Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Ember a paradicsomban Ma már senki sem tudia Paradícsompusztán, hogy Dory Ádám földesúr jókedvének köszönheti ez a cseppet sem paradicsomi település a nevét. Páráid4csonti--élete itt legfeljebb a földesúrnak .lehetett, aki Éva nevű hitvesével valóban paradicsomi körülmények közt töltötte napjait. Szép kastélyukban ma gyermekotthon működik. Nem a kastélyt kerestük fel. A régi cselédházakat, melyek egyetlen hosszú sorba rendeződve őrzik egy elmúlt életforma külső jegyeit. Éppúgy, mint ötven, hatvan, vagy száz évvel ezelőtt. Csak az ágaskodó tv-antennák jelzik az idők változtat. Őri Mihály, nyugalmazott termelőszövetkezeti tag. a cse- lédházák legrégebbi lakója. 1 932-ben szegődött méltóságos Dőrv Prigves urasághoz gazdasági cselédnek. Életéből ösz- szesen ötvenhét évet töltött munkában. Szabadságon soha nem volt. Azt akartuk megtudakolni. hogvan telt el egv ember élete Paradicsom pusztán? Őri Mihály még nem írt önéi etraizot. Álljanak itt a következő sorok önéletrajz helyett. — 1001-ben születtem. Nem ittv hanem Apar mellett, 16- zsef-majorban, Hónig bérjö birtokán. Az apám cseléd volt, az öregapám is. Több felmenőmről nem.tudok. 1.111-; ban kezdtem dolgozni, bojtár voltam a gulya mellett. Amikor az első világháború kitört, már hat növendék bikát gondoztam. 1915-ben Maróéra szegődtünk, ez Szászvár mellett van. .'Itt, tizennégy éves fejjel, négyökrös béres lettem. Minden reggel két órakor keltünk és dolgoztunk pirkadattól napszálltáig. Tizenhatban lóvas kocsira teltek. Akkoriban volt. masina- záskor. egy szombati napon, hogy a Szegő Béla uraság megrótt bennünket, mert nagy, kilencven kilós „zsidó" zsákokat nem raktuk télé' egészen gabonával. Tjzenhat- éves gyereknek nem volt játék az olyanokat emelgetni. Tizennyolcban jött a forradalom. elkezdtek földet osztani. dehát abból nem lett semmi. Húszban Bonvhád- börzsönvbe szegődtünk, majd a Spitzerékhez Bonvhádra. Béres voltam. 1920-ban vittek el katonának. Pécsett szolgáltam a " gyalogezred 4. századinál Két esztendőt. Leszerelés után Tormásra mentünk gróf Ap- ponyi Géza birtokára. Itt fe- jőgulyás voltam. 192.) november 15-én nősültem. Katicát bombáról kommendáíták hoz-. zám, ő még ma is dolgozik, nappali őr a termelőszövetkezetnél.' 1932-ben jöttünk ide. Akkor még kétannyian laktunk ezekben a házakban mint ma. Most tíz család él itt, harmincnyolc* személy, A ház? Azt nem tudom, hogy a ház, kié? Földosztáskor nem írták ránk, meglehet, hogy a termelőszövetkezeté. Adót azt mi fizetünk utána. Osztáskor hat hold földet kaptam és egy tehenet. Őt- venben léptem a Béke ter- meíőszövekezetbe, az ellen- forradalomkor feloszlott. Kár volt érte. most nem lenne "az a két év megszakításom, amikor ismét egyéni voltam. Az új termelőszövetkezetbe nyomban beléptem. 1968 óta vagyok nyugdíjas. Egy fiam van, főkönyvelő Kakasdon. A sertéseknek köszönheti. hogy taníttatni tudtam. Két anyádisznó tartására volt jogunk az uraságnál. meg a szaporulatára. Azt azonban, senki nem nézte, mennyi a szaporulat. Ügyeskedtem, így sikerült. Három unokám van. a menyem tanítónő. Négyszázhatvan forint a nyugdíjam, meg dukál a háztáji föld. Ezt lassan jobb lenne. ha nem adnák, ahogy eljár az idő, egyre nehezebben, munkálom. Én kiegyeznék vele. ha egy hold kukorica- föld termésének egy részét kapnám, mondjuk háromnegyedét. U.i házat építeni? Jó lenne, de itt nem lehet, Paradicsompusztára már nem ad építési engedélyt a tanács. Az Lesz a sorunk, ha már nem bírjuk a. munkáé, beköltözünk a. faluba. Elmegyünk a paradicsomból. ORDAS IVÁN RAJZ: ÉRDI JUDIT uK E gyedül találjuk irodájában dr. Szabó Er- I zsébetet, S ez a ritka pillanatok közé tartozik. Hol az ügyésznél, hol a szak- szervezeti bizottság alapszervezeti titkáránál — mindig van nála valaki. De alig kezdünk beszélgetni, máris telefoncsengetés zavar meg. — Feltétlenül kérem. Tudja, a beutalókból sosem elég. Az egyik családnál bizonyára nagy öröm lesz. — válaszol Erzsébet a telefonkagylóba. S még mindig nem folytatjuk a beszélgetést, mert ismét telefonál. Most nem őt tárcsázzák, hanem ő tárcsáz: hogy gazdára találjon a beutaló. Erzsébet nagyon boldog, tud örülni mások örömének. — Szívesen vállalta, a nőbizottság elnökhelyettesi tisztét? — Ahhoz, hogy valaki társadalmi munkás legyen, nem kell külön áldozat. Csupán azt kell eldönteni, mire futja energiánkból: tudunk-e pluszt vállalni, újat adni? Jó, hogy egyre több olyan ember van, akinek nem áldozat a társadalmi munka. Dr. Szabó Erzsébet elmondja, szerinte két év elegendő ahhoz, hogy valaki társadalmi munkáját megismerje és hasznosan, egyéniségéből eredően, alapos ismeretekkel gazdagon végezze. Mi viszont azt kérdezzük tőle: — Vajon elegendő-e a két év arra, hogy egy életen át dinamizáljon valakit? A bizonyos két év alap teljesen eggyé köti az embert a társadalmi munkával? Dr. Szabó Erzsébet „idős” társadalmi munkásnak vallja magát. Határozottan állítja, hogy két év alatt az ember kapcsolata a társadalmi munkával, szent kötelékké válik.- Ő már tizenkét éves — úttörő — kora óta végez társadalmi munkát. A többletet mindig vállalta, s élete így lett egész. Hogy az olvasók képet alkothassanak dr. Szabó Erzsébetről, le kellene írni egy rövid életutak De nehéz helyzetben vagyunk, mert Erzsébet igen kevés adattal szolgál. Annyira munkájának él, hogy számára szinte lényegtelen, honnan került megyénkbe, hol végezte iskoláit. A lényeg az, hogy „mindig céljaim hajtottak; szakmai és társadalmi munkám az életem.” Tehát az elcsípett félmondatokból így áll' ösz- sze egy élet: a fiatal ügyésznő 1960 óta van Tolna megyében, előtte a gödöllői járásban dol gozott, Tizennégy éves fia van, aki már majd- i 1970. június 29-én a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága mellett működő megyei nőbizottság elnökének dr. Szabó Piroskát, két elnökhelyettesének dr. Szabó Erzsébetet és Sógor Máriát választották meg. Bemutatjuk dr. Szabó Erzsébetet nem önálló férfi, s maga körül majdnem mindent egyedül lát el. Persze míg kisebb volt, sem korlátozta édesanyját társadalmi munkájában, mert Erzsébet mint mindig, akkor is talált megoldást. Egyik bölcsődei gondozónő, aki szintén aktív mozgalmi munkás volt, vállalta, hogy ,.tásadalmi munkában" vigyáz azokra a gyerekekre, akiknek a szülei más formában tevékenykednek a mozgalomban. „Akik szeretik a munkát, össze tudnak fogni, nincs megoldhatatlan előttük." Dr, Szabó Erzsébet az ügyészség szb-titkára és a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetőségi tagja. A szekszárdi járás asz- szonyai közül ki ne ismerné Erzsébetet? Ugyanis a nőtanács megszüntetése előtt a járási nőtanács vb-tagja volt. De a megye többi részén sem lehet ismeretlen a mindig mosolygó, dinamikus asszony. Sokat jár vidékre és számtalan. termelőszövetkezeti, vagy üzemben dolgozó asszonnyal tart baráti kapcsolatot. — Mint a megyei nőbizottság egyik elnökhelyettese, milyen tervekkel, célokkal kezdi meg tevékenységét? — Vezetőségünk eddig még nem készítette el munkatervét, feladatainkat még nem pontosítot- luk. Talán nagyképűségnek hatna, ha a bizottság terveiről nyilatkoznék. Inkább azt mondom el, amit én szeretnék, s azt, hogy miért. A megye negyedmillió lakosának több mint fele nő, s nők 61 százaléka keresőképes. Tehát egy igen népes nőtársadalom vezetését, irányítását végzik a nemrégiben megalakult nőbizottságok. A legfontosabbnak azt tartom, hogy bizottságaink a nők családi helyzetét, továbbtanulását, tanfolyamszervezését kísérjük figyelemmel. Szervezzenek rendszeresén ismeretterjesztő előadásokat, mellyel a nők intelligenciája fejlődik. Nőtársadalmunk nagy része szakmai téren jó eredményeket ér el és érdeklődési körük túljutott a baromfi nevelésen és a főzésen. —- Mit ért a nők egyenjogúságán? — A munkajogi egyenjogúság még nem minden. Most az egész társadalomnak az a legfontosabb feladata, hogy a jogi egyenjogúságot a gyakorlatban is megvalósítsuk. Sajnos, még sok helyen dívik olyan felfogás, hogy a nők többsége eltartott. Ezért nem tartják szükségesnek, hogy szakmájuknak megfelelően alkalmazzák őket. Tehát a nők igénye társadalmi méretekben kell, hogy egyre erőteljesebben felmerüljön. S Íme, ezen a ponton is nagyon időszerű a nők helyzetével foglalkozó párthatározat. — A nőkérdés megoldásában megyénkben mit tart a legfontosabbnak? — Azt, hogy a munkahelyeken keresztül, vagy más módon, jussunk el minden nőhöz, azokhoz is, akik eddig ebből a szférából kiestek. Dr. Szabó Erzsébet ügyész munkája felelősségteljes. Ezenkívül családanya. Vajon mikor van ideje és ereje, társadalmi munkát végezni? — Csak este. Estéim háromnegyed részét jó néhány év óta — szívesen — fordítom erre. — Munkáját elismerik? — Igen. De lelkesedésemmel, tenniakaráaom- mal nem babérokat akarok szerezni. A munkám legcsekélyebb eredményével is busásan meg vagyok fizetve. T‘ 1' ;• • - Mi a kívánsága ? — Csak az, hogy Tol on m-<rv--ből mellesnek nyugdíjba. (öorvíih)
