Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
150 Tolna megyei szakmunkástanuló utazott Fehérgyarmatra Hétfőn délelőtt vonaton elutazott Szekszárdról a Tolna megyei ipari szakmunkástanulók 150 főnyi második csoportja, hat oktató tanár kíséretében, hogy 11 napig részt vegyen az árvíztől elpusztult családi házak felépítésében, Fe- hérgyarmaton. Az építőipar különböző szakmáit képviselő fiatalok valamennyien a szekszárdi Mü. M. 505. Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Iskola tanulói, s indulásuk előtt intézetükben gyülekeztek. Ismeretes, hogy Fehérgyarmaton a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat 110 házat épít fel, s az-újjáépítés, ben részt vállalt mintegy 350 szakmunkástanuló, vagy már szakmunkásvizsgát tett fiatal is. Az előző, csaknem 130 főnyi csoportot váltotta most fel a második csoport, (-só) (Fotó:'Gott'váld) A MÉSZÖV, a MÉK és tizenegy áfész összefogása Nemrégiben avatták Dornbo- ri egyik legszebb üdülőjét, amely tizenhárom szerv összefogásával épült! Ez a 13 szerv a következő: MÉSZÖV, MÉK, valamint a szekszárdi, decsi, faddi, kölesdi, nagydorogi, paksi! hőgyészá, gyönki, teveli és a bonyhádi áfész. Olyannyira közös összefogással épült, hogy nemcsak a szükséges pénzt adták össze közösen, hanem még az építkezéshez szükséges szakembereket is a társult szervek biztosították. Az egyik helyről kőművesek, a másikról asztalosok érkeztek. Sok volt a társadalmi munka is: a szövetkezetektől átlagosan 30—40 fő érkezett egy-, vagy több napos társadalmi munkára. Az építkezéssel kapcsolatos szervező munkát a MESZÖV-apparáfús osztályvezető-helyettese, Komlóczi János fogta 'össlzé. Tőié tudtuk meg, hogy az üdülő mintegy 2,5 millió forintba került. A 18 hálószobában összesen 36 ágyat helyeztek el, és a szövetkezetek tagjait, dolgozóit kéthetes turnusokban üdültetek. Tágas társalgó is rendelkezésre áll, amit alkalmasint értekezleti célokra is használnak. A megszámlált em ber HI. Hol és hogyan lakunk? A címben feltett kérdésre nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, s éppen ezért — bonyolult. Mert igaz, lakásokban lakunk, tágasan, vagy zsúfoltan, de: hol vannak ezek a lakások? Városban, falun, külterületen, belterületen, stb? És mekkorák? Egy-, vagy négyszobásak, folyóvizesek, vagy még villany sincs bennük? A település- és lakásviszonyok tanulmányozása friss tudomány. Az emberiség alig néhány évtizede felismerte, hogy életviszonyaira döntő hatást gyakorol: hol és hogyan lakik? 1870-ben az ország lakosságának 74,1 százaléka élt községekben, ez az arány 1949-ben 62,1-re, 1970-ben 55,5 százalékra mérséklődött. A főváros lakossága az ország népességének 18,8, míg ^ többi városé 25,7 százalékát tette ki 1970- ben. (1960 és 1969 között tehát a városi lakosság aránya 39,7 százalékról tovább nőtt, s elérte a 44,5-et). A tényleges szaporodás számszerűen: a fővárosban 135, a megyei jogú városokban 105, a járási jogú városokban 254 ezer fő. Mekkorák a városok? A főváros és a négy megyei jogú város lakossága túl a százezren. A 40 ezernél népesebb városok száma 13, míg a 20 ezer léleknél nagyobb településeké 49. Érdekesség, hogy közülük kettő nem város: Békés és Érd. A népszámláláskor 3224 településen írták össze a lakosságot. E települések nagy része azonban kicsi, ötszáznál kevesebben élnek a települések 20,6 százalékán, s ezernél kevesebben. további .25,4 százalék kán. Magyarország lakosságának 46 százaléka tehát ezer főnél kisebb településeken él, s az ezeken a helyeken lévő, szerény életkörülmények érthetővé teszik, hogy 1960 és 1969 között 830 ezer embert, népességük 20,4 százalékát vesztették el. (Figyelemre méltó vonás: országos összességben is csak ötezren felüli települések tényleges népesség, szaporodása pozitív előjelű, a kisebb falvak népessége csökken). Ahogy a kisebb falvak, úgy veszítenek jelentőségükből a külterületek is. Az 1949. évi népszámláláskor 1,59 millió ember, az ország lakosságának 17,3 százaléka élt külterületen. (Az érdekesség kedvéért: a külterületeken férfitöbblet van, ezer férfire ezernél kevesebb nő jut, több a gyermek egy-egy családban, mint a belterületen lakók esetében). 