Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

rrTWTTTrTyvrTrrrTTWVTTTVTVTVTVVVTVTTTTTTTVTVvyTTyTTrry Szabó László—Sólyom József: Kémek a búvárhajón 4. * II. Nos, ezt hozta el a hajóstiszt Rankennak, aki mérnök volt, de hiába vizsgálta a kis légcsavart, semmi különöset nem fedezett fel rajta. Elküld­te Berlinbe a Luftwaffe, vagyis a légierők ve­zérkarához is, ám ott sem fedeztek fel különö­sebbet a csöppnyi propelleren. Ranken ennek el­lenére azt javasolta a tengerésztisztnek, hogy tartsa az összeköttetést továbbra is a Papával, hátha egyéb értékes adatokat is tud szolgáltat­ni az amerikaiak felfedezéseiről. A tengerésztiszt három hét múlva ismét je­lentkezett Rankennél, s ekkor két csomagot vett elő... — Hát most meg mi jót hozott? — kérdezte Ranken. A hajós elmondta, hogy Soehn révén meg­ismerkedett egy Paul nevű amerikai némettel, aki ugyanabban a gyárban dolgozik, ahol Papa üzemvezető. Ez a gyár az úgynevezett Norden- gyár, s Paul az egyik futószalag főellenőre, ő adta át a két csomagot, hangsúlyozva, hogy rendkívül értékesek. — És mennyit kért érte? — kérdezte Ranken. — Semmit! Pedig megkérdeztem tőle, hogy milyen díjazásra számít, és azt a kérdést is föltettem, hogy mennyiért szerezne be egyéb terv­rajzokat, amelyek bennünket érdekelhetnének. Úgy tett, mintha dühös volna. Egyre csak azt hangoztatta, hogy amit csinál, azt kizárólag Né­metország érdekében teszi. Ranken régi róka volt az Abwehr szolgálatá­ban, alaposan ismerte a kémkedés furfangjait, s ezért kissé furcsának találta, hogy akad olyan ember, aki visszautasítja a pénzt. A kis csoma­gocskák tervrajzokat tartalmaztak, amelyek Ran­ken számára túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy megfejthesse. így aztán ez a csomag is a német légügyi minisztériumhoz került, de ezúttal is az a válasz érkezett, hogy a rajzok nem tartalmaz­nak semmi különöset. A légierők vezérkara sze­rint az amerikai német ily módon akar pénz­hez jutni... Ranken ekkor már nem elégedett meg ezzel a válasszal, mert sehogyan sem akarta elhinni, hogy akad egy ember, aki szolgálataiért nem kér pénzt, viszont értéktelen tervrajzokat ad át á náci hírszerző szolgálatnak. Az Abwehr éppen ezekben a hónapokban kez­dett hozzá egyesült államokbeli kémhálózata ki­bővítéséhez, így Rankennak személyesen is ta­lálkoznia kellett Duquesne-nel, és más amerikai ügynökeivel. Ezért úgy határozott, hogy átuta­zik az Egyesült Államokba, és ennek során ki­vizsgálja a pénzt visszautasító ügynök esetét. Dr. Ranken a Bremer nevű hajón kelt át az Egyesült Államokba, és néhány nap múlva meg Is érkezett New Yorkba. Az FBI — anélkül, hogy dr. Ranken ezt sejtette volna ■—, még partraszállás közben lefényképezte. Szállodába költözött, de aztán néhány nap múlva egy másik helyre hurcolkodott, az Abwehr óvatossági rend­szabályainak megfelelően. Amerikai tartózkodása idején szakadatlanul változtatta lakóhelyét. Köz­ben találkozott Duquesne-nel, utasítást adott neki különböző szabotázscselekményekre, amelyeket csak akkor kell végrehajtaniuk, ha az USA hadba száll Németországgal. Rankennek sok dolga volt, így csak egy idő elteltével tudott komolyabban foglalkozni a ter­vet ingyenesen átadó emberrel. Egy este elment abba a sörözőbe, ahová a Papa szokott járni, aki most is ott ült