Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

\

/I c*u,fa S Z A K C S

Az anyagi jólét

nem minden

:r Vfr/r?- ; \. /■ . ■

Mezőváros

Szakosnak .', igén gazdag . a múltja. A táfiáqs. hógy az utó--*' dók minél löbtó^afléríthesse- nők a régmúlt -.'kzafedoäc - ta-' nulságaibál, elkészíttette a falu monográfiáját. A meglehe*- ’ tűsen nagy .anyagi terhet is jelentő vállalkozás nemcsak a megyében, hanem országosan is figyelmet érdemlő kezdeményezésnek számít,- hiszen a felszabadulás óta meglehetősen* kevés jó monográfia- készült; és még kevesebb került a négyközönség elé. A tanács a monográfia készítésével a falu szülöttét, dr. Horváth';Árpádót bízta meg. A nagy értékű monográfia — amint arról korábban lapunk hasábja- ’ in is beszámoltunk — megjelent; Ebből megtudhatjuk, hogy Szakos .egykor, mezővárosi rangnak örvendhetett. Íme egy idézet belőle:

,,A XVIII. század -végén nevezetes esemény következett be Szakos életében.-Az 1338- ban é'nyért mezővárosi rangját. amelyet a török uralom alatt vesztett el, végre két és fél évszázad múltával újra visszakapta, hozzá négy országos vásár tartásának jogát is. Az 1795. év november 16. napján kelt'l egfelsőbb kéziratával, kedvelt hívének,1 herceg •,Bsz- terházy .Pálnak,.. Szakcs -föl- desurának a kérésére I. Ferenc király elhatározta, .,hogy különös kegytől kegyesen ^támogatva. nevezett Szakis közöl

ség mostantól kezdve a jövő. ,t>en és minden időben város ifev^ngfe örvendezhessen és ul^tennek nyílvám ttassék, neveztessék. Ezen felül engedélyezzük. (hogy) ugyanebben a Miáltaluiiík előzetesen várossá nyilvánított Szakts községben négyrendbeli évi vásárok tartassanak, vagyis szabad évi vásárok és pedig először február havának 14. napján, másodszor május hónap másodikén, “harmadízben szeptember 14-én és végül negyedszer december hatodikén,, egyúttal ugyanennyi szabadságokkal és élőjógokkal, amelyekkel más szabad királyi városaink, op- pidumaink és villáink szabad vásárai és áHatvásárai tartatnak.-’ - '

— Mióta lakik Szakoson, elnök elvtárs?

Bödő Lajos vb-elnök:

— Itt születtem...

— Annál jobb, legalább jobban ismeri a falu életét. Szak- csot a köztudat, mint Tolna megye nyugati felének leggazdagabb községét tartja nyilván. Hogy vélekednek erről a szakcsi ak?

— Szakcs régebben is jó módú község volt, ma is az. Gazdasági adottságai jók, és

Kenyér és útépítés

A községi pártalapszervezet titkára Benkő Miklós. Ő nem szakcsi 'Születésű, pedagógusként került ide. Most is a helyi általános iskolában tanít, a párttitkári funkciót társa- dalmi’htniinkában látja el. Tőle-: az iránt .érdeklődtünk, hogy milyen gondokkal küszködik napjainkban e faluközösség.-t Gond akad bőven, mondotta Benkő Miklós. Ezek egy része népgazdásági szintű, s

Tökmagosok

A tök és tökmag megannyi variációban vert gyökeret' nemzeti szólás- és közmondás- kincsünkben-, Szakcson pedig egy' sajátos népművészéti ág ' számára jelent régóta alapanyagot. A tökmagból Szakoson különböző díszeket készítenek. Ennek a lényege a következő: vékonyka rézdrótot kötőtű köré tekernek, majd lehúzzák a kötőtűről. A drót ezáltal 1 spirál alakú lesz, Ezt a tőlemag peremére tekerik, majd befonják különféle színű cérnával. A spirál önmaga is díszítő elem, de a legfőbb, rendeltetése az, hogy megakadályozza a cérna lecsúszását a tökmag pereméről. A .körülfont tökmagokat egymáshoz kapcsolva alkalmazzák,

különféle mintákat képeznek belőlük, kezdve a lóhere- alakzattól a szívformáig.

Régebben sokan ismerték a tökmagdísz fortélyait. Szinte a női kéz ügyességének a mércéje volt, hogy valaki tudott-e ilyet készíteni vagy nem. Ma mindössze egy idősebb asz- szony, Brányi Julianna készít rendszeresen tömagdíszeket. A múlt télen a művelődési házban tanfólyamot szerveztek, hogy a fiatalabbak is megtanulják, mert bizony kiveszőben- van ez az egyébként figyelemre méltó népművészeti hagyomány.

A szakcsiakat. a hagyomány kihalása ellenére is így nevezik a környékbéliek: Tökmagosok.. '

ezekkel szemben még csak türelemmel viseltetik az ember, de olyanok is akadnak, amelyeket véleményem szerint könnyen meg lehetne szüntetni, és manapság semmiképpen sem szabadna megtűrni. így például a kenyérellátás. Egyik fő terményünk éppen a kenyérgabona. A termésátlagaink olyanok, hogy már évek óta biztosított az ország kenyérgabona-szükséglete, sőt jelentős tartalékokkal is rendelkezünk. Ugyanakkor egyes helyeken továbbra is rossz a kenyérellátás. Szakcs* a lélekszám csökkenése ellenére is a nagyobb községek közé tartozik, nem is valami istenhátamögötti hely, mégis kenyérgondjaink vannak. A környező községek valameny- nyien Dombóvárról kapják a kenyeret, mi Tamásiból, A dombóvári kenyér jobb minőségű, a tamási rosszabb, márpedig mi is szeretnénk jó kenyeret enni. Nem egyszer megesik, hogy késve érkezik a kenyér, vagy egyszerűen elfogy és jó pár családnak nem iut, Számtalanszor megfigyelhetjük, hogy mezei munkára induló emberek kénytelenek órákat várni, ténferegni -a kenyérért, mert anélkül mégsem indulhatnak el egész napra. A múltkor például szombaton li óra tájban érkezett kenyér, de kevés, jó néhány családnak nem jutott, legkö- családnak nem jutott, legközelebb pedig hétfőn délután hoztak kenyeret a faluba. Nem értünk egyet az ilyen ellátással.

— A másik nagy gondunk községfejlesztési jellegű. A Hunyadi utcában kövesutat szeretnénk építeni körülbelül 600 méteres hosszúságban. Ennek az utcának a lekövezése körülbelül 20 év óta szerepel napirenden, de hol ezért, hol azért marad el. Jelenleg ott tartunk, hogy rendelkezésünkre áll az építkezéshez szükséges fedezet, a lakosság nagy mennyiségű társadalmi munkát ajánlott fel, kész a terv, van építési engedély, szereztünk kivitelezési kapacitást, de nem tudunk anyaghoz jutni, s ezúttal is áll az egész téma.

enn,ek a falunak a lakossága mindig jobban tudott, boldogulni, mint a többi, környező községé, bár az is igaz, hogy az egyes emberek közti szint- különbség itt is éppúgy megvolt, mint másutt, és az adottságokat nem mindig egyformán használták ki. Például az utóbbi évtized is épp elég sok zökkenővel járt... A tsz nem fejlődött úgy, ahogyan azt az adottságai lehetővé tették volna. A lakosság ennek ellenére gyarapodott, s úgy érezzük, hogy a többi községhez viszonyítva ma sem állunk rossz helyen, ha az anyagiakat vesz-- szük alapul.

— Jól ismerik önmagukat, nagyjából a kívülállók is így vélekednek Szakosról. De az nem minden, hogy jók .az anyagi lehetőségek.

— Éppen a mi példánk mutatja, hogy mennyire nem minden. A lakosság száma például rohamosan fogy. Az 1960- as népszámláláskor még két- ezerötszázan voltunk, most kétezren sem.

— Ez több mint 20 százalékos csökkenés 10 év alatt. Sok rossz természeti adottságokkal rendelkező község lakossága sem csökken ilyen nagy ütemben.