1960 és 1970 között a külterületi népesség 261 ezer fővel — 23,3 százalékkal — csökkent. 1960-ban az ország népességének még mindig 11,2 százaléka élt külterületeken, 1970-ben ez 8,3-ra zsugorodott. Napjainkban 858,5 ezer csorbáit csak az itt élők indokolhatnák, de erre nem nagyon kaphatók. A könnyen felsorakoztatható tények azonban arra vallanak, hogy az emeletes tanácsház irányítóinak sincs sok okuk tetteik nyomán a szégyenkezésre. !N agyszokolyban „nőuralom van, asszony az elnök — Dobos Ferencné — és fiatal- asszony a vb-titkár: Lénárt Ádámné. — Mi történt öt év alatt a faluban? — Felépült a törpevízmű, a szélesvásznú mozi, a kisvendéglő, a ravatalozó, a park. Korszerűsítettük a tanácsi szeszfőzdét, bővítettük a villanyhálózatot. A falu valamennyi utcájának egyik oldalán végigvezettük a járdát, két utcát ‘köveztettünk. — Mindezt miből? — A községfejlesztési alapunk nem valami óriási, évi százötvenezer forint. Jószerivel azonban nincs olyan társadalmi munka, melyre a szo- kolyiakat ne lehetne mozgósítani. Igaz is! Még vásároltunk három, és építettünk egy új pedagóguslakást is. — A következő fél évtized tervei ? — Járdásítás a másik oldalon is, végig az egész faluban. Hatósági . vágóhíd építése, a törpevízmű , hálózatának bővítése. Legfontosabb azonban talán az ötvensze- mélyes óvoda-napközi, konyhával. 1 Ennék kitűzése épp a közelmúltban történt meg, jövőre működnie kell. Riportunk első részében említettük, hogy Nagyszokoly lé- lekszáma az utóbbi évtizedek során következetesen hanyatlott. Emelkedésre nincs sok remény, legfeljebb stagnálásra. Sorvasztásra ugyan egy másfélezemél több lakosú község nincs ítélve, de nagy összegeket nem remélhet központi keretből a fejlesztésére. Az sem lehetetlen, hogy tanácsilag előbb-utóbb a szomszédos Regszemcse hatáskörébe kerül. — Akkor mi lesz? — Akkor is emberek laknak majd itt, akikért tenni kell. Olyan ember látogatására indulunk, aki a közmegítélés szerint nagyon sokat, tett, rövid néhány éves ittléte során. A „legelsősorban Pintér Jós- kához."’' (Folytatjuk) ORDAS IVÄN RAJZ: ÉRDI JUDIT a külterületeken élők száma, s háromnegyed részük községek külterületén lakik. A tanyák, a falutól távol- eső települések soha nem rejtegettek romantikát, legalábbis az ott élők számára. A kenyér kényszere volt az, ami ott tartotta a népességet, s e keserű örökségnek tudható be, hogy még ma is 14 201 külterületi lakott hely található az országban. A legtöbb Pest megyében — 1287 — és Szabolcs- Szatmárban — 1123 —, míg a legkevesebb Csongrád — 402 — és Nógrád megyében (406). A teljes lakosságon belül a külterületi népesség aránya Bács- Kiskun megyében a legnagyobb — 28,7 százalék! —, majd Csongrád megyében (27,6). A legkisebb Hevesben — 2,3 — és Vas megyében (2,7 százalék). A külterületi népesség fogyása a legnagyobb mérvű Szolnok megyében volt — 38,2 ■ százalék —, majd Békésben — 36,5 —, míg a legkisebb Pest megyében (5,3). Szám szerint, a legtöbben — 164,5 ezer — Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében — 89 ezer — élnek külterületen, míg a legkevesebben — 7685 —Vasban. Megkíséreltük a feleletet a kérdés első részére: hol lakunk? Következzék a