meg­szokott helyén. Ranken bemutatkozott neki, s azt mondta magáról, hogy a német hajóstiszt barátja. Beszélgetés közben óvatosan érdeklőd­ni kezdett Paul iránt. — Nem ez az igazi neve! — válaszolta Pa­pa. — Hermann Lángnak hívják, de ha komo­lyan érdekli, látogasson el hozzánk. Ranken örömmel fogadta a meghívást, és azon­nal megbeszéltek egy időpontot, másnap este hét órára. Ranken pontosan ott volt. Az idősebb ember köszöntötte, majd leültette vendégét, aztán egy sovány barna férfit vezetett be, aki szemüvege mögül jól szemügyre vette Ranken doktort. A Papa bemutatta őket egymásnak. Lang nem volt túlzottan bőbeszédű, sőt igen bizalmatlannak mutatkozott. Az Abwehr ügy­nökének az volt a benyomása, hogy egyszerű munkással áll szemben, aki csupán szaktudásá­nak köszönheti, hogy a Norden-gyárban kine­vezték termelési ellenőrré. Rövidesen arra is rá kellett jönnie, hogy Lang rendkívül vágyódik hazájába, Németországba. Lassanként feloldódott közöttük a tartózkodás, és Lang részletesen beszámolt a gyárban folyó munkáról. A doktor kezdetben meglehetősen ér­dektelenül hallgatta, de annál inkább felcsigázó- dott az érdeklődése, amikor a munkás közölte vele, hogy az USA légierői számára dolgozik egy bombázó célzókészülék előállításán. (Folytatjuk) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* Korszerűbben, olcsóbban Előregyártás a lakásépítés szolgálatában Építkezés előregyártott „dobozok”-kal.. A lakáshiány világjelenség. Annak ellenére, hogy a világ úgyszólván minden területén — így hazánkban is — min­dent elkövetnek a lakáshiány felszámolása érdekében, saj­nos, még hosszú ideig problé­ma marad. Évente óvatos becslések szerint a világon mintegy 13 millió lakás épül, ugyanakkor 20 millió lakásra lenne szükség. Ezt a számot alátámasztják hazai felméré­sek is, ugyanis jelenleg kb. 340—350 ezer lakásra lenne szükség, vagyis ilyen nagysá­gú lakáshiánnyal kell számol­nunk. MIÉRT VAN LAKÁSHIÁNY? A sok ok közül a legfonto­sabbak: A háborúk a meglé­vő lakásállományban rendkí­vül nagy pusztítást végeztek. Magyarországon több mint 12Ö ezer lakás semmisült meg a II. világháború idején, és alig maradt ép ház vagy la­kás. A lakosság nagy hánya­da a háború után közvetle­nül embertelen körülmények között lakott. A másik ok, a népszaporulat meggyorsulás^; nemzetközi statisztikusok becs­lése szerint 2000-ben 6,5 mil- liárdra növekszik a világ né­pesedése. Ez azt jelenti, hogy kereken kétszer annyi le6z a Föld lakóinak száma, mint 1960-ban volt. A harmadik ok a házasságkötések és vá­lások számának a jelentős nö­vekedése. Mindezek azt mutatják, hogy a lakásépítés ütemét meg kell gyorsítani. A régi, hagyomá­nyos építőipari technológiá­kat az előregyártott — kor­szerű — technológiáknak kel­lett és kell átvenniök. Tö­megméretű lakásépítkezések csakis így valósíthatók meg. SEGÍT A BETONIPAR Jogosan tehető fel a kér­dés, hogy az építés iparosítá­sában kulcsszerepet betöltő beton- és vasbetongyártó ipar­ág milyen formában tud se­gítséget nyújtani a lakásépí­tés egésze, ós különösen an­nak szerkezeti megoldásai te­rén? Ha egy-egy lakóházépít­kezést látunk, akár több eme­letes vagy földszintes családi ház is legyen az, megfigyel­hetjük, hegy a falazáshoz rég­óta használatos tégla mind­jobban eltűnik és a vasgeren­dák is csak javításoknál hasz­nálatosak. Ennek oka, hogy ezek a hagyományos építő­anyagok drágák, és nagy a munkaráfordítási idejük. Ezeket a régi technológiá­kat kiszolgáló építési anyago­kat ma többek között: a be­ton és a vasbeton helyettesí­ti. A beton alapanyaga tud­valévőén cement, homokos­kavics (sóder) vagy más ada­lékanyag és víz. E három anyag keverékéből készül a beton, amelyet egyébként már a rómaiak is ismertek. 