Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

(Folytató® -a 2. oftíalról,

nosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítményeket.

ti. A száilítás ég forgalmazás arányos fejlesztésé és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának.tokozáséiban és az ellátás javításában.

A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését. a távlati közlekedéspolitika i koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és diese- lesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell--fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors pövekedését az utak K-orszerusrté.séyel és a szerviz- hálózat bővítésével kell ‘elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés-' javítása.

A hírközlés területén a távbeszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése. a nemzetközi távbeszélő-összeköttetés. fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a másod-ük televíziós adás' bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióik áíiózat kialakításának megkezdése a feladat.

A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell -a tárolási feltételeket. s ezzel előmozdítani a veszteségeik csökkentését, . a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek ésöKkentésé érdekében a termelőeszközök forgalmazásában mag kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet é® bővíteni a kis- és közép- vállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitás-növelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális - telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb. gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását.

7. A gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakiban mind a szocialista, mind a tőkésországokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben i> alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és tőkés piacokon egyarán-t gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpoliü- ka tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében,, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételére.

A KGST-országdkfcal. és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés ■ további lehetőségeinek feltárására & a miH&’amegosztás szelesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, ■ a kohászatban. a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csalt nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket leéli tenni . a szocialista . im- por(lehetőségek feltárására.

A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll: Erőteljesebbén - kell támaszkodni ezeknek, az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag- és fatermék- • illetve fogyasztásiciikk- import igényeinek kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban'1 gépipari termékeink — exportjában.

A fejlett tőkésországokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok .szélesítése. amikor az gazdásági érdekeinknek megfelel és nem jár • politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítőiére, a tőkésországok viszonylatában alapvető követélmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása.

3. Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő térmelékenység rheílétt.

A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kel! törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését: ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A kapacitások jobb kihasználása., és , az. egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az éo(tés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma- tovább csökken.

A munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 4.4 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremhetők.

Javítani kell a munkahelyi körülményeket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) génesítését.. Különös figyelmet kell fordí- 1 dítani a dolgozó nők munkáéi életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb. munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelőmunkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmé- • nvek — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Épnek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok, és az állam között.

9. A IV. ötéves tervidőszak alapvető életszínvonalpolitikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képes-, ségek kibontakoztatásához.

a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a

Végzett munka eredményéhez,

a termeieXenység és a hatékonyság növeKtíde.sehez. A munkások es az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16 —18 szazaleKkal növekedjen. A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni, a teljesítmények szerinti differenciálását.

A munkások és alkalmazottak, . valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25— 27 százalék. A termelőszövetkezetele közötti jövedelemdifferenciálódást — az 1 adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell.

b) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi1 jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék ás a nyugdíjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényűi.

Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a területi és speciális feladatokat ellátó .nagy intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével

— a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait.

c) Az áruellátás a lakossá® minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani, kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszexTi ruházati cikkekből, építőanyagoiKbái. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskar- baníartás, valamint az, elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek.

d) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő fel-J adat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakás- helyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180

— 200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását.

Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészsége® ivóvízellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát.

10. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését, a középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás, és parasztfiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegződés szükségessé teszi az általános és

szervezed továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését

A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerű- ' sítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére.

A vidéki művelődési központéit fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló tesi- develéai létesítmények, valamint a tömegsport intézmények számát. kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani.

A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított összeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képesít mintegy 60 százalékkal kell növelni. A .kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kytafó és fejlesztő . tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefügggő társadalmi problémák vizsgálatára.

Növelni és korszerűsíteni

kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartalmát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi Imtatómünka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munka- megosztásból adódó lehetőségeket.

11. A területfejlesztési politikánk a jövőben kettő®, feladat megoldását követeli:

— biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét;

— a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességénél: anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését.

Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére.

Az Alföld a kőolaj, a gázipar . és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Észak-Dunántúl fejlődését a meglévő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél- Dunántúlon erőteljesen fejlődik az építőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ága,

A mezőgazdasági területeke» elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével és hozzákapcsolódó kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését.

A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradt területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani.

12. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni.

a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékor nyabb és termelékenyebb inunkéra, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciáiódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést.

b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gvártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteség- térítés jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasagí beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés térvén felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek.

c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszint-emelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése, , részben csökkentése útján is történjen.

d) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék.

e) . a helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és shját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének. az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást.

13. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglévő tartalékok feltárására és hasznosítására.

(Folytatás a 4. oldalon.)