Még egy darabig. Aztán házat építünk Belecskán. Csak én maradok kinn, a munkáim mellett, meg talán ittfogom az anyadisznókat. Bogaraspusztán — a volt Eszterházy- birtak egykori részén — tíz esztendeje még tíz házban százöten laktak. Közülük harminchétén tizennégy évesnél fiatalabbak. A lélekszám most négy fő, két felnőtt, két kiskorú. Néhány év múlva egy személy lesz. Potó György halászmester. ORDAS IVÁN Foto: Gottvald Károly A lakóház. A patkány rágta istálló. Községpolitika és a fiatalok A tanácsok akkor ' folytat- nak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, hanem igénylik is a fiatalok véleményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába éppúgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatalok szívesen kapcsolódnak be ebbe a munkába akár egyénileg, akár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjúságpolitikája tehát egyúttal azt is jelenti, ha a legrátermettebb fiatalokat az eddiginél nagyobb számban választják be a különféle helyi vezető testületekbe A tapasztalat szerint amit az ifjúság helyesnek tart, az az esetek többségében nem mond ellent az idősebb korosztályok céljainak, érdekeinek sem. A falukorszerüsités például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye mindenkinek. — függetlenül évei számától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fokozatosan közelitű új, kulturált életforma, a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyorsabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a faluszépítésre felhasználható összeg mennyire szűkös. Ám a társadalmi munkaakciók egész sora bizonyítja. hogy ott, ahol meg kell fogni a dolog végét, általában a fiatalok állnak az első sorokban. Munkás kezük révén olykor százezrekkel tágítható egy-egy faluban a faluszépítés költségkerete, — helyenként pedig egyenesen, több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési. szórakozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sportolás ügye. Ebben a vonatkozásban meglehetősen sok meg nem értéssel találkozhatunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani például számos helyen. hogy a fiatalság valóban otthont találjon a községi Művelődési házakban. Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kultúrházak találhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezdeményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kultúrház fenntartásának anyagi gondját a községi tanács és a helyi termelőszövetkezetek közösen viselik. Különösen megnőtt a fiatalok sportolási igénye. Sajnos nem mindenütt fordítanak rá kellő gondot, hogy ezt az igényt kielégítsék. Bármerre elmehetünk az országban, láthatjuk. hogy legalább minden második faluban mennyire elhanyagolt a sportpálya és környéke, arról nem is szólva. hogy a futballcsapatnak gyakran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletében kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egy-egy községben többféle sportág is szakosztályt tarthasson fenn. Hiányzanak ehhez a sportszerek, a minimális eszközök. Mindez a köz- ségpoHtika tárgykörébe tartozik és elodázhatatlan tennivalót jelent a község vezetői számára is. K. I.
