Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Közéletünk Helyesen kell élni a vétójoggal Beszélgetés Egyed Mihállyal, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkárával Az 1968. január 1-én életbelépett új Munka Törvénykönyve bővíti a munkaadók, a munkavállalók, majd ez ulóbbiak érdekvédelmi képviseleti szervének, a szakszervezetnek jogkörét. A régi jogszabályokban már biztosított jogokon kívül új jogkörként jelentkezett a vállalati, szakszervezeti tanácsok illetve szakszervezeti bizottságok kifogásolási (vétó) joga. „MT. 14. 8 (3.) a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszony x*a vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő vállalati intézkedéssel szemben. A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” Egyed Mihállyal, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkárával a szakszervezeti tanácsok, illetve bizottságok kifogásolási jogáról beszélgettünk, valamint arról, hogyan alakult a vétózás az elmúlt két és fél évben. — Az új jogszabály életbelépése óta Tolna megyében évenként hány vétójogi eljárást folytatnak le a szakszervezeti tanácsok, illetve bizottságok? — Körülbelül 8—10 esetben kerül sor, hogy a szakszervezetek élnek ezzel a jogkörükkel. Természetesen ha a vállalat gazdasági vezetősége helytelen rendelkezését visszavonja úgy a vét**' Krgya- lást nem folytatják le. — Ez az élénkén „i 8—10 eset sok, vagy kevés? — Részben gok, részben kevés, Sok, mert azt tükrözi, hogy a vállalatok gazdasági vezetősége rossz, törvénybe ütköző intézkedést akar végrehajtani. Kevés, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakszervezeti bizottságok, tanácsok egy része nem ismeri a vétózás lehetőségét; más része ugyan tisztában van ezzel az intézkedési jogával, de nem mer élni vele. — Miért? — Valamiféle függőségi viszony van a gazdasági vezetés és a sza>s7'srve'TeH Wvr»**5$<"',1c között. Az ilyen befolyásolások ellen erélyesén fellépünk. Hangsúlyozom azonban, hogy ez nem általános, sőt nem is gyakori, — Említette Egyed elvtárs, hogy több precedens volt arra, amikor a szakszervezet nem folytatta le a vétó-jogi eljárást. — Igen. A szakszervezet mielőtt megindítaná az ügy lefolytatását, kifogását bejelenti a vállalat vezetőségének. Ha a gazdasági vezetőkre politikai meggyőzéssel, észérvekkel és a törvényekkel sikerül ráhatni, hogy helytelen intézkedéseiket megváltoztassák, elmarad a vétózás. Ez az eredmény, ami elsősorban a politikai meggyőzésen alapul, egyaránt pozitív a gazHétfőn délelőtt Illés György építőipari szakoktató vezetésével 130 fiatal indul Szek- szárdról Fehérgyarmatra. Az első turnus tagjai most tettek szakvizsgát, de még az Ady Endre Szakmunkásképző Intézet növendékeiként vesznek részt elsőkként abban a szép akcióban, amit az árvíz okozta károk helyreállítása jelent, és amiből részt vállalt Tolna megye is. A szakmunkásképző fiataljai az ÉM építőipari vállalat segédcsapatait alkotják majd Feíiérgyarmaton. 11 napos váltással három hasonló létszámú csonort indul munkára Szekszárdról és a menve községeiből. A szakmunkások és leendő szakmunkások mellett a kisegítőerők b ztosítá- sára is gondoltak az építőtáborozás megszervezői. A dasági vezetésre és a szakszervezetre. — A törvények, rendeletek, határozatok világosak, érthetőek érveléseik védik a kollektívákat, munkahelyeket és az egyént. Miért fordul elő mégis a gazdasági vezetők résziéről egy-egy törvénysértő intézkedés? — Ezekben az eseteikben nem fel tételezem a rossz szándékot. Leggyakrabban túlzott óvatosságból, számító szándékból adódik a helytelen döntés, vagy pedig a vezetők nem ismerik a törvénye— Például? — A bonyhádi járási tanács művelődési osztálya 1969-ben 400 000 forint bért takarított meg (képesítés nélküli nevelők alkalmazásával). Ezt a megtakarított összeget gyermeküdülők építésére akarták felhasználni. Ebben az esetben nem lehet gazdaságosságra hivatkozni, hanem egyszerűen az illetékesek a törvényt nem ismerve, a béralapot más célra akarták befektetni. A Pedagógus Szakszervezet kilátásba helyezte a vétózást. Az ügvet, közösen kivizsgálták, és vé?