1867- ben Monier francia kertész­nek tulajdonított találmány alapján elterjedt a vasnak és a betonnak együttes alkalma­zásából származó anyag, a vasbeton. KORSZERŰ ÉPÍTKEZÉS A mai kor szakemberei „elővették” a már ismert épí­tési anyagokat, hogy a kor­szerű építkezésekhez korszerű formában felhasználhassák. Mindenekelőtt különböző elő­regyártott vasbeton gerendá­kat, áthidalókat készítettek, a vasgerendák helyett. A vas­beton gerendák közeit kitöltő (téglaboltozatokat helyettesítő) béléselemek is tartozékai let­tek az építkezéseknek. De megjelentek különböző feszí­tett beton körüreges födém­pallók is. Már az első időben igen kedveltek lettek, azt bizonyít­ja, hogy pl. a Beton- és Vas­betonipari Művek gyáraiban együttvéve szinte minden percben 13 méter előregyár­tott födémgerendát készíte­nek. így átlagosan 6 percen­ként készül el egy-egy lakás födéméhez a szükséges ge­rendamennyiség. De előre­gyártva készülnek a lépcső­elemek, lépcsőkarok, lépcső- pihenő pallók, lépcsőpihenő áthidalók is. E termékek mellett mind­jobban előtérbe kerültek a szoba nagyságú falpanelek. Ezek is előregyártva készül­nek, és az építkezés helyén csak össze kell szerelni őket. A vasbeton előregyártás e szerkezeteit, tovább bővítet­ték. Megjelentek az úgyne­vezett térelemek, vagy más néven vizesblokkok, lakás­magok. Ezek olyan vasbeton­ból készült előregyártott „do­bozok”, amelyekben a fürdő­szoba, konyha, WC teljesen felszerelve kerül az építkezés színhelyére. Itt már csak a beemelést és a vezetékek be­kötését kell elvégezni. Az előregyártó iparágak termelési volumenének állan­dó növelését igénylik a nagy lakásépítési programok. Míg 1945. előtti években átlag 34 ezer lakás épült, addig az el­múlt években már 60 ezer la­kással számoltunk. 1969-ben 61 845 lakást adtak át. Az elő­regyártás tehát nagymérték­ben segíti elő a tömeges la­kásépítést. mert az épület ele­meit fedett helyen, gyártó- csarnokokban készítik, nincse­nek kitéve az időjárás viszon­tagságainak. Az előregyártást tovább kellett fokozni, ami olyan megoldásokat eredmé­nyezett, mint a házgyárak építését. Itt már úgyszólván minden szerkezeti elemet el­készítenek, az építkezés szín­helyén csak a szerelő iparo­soknak és a szakiparosoknak van munkájuk. Jellemző szám: a Budapesten megépült, 3 házgyárban évente kb. 9 ezer lakást tudtak már elő­állítani. A többi gyár terme­lésével együtt évente mint­egy 20 ezer lakás készül el. Jelenleg befejezés előtt áll a Debreceni Házgyár és épül a Szegedi Házgyár is. A ház­gyári hálózat további kiszéle­sítése révén tíz évén belül még 5 házgyárra lesz szük­ség. A lakásépítési programokat előmozdító új technológiák felhasználásával nemcsak la­kóházak, hanem természete­sen ipari, mezőgazdasági és más kommunális jellegű épü­letek is készülnek. DR. SZAMEK TAMÁS ^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents