Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

\ /I c*u,fa S Z A K C S Az anyagi jólét nem minden :r Vfr/r?- ; \. /■ . ■ Mezőváros Szakosnak .', igén gazdag . a múltja. A táfiáqs. hógy az utó--*' dók minél löbtó^afléríthesse- nők a régmúlt -.'kzafedoäc - ta-' nulságaibál, elkészíttette a fa­lu monográfiáját. A meglehe*- ’ tűsen nagy .anyagi terhet is jelentő vállalkozás nemcsak a megyében, hanem országosan is figyelmet érdemlő kezdemé­nyezésnek számít,- hiszen a felszabadulás óta meglehető­sen* kevés jó monográfia- ké­szült; és még kevesebb került a négyközönség elé. A tanács a monográfia készítésével a falu szülöttét, dr. Horváth';Ár­pádót bízta meg. A nagy ér­tékű monográfia — amint ar­ról korábban lapunk hasábja- ’ in is beszámoltunk — megje­lent; Ebből megtudhatjuk, hogy Szakos .egykor, mezővá­rosi rangnak örvendhetett. Íme egy idézet belőle: ,,A XVIII. század -végén ne­vezetes esemény következett be Szakos életében.-Az 1338- ban é'nyért mezővárosi rang­ját. amelyet a török uralom alatt vesztett el, végre két és fél évszázad múltával újra visszakapta, hozzá négy orszá­gos vásár tartásának jogát is. Az 1795. év november 16. nap­ján kelt'l egfelsőbb kéziratával, kedvelt hívének,1 herceg •,Bsz- terházy .Pálnak,.. Szakcs -föl- desurának a kérésére I. Fe­renc király elhatározta, .,hogy különös kegytől kegyesen ^tá­mogatva. nevezett Szakis köz­öl ség mostantól kezdve a jövő. ,t>en és minden időben város ifev^ngfe örvendezhessen és ul^tennek nyílvám ttassék, ne­veztessék. Ezen felül engedé­lyezzük. (hogy) ugyanebben a Miáltaluiiík előzetesen város­sá nyilvánított Szakts község­ben négyrendbeli évi vásárok tartassanak, vagyis szabad évi vásárok és pedig először feb­ruár havának 14. napján, má­sodszor május hónap másodi­kén, “harmadízben szeptember 14-én és végül negyedszer de­cember hatodikén,, egyúttal ugyanennyi szabadságokkal és élőjógokkal, amelyekkel más szabad királyi városaink, op- pidumaink és villáink szabad vásárai és áHatvásárai tartat­nak.-’ - ' — Mióta lakik Szakoson, el­nök elvtárs? Bödő Lajos vb-elnök: — Itt születtem... — Annál jobb, legalább job­ban ismeri a falu életét. Szak- csot a köztudat, mint Tolna megye nyugati felének leggaz­dagabb községét tartja nyilván. Hogy vélekednek erről a szak­csi ak? — Szakcs régebben is jó módú község volt, ma is az. Gazdasági adottságai jók, és Kenyér és útépítés A községi pártalapszervezet titkára Benkő Miklós. Ő nem szakcsi 'Születésű, pedagógus­ként került ide. Most is a he­lyi általános iskolában tanít, a párttitkári funkciót társa- dalmi’htniinkában látja el. Tő­le-: az iránt .érdeklődtünk, hogy milyen gondokkal küszködik napjainkban e faluközösség.-t Gond akad bőven, mon­dotta Benkő Miklós. Ezek egy része népgazdásági szintű, s Tökmagosok A tök és tökmag megannyi variációban vert gyökeret' nemzeti szólás- és közmondás- kincsünkben-, Szakcson pedig egy' sajátos népművészéti ág ' számára jelent régóta alap­anyagot. A tökmagból Szak­oson különböző díszeket ké­szítenek. Ennek a lényege a következő: vékonyka rézdrótot kötőtű köré tekernek, majd lehúzzák a kötőtűről. A drót ezáltal 1 spirál alakú lesz, Ezt a tőlemag peremére tekerik, majd befonják különféle színű cérnával. A spirál önmaga is díszítő elem, de a legfőbb, rendeltetése az, hogy megaka­dályozza a cérna lecsúszását a tökmag pereméről. A .kö­rülfont tökmagokat egymás­hoz kapcsolva alkalmazzák, különféle mintákat képeznek belőlük, kezdve a lóhere- alakzattól a szívformáig. Régebben sokan ismerték a tökmagdísz fortélyait. Szinte