Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
/ A termelőszövetkezetek káderképzési tervei és gondjai a szekszárdi járásban lntei jú Vince József járási elnökhelyettessel Üj hajtás a termelőszövetkezetekben a káderképzés tervszerüsítése, a tervezés, amelynek sikerétől nagymértékben függ a közös gazdaságok izmosodása. Segítségével nagyot léphetnek előre, ha nem marad írott malaszt a terv, ha segédeszközként állandóan forgatják, és meg is va! ósítják. Két és fél évvel ezelőtt jelent meg a személyzeti munkával foglalkozó 1001/1963-as kormányhatározat, mint alap- rendelet. Benne többek között előírja a kormány az utánpótlás biztosítását. „A vezető köteles gondoskodni — az oktatási, iskoláztatási tervekre támaszkodva — beosztottainak politikai, szakmai fejlődéséről, az utánpótlásról” — olvashatjuk az idézett határozatban. A korábban ismeretlen, vadonatúj feladatnak eleget téve, a szekszárdi járás valamennyi termelőszövetkezetében elkészültek az iskoláztatási és káderfejlesztési tervek. Elkészítéséhez a járás1 tanács szakmai segítséget nyújtott, majd mindegyiket tanulmányozták részleteiben is, s ösz- szegezték a tapasztalatokat. * Vince Józsefet, a szekszárdi járási tanács vb-elnökhelyet- tesét kerestük' fel, hogy tájékoztatást kérjünk. Ez annál inkább aktuális, mivel egy héttel ezelőtt az ő előterjesztése alapján kerültek a tsz-ek káderképzési gondjai a járási párt-vb ülése elé. Ily módon járási szinten irányítottak reflektorfényt a gyengeségekre és az erőfeszítést igénylő tennivalókra. — Mennyiben számoltak a tervek készítői a szövetkezetek mindenoldalú fejlesztésével? — keretezzük a járási tanues vb. elnökhelyettesét. .— Figyelembe vették a termelőszövetkezetek az irányéi- veket, saját gazdasági adottságaikat, helyzetüket és a lehetőségeket. Véglegesen 1969- ben készítették el az 1970— 1975-ös esztendők szakember- szükségleti és továbbképzési terveit. Ezek a tervek most már hatályosak, hozzáfogtak valóraváltásukhoz. Széles körben gondolkodtak, számba vették a taglétszámot, területük nagyságát, a művelési ágakat, az állatlétszám, a szakosított telepek, a gépesítés, a mellék- és segédüzemek mai szintjét és várható alakulását. — részletezi. — A járás vezetői minden tervet átnéztek. Milyennek tartják, miként minősítik azokat? — Reálisnak, gondosnak, egészséges ütemezésűnek tartjuk. Javított az átdolgozás a terveken. Jó jel, hogy a termelőszövetkezetek vezetői felismerték a káderfejlesztés és iskoláztatás döntő fontosságát, messzemenően és részletesen kimunkálták a feladatokat. Miből indultak ki? A belépések ellenére csökkenni fog a taglétszám, nem egészen két százalékkal növelik a szántó- területet, az állattenyésztés fejlesztését szolgálja a legelők arányának növekedése. Korszerűsödik az állattartás, -tenyésztés, a baromfi kivételével minden állatfajtánál új, szakosított telepeket létesítenek a járás termelőszövetkezetei. Mérsékeltebb a segéd- és melléküzemágban foglalkoztatni kívánt tsz-tagok számának növekedése, egyedül a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet konzerv- és gyümölcsfeldolgozójában többszörözik meg, Káderszém- pontból, a szakemberek biztosításával mindezekre fel kell készülni. — Hol tartunk a szakember- ellátottság terén? Milyen forrásokból kívánják a tsz-ek öt év alatt biztosítani szakemberszükségletüket? Pontosan tudják, kimutatásokba foglalták, az egyedi terveket összegezték. A táblázatok tartalmazzák a szakemberszükségletet, a meglevők létszámát és iskolázott- sági megoszlását, felkészültségi kategóriák szerint ki- gyűjtötték, mennyi szántóegység jut egy szakemberre, milyen a dolgozó tagok—szakemberek aránya, és mit terveznek. — A járás termelőszövetkezeteiben nem rossz a szakember-ellátottság'. A nagyobb gondok a szakmunkások gyarapítása terén mutatkoznak meg. Egyetemi, felső- és középfokú technikusi képesítésű, valamint szakközépiskolát végzett szakember 237 dolgozik a szövetkezetekben, 1975-ig még 199-re van szükségük. Az újak közel harmadát beiskolázásból, hasonlóan annyit új felvételből és ennél valamivel többet kezdő szakember beállításával kívánják pótolni. Mellőzik az ösztöndíjak létesítését, mindössze hetet terveznek ösztöndíjjal taníttatni. Az egyes szövetkezeteket tekintve arányosak a tervek, az intenzívebben termelő Báta, Bogyiszló, öcsény érthetően magasabban tervezett a járási átlagnál. öt év múlva 1017 mező- gazdasági szakmunkás kellene a járás termelőszövetkezeteinek, szűkén tervezve is. Ennek jelenleg csupán 41,5 százaléka van meg, a hiányzó közel hatszáz új szakmunkás azt jelenti, hogy évente 119-et kellene kiképezni és munkába állítani. Elsősorban az ifjúságra számítanak. Űj, hogy a felnőttképzésben olyan szakmát is terveznek, — mint például 38 növénytermesztő gépész — amelyre eddig nem volt példa a felnőttképzés keretében. Félő, hogy még a szűkre méretezett szakmunkásképzés sem valósul meg, a gyenge érdeklődés miatt. Ez azt vonhatja maga után, hogy a jól képzett szakemberek, mérnökök éppen a szakmunkáshiány miatt nem tudnak majd kellő eredménnyel dolgozni. Duplája kellene, legalább öt szakmunkás jusson egy magasabb végzettségű szakemberre, ez az ideálisabb, — fejtegeti Vince elvtárs a közismert és a járásban máris szorongató gondokat. — Kiemeli a kormányhatározat a politikai képzés nélkülözhetetlenségét. Mit tud mondani Vince elviárs, van-e előrelépés? Kedvező a kép összességében és részleteiben is, noha az első terv-variációkban egyik-másik termelőszövetke^ zet nem tervezett ideológiaipolitikai képzést. Pótolták. Fokozatosan és mégis erőteljesen lépnek előre. Eddig járásunk termelőszövetkezeteiben huszonegyen végezték él a marxista—leninista esti egyetemet, és öt év alatt újabb száztizenhat kapcsolódik be. Szép számban, nyolcvanegyen végezték el a középfokú marxista iskolát, újabb kétszáztizennégyet vonnak be az öt év alatt, örvendetes, mert ezek a tanfolyamok káderképzők, és a felsőbb fokú politikai továbbképzésnek is feltétele az alapvető ismeretek megszerzése. — A politikai iskolázást a kádermunka hármas elvének egységes értelmezéséhez és alkalmazásához tartjuk fontosnak mi is, a termelőszövetkezeti vezetők is. Ehhez elengedhetetlen, hogy járás- szerte folyamatosan törődjünk az előbbiekkel, a tervekben foglaltak megvalósulásával — fejezi be válaszait Vince József elvtárs. SOMI BENJAMINNÉ A Tolna megyei Mélyépítő VáUc „ d .Igozói járdalapokkal rakják le a Mártírok terén a park útjait. A. kétmillió forint költség retéasel épülő parkban HM négyzetméter járdalapot helyeznek el Az építők e hónap 30-áig befejezik a kőművesmunkálatokat. Augusztus 1-től a további munkákat a Budapesti Kőfaragó és Parképítő Vállalat végzi. A park átadási határideje november 30, de jóval a határidő előtt készen lesz. Foto: Gottvald. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik a főnyomovezetéket, amely a kutakat és a hegyen lévő két 150 köbméteres víztárolót fogja összekötni. A két víztároló jelentősen javítja majd Szekszárd vízellátását. Képünk: dolgozik az E—302 árokásó gép. Foto: Gottvald. • • Ünnepélyes alapkő-elhelyezés... Tegnap július 21-én délelőtt 10 órakor került sor Pakson a létesítendő járási szakorvosi rendelőintézet ünnepélyes alapkő-elhelyezésére. A járási tanács vezetői dr. Vígh Cezsőt, a Tolna megyei Tanács VB elnökhelyettesét kérték föl az alapkő-letételre. Mint arról már korábban hírt adtunk, a rendelőintézet számára kijelölt helyen ezelőtt egy évvel kezdődtek meg az építést előkészítő talaj es egyéb munkálatok. A rendelő- intézet, amelynek hivatása a járás egészségügyi ellátásának javítása lesz, a járás községeinek összefogásával, a megyei tanács támogatásával épül, és várhatóan jóval a negyedik ötéves terv befejezése előtt belép az egészségügyi szakszolgálat munkájába. Testvérszövetkezeti kapcsolat A Német Demokratikus Köz- társaság-beli Kőnigshein és a kocsolai termelőszövetkezet közt testvérszövetkezeti kapcsolat jött létre. Azzal kezdődött, hogy a kitelepített svábok egyike, aki az NDK-ban most szövetkezeti gazda, hazalátogatott szülőfalujába, Ko- csolára. Amint találkozott, beszélgetett a régi ismerőseivel, bepillantott a kocsolai termelőszövetkezet életébe, úgy vélte, hogy jó lenne szövetke- kezetközi kapcsolatot is kiépíteni. Ezt követően Kőnigshein- ből szövetkezeti küldöttség érkezett Kocsolára, hogy megismerkedjen a közös gazdaság munkájával. Az NDK-beli vendégeket elsősorban az állat- tenyésztési beruházás — a befejezéshez közeledő szarvasmarhatelep — érdekelte, mert mint mondották, náluk is sok ugyan a szarvas jószág, de a 700 tehén még 87 istállóban van, és ez az elszórtság gátolja a nagyüzemi termelést. Amint ez lenni szokott, a kőnigsheiniek viszontlátogatás. ra hívták meg a kocsolaiakat, akik ezt el is fogadták, és a napokban érkeztek vissza hétnapos tapasztalatcsere-útjuK- ról. A küldöttség tagjai a következők voltak: Keller Ádám Isz-elnök, Hilbert János főkönyvelő, Kutas György párttitkár, Braun Antalné, nőbizottsági titkár, Braun Antal fogatos, Zrínyi István juhász és Piringer József állattenyésztési brigádvezető. — Mit láttak, mit tapasztaltai; a német testvérszövetkezetben? — kérdeztük a tsz- elnököt, Keller Ádámot. — Természetesen sok mindent, sok hasznosat. Hosszasan lehetne róla beszélni, de csak egy dolgot emelnék ki, ami különösképpen tanulságos számunkra. Az NDK-ban a termelőszövetkezetek közt rendkívül sok a kooperáció, s ez igen kedvezően érezteti hatását a technika, technológia fejlődésére. Egy-egy szövetkezet többfelé is kooperál: az egyikkel például a takarmányszárításra és feldolgozásra, a másikkal sertésfiaztatóra, a harmadikkal .sertéshizlalásra. A kooperáció lényege az, hogy nem az egész szövetkezeti gazdaság kooperál az egész szövetkezeti gazdaságokkal, hanem csak a megfelelő üzemág, és a kooperáció sokszor csak egészen szűk területet érint: például nem általában a sertéstenyésztést, hanem annak is csak egy részterületét. Ok is, mi is sokat tanulhatunk egymástól.