ü 1 a megtakarított alapot bérfejlesztésre, rendkívüli előléptetésre és jutalmazásra fordították. Külön ki kell emelni, hogy a helytelenül intéz- kedőket nem a rossz szándék vezette, sőt... De a törvények nem teszik lehetővé, hogy a béralapot bármi másra felhasználják. — Mint mondotta. Egyed elvtárs, ha sikerül a szakszervezetnek. a gazdasági vezetőket meggyőzni, illetve megindokolni, hogy intézkedésük helytelen, akkor nem folytatják le az eljárást. S hogy mégis több esetben kell vétózni — pedig bizonyára az érvek tömkelegét állítják a szak- szervezett tanácsok, vagy bizottságok az üzemi vezetőség elé — azt jelenti, hogy ezek a „meggyőzhetetlen” vezetők tudatosan akarnak véteni a törvény ellen? fiatalok legtöbbje egyébként szabadsága terhére tölt 11—11 napot Fehérgyarmaton. Mint erről tájékozódtunk, az elszállásoláshoz szükséges felszerelés, amit az ÉM építőipari vállalat pótlólag indított útnak — a korábban indított vagonok „elkallódá- sának” hírére — megérkezett Fehérgyarmatra. A szakmunkásképző szakoktatói közül pedig néhányan hétfőn, hatodikán jártak Fehérgyar- (naton. Feladatuk szerint sikerült biztosítaniok a generálkivitelező építőipariak segítségével a töhb. mint háromszáz fiata) elhelyezését a Lenin úti iskolában és óvodában. Az építőtábor fiataljainak étkeztetését szintén a Tolna megyei vállalás kivitelezésének gazdája vállalta. — Legtöbbször sajnos presztízsük miatt ragaszkodnak helytelen döntésükhöz. S ha már a gazdasági vezetőkről beszélünk, feltétlen meg kell említeni azt is, hogy előfordul olyan eset is, amikor ők intézkednek jól, s a szakszervezeti bizottság emel szót helytelenül. Esetleg a vétót is kilátásba helyezik. Ilyenkor természetesen a szakszervezet lép vissza. — Tavaly a Simontornyai Bőrgyárban kezdeményezett a szakszervezeti bizottság egy vétózást. Amikor a gyárban áttértek a csökkent munkaidőre, a vezérigazgató olyan intézkedést hozott, hogy a dolgozók rendes évi szabadságából két napot le kell vonni párhuzamosan a csökkentett munkaidő bevezetésével. (Köz- bevetőleg csak annyit említek, hogy a vezérigazgató egy félreérthető rendelettel indokolta döntését.) A helytelen intézkedés ebben az esetben azt jelenti, hogy csak egy napot vonhattak volna le a dolgozók szabadságából, ugyanig a gyár töredék évben tért át a csökkentett munkaidő* termelésre. Tehát a szakszervezeti bizottság javaslatára a szakszervezeti tanács megindította a vétó-eljárást. Sajnos, a vezér- igazgató intézkedését ekkor sem vonta vissza. így a Bőripari Szakszervezet elnöksége és a Könnyűipari Minisztérium is bekapcsolódott az ügybe. Tárgyalásaik eredményeként a vezérigazgató visszavonta antihumánus és törvénybe ütköző döntését. Tehát a szakszervezet ezzel a kibővített jogkörével is a dolgozók érdekeit védi. Nem a gazdaságosság ellen lép fel, hanem elsősorban azt tartja szem előtt, hogy a gazdasági vezetés intézkedése ne sújtsa a dolgozóik zsebét. Beszélgetésünk második felében Schrottner Károly, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára is jelen volt. Az ő szavait idézzük: — Az SZMT szorgalmazza, hogy minden szakma területén egyre sűrűbben kerüljön sor olyan rendezvényekre, ahol a gazdasági vezetők a szakszervezeti bizottságokkal együtt tárgyalhassák, illetve vitathassák meg jogaikat, kötelességeiket. Elmondhatom, hogy a HVDSZ, MEDOSZ és a KPVDSZ megyebizottsága- inknál már megszervezték az ilyen jellegű vitafórumokat. S még csak annyit, hogy a jogok megismerése, további szélesítése és a helytelen intézkedések megelőzése a fő célunk. Viszont ha egyszerű konzultálással, vagy politikai ráhatással nem érünk el eredményt, akkor erőteljesen és következetesen kell alkalmaznunk a vétót. HORVÁTH MÁRIA Népújság 3 1970. július 10. Tegnap délelőtt a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága meghallgatta, s elfogadta Vidóczy László vb- élnök jelentését a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, Nagy Imre művelődési osztályvezető értékelését a felszabadulási ünnepségekről. Bölcsföldi György szb-titkár egy fegyelmi ügy befejezéséről referált. Szter- náth Alajos mezőgazdasági- élelmezési osztályvezető a tamási Vörös Szikra Tsz, a Nagyszokolyi Községi Tanács VB és a simontornyai áfész árusítóhely, kényszervágóhíd létesítésére, illetve üdítő ital gyártására irányuló kérelmét terjesztette a vb elé. A vb Molnár Istvánnak, a Tamási Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottság elnökének beszámolója alapján vitatta meg az MDB munkáját. A munkaügyi viták intézésének magas színvonalára jellemző, hogy az MDB-nek a tavalyi évben hozott, fél száznál több határozata közül csak kettő került a Tolna Az ország egyik legnagyobb szolgáltató vállalata a 3EL- KA, a lakosság mintegy 25 milliárd forint értékű híradástechnikai és elektromos háztartási készülék állományának karbantartásáról, javításáról gondoskodik, A 10 esztendővel ezelőtt alakult vállalat eddig kereken 11 millió különféle elektromos készüléket javított meg. Az országban 196 GEt.KA szerviz és kirendeltség mintegy 800 híbabe.ielentőhely működik. Ezeknek az adatoknak az ismegyei Területi Döntőbizottsághoz. A TMDB mindkét határozatot teljes egészében helyben hagyta. A Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága jegyző- könyvi dicsérettel fejezte ki elismerését a járási közös MDB értékes, közhasznú munkájáért. A Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a kakasdi községi tanács irányítómunkájáról szóló, valamint a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátását szolgáló beszámoló megvitatása volt. Ezután került sor számos községi tanács elnöke és vb-titkára visszahívásának jóváhagyására, ami a közigazgatási egyszerűsítések, összevonások miatt vált szükségessé. Utolsó napirendi pontként a vb. Bonyhád, Kisvejke, Mőcsény, Nagymányok és Tevel Községi Közös Tanács vezetői megválasztásának jóváhagyásával foglalkozott. mertetésével kezdődött csütörtökön délelőtt Kozma György igazgató sajtótájékoztatója, amelyen a jubiláló vállalat fejlődéséről, terveiről esett szó. Az igazgató elmondotta egyebek között, hogy légifőbb törekvésük meglévő szolgáltatásaik színvonalának növelése, a javítási idők csökkentése, a hálózat korszerűsítése. A vállalat már készül az automata mosógépek és a színes televízió-készülékek javítására. (MTI) Traktornyeregből az iskolába — iskolából a kombájnnyeregbe A múlt év őszén Szeif Ferenc elvtórs a traktor nyergét cserélte fel az MSZMP Baranya megyei Bizottságának iskolapadjával. A párt- iskolára a járás küldte, a szövetkezet vezetőinek beleegyezésével az alapszervezeti tikárt. Úgy telt ott Szeif elvtárs ideje, mint itthon: munkával. Csak ott a marxizmus—leninizmus, a politikai gazdaságtan, a munkás- mozgalom, az aktuális politikai kérdések, a vezetéstudomány megismerése volt a munka. Egy hete ünnepélyesen zárult a pártiskola 1969—70-es tanulmányi éve. A hallgatók, három megyéből küldött párttitkárok, pártmunkások hazamentek, ismét régi munkahelyüket foglalták el. Szeif Ferenc a sióagárdi tsz gépműhelyében egy hete húzta ismét magára a munkásruhát ... A gépműhely udvarán már várta a bejáratott új SZK—4-es kombájn. Az első nap reggelén felült a gép nyergébe, kipróbálta, járatta néhány percig, aztán felkapaszkodott váltótársa is a gépre és elindultak Harcra aratni az anyarozsot. — Nagyon nehéz a munka, nem azért, mert nem szoktam meg a munkát, mert egy évet nem fizikai munkával töltöttem, hanem mert a rozsot rossz aratni. A rozs még nem kombájn alá való, de vágni kell, mert tetején az anyarozs mór érett, s ha túl korán érik, akkor a drága anyarozs elhullik, nem tudjuk összegyűjteni. Amikor végeztünk, akkor a borsóba álltunk. Nehéz ezt is vágni, mert gazdag, dús, meg az esőtől gyenge a föld, alig bírja a gépet... A járási pártbizottságon találkoztunk a sióagárdi tsz kombójnos párttitkórával. — Jövök jelentkezni, most van erre idő, az eső miatt nem tudunk dolgozni. Megmondom a járási elvtársaknak, hogy már megjöttem. Aztán sietek vissza a tiznegy- venes busszal, mert hátha délután már tudunk ismét dolgozni. Szeif Ferenc az iskolapadból a munkagép nyergébe szállt.-PjHétfőn 130 fiatal indul Fehérgyarmatra Tíz esztendős a GELKA
