Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-12 / 188. szám
Kiállítások Népművészet és népi játékok Megkezdődött az amatőr filmek zsűrizése Tegnap a délelőtti órákban a filmszemle két zsűrije is munkához látott. A hivatásos filmek kategóriájában, — igaz, hogy a zsűri már a szemle előtt két nappal Szekszárdon volt és megkezdte a versenyfilmek végignézését — még tegnap délelőtt is volt vetíteni való. Ugyanakkor az amatőr filmek felett ítélkező zsűri is megkezdte munkáját. Az amatőrök 50 kisfilmmel jelentkeztek. Az ötven film között 22 nyolc milliméteres és 28 tizenhat milliméteres van. A kisfilmes zsűri elnöke György István, Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége elnökségének tagja, a Miskolci Filmfesztivál igazgatója, társelnöke pedig dr. Juhász Antal a szegedi Móra Ferenc Múzeum muzeológusa. A zsűrik ma is folytatják munkájukat. A mai nap programja Ma délelőtt a szekciók tudományos tanácskozásaival folytatódik a szekszárdi II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás programja. A kora délutáni órákban pedig a szemle és a tanácskozás résztvevői, miután meghallgatták dr. Vincze Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Csoportjának igazgatóhelyettese által tartott a „Borkultúra és pincészet Magyarországon" címmel megtartott előadását, egy kirándulást tesznek. A kirándulás alkalmával a szekszárdi borvidékkel ismerkednek a vendégek. — A célom az volt, hogy az egész ország anyagából ízelítőt nyújtson ez a kiállítás — mondja dr. Pintér Imre, a Népművészeti és Háziipari Vállalat osztályvezetője, a szekszárdi kiállítás rendezője. — Éppen ezért formailag és dí- szítésileg a legjellegzetesebb darabokat igyekeztünk idehozni Szekszárdra. E munkák zöme a népművészet mestereinek alkotásaiból került ki. A háziipari szövetkezet kiállításán Kántor Sándor. Steig István, ifj. Fazekas Lajos, Ka- da Istvánná, Bóta Józsefné, Tóth Lajos, Nagy Ferenc, Kálmán Gyula népművészek munkái láthatók, hogy csak a legismertebbeket említsük. — Törekvéseink azok, hogy a más életkörülmények között kialakult és az akkori körülményeknek megfelelő célokat szolgáló díszítményeket, formákat a mai élet körülményeihez alkalmazandó használati tárgyakon használjuk fel. A muzeális porosodás veszélyéből itt emelkedik ki a népművészet, s így válik tartozékává minderinapi életünknek. A Népművészeti és Háziipari Vállalat kiállítása a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermének előcsarnokában látható. A népi játékokat, babákat pedig az első emelet egyik/ klubszobájában mutatják be. A kiállítás rendezője Igaz Mária néprajzkutató. A klubszobából átalakult kiállítóterem ajtajában a következő feliratú tábla fogadja az érdeklődőt: „Ez a kiállítás ízelítőt szeretne adni a népi játékok gazdag anyagából. A ház körül található nyersanyagok a gyermek fantáziáját játékkészítésre indították. A ma „elkényeztetett” gyerekét már úgy kell Népújság 3 1970. augusztus 12. visszavezetni a természetes alakítókészséghez. Ezt vállalják a lelkes pedagógusok.” És mi látható a kiállításon? Egy tárlóban vásári játékok és olyanok, amelyek hangot adnak, azaz itt van a búgaty- tyú, a kukoricahegedű, a kereplő és itt láthatók a különböző állat formájú faragott és cserép sípok. Egy másik vitrinben házi készítésű babákat A fesztiválklub este tíz óra után is élénk eszmecserék színhelye. Ilyenkor — amikor már befejeződött a Panoráma filmszínházban a versenyfilmek vetítése — mutatkozik be egy-egy alkotó, a szemle filmes, néprajzos vendégei közül. Szakmai beszélgetések ezek. Aki bemutatkozik, elmondja, hogy milyen munkásság áll mögötte, rr.elyek a tervei, mit tett eddig és mit kíván tenni ezután a néprajz, a folklór hagyományainak megörökítéséért. Az önvallomás után pedig a hallgatók kérdései következnek. Kedden este hárman mutatkoztak be: dr. K. Kovács László professzor, dr. Johannes Knüzig professzor és dr. Heinrich Grund néprajzkutató. Néhány mondatot idéznénk n vallomásokbóL OR. K. KOVÁCS LÁSZLÓ — Festő akartam lenni. Mint a legtöbb fiatal ember, helyeztek el. Ezek a babák virágból, kukoricából, faágból és maradék anyagokból készültek. Láthatók azok a játékok is, amelyek pontos és kicsinyített másai a felnőttek használati eszközeinek. A terem közepén pedig egy szőttessel leterített asztalon ülnek egymásnak vetett háttal a babák. A babák népviseletben vannak. S olyan szépek, hogy még ma is megdobogtatják minden gyereklátogató szívét. magam is világmegváltó álmokat dédelgettem. Azután rájöttem, hogy a világot nem a matériájában, hanem az élő emberen keresztül kell megváltani. Aki festő akar lenni, annak sokat kell néznie a világot, hogy felfedezze a színeket. S megfigyeléseim közepette vettem észre, hogy a néprajz az a tudomány, amely leginkább az emberekkel foglalkozik. Szerettem egyedül lenni, hogy megfigyeléseimben senki meg ne zavarjon. Valósággal kiszabadítottam magamat a világból és bezárkóztam egy tudományszomjtól állandóan sarkallt „úri gőgbe”. Állandóan, csak tanultam. Kémiaszakon szereztem diplomát, majd pedig filozófiából és ehhez szereztem még kereskedelmi, diplomáciai képesítést. E három diploma után pedig néprajzból doktoráltam. Később, már mint néprajzos töltöttem két évet Finnországban, ahol a lappok életét tanulmányoztam. Itt hozott öszsze a véletlen egy néprajzi filmet készítő csoporttal. Munkájukba bekapcsolódtam, —s örökre eljegyeztem magamat e véletlen jött találkozás nyomában a néprajz kutatása után, a néprajzi filmezéssel is. DR JOHANNES KÜNZIG PROFESSZOR: * 40 — Parasztszülők gyereke voltam, s talán ez volt az az első momentum életemben, amely a néprajzhoz vezetett. Magyarországon is kutattam 40 évvel ezelőtt. Török emlékeket tanulmányoztam Sokat utaztam. Bejártam Franciaországot és Németországot. A legbüszkébb a bánáti filmemre vagyok. 1937-ben forgattam ott, a bánáti német falvakban. Monográfiát készítettem az ott élő németekről, szokásaikról, életmenetükről, házaikról, népművészetükróL A múlt évben is bemutatták ott ezt a filmemet. Ez a munka tulajdonképpen az ottani németség letelepedésének 200 éves jubileuma alkalmából készült. Sok filmet forgattam. Többek között Magyar- országon is egyet, Virág- szőnyeg Budaörsön címmel. Sokat dolgoztam, munkám azonban még koránt sincs befejezve. S mivel már 73 éves vagyok, az általam gyűjtött anyag egy részének feldolgozása és a néprajzi kutatás nehéz, de szép munkája kollégáimra vár. DR. HEINRICH GRUNO NÉPRAJZKUTATÓ: — Igaz, hogy én polgári családból származom, de a parasztság élete és kultúrája volt a tudományoknak az a területe amely szinte eszmé- lésem első pillanatától vonzott. Az egyetemen etnográfia, néprajzszakon végeztem. Az egyetemi évek után pedig munkához láttam. Feste- gettem, fényképeztem, majd a filmfelvevőt is a kezembe vettem. Addig azonban sok idő telt el. Magyarországon először 1928-ban jártam. 1938- ban azonban, amikor ismét sikerült hazájukba utaznom, már felvevőgéppel érkeztem. A tárgyi néprajz érdekelt. Szegeden és környékén, Tápén, Dorozsmán, Sándorfalván kutattam. Filmet azonban itt is készítettem az Önök vidékén. Megörökítettem a tolnai kékfestőket, a szekszárdi Steig István fazekast, filmeztem a népviseletet és a környék sajátos táncát is. Tisztában vagyok a film pedagógiai jelentőségével. Szeretem a filmezést, mert képes mindent fejlődésében bemutatni. A fejlődés pedig az a mozgatóerő, amely előbbre viszi a világot. MÉRV ÉV4, Este nyolc órakor a Panoráma filmszínházban ismét ser kerül a hivatásos versenyfilmek vetítésére. Ezen az estén is Tamási Eszter, a tévé népszerű bemondónője konferál. Bemutatásra kerül a „Világfák-életfák" című magyar, a „Népi műemlék” című magyar, a „Virágszőnyeg Budaörsön’’, a „Hallstatti ballada” című NSZK, a „Találkozás remekművekkel” című szovjet és a „Paradicsom és pokol" című magyar film. , A nyilvános filmbemutatók után, információs filmvetítés lesz. A fesztiválklubban pedig folytatódik a néprajzos alkotók bemutatkozásának programja. Vidéken, Decsen kerül sor ezen a napon a szemle néhány verseny filmjének bemutatására. Itt levetítik a T élűzés című bolgár, a Passió Rimócon című magyar versenyfilmeket. Bemutatják a készülő Avatás a Sárközben című kisfilm ezideig felvett képsorait, azonkívül a Sárközi filmstúdió által készített kisfilmeket. Tamási Eszter Becsre is kiutazik, hogy néhány szóban ismertesse a bemutatásra kerülő filmeket. Szakmai beszélgetések a fesztiválklubban „Örökre eljegyeztem magamat a néprajzkutatással és filmezéssel” Virágszőnyeg Budaörsön — „Szekszárdon és környékén is filmeztem” TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Egy csokor a babakiállításról. (Gottvald Károly felv.)
