Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

iJíésl tartott a megyei szállítási bizottság Húszmilliót költenek Büntető szankciók rekonstrukcióra a késedelmesen szállítók ellen Naponta ötvenezer liter tejet tudnak majd feldolgozni a korszerűsített dombóvári üzemben A Gazdasági Bizottság o közelmúlt napokban olyan határozatot hozott, amelyre felfigyelt a közvélemény. A határozat meghozatalát szükségessé tet­te az áruszállítás helyzetének jelenlegi alakulása. A MÁV ugyanis súlyos helyzetbe került; szinte képtelen megbirkózni a szállítási feladatokkal, ame­lyek csők megsokszorozódtak az árvíz sújtotta vidékekre irányuló nagy tö­megű építőanyag, és egyéb szállítmányokkal. A szállítási helyzet ilyen ala­kulását az idézte elő, hogy a fuvaroztató vállalatok nagy része nem bizto­sítja a részére érkezett szállítmányok gyors kirakását, különösen a munka­szüneti napokon. Jelenleg országos viszonylatban naponta mintegy kétezer kocsival raknak ki kevesebbet, mint két évvel korábban. A ki- és berakodás így rendkívül egyenlőtlenné vált — gyakorlatilag csak a hét négy napjára, keddtől péntekig korlátozódik. Ez a helyzet nemcsak a szállítást végző MÁV és AKOV feladatait nehezítette meg, hanem visszahatott magukra a fuva­roztató vállalatokra is. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására hozta hatá­rozatát a Gozdasági Bizottság o kocsiálláspénzek, a felebérek, a büntető jellegű szállítási díjtételek felemelésére. A Gazdasági Bizottság hatá­rozatának mielőbbi, gyors vég­rehajtását szorgalmazta a me­gyei szállítási bizottság csü­törtök délelőttre összehívott rendkívüli ülése is. A szállítási bizottság megállapította: a helyzet javítása érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani a MÁV, az AKÖV és a szállíttató vállalatok kö­zött. A GB-határozaf értelmé­ben ugyanis augusztus 15-től kezdődően 19.1. február 28-ig — a vasúti kocsik fordulójának meggyorsítása érdekében — felemelt kocsiállás- pénzt, fekbért. illetve bün­tető jellegű díjat kell fizet­ni a késedelmesen rakodó vállalatoknak. A 25—48 órás kocsiállás esetén óránként szák forint, 48 órán túl már óránként: kétszáz" fo­rint az álláspénz, A közelmúltban az egyik vállalat 21 napon keresztül „raktározta” a vasúti kocsiban a címére érkezett árut. Most, a felemelt díjtétel révén ez a „raktározás” a vállalatnak kö- >íel százezer forintjába kerül­ne. Kocsiálláspénzt kell fizet­nie a rakodóvállalatnak is, ha helytelen rakodás miatt a szállítmány igazítására fel kel] tartóztatni a vasúti kocsit. A vállalatnak tehát holnaptól a zsebére megy a késedelmes ki­rakodás. A GB kötelezte a vasutat, hogy a szakminisztériumokai rendszeresen tájékoztassa a ké­sedelmesen rakodó vállalatok­ról, a jelentéseket azon kívül megkapják a megyei pártbi­zottságok első titkárai is, A rendszeresen késedelme­sen rakodó vállalatok ve­zetőit nyereségprémium- elvonással is lehet büntet­ni. Le kell szögezni: a felemelt díjtételek összege nem a vasút bevételeit növeli, az felett a PM rendelkezik. A jól dolgozó vállalatok ugyanakkor megfelelő ösztön­zést kapnak, azok, amelyek a GB-határozatnak megfelelően éjjel, és munkaszüneti napo­kon is gyorsan elvégzik a ré­szükre érkezett szállítmányok kirakását, cserépkAlyha­ÉPITÖ SZAKMUNKÁS MELLÉ FÉRFIDOLGOZÓKAT FELVESZÜNK ÉS BETANÍTUNK. Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat, Szekszárd, IVlarx Károly u. 22. (235) A szállítási bizottság ülésén elhangzott vélemények azt tük­rözték, hogy lehet találni meg­oldást a vasúti szállítások meggyorsítására. A követelmény: az éjjel-nap­pali, folyamatos munka. A vas­út a maga részéről ehhez a gyors elegytovábbítással, a szállítmányokát fogadó vállala­toknak szóló értesítések, előre­jelzések meggyorsításával tud hozzájárulni. A gyorsabb és pontosabb előrejelzés viszont a feladón is múlik, pontosabban, a fuvarlevélen feltüntetett szál­lítmány részletesebb megjelö­lésével. A dombóvári állomá­son fordult elő, hogy az értesí­tés alapján az AKÖV sóder ki­rakására készült fel. és beton- . „ elemed érkeztek^ Ilyea.4jpjitat- ianságok miatt az egyik, állo­máson a rakodógépek, a mun- ,,.X4sfÜj; téűanül álljak. .á,másik állomáson viszont szükséglett volna rájuk. Elhangzott az a kifogás is, hogy az állomások nagy részén nincs megfelelő vi­lágítás ahhoz, hogy az éjszakai órákban a rakodást a baleset­védelmi szabályoknak megfe­lelően lehessen végezni. Á vas- útigazgatóság vezetőinek vála­sza: a világítás megjavítására a szükséges költségeket fede­zik, viszont kivitelező — minél sürgősebben — kerestetik! Az AKÖV — amely a vas­úti Szállítmányok kiraká­sát, továbbszállítását vég­zi, máris vállalta a szállít­mányoknak legjobban megfelelő gépkocsik, rako­dógépek gyorsabb átcso­portosítását, az állomá­nyon kívüli rakodóbrigá­dok éjszakai foglalkoztatá­sát, azonkívül a szállítás­bán dolgozók eddiginél na­gyobb anyagi ösztönzését, , jutalmazását is. De vállalja az AKÖV olyan szállítmányok kirakását is, amelyekre nem kötött előzete­sen szerződést. Kirakják az árut ■ altkor is, ha nem tudják azonnal továbbszállítaní, ha az áru olyan, plusz költséggel őriztetik, megóvásáról gondos­kodnak, hogy a vasúti kocsik mielőbb felszabaduljanak. Ezen túlmenően az AKÖV ille­tékesei- ismételten tárgyaláso­kat folytatnak a szállíttató vál­lalatokkal, elsősorban azokkal, amelyek bizonyos idő után nem akarják a szállítmányokat fo­gadni. (Dombóvár térségében a Fűszert és még néhány más Népújság 1970. augusztus 14. vállalat délután hat óra után már nem fogad árut.) A szállítási bizottság ülésén felvetődött, hogy a vasút a szállítási feladatoknak megfe­lelően miért nem növeli a ko­csiparkot. Nos, a jelenlegi las­sú rakodási ütemhez 15 000 ko­csira lenne szükség. Ezt a mennyiséget külföldről besze­rezni is lehetetlen, de a hazai járműipar kapacitása is csak a kiselejtezett kocsik pótlására elég. Ugyancsak felvetődött a munkaerőhiány. Munkaerő- hiánnyal küzd a vasút, az AKÖV, a szállító vállalatok ha­sonlóképpen. Olyan helyzet alakult ki, hogy rakodómun­kást találni szinte lehetetlen. Ezen segíteni csak a gépesítés fokozásával lehet, a speciális rakodógépek mind szélesebb körű alkalmazásával. Oe ettől függetlenül a leg­főbb tennivaló a szállítók és a szállíttatok jobb, tö­kéletesebb együttműködése. A szállítási bizottság hatá­rozatot hozott', amelyben meg­bízta a bizottság elnökét, hogy a Központi Szállítási