— Nagyon sokan elvándorolj tak tőlünk. Köztük sok olyan is. akinek jól ment dolga, és ma is gondtalanul, jó módban élhetne. Nem egyről tudjuk, hogy a városban nagyon is szerény jövedelemből tengődik, megközelítően sem él úgy, mint itthon élne, ha nem mond búcsút a falunak. Ennek ellenére nem jött vissza. Csak látogatóba. Pedig még csak arról sincs szó, hogy új telepítésű község lennénk, s az emberek nem tudtak megszokni. Régi magyar falu Szakcs. Azt sem mondhatjuk, hogy eldugott helység vagyunk. Könnyen, gyorsan eljuthatunk a fővárosba, éppúgy, mint Pécsre, Dombóvárra, vagy a Balatonra. Az elvándorlás mellett erőteljes kiöregedési folyamat figyelhető meg. Sok az öregember és minden évben sokkal többen halnak meg, mint, amennyien születnek. Pedig 3 szülő anyákat támogató kormányintézkedések itt is éreztetik hatásukat. 1967-ben 15, 1968-ban 21, 1969-ben 25 gyermeknek adotf életet szakcsi lakosú édesanya. Jól megfigyelhető a növekvő tendencia. De ugyanezen idő alatt nőtt az elhunylak száma is: 23, 31, 36. A házasságoké viszont csökkent:' 15, 15, 9.

Hol tart az egykor híres állattenyésztés?

BODA FERENC

A szakcsi állatállomány valamikor márka volt, és tenyésztőiket országosan is je-' gyezték. A gazdák valósággal kultuszt űztek az állatszere- tetből. Mivel a falu fő híressége a tényészállat-nevelés volt, bikabálokat szoktak tartani. Ilyenre még a felszabadulás után is sor került. A szakcsi állattenyésztés nagy hagyományait mutatja, hogy itt már akkor elszaporodott a hússertés, amikor legtöbb községben még az igénytelen és magas zsírhozamú mangalicára esküdtek.

— Hol tartanak ma? — tettük fel a kérdést Bessenyei Zoltánnak, a termelő- szövetkezet elnökének, aki maga is a helybéli születésűek közé tartozik, s akinek családja egyike volt a híres állattenyésztőknek. Bessenyei Zoltán a szülőfalujában szerzett nagy gyakorlati tapasztalatok után sokáig szervezője, és egyik irányítója volt a megye állattenyésztésének.

— Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert az sok tényezőből tevődik össze. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a gazdasági túlkapások itt is hátrányosan éreztették hatásukat. Ma körülbelül 2000 szarvasmarha található a községben, termelőszövetkezetit, háztájit beleértve. A háború előtt 2200— 2-J00 volt, s ebből 750 tehén. Tehát még nem értük el a háború előtti szintet. A sertésállomány nagyjából azonos a régivel. A lóállomány viszont.

egyhatoda, egyhetede a háború előttinek. Mivel a lovat a technika természetszerűleg kiszorította a mezőgazdasági munkából, a számarányos ösz- szehasonlítás mindenekelőtt á. technika fejlődését mutatja. De arra is felhívja a figyelmet a többi adattal együtt, hogy a szakcsi határ sokkal kevesebb állatot tart el ma, mint régebben. Annak ellenére, hogy a talajadottságunk Tolna megyei viszonylatban a jó közepesek közé tartozik. Most azonban már biztatók a jelek, még akkor is, ha az összkép még nem érte el a régit. Az ötvenes évek második felében sokat csökkent az állatállomány Szakoson, de á tsz megalakulása óta állandóan fejlődik. Most például sokkal nagyobb az állatállomány, mint közvetlenül a tsz megalaküiása előtt volt. Örvendetesen fejlődik a háztáji is, s annak serkentése érdekében még az alapszabályunkat is módosítottuk.

Azt, hogy ' milyen á szakcsi állattenyésztés perspektívája. Kovács Géza főállattenyésztőtől kérdeztük meg.

— Sok a gátló tényező. — mondotta Kovács Géza. A közösséei állattenyésztés fejlesztését például nehezíti, hogy az értékesítést árakhoz viszonyítva túl drága , az állattenyésztéshez szükséges építkezés. Ennek ellenére úgy vélem, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a jelenlegi, ütem szerint tovább fejlődjünk.