kérdés második része: hogyan? A reális kép megalkotása érdekében azonban pillantsunk visz- sza a múltba. Szakszerű fogalmazással: a lakás és a lakóház az ember legközvetlenebb térbeli környezete. »■’ A lakáskörülmények erőteljes befolyásolói az életviszonyoknak, s, ezzel a demográfiai helyzetnek is. Ennek felismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi népszámláláskor jutott hely a lakáskörülményeknek is a kérdőíveken, ám 1930-ig. csak a városokra, s utána is a 10 ezer lelken felüli településekre terjedt ki. Megbízható, teljes adatok csak 1949-től állnak rendelkezésre. 1970. január 1-én 3 157 060 volt az ország lakásállományit, 400 ezerrel több, mint az 1960, évi népszámláláskor. Ez 15 százalékos növekedésnek felel meg, ami 1930 óta a legmagasabb emelkedési ütem. (Évi átlagban 1,5 százalék). 1949 és 1960 között ugyanis 1,2 százalék volt, 1930. és 1949 között pedig az egy százalékot sem érte el. A teljesen tiszta képért tekintsük át az alábbi táblázatot: A lakásszán) növekedése ívek: ■ 1931—1941 1941—1948 1949—1959 1960—1969 Darab: Gyarapodás százalékban 215 126 9,9 68 889 2,9 291111 11,8 399 1S2 * 14,5 A lakások számának növekedése felülmúlta a népesség emelkedését, s így javult a lakáshelyzet az elmúlt két évtizedben. A lakásállomány település-típusonkénti megoszlása sem érdektelen. A fővárosban 630,8 ezer, a megyei jogú városokban 179 ezer, a járási jogú városokban 632,4, míg a községekben 1714.6 ezer lakás van. (Zárójel közé tesszük, bár általános tévhiedelmet Cáfol: a községekben több a kétszobás és annál nagyobb lakás, mint a városokban!) Az adatok elemzésének legfőbb következtetése: fokozatosan csökken az egyszobás lakások aránya I960 és 1970 között 32 egyszobás lakások száma 201 — ezerrel — 11,9 százalékkal — csökkent. Az 1960. évi nép- számláláskor a teljes lakásállomány 61,3 százaléka volt egyszobás. 1070-re ez az arány 4?,2 -re mérséklődött. Ugyanez idő alatt 482 ezerrel nőtt a kétszobás, s 118 ezerrel a három vagy több szobás lakások száma. Az ország lakásállományának 43 százaléka ma kétszobás, 9.8 százaléka pedig három vagv több szobás. (A növekedés a kétszobás lakások esetében 54.9, a három és több szobásoknál pedig 62.2 százalékot tett ki!) A lakásállomány nagyság szerinti megoszlása: egyszobás 1489 ezer, kétszobás 1359 ezer, három vagy több szobás 309 ezer. (Annak köszönhetően, hogy az 1960 és 1969 között épített lakásokból csak 33 százalék egyszobás, tíz év alatt a száz szobára jutó népesség húsz százalékkal csökkent,. 1) A megyék adataira áttérve is megállapíthatjuk: a fejlődés üteme területenként eltérő. Számszerűen a legtöbb lakás 1969 és 1969 között Pest megyében épült — 49 211 darab —, majd Borsodban — 19 437 —, s Veszprém megyében (19 095). A legkevesebb Tolna megyében — 3707 —. Baranyában — 4966. — és Hajdú-Biharban (6293). A lakások összetételét elemezve az. előzőekhez hasonlóan nagyok a megyék közötti különbségek. Earanya megye 79,8 ezerre rúgó lakásállományából például 54,6 ezer a két vagy több szobás, míg Békésben a 145,8, ezerből mindössze 64,1 ezer..'. A lakásoknak több, mint a fele egyszobás Bács-Kiskun, Hajdú-Bibar, Pest, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyében, hatvan százalék fölött van Csongrád . megyében, míg Fejérben, Győr-Sopronban, Tolnában a lakások nagvobb része két vagy több szobás. A sorozatot a szerzőnek illenék valami frappáns befejezéssel zárnia. Úgy hiszem, felesleges a fejtörés. A tények, az adatok önmagukért szólnak, ipúltba világítanak, jelent értetnek meg, s körvonalazzák á holnapot. Ezért több hát egyszerű statisztikai adatgyűjtésnél a népszámlálás... -; • MÉSZÁROS OTTÓ UTCARÉSZLET