Tanács titkárságát, keresse meg annak érdekében hogy a késedelme­sen rakodó vállalatokkal szem­ben a minisztériumok alkal­mazzák a rendelet vonatkozó részét a vállalatvezetők nye­reségprémiumának csökkenté­sére, A szállítási%bizottság felhív­ja a fttvarozfetSkar hogy éj­szaka és a munkaszüneti na­pokon is biztosítsák a vasúti kocsik gyors kirakását. Azon­kívül felkéri a megyei tanács vállalatirányítással foglalkozó osztályéit hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál foko­zottabban kísérjük figyelem­mel a szállításokat. A késedel­mesen rakodó vállalatok ve­zetőivei szemben alkalmazzák a GB-határozatban megjelölt büntető szankciókat, csökkent­sék a mulasztást elkövető vál­lalatvezetők nyereségprémiu­mát, BI. Negyven évvel ezelőtt épí­tették a dombóvári vajgyárat. A felszabadulás előtt is híres volt ez az üzem termékeiről, de az utóbbi huszonöt évben tudta csak a kis üzem kollek­tívája kibontakoztatni tehetsé­gét, növekedett az üzembe szállított tej mennyisége. Az üzemben termelt áruk minősé­ge kiváló volt, nagy része min­dig külföldre jutott. Az évek során azonban az üzem kinőt­te magát. Toldozták, toldoz­ták, hogy a növekvő tejmeny- nyiséget naponta fel tudják dolgozni. így a régi telep be­építése most nem a legkelle­mesebb látványt nyújtja an­nak, aki hozzászokott a jól szervezett, üzemi épületcsopor­tokhoz. A fentebb említett okok, és a tejtermelés várható fokozó­dása miatt vált szükségessé a dombóvári vajgyár felújítása. (Eredeti elnevezését már rég meg kellett volna változtatni, hisz itt is többségében sajtot készítenek.) Elkészült a beru­házási program. Eszerint há­rom év alatt húszmillió forin­tot költenek a tejüzem felújí­tására. Az első ütemként — jövőre kezdik a munkát — a dolgo­zók részére készítenek egy V A KISZ—téglaipar közös ak­ciója eredményesein zárult a Kölesdi Téglagyárban. Mint Zem.tai. Béla gyárvezető el­mondotta, a fiatalok hétvégi munkája melyet árvízkáro­sultak megsegítésére szervez­tek — eredményesen fejező­dött be. Különösen a szek­szárdi szakmunkásképző in­százszemélyes szociális épülej tét. Itt öltöző, fürdő, étkező, rendelő stb kap helyet. Ez az épület körülbelül másfél millió forintba kerül. Ennek elkészül­te után lebontják a dolgozók mostani öltözőjét, ott kazánház épül, ötmillió forintos költség­gel. A kazánháztól kissé távo­labb építik fel a kompresszor­házat, majd sor kerül az üzem­épület belső átszervezésért, átépítésére. A beruházási program sze-j rint az üzemben ötvenezer tér tejet dolgoznak fel napon­ta. A távlatokban is lesz ele-< gendő tej, hisz a beruházási program számolt azzal hogy a következő ötéves tervben aa üzem körzetében számos tér** melőszövetkezet és állami gaz­daság épít tehenészeti telepet Feladata lesz az üzemnek, hogy városi szinten tejjel lássa el Dombóvári, ugyanakkor aa új üzemben lehetőség nyílik arra is, hogy a különféle „pack”-os tejeket is készítsék, forgalomba hozzák. A húszmilliós beruházás ge­nerálkivitelezője a Dombóvári Univerzál Szövetkezet lesz. A jelenlegi elképzelések szerint három év múlva áll üzembe az új, pontosabban korszerűsí­tett dombóvári teüzem.