a női kéz ügyességének a mér­céje volt, hogy valaki tudott-e ilyet készíteni vagy nem. Ma mindössze egy idősebb asz- szony, Brányi Julianna készít rendszeresen tömagdíszeket. A múlt télen a művelődési ház­ban tanfólyamot szerveztek, hogy a fiatalabbak is megta­nulják, mert bizony kivesző­ben- van ez az egyébként fi­gyelemre méltó népművészeti hagyomány. A szakcsiakat. a hagyomány kihalása ellenére is így neve­zik a környékbéliek: Tökma­gosok.. ' ezekkel szemben még csak türelemmel viseltetik az em­ber, de olyanok is akadnak, amelyeket véleményem sze­rint könnyen meg lehetne szüntetni, és manapság sem­miképpen sem szabadna meg­tűrni. így például a kenyér­ellátás. Egyik fő terményünk éppen a kenyérgabona. A ter­mésátlagaink olyanok, hogy már évek óta biztosított az ország kenyérgabona-szükség­lete, sőt jelentős tartalékokkal is rendelkezünk. Ugyanakkor egyes helyeken továbbra is rossz a kenyérellátás. Szakcs* a lélekszám csökkenése elle­nére is a nagyobb községek közé tartozik, nem is valami istenhátamögötti hely, mégis kenyérgondjaink vannak. A környező községek valameny- nyien Dombóvárról kapják a kenyeret, mi Tamásiból, A dombóvári kenyér jobb minő­ségű, a tamási rosszabb, már­pedig mi is szeretnénk jó ke­nyeret enni. Nem egyszer megesik, hogy késve érkezik a kenyér, vagy egyszerűen el­fogy és jó pár családnak nem iut, Számtalanszor megfigyel­hetjük, hogy mezei munkára induló emberek kénytelenek órákat várni, ténferegni -a ke­nyérért, mert anélkül mégsem indulhatnak el egész napra. A múltkor például szombaton li óra tájban érkezett ke­nyér, de kevés, jó néhány családnak nem jutott, legkö- családnak nem jutott, legköze­lebb pedig hétfőn délután hoz­tak kenyeret a faluba. Nem értünk egyet az ilyen ellátással. — A másik nagy gondunk községfejlesztési jellegű. A Hunyadi utcában kövesutat szeretnénk építeni körülbelül 600 méteres hosszúságban. En­nek az utcának a lekövezése körülbelül 20 év óta szerepel napirenden, de hol ezért, hol azért marad el. Jelenleg ott tartunk, hogy rendelkezésünk­re áll az építkezéshez szüksé­ges fedezet, a lakosság nagy mennyiségű társadalmi mun­kát ajánlott fel, kész a terv, van építési engedély, szerez­tünk kivitelezési kapacitást, de nem tudunk anyaghoz jut­ni, s ezúttal is áll az egész téma. enn,ek a falunak a lakossága mindig jobban tudott, boldo­gulni, mint a többi, környező községé, bár az is igaz, hogy az egyes emberek közti szint- különbség itt is éppúgy meg­volt, mint másutt, és az adott­ságokat nem mindig egyformán használták ki. Például az utób­bi évtized is épp elég sok zök­kenővel járt... A tsz nem fej­lődött úgy, ahogyan azt az adottságai lehetővé tették vol­na. A lakosság ennek ellené­re gyarapodott, s úgy érezzük, hogy a többi községhez viszo­nyítva ma sem állunk rossz helyen, ha az anyagiakat vesz-- szük alapul. — Jól ismerik önmagukat, nagyjából a kívülállók is így vélekednek Szakosról. De az nem minden, hogy jók .az anyagi lehetőségek. — Éppen a mi példánk mu­tatja, hogy mennyire nem minden. A lakosság száma pél­dául rohamosan fogy. Az 1960- as népszámláláskor még két- ezerötszázan voltunk, most két­ezren sem. — Ez több mint 20 száza­lékos csökkenés 10 év alatt. Sok rossz természeti adottsá­gokkal rendelkező község la­kossága sem csökken ilyen nagy ütemben. — Nagyon sokan elvándorolj tak tőlünk. Köztük sok olyan is. akinek jól ment dolga, és ma is gondtalanul, jó módban élhetne. Nem egyről tudjuk, hogy a városban nagyon is sze­rény jövedelemből tengődik, megközelítően sem él úgy, mint itthon élne, ha nem mond búcsút a falunak. Ennek ellenére nem jött vissza. Csak látogatóba. Pedig még csak ar­ról sincs szó, hogy új telepí­tésű község lennénk, s az em­berek nem tudtak megszokni. Régi magyar falu Szakcs. Azt sem mondhatjuk, hogy eldugott helység vagyunk. Könnyen, gyorsan eljuthatunk a fővá­rosba, éppúgy, mint Pécsre, Dombóvárra, vagy a Balaton­ra. Az elvándorlás mellett erő­teljes kiöregedési folyamat fi­gyelhető meg. Sok az öreg­ember és minden évben sokkal többen halnak meg, mint, amennyien születnek. Pedig 3 szülő anyákat támogató kor­mányintézkedések itt is érez­tetik hatásukat. 1967-ben 15, 1968-ban 21, 1969-ben 25 gyer­meknek adotf életet szakcsi la­kosú édesanya. Jól megfigyel­hető a növekvő tendencia. De ugyanezen idő alatt nőtt az el­hunylak száma is: 23, 31, 36. A házasságoké viszont csök­kent:' 15, 15, 9. Hol tart az egykor híres állattenyésztés? BODA FERENC A szakcsi állatállomány va­lamikor márka volt, és te­nyésztőiket országosan is je-' gyezték. A gazdák valósággal kultuszt űztek az állatszere- tetből. Mivel a falu fő híres­sége a tényészállat-nevelés volt, bikabálokat szoktak tar­tani. Ilyenre még a felsza­badulás után is sor került. A szakcsi állattenyésztés nagy hagyományait mutatja, hogy itt már akkor elszaporodott a hússertés, amikor legtöbb községben még az igénytelen és magas zsírhozamú manga­licára esküdtek. — Hol tartanak ma? — tettük fel a kérdést Besse­nyei Zoltánnak, a termelő- szövetkezet elnökének, aki ma­ga is a helybéli születésűek közé tartozik, s akinek csa­ládja egyike volt a híres állattenyésztőknek. Bessenyei Zoltán a szülőfalujában szer­zett nagy gyakorlati tapaszta­latok után sokáig szervezője, és egyik irányítója volt a megye állattenyésztésének. — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert az sok té­nyezőből tevődik össze. Min­denekelőtt figyelembe kell venni, hogy a gazdasági túl­kapások itt is hátrányosan éreztették hatásukat. Ma kö­rülbelül 2000 szarvasmarha található a községben, terme­lőszövetkezetit, háztájit bele­értve. A háború előtt 2200— 2-J00 volt, s ebből 750 tehén. Tehát még nem értük el a háború előtti szintet. A sertés­állomány nagyjából azonos a régivel. A lóállomány viszont. egyhatoda, egyhetede a há­ború előttinek. Mivel a lovat a technika természetszerűleg kiszorította a mezőgazdasági munkából, a számarányos ösz- szehasonlítás mindenekelőtt á. technika fejlődését mutatja. De arra is felhívja a figyel­met a többi adattal együtt, hogy a szakcsi határ sokkal kevesebb állatot tart el ma, mint régebben. Annak ellené­re, hogy a talajadottságunk Tolna megyei viszonylatban a jó közepesek közé tartozik. Most azonban már biztatók a jelek, még akkor is, ha az összkép még nem érte el a régit. Az ötvenes évek má­sodik felében sokat csökkent az állatállomány Szakoson, de á tsz megalakulása óta állan­dóan fejlődik. Most például sokkal nagyobb az állatállo­mány, mint közvetlenül a tsz megalaküiása előtt volt. Ör­vendetesen fejlődik a háztáji is, s annak serkentése érde­kében még az alapszabályun­kat is módosítottuk. Azt, hogy ' milyen á szakcsi állattenyésztés perspektívája. Kovács Géza főállattenyésztő­től kérdeztük meg. — Sok a gátló tényező. — mondotta Kovács Géza. A közösséei állattenyésztés fej­lesztését például nehezíti, hogy az értékesítést árakhoz viszonyítva túl drága , az ál­lattenyésztéshez szükséges építkezés. Ennek ellenére úgy vélem, hogy minden lehető­ségünk adott ahhoz, hogy a jelenlegi, ütem szerint tovább fejlődjünk.

Next

/
Thumbnails
Contents