Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
Afész-ipar, helyi ellátás A megyei vezetők köré- ben úgyszólván mindennapos téma a helyi ellátás. A közelmúltban meglehetősen sokat vizsgálták ezt abból a szempontból, hogy a megye ipara közvetlenül hogyan segíti a helyi ellátást. Annál is inkább vizsgálták, mert a keretekből is meglehetősen nagy összeget fordítanak évek óta a megyei érdekeltségű üzemek fejlesztésére, ngyanaikkor voltak olyan jelek, hogy az azokban megtermelt áruból nem került kellő mennyiség a helyi igények kielégítésére. Végül js olyan álláspont született, hogy a szűkös keretek elosztásánál az eddiginél sokkal joíbban figyelembe veszik, hogy az a megye lakossága számára jelent-e valamit. A MÉSZÖV vezetői körülnéztek a saját portájukon, értékelték az áfész-ipar helyzetét, és ahol szükséges volt, intézkedtek. A felmérés étdekes képet mutat. Az áfész-ipar termelése tavaly 60 millió forintot tett ki, s ez évben előreláthatóan valamivel több lesz. Ez az összeg az egész áfész-tevékenységnek csak egy kis hányada, töredéke. Még 5 százalékot sem tesz ki. A megye iparából való részesedése is elenyésző. A súlya azonban annál nagyabb, mert hiszen ez kapcsolódhat a legközvetlenebb szálakkal a helyi ellátáshoz, mint ahogyan kapcsolódik is az egy-két kisebb „kilengést” kivéve. Éppen ezért ez a viszonylag kis volumenű ipar mindig reflektorfényben áll. A 60 millió forint termelési érték nagyon sok és sokféle tételből tevődik össze. Ez a jellegéből következik. Nagyobb része csak néhány község, tehát egészen kis körzet ellátására épül. Nagyon sok olyan áru szükségeltetik, amelyet nem érdemes, vagy nem lehet nagyobb távolságra szállítani. Tehát elkerülhetetlen, hogy az üzem lehetőleg ott épüljön meg, ahol a termékeiknek a felhasználási helye van. Viszont ez már eleve el aprózáshoz, mini üzemekhez vezet. Néha még azon az áron is, hogy nem kaphat elég hangsúlyt a gazdaságosság. Szikvizet és üdítőitalt például 83 Tolna megyei áfész-üzemben állítanak elő. Ezt semmiképpen sem lehet gyors ütemben koncentrálni, mert az ellátási zavarokhoz vezetne. Az utóbbi években egyes ágazatok visszafejlődtek, egyesek pedig erőteljesebb ütemet vettek. A darálóüzemek visz- szafejlődőben vannak, mert a háztáji gazdaságokban is gyorsan szaporodnak a villanymeghajtású darálók. Az áfész-épí- tőanyaa-ipar viszont örvendetesen fejlődik. Bátaszéken például jól bevált a mészégető. Az évi termelése 2250 tonna. Most. azonban körülbelül egymilliós költséggel továbbfejlesztik az üzemet, termelése ezzel több mint kétszeresére emelkedik. A megyei tanács és a MÉSZÖV is jelentős ősz- szeggel segíti ezt a fejlesztést, éppen azért, mert a helyi áruellátás javítása szempontjából kívánatos. A közelmúltban megírtuk, hogy a gyönki — többszörösen halálra ítélt — téglagyárat tovább üzemelteti a helyi áfész. A munka azonban teljesen hagyományos módszerekkel folyik, így a jelenlegi kapacitása nem nagy. De időközben lépéseket tettek a technikai fejlesztés érdekében. A felmérések szerint viszonylag kisebb beruházást igénylő gépesítéssel is majd megháromszorozható a kapacitása. Évente 4—5 millió téglát ad a teveli téglagyár. Itt is növelni kívánják a termelést. Nagyon hasznos a dunaföldvá- ri áfész cementáruüzeme. Kút- gyűrűt, falazóblokkot, mozaiklapot, járdalapot stb. gyártanak benne. IVfivel állandóan visszatérő problémák jelentkeznek a kenyérellátásban, az áféssz- ek e tekintetben is tettek lépéseket. A paksi áfész sütödéjében egyelőre csak 2—3 mázsa kenyeret tudnak sütni naponta, de máris intézkedtek, hogy a termelést