- Pi­tédet fiataljai dodgpztiaifc sóikat. Három alkalommal a dombon, vezetőképző táborból is jöttek fiatalok a gyárba árvízit mű­szakát teljesíteni. Nagy segít­séget kapott a munkajerőgon- dcMcal küzdő gyár, több minit százötvenezer nyers téglá$ raktak kazalba. Kölesdi Téglagyár Százötvenezer légláf raktak össze a KISZ-esek Faipari szerszámok Gyünkön Nemrégiben Szekszárdon ér­dekes szerszámgyűjteményt láthattak a látogatók, a ktsz- ek termékeinek kiállításán. A szerszámokat a Gyönki Építő­ipari Ktsz lÄutatta be, mely az országban azok egyedüli elő­állítója, Mindig érdekes, ha egy viszonylag kis üzem mo­nopolhelyzetbe kerül, valame­lyik terméke révén. Azt men­tünk tudakolni Gyönkre, ho­gyan jutott eszükbe az otta­niaknak faipari szerszámok készítésével foglalkozni? — Mert más nem csinálta és mert hiány van belőle, — nagyjából ebben a mondatban összegezhető Brandhuber Géza elnök válasza. — Meg termé­szetesen a véletlennek is ré­sze volt benne. 1963-ban az a veszély fenye­gette a ktsz-t, hogy nem tudja teljesíteni a Bútorért Vállalat­tal szemben fennálló kötele­zettségét. Ágyneműtartó-garnL túrákat kellett volna készíte­niük, de hiányzott hozzá a nél­külözhetetlen idom-koronama- ró. És mint más esetekben is, sajnos sokszor, égen-földön. sehol nem lehetett beszerezni. — De megcsinálni lehet — mondotta Süveges Károly la­katos, a ktsz egyik legjobb szakembere, és egy ócska esz­tergapadon el is készítette a nélkülözhetetlen szerszámot. Ezen az egy szem eszterga­padon kezdődött a termelés, mely most már három esz­tergapádon, egy 500-as gyalu­gépen, egy hátraesztergán, két élköszörűn, egy fűrészgépen, egy előre nagyolón és egy ke­ménységmérőn folyik, tíz sze­mély közreműködésével. Ez a részleg tavaly egymillióhat­százezer forint bruttó bevétel­lel gyarapította a ktsz-t. Min­den elkészült darabot pörgető­kamrai vizsgálatnak vetnek alá, az előírtnál háromszorta nagyobb forgási sebességgel. Ezután kerül sor a Budapes­ten végzett röntgenvizsgálatra, majd a szállításra. — Hová? — Ezt egy kissé hosszú len­ne felsorolni. Tulajdonképpen Hajdúböszörménytől Mezőberé- nyig, Sátoraljaújhelytől Sop­ronig és Jászjákóhalmától Szanyig mindenhová, ahol fa­ipari múnka folyik. Elsősorban természetesen a nagy bútor­gyárakba, Veszprémbe, Nagyú kanizsára, Zalaegerszegre, Deb­recenbe, Kaposvárra és a fő-; városba. A lakáskultúra fejlődésének! szükségszerű velejárója, hogy a bútoripar fokozatosan nagy­ipari jelleget ölt. Ez azonban megfelelő szerszámok nélkül megvalósíthatatlan. Minden szempontból elismerést érdem, lő tehát a gyönkiek rugalmas­sága, mellyel a faipari szer-; számok előállítását már évek­kel ezelőtt megkezdték és en­nek érdekében, — leküzdve a ktsz-en belül is mutatkozó el­lenállást —, jelentős beruhá­zást tettek, összesen mintegy egymillió forint értékben. Saj­nos azonban a ktsz-nél kép­ződő fejlesztési alap, melynek más üzemágakban is helye van, már nem biztosítja az üzemág további gyarapodásá­nak lehetőségét. így például a jelenleginél alkalmasabb helyi, ség létrehozását, egy mágneses síkköszörű, egy Walter-élköszö- rű beszerzését, vagy az olaj- fűtéses edzőkemence megvá­sárlását, mely utóbbi maga kétszázezer forintot igényelne. O. I.

Next

/
Thumbnails
Contents