Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Kiállítások Népművészet és népi játékok Megkezdődött az amatőr filmek zsűrizése Tegnap a délelőtti órákban a filmszemle két zsűrije is munkához látott. A hivatásos filmek kategóriájában, — igaz, hogy a zsűri már a szemle előtt két nappal Szekszárdon volt és megkezdte a verseny­filmek végignézését — még tegnap délelőtt is volt vetíte­ni való. Ugyanakkor az ama­tőr filmek felett ítélkező zsűri is megkezdte munkáját. Az amatőrök 50 kisfilmmel jelentkeztek. Az ötven film kö­zött 22 nyolc milliméteres és 28 tizenhat milliméteres van. A kisfilmes zsűri elnöke György István, Balázs Béla-díjas film­rendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége el­nökségének tagja, a Miskolci Filmfesztivál igazgatója, társ­elnöke pedig dr. Juhász Antal a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum muzeológusa. A zsűrik ma is folytatják munkájukat. A mai nap programja Ma délelőtt a szekciók tudományos tanácskozásaival folytatódik a szekszárdi II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás programja. A kora délutáni órákban pedig a szemle és a tanácskozás résztvevői, mi­után meghallgatták dr. Vincze Istvánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Néprajzi Csoportjának igazgatóhelyettese által tartott a „Borkultúra és pincészet Magyarországon" címmel megtartott előadását, egy kirándulást tesznek. A ki­rándulás alkalmával a szekszárdi borvidékkel ismerkednek a vendégek. — A célom az volt, hogy az egész ország anyagából ízelítőt nyújtson ez a kiállítás — mondja dr. Pintér Imre, a Népművészeti és Háziipari Vál­lalat osztályvezetője, a szek­szárdi kiállítás rendezője. — Éppen ezért formailag és dí- szítésileg a legjellegzetesebb darabokat igyekeztünk idehoz­ni Szekszárdra. E munkák zö­me a népművészet mestereinek alkotásaiból került ki. A háziipari szövetkezet ki­állításán Kántor Sándor. Steig István, ifj. Fazekas Lajos, Ka- da Istvánná, Bóta Józsefné, Tóth Lajos, Nagy Ferenc, Kál­mán Gyula népművészek mun­kái láthatók, hogy csak a leg­ismertebbeket említsük. — Törekvéseink azok, hogy a más életkörülmények között kialakult és az akkori körül­ményeknek megfelelő célokat szolgáló díszítményeket, for­mákat a mai élet körülmé­nyeihez alkalmazandó haszná­lati tárgyakon használjuk fel. A muzeális porosodás veszélyé­ből itt emelkedik ki a népmű­vészet, s így válik tartozékává minderinapi életünknek. A Népművészeti és Házi­ipari Vállalat kiállítása a Ba­bits Mihály megyei művelődé­si központ színháztermének előcsarnokában látható. A né­pi játékokat, babákat pedig az első emelet egyik/ klubszobá­jában mutatják be. A kiállí­tás rendezője Igaz Mária nép­rajzkutató. A klubszobából átalakult ki­állítóterem ajtajában a követ­kező feliratú tábla fogadja az érdeklődőt: „Ez a kiállítás ízelítőt szeret­ne adni a népi játékok gaz­dag anyagából. A ház körül található nyersanyagok a gyer­mek fantáziáját játékkészítés­re indították. A ma „elkényez­tetett” gyerekét már úgy kell Népújság 3 1970. augusztus 12. visszavezetni a természetes ala­kítókészséghez. Ezt vállalják a lelkes pedagógusok.” És mi látható a kiállításon? Egy tárlóban vásári játékok és olyanok, amelyek hangot adnak, azaz itt van a búgaty- tyú, a kukoricahegedű, a ke­replő és itt láthatók a külön­böző állat formájú faragott és cserép sípok. Egy másik vit­rinben házi készítésű babákat A fesztiválklub este tíz óra után is élénk eszmecserék színhelye. Ilyenkor — amikor már befejeződött a Panoráma filmszínházban a versenyfil­mek vetítése — mutatkozik be egy-egy alkotó, a szemle filmes, néprajzos vendégei kö­zül. Szakmai beszélgetések ezek. Aki bemutatkozik, el­mondja, hogy milyen mun­kásság áll mögötte, rr.elyek a tervei, mit tett eddig és mit kíván tenni ezután a nép­rajz, a folklór hagyománya­inak megörökítéséért. Az ön­vallomás után pedig a hall­gatók kérdései következnek. Kedden este hárman mu­tatkoztak be: dr. K. Kovács László professzor, dr. Johan­nes Knüzig professzor és dr. Heinrich Grund néprajzkutató. Néhány mondatot idéznénk n vallomásokbóL OR. K. KOVÁCS LÁSZLÓ — Festő akartam lenni. Mint a legtöbb fiatal ember, helyeztek el. Ezek a babák vi­rágból, kukoricából, faágból és maradék anyagokból készültek. Láthatók azok a játékok is, amelyek pontos és kicsinyített másai a felnőttek használati eszközeinek. A terem közepén pedig egy szőttessel leterített asztalon ülnek egymásnak ve­tett háttal a