Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
szág gyógyszertárhálózatának bővítésére, korszerűsítésére. Csak megyénkben több, mint hat és fél millió jutott beruházási keretből, csaknem 12 millió a felújítási keretből ilyen célú felhasználásra. A gyógyszerek forgalmazását szőkébb hazánkban húsz évvel ezelőtt százhuszonnyolcán látták el, ebből 56 volt a gyógyszerészek, 72 a segédszemélyzet létszáma. Akkor a Ma húsz éve, 1950. július 28-án államosítottuk a gyógyszertárakat. Az esemény igen fontos állomása volt annak a programnak, amelyet még 1944 novemberében így hirdetett meg a Magyar Kommunista Párt: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére a ■Kommunista Párt azt hirdeti: lesz magyar újjászületés! Ha a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését, akkor Magyar- ország megmenekülhet, újjászülethet!” Azok, akik ifjúkként és felnőttekként élték át népünk sorsfordulóját, a fölszabadulást. élénken emlékeznek még mi maradt nekünk indulási alapként az újjászületéshez. Az országot ért gazdasági károk 22 millió arany- pengőt tettek ki, megsemmisült a háború előtti nemzeti vagyonunk 40 százaléka: az ipari üzemek kapacitásának csaknem fele elveszett: a barbár pusztítás nyomát felrobbantott utak, hidak, béna közlekedés őrizték: talc- hatatlanná vált 120 ezer lakóház. Amerre ellátott a szem, romok, éhség, járványok. És a politika küzdőterén harc, hogy a magyar nép az MKP hirdette programnak ^Megfelelően maga vegye kezébe sorsának intézését! Romok, gyógyszerhiány, szervezetlenség Az egészségügy helyzete megegyezett az általános nely- zettel: kórházak, gyógyszertárak hevertek romokban, szervezetlenség, szakemberhiány és gyógyszerhiány uralkodtak, vidéken nem működött 119 gyógyszertár, a fővárosban a gyógyszertárak 67 százaléka kifosztottam lehúzott redőnyökkel állt, a készletek kimerültek és az infláció kiteljesedésével kórházaink sokszor — ma már — képtelennek ható cserebere árán tudtak csak egészen hétköznapi gyógyszerekhez hozzájutni. Súlyos károkat szenvedett a hazai gyógyszeripar is, berendezéseinek java megsemmisült, a termelés megbénult. Első lépés tehát itt is a helyreállítás volt, ■ majd az átmenetinek számító esztendőket követően került sor elsőként 1918-ban a gyógyszeripar államosítására. A magyar gyógyszeripar története, amely a századfordulón kezdődött, 1948-ban olyan szakaszához érkezett, amely alapot biztosított az iparág nagyarányú, tervszerű fejlődésének. A háború előtt gyógyszergyártásunk évi 2 millió dollár értéket termelt, ma 200 millió dollárt. LTj gyógyszertárak épültek, a régieket rekonstruálták és további fejlesztésük ma is napirendünkön van. Hatalmas munka Egy évre a gyógyszeripar államosítása után került sor a gyógyárú-nagykereskedelem, majd újabb egy év után, 1950 július 28-án a gyógyszertárak államosítására. Szőkébb hazánkban, Tolna megyében 41 állami tulajdonba vett gyógyszertárral alakult meg a Gyógyszertár Nemzeti Vállalat, ami a mai Gyógyszertár Központ elődeként sokszor eposzba illően kemény harcot vívott hivatása teljesítéséért, hiszen gyakorta a nincsből kellett biztosítania az államosítás hírére a készletektől itt- ott megfosztott gyógyszertárak ellátását. S a tervszerű, gazdasági szervező munka mellett fontos politikai feladatokat is meg kellett oldania, hiszen mi sem természetesebb annál, mint az, hogy a tulajdonosok nem lelkesedtek a kollektivizálásért. Azok a gyógyszerészek, akik kezdettől látták és hirdették, hogy a magyar egészségügy felemelkedésének feltételeként, ki nem hagyható részeként került sor az államosításra, sokáig voltak, kisebbségben. Talán a végrehajtásnak éppen az adott olyan erős osztályharcos töltetet, hogy némely helyen a túlzások is létjogot nyerhettek, inkább ártva, mint használva az ügynek. A rendeletek értelmezése körüli zavaroknak tulajdonítható, hogy lE51-ben két gyógyszer- tárat megszüntettek, a község elnéptelenedése miatt zárták be a nagyszékely! patikát. Az, hogy ma Tolna megye gyógyszertárhálózata 43 egységgel és további 35 kézigyógyszertárral, valamint 2 intézményi gyógyszertárral szolgálja az egészségügyet, hatalmas és küzdelmes munka eredménye, s mikor tisztelegjünk ezek előtt az eredmények előtt, mikor fejezzük ki megbecsülésünket azoknak, akik a szocialista gyógyszerészet fejlődéséért dolgoztak és dolgoznak, ha nem most. a húszéves születésnap alkalmából? Az ország, és a megye Húsz év alatt államunk 610 millió forintot fordított az orA legöregebb.., gyógyszertári dolgozók 63 százaléka volt férfi. 1969-ben a gyógyszertárhálózatban — ideértve a Gyógyszertár Központot is — háromszázan tevékenykedtek, a, nők számarányának növekedése óriási: a gyógyszertári dolgozóknak már 1968-ban 82 százaléka nő volt. Gyógyszerészeink száma 85 az asszisztenseké 100. ...és a legfiatalabb szekszárdi gyógyszertájs, Vessünk egy pillantást a gyógyszerfelhasználás számadataira is, és legyen mindjárt az első kép országos: 1951-ben 567 millió forintot tett ki a gyógyszerforgalom. 1868-ban 3868 milliót. Húsz év alatt meghétszereződött hazánkban a lakosság gyógyszerfelhasználása! Az államosítás évében a megye gyógyszertárai kevés híján még csak hárommilliós gyógyszerforgalmat bor„olítottak. A gyógyszerfelhasználás 1969-ben, tavaly tfár 71 millió forint volt. Az erre az évre várható forgalom 75 millió forint. Nem lehet szándékunk egy jubileumi megemlékezésben az ünneprontás, de a fejlődés nagyon szemléletes eredményei mellett — vagy eppen ezek és a folytatás miatt — meg kell említenünk, hogy a gyógyszertári központ 1952-ben létesült megyei raktárának kapacitását már régen „kinőtte-’ a forgalom. A raktár, havi értéke körülbelül- 20 millió forintot tesz ki! A hálózat gyógyszertáraira alig lehet ráismerni, annyira megváltozott külső és belső képük, fölszereltségük, nem beszélve az újakról, mint amilyen például a szekszárdi 3. számú gyógyszertár. A hálózat korszerűsége mind sürgetőbben követeli a központi raktározás korszerűsítését is. 1.2fí millió vén y Egyébként egy évvel az államosítás után létesült a gyógyszertár központ (akkor Bezerédj utcában kezdte működését) analitikai laborató-, riuma, amely a szakfelügyelői gárda, két gyógyszerész és több asszisztens munkahelye. A kórház gyógyszertáráról pedig — ami lS66-ban készült el • — azt kell elmondanunk* hogy az ország egyik legnagyobb intézeti gyógyszertára és a legmodernebb berendezéssel ellátott. Havonta 1300 liter infúziós oldatot készít, ami teljesítmény-, megfelelne egy kisebb üzem teljesítményének is. Gyógyszerészeink országosan 128 millió vényt váltottak be az elmúlt évben. Munkájukkal hivatásuk magaslatán állva jelentős mértékben járultak hozzá egészségügyünk világviszonylatban is számottevő eredményeinek megteremtéséhez. Az ő munkájuk is benne van abban, hogy csaknem döntő sikereket értünk el a népbetegségek ellen folytatott küzdelemben, hogy legyőztük a gümőkór és a járványos gyermekbénulás démonát, hogy egy csomó, a népességet tizedelő betegség, így például a malária, hastífusz, tetanusz morbiditási és mortalitási mutatószámai' kedvezően alakultak. Gyógyszerészeink és munkatársaik hozzáértő és áldozatos munkájukkal a szocialista társadalom megbecsült építői. Ezt még akkor is köszönő hálával állapítjuk meg. ha tudjuk, hogy számosán birtokolják érdemelten és büszkén a különféle kitüntetéseket, amelyek népünk elismerését jelentik. Húsz évvel ezelőtt kezdődött... Készül a medici»^.. nm§ Nemzeti VáUaiafr aoű * — ó » T