mintegy ötszörösére tudják emelni. Közben több más Tolna megyei áfész is foglalkozik sütőüzem létesítésének a gondolatával. A dombóvári áfész autószervizt létesített, a dunaföldváiri lakatosüzemet, nyomdát. Tamásiban pempős mézet állítanak elő mint új élelmiszerbolti Cikket. A hőgyészí áfész kötődét hozott létre. Ennék egyik, részlege kimondottan a lakosság részére végez méretes munkát, a másik pedig széria- munkát vállal nagykereskedelmi megrendelésre. Egyebek közt ezzel kapcsolatban is felvetődött, hogy az ott előállított és igen tetszetős női divatáru a megye boltjainak áruválasztékában alig éreztette hatását: a termékeknek csak mintegy 30 százaléka került megyén belüli forgalomba, noha a szükséglet ennél jóval nagyobb lett volna. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az alapanyagot nawkereske- delmi vállalat biztosította, így az áfész a termékeinek nagy részét kénytelen volt átadni az alapanyag-szállítónak. Még egy éves sincs ez az üzem, de indokolttá vált a további bővítése, ami jelentős pénzösszeget igényel. A högyészi áfész fejlesztési terveit természetesen azzal a kikötéssel támogatják az illetékes szervek, hogy a terméktöbblet mindenekelőtt. n megyei piacon realizálódjon, Sokáig probléma volt, ^ hogy a Szekszárdi Vasipari Vállalat által gyártott és kiváló konstrukciójú olajkályhákhoz Tolna megyében alig lehet hozzájutni. Most lényeges változás várható. A megye áfész-mozgalma jelentős pénzösszeggel hozzájárul a vállalat e részlegének bővítéséhez, korszerűsítéséhez, és az ebből származó terméktöbbletet a megyei áfész-ek hozzák majd forgalomba. . BODA FERENC Levélféle, a németkéri fiataloknak Ez a levélféle válasz kíván lenni arra a szerkesztőségünkhöz érkezett levélre, amit Németkér- rol kézbesített a posta. írói azt tették szóvá, hogy bár szép számmal vannak, nincs alkalmas helyük a szórakozásra, hogy »a mozi kivételével lassan kiszorulnak az utcára, vagy kényszerű italbolt-látogatókká válnak. Németkéren az addig kultUr- o Uh ónnak nevezett helyiséget — a falu fiataljai szerint szerencsétlenségünkre — kénytelenek voltak a föld színével egyenlővé tenni, annyira megrongálódott, örültek amikor két évvel ezelőtt el kezdték építeni az új kulturotthont, ami nagy is lesz, szép is lesz. De le kellett bontani a KISZ- k lu bot, hogy helye is legyen. 19(í9 augusztus 20-ra tervezték a kultúrotthon átadását. Hovatovább 1970 augusztus 20-aí írunk. Pillanatnyilag tehát van a mozi és van egy, a község párt- alapszervezetével közös helyiség, ahol nem tudják otthon érezni magukat a fiatalok, mert a lemezjátszó és a magnó állítólag kibírhatatlan, nem tudnak nyugodni a szomszédok... Nos, megértjük a panaszokat. De igen nagy őrömmel olvastunk volna arról is, mit tettek azért a fiatalok, hogy saját emberségükből, a közösség erejével legalább részben hozzájáruljanak problémáik megoldásához? Vagy megelégednének csupán annyival, hogy ők a ,,szórakozásra vágyó németkéri fiatalok’»?! Persze az sem mellékes, hogy mit tett, tesz, mit akar tenni a község azért, hogy a falu ne öregedjen el, azok a fiatalok, akiket még nem vont bűvkörébe a város, vagy a falun kívüli munkalehetőség, megtalálják a helyüket, így például szórakozási lehetőségeiket is, otthon? Megítélésünk szerint olyan kérdések ezek, amelyeket helyileg kell megvitatni, lehetőleg az Központi Bizottsága 1979. februári határozatai alapján... —-óa— A palatínus utóda Kápolna a takarékkönyvben — Jugoszláviában ismeretlen Az Árpádok korának hajnalán a király még maga tett igazságot alattvalói közölt. Az állami élet kibontakozásával, az ügvek sokasodásával párhuzamosan ruházta ezt a jógái helyettesére, a nádorra, — a palatínusra —, az országbíróra, az erdélyi vajdára, a személynökre. Ezeknek a tisztségeknek viselői lettek az úgynevezett hiteles személyek, akik közhitelességű pecsétjükkel bizonyítottak előttük véghez vitt jog ügyletet, adtak ki általuk felismert tényekről mcgtámadhatatlan érvényű bizonyságlevelet. A hiteles személyek szerepét lassacskán a hiteles helyek,“ vagyis a társas és székes káptalanok — püspöki tanácsadó testületek — vették át. Hiteles helyről igen régi 1231-ből származó oklevél tesz eloszor említést. Ismét századok teltek cl, amíg a hiteles helyek jelentősége csökkent. A török hódoltsági területen nem működtek, a protestánsok nem fordultak hozzájuk, s fokozatosan kialakult hazánkban a bírósági szervezet. Ebben a korban a hiteles helyek végrendeletek felvételét, tanúk kihallgatását végezték, és testamentumok megőrzését vállalták. Ez a feladatkör az abszolutizmus idején, 1853-ban a közjegyzőé lett, ám az 1*C8. évi országbírói értekezlet visszaadta a közjegyzői Jogkört a káptalanoknak. Újabb hat ev telt el, amikor a kiegyezés utáni Masyarország parlamentje megalkotta az 18*4. évi XXXV. törvénycikket a közjegyzőségről. A ferenejóskás idők közjegyzője irigyelt űr volt. Jogi tevékenységéért az ügyfelektől kapott esetenként, de elég borsos skála szerint honoráriumot. A nagy jogi tudás és —1 mi tagadás _ a p rotekció nem volt elég ennek a tisztségnek elnyerésére. A közjegyzőnek akkora összegű óvadékot kellett letennie, amekkorával csak Igen vagyonos emberek rendelkeztek. A századforduló előtti forint vásárlóértékét nehéz volna érzékeltetni. A kaució nagyságáról tan mond valamit, hogy az óvadék körülbelül nyolcezer (!> választási malac árával volt egyenlő. Állami közjegyző Állami közjegyző — ez a fogalom éppen húsz éve, 1950- ben vonult be a demokratikus jogéletbe. Jugoszlávia kivételével, ahol a közjegyzői funkciókat a bíróság gyakorolja, a közjegyzőség valamennyi szocialista államban van. Szek- szárdon dr. Balás Andor az állami közjegyző, öt kértük meg, szóljon arról, mivel foglalkozik a közjegyző ma. — A földtörvény végrehajtó, savai kapcsolatban megnövekedett a hagyatéki ügyek száma — mondotta elöljáróban. — Tavaly 2998 ügyet tárgyaltunk; ezekben érdekelt ügyfeleink havi átlagban 30 000 forint illetéket róttak le. (Mielőtt valaki milliomosnak vélné a közjegyzőt, megjegyez, zük, hogy ez a tisztes summa nem az övé, hanem az államé. A közjegyzői illetmény nem éri el a bírák, ügyészek javadalmazásának mértékét). — Napi teendőinkhez tartozik a házassági, apasági, gondnokság alá helyezési perekben az aláírások hitelesítése, végrendeletek készítése és letétbe helyezése, szerződések készítése. Ez utóbbiak szinte kivétel nélkül ingatlan-adásvételi, öröklési és ajándékozási szerződések. — Mi a lényeges különbség a végrendelet és az öröklési szerződés között? — A végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet, Az utóbbi lényegileg eltartási szerződés; egyoldalúan fel nem bontható. A végrendeletet illetően más a helyzet: az örökös, ha akarja, visszautasíthatja a hagyatékot. A hagytatékot csak mint egészet lehet visszautasítani, leszámítva azt az esetet, ha nem földműves foglalkozású személy földterületet is örököl. — Mit nyújt az ügyfelek számára, ha közjegyző előtt kötnek szerződést, ha véle készíttetik végrendeletüket? — Jogbiztonságot. A közjegyző jogi tudása, valamint az állam anyagi felelősségvállalása a garancia arra, hogy jogi tévedés miatt senkit nem érhet károsodás. E jogbiztonság ára olcsó. Végrendeletnél az érték egy, szerződésnél az érték két százaléka az illeték: — ha azonban perre kell menni, az illeték már hat százalék. A közjegyző minden, a jogi jogügylettel kapcsolatos kérdésre válasz ad. Aki — például — közjegyzővel készítteti végrendeletét, nem okoz akaratlanul csalódást élettársának; a feleséggel, férjjel ellentétben ugyanis élettárs csak végrendelet alapján örökölhet. Jó tudni még, hogy a házastársak akkor sem foglalhatják egy okiratba végakaratukat, ha minden kívánságuk közös, még ez esetben is külön-külön kell végrendelkezniök. Jogszabály írja elő, hogy házastársak egymással érvényes szerződést csak közjegyző előtt köthetnek, továbbá, hogy harmadik személy részére csak közjegyző előtt adhatnak meghatalmazást. Különös végrendeletek Nem ritkán adódik, hogy valaki szeretné megváltoztatni a közjegyzőnél tett végrendeletét, s ezért visszakéri az okiratot. Az ügyfelek többsége meglepődik, hallván, hogy erről szó sem lehet. Annak természetesen nincs akadálya, hogy valaki végrendeletét teljes egészében visszavonja, vagy részben megváltoztassa. Területi kötöttség nincs. Például: a szekszárdi közjegyzőnél tett végrendeletet meg lehet változtatni a salgótarjáni közjegyző előtt is. Itt érdemes megjegyezni, hogy süketnéma, vak, továbbá írástudatlan személy csak közjegyzőnél tehet érvényes írásbeli végrendeletet. (Szóbeli, végszükségben készült végrendelet tételére más szabályok mérvadók). Arról, hogy ki mit végrendelkezett, a közjegyzőnek és munkatársainak is meg kell őrizniük a hivatalos titkot. Mi több, még arról sem szólhatnak, végrendelkezett-e valaki egyáltalán. Annak — természetesen — nincs akadálya, hogy a személyek megnevezése nélkül különös végrendeletekre emlékezzék a közjegyző. — Van a síron túl is élő szerelem — állítja határozottan dr. Balás Andor. — Tisztes korban elhunyt nagyanyó hagyta meg végrendeletében, hogy örököse egy leánykori udvarlója sírjára minden születése napján vigyen virágot. Megható annak a dúsgazdag férfinak esete, aki vagyonának egy részét feleségére hagyta, más részét, 200 000 forintot egyetlen, a háborúban eltűnt fiára. Ha — ami nem valószínű — 30 éven belül az eltűnt jelentkezik, övé a majdnem negyedmillió. Ha nem, az örökhagyó végakarata szerint a hagyatékból kápolnát kell építeni. Pénz, ékszer megőrzésére, különben, a közjegyző nem vállalkozhat; effélét a megyei bíróság gazdasági hivatalára lehet bízni. — Nem biztos, hogy a halál közelsége mindenkivel minden sérelmet feledtet — fűzte tovább a szót a szekszárdi állami közjegyző. — Még jól emlékszem arra a gyöngybetűkkel rótt, harmincháromoldalas testamentumra, ame. lyet nálunk helyezett letétbe egy koros férfi. Könyvtárát a múzeumra hagyta. Százezerfo_ rintot szánt egyik, s ugyanennyit másik fiának, leányainak fejenként százötvenezret. Feleségét ellenben az utolsó fillérig kizárta az örökségből, sőt még azt is megtiltotta, hogy sírját látogassa. — Teljesült ez a kegyetlen végakarat? — Majdnem. A hagyatéki leltározásnál derül ki, hogy az örökhagyónak nincs könyvtára, s hogy a lottón sem nyert semmit... Nem maradt utána egyéb, csak az, amije a végrendelet készítésekor volt: egv kopott, húrjavesztett hegedű. Ezt úgy emlékszem, a kisebbik fiúnak adták a testvérek.. . — Amint az apjuk kívánta? — Nem. A hegedű volt az egyetlen, amiről az örökhagyó megfeledkezett. .. — b. z. — A SZEKSZÁRDI KÓRHÁZ FELVÉTELRE KERES SEGÉDMUNKÁSOKAT kazánházba, és kertészetbe, valamint VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: a kórház munkaügyi csoportjánál. (302)