babák. A babák népviseletben vannak. S olyan szépek, hogy még ma is meg­dobogtatják minden gyereklá­togató szívét. magam is világmegváltó ál­mokat dédelgettem. Azután rájöttem, hogy a világot nem a matériájában, hanem az élő emberen keresztül kell meg­váltani. Aki festő akar len­ni, annak sokat kell néznie a világot, hogy felfedezze a színeket. S megfigyeléseim kö­zepette vettem észre, hogy a néprajz az a tudomány, amely leginkább az emberekkel fog­lalkozik. Szerettem egyedül lenni, hogy megfigyeléseimben senki meg ne zavarjon. Való­sággal kiszabadítottam maga­mat a világból és bezárkóztam egy tudományszomjtól állan­dóan sarkallt „úri gőgbe”. Állandóan, csak tanultam. Kémiaszakon szereztem diplo­mát, majd pedig filozófiából és ehhez szereztem még ke­reskedelmi, diplomáciai képe­sítést. E három diploma után pedig néprajzból doktoráltam. Később, már mint néprajzos töltöttem két évet Finnország­ban, ahol a lappok életét ta­nulmányoztam. Itt hozott ösz­sze a véletlen egy néprajzi filmet készítő csoporttal. Mun­kájukba bekapcsolódtam, —s örökre eljegyeztem magamat e véletlen jött találkozás nyo­mában a néprajz kutatása után, a néprajzi filmezéssel is. DR JOHANNES KÜNZIG PROFESSZOR: * 40 — Parasztszülők gyereke voltam, s talán ez volt az az első momentum életemben, amely a néprajzhoz vezetett. Magyarországon is kutattam 40 évvel ezelőtt. Török em­lékeket tanulmányoztam So­kat utaztam. Bejártam Fran­ciaországot és Németországot. A legbüszkébb a bánáti fil­memre vagyok. 1937-ben for­gattam ott, a bánáti német falvakban. Monográfiát készí­tettem az ott élő németekről, szokásaikról, életmenetükről, házaikról, népművészetükróL A múlt évben is bemutatták ott ezt a filmemet. Ez a munka tulajdonképpen az ot­tani németség letelepedésének 200 éves jubileuma alkalmá­ból készült. Sok filmet for­gattam. Többek között Magyar- országon is egyet, Virág- szőnyeg Budaörsön címmel. Sokat dolgoztam, munkám azonban még koránt sincs be­fejezve. S mivel már 73 éves vagyok, az általam gyűjtött anyag egy részének feldolgo­zása és a néprajzi kutatás nehéz, de szép munkája kol­légáimra vár. DR. HEINRICH GRUNO NÉPRAJZKUTATÓ: — Igaz, hogy én polgári családból származom, de a parasztság élete és kultúrája volt a tudományoknak az a területe amely szinte eszmé- lésem első pillanatától von­zott. Az egyetemen etnográ­fia, néprajzszakon végeztem. Az egyetemi évek után pe­dig munkához láttam. Feste- gettem, fényképeztem, majd a filmfelvevőt is a kezembe vet­tem. Addig azonban sok idő telt el. Magyarországon elő­ször 1928-ban jártam. 1938- ban azonban, amikor ismét sikerült hazájukba utaznom, már felvevőgéppel érkeztem. A tárgyi néprajz érdekelt. Szegeden és környékén, Tá­pén, Dorozsmán, Sándorfalván kutattam. Filmet azonban itt is készítettem az Önök vi­dékén. Megörökítettem a tol­nai kékfestőket, a szekszárdi Steig István fazekast, filmez­tem a népviseletet és a kör­nyék sajátos táncát is. Tisz­tában vagyok a film pedagó­giai jelentőségével. Szeretem a filmezést, mert képes min­dent fejlődésében bemutatni. A fejlődés pedig az a moz­gatóerő, amely előbbre viszi a világot. MÉRV ÉV4, Este nyolc órakor a Panoráma filmszínházban ismét ser kerül a hivatásos versenyfilmek vetítésére. Ezen az estén is Tamási Eszter, a tévé népszerű bemondónője konferál. Bemutatásra kerül a „Világfák-életfák" című magyar, a „Népi műemlék” című magyar, a „Virágszőnyeg Budaör­sön’’, a „Hallstatti ballada” című NSZK, a „Találkozás re­mekművekkel” című szovjet és a „Paradicsom és pokol" cí­mű magyar film. , A nyilvános filmbemutatók után, információs filmve­títés lesz. A fesztiválklubban pedig folytatódik a népraj­zos alkotók bemutatkozásának programja. Vidéken, Decsen kerül sor ezen a napon a szemle né­hány verseny filmjének bemutatására. Itt levetítik a T él­űzés című bolgár, a Passió Rimócon című magyar ver­senyfilmeket. Bemutatják a készülő Avatás a Sárközben című kisfilm ezideig felvett képsorait, azonkívül a Sárkö­zi filmstúdió által készített kisfilmeket. Tamási Eszter Becsre is kiutazik, hogy néhány szóban ismertesse a be­mutatásra kerülő filmeket. Szakmai beszélgetések a fesztiválklubban „Örökre eljegyeztem magamat a néprajzkutatással és filmezéssel” Virágszőnyeg Budaörsön — „Szekszárdon és környékén is filmeztem” TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Egy csokor a babakiállításról. (Gottvald Károly felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents