Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

ég öt hónap, és befejeződik a harmadik ötéves terv időszaka. Ta- w| Ián nem indokolatlan kíváncsiság már most vallatóra fogni a té- nyékét és gyorsmérlegre tenni őket. Juhász József, a bonyhádi já­rási tanács elnöke —t örömünkre — nem ítéli el a közérdekű kíváncsiságot, így hát nézzük: miben és milyen mértékben fiatalodott az ősrégi település o harmadik ötéves terv megvalósításával? Mi sem természetesebb, mint az, hogy elsőként az iparról esik sző. Bonyhádot az első világháború utáni évtizedekben jegyezték először ipari településként. Két gyára azonban 1945 után vált — ha úgy tetszik — felnőtté. Fejlődésük első, új korszakot nyitó állomásai az egymást követő népgaz­dasági tervek voltak. A belföldön, külföldön egyaránt jéhírű Bonyhádi Cipő­gyár és a Lamport Zománcipari Müvek Bonyhádi Gyáregysége az utóbbi évtizedekben vívta ki magának a magyar ipar családján belül az a rangot, amit birtokolni több a dicsőségnél. A kivívott rang kötelezi A két üzem — ennek jegyében — mind jelentősebben befolyásolja Bonyhád és a járás településeinek fejlődését. Ä tanácselnök válaszol Témánk: Bonyhád és a járás ötéves fejlődése A ZIM LEGNAGYOBB BÜSZKESÉGE a 20 milliós beruházással épült saját tervezésű alagútkemen- ee, ami az égetés technológiá­ját korszerűsítette. A villany­energiával működő alagútke- mence gazdaságosabbá, gyor­sabbá teszi a gyártásnak ége­tési folyamatát. Első megálla­pítás: a harmadik ötéves terv időszakában komoly lépéseket tett az üzem a műszaki fej­lesztés útján és áthúzódó be­ruházásként máris újabb nagy állomás következik. Budapest­ről Bonyhádra települ a ZIM központi lemezleszabó üze­me, lévén, hogy az országos lemezigény fele Bonyhádon je­lentkezik és az alapanyag-ellá­tást a közeli Dunaújváros biz­tosítja. A ZIM 1300 munkást foglalkoztat jelenleg. A lemez­leszabó — ami hatvanmilliós beruházással épül — belépésé­vel további 500 munkáskézre lesz szükség! A CIPŐGYÁR 1800 EMBERNEK ad kenyeret. A két üzem mun­kásainak egyharmada bejáró. A nők foglalkoztatottságának aránya a cipőgyárban 80, a zománcban 60 százalékos. A cipőgyár a harmadik ötéves terv fő eredményeként tartja számon a 40 milliós költség­gel fölépült új üzemrészt, va­lamint az ezzel együtt fölépí­tett szociális létesítményeket. Bonyhád és a járás közsé­geinek életében igen fontos szerepet játszanak A mezőgazdaság ötévi fej­lődését vizsgálva az állapítha­tó meg, hogy A LEGNAGYOBB ELŐRELÉPÉS ezen a területen következett be. Még a harmadik ötéves terv első éveiben tizenkét gyenge, állami dotációra szo­ruló termelőszövetkezete volt a járásnak. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságok egy­harmada nem boldogult saját erőből. Ma már nincs a járás­ban gyöngének minősíthető, vissza nem térítendő, állami dotációt igénylő termelőszö­vetkezet. A járás mezőgazdasági ter­melésének iparosodása a ter­melőszövetkezetek egyesülésé­vel valósult meg. Harminckét szövetkezet alkot most 18 gaz­daságot. AZ EGYESÜLÉSI PROGRAM megvalósulásával négy község határa vált egy-egy egyesült gazdaság határává. A közös gazdasági alap ilyeténvaló megnövekedése tette lehetővé az egyesült tsz-ek számára a nagyobb volumenű beruházá­sok megkezdését. Az első ter­melési eredmények mérésekor nem egy és nem két paraszt- ember tette föl a kérdést: — Miért nem csináltuk már ko­rábban az egyesítést?! íme, néha milyen egyszerű annak bizonyítása, hogy a kö­zösség ereje nem ismer gátló akadályokat, ha fejlődésről, olyan folyamatról van szó, ami nemcsak A NÉPGAZDASÁG SZÁMÁRA hasznos, hanem a tagok szá­mára is. Zombán tavaly kezd­ték a 26 milliós költséggel épülő korszerű sertéstelep épí­tését. Ez a telep még ebben az évben üzemelni kezd. A Völgy­ség Népe egyesülés, amelynek központja Mőcsény — Cikón épít szakosított szarvasmarha­telepet. A bányavidéki egye­sült gazdaságok Nagymányo- kon már megtették a kezdeti lépéseket hasonló telep létesí­tésére. A GYÁRSZERO HÚSTERMELÉS kezdete tehát szintén a har­madik ötéves terv eredményei közé sorolható. Növekedett egyébként a gazdaságok gépe­sítettsége. A hegyvidékiek küz­denek még gondokkal, terüle­ti, földrajzi adottságaik miatt lassabban amortizálódó spe- ciálgépekre van szükségük. A közös gazdaság stabilitá­sának, fejlődésének egyik bi­zonyítéka és velejárója a ter­melőszövetkezetekbe való visz- szaáramlás. 1970 első negyed­évében 222 harminc éven alu­li taggal gyarapodtak a ter­melőszövetkezetek és ismerve az elöregedés problémáját, ez legalább olyan jó hír, mint a tudományosan megalapozott üzemszervezés megjelenése, a szakvezető gárda kialakulása és tekintélyének megnöveke­dése. De, vessünk egy pillan­tást az esetleges vitákban leg­meggyőzőbben „érvelő” jöve­delemalakulásra is. 1966-ban egy termelőszövetkezeti tag átlaga 16 835 forint volt. 1969- bn 23 290 forint. KOMMUNÁLIS. EGÉSZSÉGÜGYI. KULTURÁLIS ELLÁTÁS És most a kommunális ellá­tottságról, egészségügyről, ok­tatásról ... Lakásállomány tekintetében Bonyhád országosan utolsók között foglal helyet: 1000 la­kosra jut 251 lakás. Ennél rosszabb helyzete csak Moson­magyaróvárnak van. Bonyhá­don sok az elavult, régi, kor­szerűtlen épület. A nagyköz­ség tehát örökölt rosszal küzd és bár a szükségletek fedezé­sére alkalmas eredményeket nem tudta meghódítani a har­madik ötéves terv során, ren­geteget jelent az a 108 LAKÁS. ami a III. ötéves tervben de­cember 31-ig elkészül. E la­kások döntő többsége OTP, tehát társas, vagy szövetke­zeti lakás. Állami beruházás­ból épül egy 18 és egy tizen­két lakásos bérház. Tizenkét úgynevezett csökkent értékű lakás is épült állami támoga­tással, ezenkívül a járás te­rületén 755 családi házba köl­töztek be a tulajdonosok. A családi házak hatvan száza­léka Bonyhádon épült. Bonyhád vízellátását 6 kút és 26 kilométeres ivóvízháló­zat biztosítja. Nem zavarta­lanul, akadozó a vízellátás a magasabban fekvő része­ken. Ez indokolja, hogy már ebben az évben megtörtén­jenek az előkészületek egy víztorony fölépítésére. Ez a munka már a negyedik öt­éves tervben, tehát 1971-ben kezdődik. Mint minden régi településnek, Bonyhádnak is RENGETEG GONDOT ád a szennyvízhálózat kiépí­tése. Szennyvíztelepük a har­madik ötéves terv időszaká­nak létesítménye. Jelenleg négy és fél kilométer hosszú a kiépített szennyvízhálóza­tuk. ami a tervezett Károm ki T ométeres bővítéssel 7,5 ki lo­méterre növekszik. Ctven százalékban a járás községeinek hozzájárulásával épült az új járási tbc-gondo- zó; öt év eredménye, hogy 38 ággyal megnyílt a járási kórház belgyógyászati osztá­lya. Jövőre kezdődik a kór­ház rekonstrukciója. Bonyhá­don, Zombán, Kétyen épült orvoslakás, Mucsfán egészség­ház; Váralján művelődési ház; 14 autóbuszváró épült föl öt év alatt; tíz kilométerrel bő­vült a villanyhálózat; bővült az iskola Bonyhádon, Iz- ményben; fölépült az öt tan­termes szakmunkásképző is­kola kétmilliós beruházással; elkészült a 8 milliós költség­gel épített közgazdasági szak­középiskola. SZEKSZÁRDIG ÉS VISSZA Bonyhádig érne az a járda­hossz, amennyit a járás közsé­geiben fölépítettek. Mit jelent ez? Hogyan a soron lévő ötéves terv során már befejezte a járás az egész járdásítási programot. Bizonnyal sok egyébről is lehetne még szólni. Az olvasó engedelmével szeretném el­mondani, hogy a fentebb em­lített, a fejlődést dokumentáló tények kimunkálásában renge­teget vállaltak a bonyhádi járás lakói. Egy főre annak idején 45 forintnyi társadalmi munkaértéket terveztek a köz­ségek vezetőivel egyetértésben a járási vezetők. 1969-ben 92 forint volt az egy főre eső társadalmi munka értéke! Ez arra vall, hogy á lakosság SZERETI LAKÓHELYÉT és kész annak fejlődésében társadalmi munkásként közre­működni. Az 1967-es jelölő­gyűléseken 1337 javaslatot je­gyeztek föl. Máig ezek közül kereken ezer valósult meg, a fontossági sorrendnek megfe­lelően. Ennyit a harmadik ötéves terv eredményeiről azoknak dicsőségére, akik sokat fárad­tak a tervek teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért! —11— Filmfesztivál Megkezdődtek a pincehelyi gáztelep földmunkálatai A KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK. mindenekelőtt, a Vasipari Ktsz, ami a harmdik ötéves tervben a legerőteljesebb ira­mú fejlődést produkálta. Több milliós beruházást jelent a 6-os út melletti szerelőcsar­nok, ami jobb elhelyezést biz­tosít a belső és külföldi szük­ségletekre termelő szövetke­zetnek. Mázán kihelyezett gal­vanizáló részleg dolgozik. Itt is több száz kéz kap munkát, akárcsak a Ruházti Ktsz-nél, amelynek Bonyhádon nemrég készült el az új üzemháza. Zombán és Nagymányokon működtet kihelyezett telepeket a Ruházati Ktsz. Ami tehát az ipar fejlődé­sét illeti, mind az állami, mind a szövetkezeti iparban REMÉNYTELJES EREDMÉNYEKET sikerült kimunkálniok a bony­hádiaknak, akik annak idején, amikor a harmadik ötéves terv mutatói ismertekké vál­tak, kissé meg voltak szeppen- ve. Mára bizonyos már, hogy nem ártott bár szerényen, de lendületesen nekilátni — töb­bek között — az iparfejlesz­tés nagy munkájának. Túltel­jesítésről adhatnak számot.., Nagy létesítménnyel gya­rapszik Pincehely: a Kőolaj- vezeték Vállalat — amelynek központja Siófokon székel és országos jellegű — gáztelepet építtet az ország több pont­ján, így Pincehelyen is. Ezt a nagyberuházást — mintegy 70—80 millió forintba kerül — a gáztüzelés nagyfokú ter­jedése indokolja. A gázener­gia térhódítása világjelenség Nemcsak az iparban, hanem a háztartásokban is rendkívül gyorsan terjed ez az olcsó tüzelőanyag. Egyes külföldi országokban már jóval elter­jedtebb, mint nálunk. Fran­ciaországban már a gázener­gia adja a háztartási fűtő­anyag túlnyomó többségét. Mi még csak 30—40 százalék közt tartunk. Viszont a fejlődés üteme nagy, a mi grafikonunk is rendkívül gyorsan emelke­dik. Évente több százezerrel nő országosan a gázfogyasz­tók száma. Mivel olcsó is, kényelmes is a gáztüzelés, nem kétséges, hogy továbbra is rohamos lesz a növekedés, s a háztartásokban egyre in­kább ez az energiaforrás vá­lik uralkodóvá. A helyzetünk meglehetősen speciális; még legtöbb városban nincs veze­tékes gáz, nem beszélve a falvakról. Ilyen helyeken pa­lackokban hozzák forgalomba a gázt, és belátható időn belül éppen a pa­lackozott gáz forgalmazása növekszik erőteljesen. Ennek viszont velejárója, hogy meg­felelő ellátási hálózatot kell kiépíteni, fenntartani, mert különben nem biztosítható a zavartalan ellátás. Az országot gázellátás szem­pontjából körzetekre osztot­ták, s minden körzetben kü­lön megteremtik a gázforgal­mazás meglehetősen költséges technikai feltételeit. Pince­helyet egy ilyen körzet köz­pontjává jelölték k', s azért építik ide a telepet. Pince­helyre vasúti tartálykocsik­ban érkezik majd a gáz Szász- halombattáról. Nem véletlen, hogy a telep helyét is a vasút közelében — az állomástó! néhány száz méterre nyu­gatra — jelölték ki. A vas­úton ideszállított gázból itt kellő mennyiséget tárolnak majd, s közben folyamatosan palackozzák, illetve szállítják a körzet különböző lerakatai- hoz, egyebek közt Szekszárdra is. Erről a telepről nemcsak Tolna megye egész területét látják el, hanem Baranya, Fejér és Somogy megye je­lentős részét is. Ebből követ­kezik, hogy ez a beruházás jóval több mint Tolna megyei érdekeltség. Amikor üzembe lép, lehetővé válik mintegy 200 000 újabb fogyasztó be­kapcsolása és zavartalan el­látása. A telephez meglehetősen bonyolult és költséges techni­kai berendezés szükséges. An­nak jelentős részét import útján biztosítják: a népi de­mokratikus és tőkés orszá­gokból egyaránt. A tőkés or­szágok közül Angliából, Fran­ciaországból és az NSZK-ból érkezik ide berendezés. Már folyamatban van a munkaerő biztosítása is: a jelentkezők népesebb csoport­ja már egy másik, hasonló telepen tartózkodik — dolgo­zik — mint átképzés. Javában végzik a föld­munkálatokat, s a tervek szerint a jövő év végén üzem­be kívánják helyezni a tele­pet. B. F. Karlovy Vary ban Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök nyári sza­badságát megszakítva vasár­nap rövid látogatást tett Kar­lovy Varyban, a 17. nemzet­közi filmfesztivál színhelyén. A köztársasági elnök kora délután részt vett a versenyen kívül vetített Nagykövetnő cí­mű szovjet film díszbemuta­tóján. Az idén két fődíjat adnak ki Karlovy Varyban: egyikkel a legjobb filmet, a másikkal a legjobb színészi alakítást ju­talmazzák. A fesztivál versenyfilmjei közül egyébként eddig a len­gyel és a magyar alkotás kel­tette a legnagyobb visszhan­got. A lapok egyöntetűen a lengyel „Szondát” tartják az első négy nap legjelentősebb élményének. Verseny filmünk, az „ítélet" már korántsem részesült ilyen hízelgő fogadtatásban. Csak a Lidova Demokracie írta, hogy Kása Ferenc rendező igazolta vele tehetségét. A többi lap kritikusa elma­rasztalta a filmet, többet vár­tak a náluk is jól ismert „Tíz­ezer nap” alkotójától. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents