Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

(Folytató® -a 2. oftíalról, nosítására. Az ár- és belvíz­védelem biztonságának foko­zása céljából bővíteni és kor­szerűsíteni kell a védelmi lé­tesítményeket. ti. A száilítás ég forgalmazás arányos fejlesztésé és korsze­rűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi terme­lés hatékonyságának.tokozáséi­ban és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosíta­ni kell a népgazdaság növek­vő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését. a távlati közlekedéspolitika i koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsíté­sében be kell fejezni a von­tatás villamosítását és diese- lesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesz­tését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell--fej­leszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors pövekedését az utak K-orszerusrté.séyel és a szerviz- hálózat bővítésével kell ‘előse­gíteni. A városi tömegközle­kedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés-' javí­tása. A hírközlés területén a táv­beszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése. a nemzetközi távbeszélő-összeköttetés. fej­lesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a má­sod-ük televíziós adás' bevezeté­se és a színes adást sugárzó országos televízióik áíiózat ki­alakításának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágá­ban fejleszteni és korszerűsí­teni kell -a tárolási feltétele­ket. s ezzel előmozdítani a veszteségeik csökkentését, . a termékek minőségének meg­óvását és a fogyasztó jobb ki­szolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek ésöKkentésé érde­kében a termelőeszközök for­galmazásában mag kell szün­tetni a feleslegesen közbeik­tatott közvetítő tevékenységet é® bővíteni a kis- és közép- vállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érde­kében a fejlesztés céljára ren­delkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok tech­nikai ellátottságának javítását, kapacitás-növelését kell bizto­sítani. Az új létesítményeknél racionális - telepítésre kell tö­rekedni és általában a kon­centráltabb. gazdaságosabb üz­lettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munka­szervezés javításával, rugal­masabb boltnyitvatartási mun­karenddel kell javítani a ve­vők kiszolgálását. 7. A gazdaságfejlesztési cél­kitűzések megvalósítása érde­kében a tervidőszakiban mind a szocialista, mind a tőkés­országokkal bővíteni és jelen­tősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben i> alapvető a szo­cialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdasá­gunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és tőkés piacokon egyarán-t gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és export­ját fokozzuk. Az importpoliü- ka tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal sze­repét mind a lakossági igé­nyek kielégítésében,, mind a hazai iparral szembeni ver­seny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek fel­vételére. A KGST-országdkfcal. és el­sősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növe­lése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés ■ to­vábbi lehetőségeinek feltárá­sára & a miH&’amegosztás sze­lesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést to­vább kell fejleszteni az ener­giagazdaságban, ■ a kohászat­ban. a járműgyártásban, a szá­mítástechnika területén, vala­mint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fej­lesztés csalt nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket leéli tenni . a szocialista . im- por(lehetőségek feltárására. A fejlődő országokkal a gaz­dasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politi­kai szempontból érdekünkben áll: Erőteljesebbén - kell tá­maszkodni ezeknek, az orszá­goknak a piacaira mind a nö­vekvő nyersanyag- és fater­mék- • illetve fogyasztásiciikk- import igényeinek kielégítésé­ben, mind a feldolgozó ipa­runk — elsősorban'1 gépipari termékeink — exportjában. A fejlett tőkésországokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok .szé­lesítése. amikor az gazdásági érdekeinknek megfelel és nem jár • politikai hátránnyal. Tö­rekedni kell a műszaki fejlő­désünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító koope­ráció bővítőiére, a tőkésor­szágok viszonylatában alap­vető követélmény a nemzet­közi fizetési helyzetünk meg­szilárdítása. 3. Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglal­koztatás fenntartása növekvő térmelékenység rheílétt. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkozta­tott munkaerő átkerüljön a jö­vedelmező termelési ágakba. Arra kel! törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelé­kenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését: ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A kapacitá­sok jobb kihasználása., és , az. egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az éo(tés, szerelés és szállítás te­rületén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütemben növe­kedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak száma- tovább csökken. A munkások és az alkalma­zottak életkörülményeinek ja­vítása érdekében központi sza­bályozás keretében folytatni kell az áttérést a 4.4 órás mun­kahétre a népgazdaság mind­azon területein, ahol ehhez a feltételek megteremhetők. Javítani kell a munkahelyi körülményeket. Vállalati esz­közökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) génesítését.. Különös figyelmet kell fordí- 1 dítani a dolgozó nők munká­éi életkörülményeinek javítá­sára. Növelni kell a nők fog­lalkoztatását, bővíteni a lehe­tőségeket rövidebb. munkaidő­ben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelő­munkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egy­aránt indokolják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmé- • nvek — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálóza­tát. Épnek terheit fokozottab­ban meg kell osztani a válla­latok, a szövetkezetek, a he­lyi tanácsok, és az állam között. 9. A IV. ötéves tervidőszak alapvető életszínvonalpolitikai célja a növekvő munkateljesít­ményekkel, a gazdasági lehe­tőségekkel összhangban a dol­gozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelő­déshez, a szakképzéshez, a pi­henéshez és az egyéni képes-, ségek kibontakoztatásához. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél követ­kezetesebben kapcsolódjon a Végzett munka eredményéhez, a termeieXenység és a haté­konyság növeKtíde.sehez. A munkások es az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16 —18 szazaleKkal növekedjen. A kialakult béraránytalansá­gok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágak­ban részleges központi bér­emelésre van szükség. A ke­resetek növelésében jobban kell érvényesíteni, a teljesít­mények szerinti differenciálá­sát. A munkások és alkalmazot­tak, . valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni tár­sadalmi juttatásokat is magá­ba foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azo­nos, öt év alatt mintegy 25— 27 százalék. A termelőszövet­kezetele közötti jövedelemdiffe­renciálódást — az 1 adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell. b) A szociálpolitikai intéz­kedések fő célja a családi1 jö­vedelemkülönbségek mérséklé­se a családi pótlék ás a nyug­díjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényűi. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a te­rületi és speciális feladatokat ellátó .nagy intézmények kor­szerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás felté­teleinek további javítása. Csök­kenteni kell az ellátás terü­leti aránytalanságait. c) Az áruellátás a lakossá® minden rétege számára fej­lődjön. A kiskereskedelmi for­galom 38—40 százalékkal nö­vekedjen. Javítani, kell a la­kosság áruellátását főleg tar­tós fogyasztási javakból, hús­ból, korszexTi ruházati cikkek­ből, építőanyagoiKbái. A lakos­ság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskar- baníartás, valamint az, elekt­romos és híradástechnikai ház­tartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bő­vüljenek. d) 400 000 lakás felépítésé­vel meg kell gyorsítani a la­káshelyzet javítását. Fő fel-J adat a városi lakosság, első­sorban a munkások lakás- helyzetének javítása, ezért ál­lami erőforrásból mintegy 180 — 200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszkö­zeinek nagyobb mértékű be­vonását. Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságá­ban. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstruk­cióját is. Fontos feladat a köz­ségek egészsége® ivóvízellátá­sának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentő­sen növelni kell a gázfogyasz­tás arányát. 10. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudo­mányos haladás fontos felté­tele a népesség általános mű­veltségének és a szakmai is­meretek színvonalának növe­lése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az álta­lános iskolai képzés színvona­lának emelését, az iskolák kö­zötti színvonalkülönbség csök­kentését, a középfokú okta­tásban mérsékelni kell a gim­náziumok és emelni a szak­középiskolák arányát. A tehet­séges munkás, és parasztfia­talok továbbtanulásának elő­segítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhe­lyek számát. A felsőfokú ok­tatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati köve­telményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a tár­sadalmi átrétegződés szüksé­gessé teszi az általános és szervezed továbbképzés és át­képzés rendszerének fejleszté­sét A gazdaság intenzív fejlesz­tése érdekében megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerű- ' sítésére, az ipari és mezőgaz­dasági dolgozók szakmai is­mereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazá­sához nélkülözhetetlen szak­mai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési köz­pontéit fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmé­nyek működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszak­ban az ifjúsági mozgalom in­tézményeinek hálózatát bőví­teni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősor­ban az oktatási intézmények­kel együtt megvalósuló tesi- develéai létesítmények, vala­mint a tömegsport intézmé­nyek számát. kell növelni és jobb működésének feltéte­leit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudo­mányos kutatási munkák fi­nanszírozására fordított össze­get a nemzeti jövedelem nö­vekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képesít mintegy 60 százalékkal kell növelni. A .kutatási kapacitá­sok hatékonyabb hasznosítása érdekében a kytafó és fejlesz­tő . tevékenységet távlati cél­kitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, vala­mint a tudományos és techni­kai haladással összefügggő tár­sadalmi problémák vizsgála­tára. Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszerelt­ségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének idő­tartalmát, közvetlenebb kap­csolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átla­gosnál gyorsabban kell fej­leszteni az üzemi és egyetemi Imtatómünka feltételeit. A tu­dományos munkában az ed­digieknél jobban kell haszno­sítani a nemzetközi munka- megosztásból adódó lehetősé­geket. 11. A területfejlesztési poli­tikánk a jövőben kettő®, fel­adat megoldását követeli: — biztosítani kell a nép­gazdaság és az egyes terüle­tek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhá­lózat korszerűbbé és racioná­lisabbá tételét; — a területek foglalkozta­tottsági és termelékenységi, valamint a települések ellá­tottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességénél: anyagi és kulturális színvona­lában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol működé­sük feltételei a leggazdaságo­sabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a fog­lalkoztatott munkaerő bővíté­se nélkül intenzíven kell fej­leszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrá­lódásának mérséklésére. Az Alföld a kőolaj, a gáz­ipar . és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leg­gyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szer­kezetében kedvezőbb arányo­kat eredményez a szénbányá­szat rekonstrukciója és a vegy­ipar gyors ütemű fejlesztése. Észak-Dunántúl fejlődését a meglévő ipari bázisokhoz kap­csolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyár­tás — határozzák meg. Dél- Dunántúlon erőteljesen fejlő­dik az építőanyagipar, gép­gyártás és a könnyűipar egyes ága, A mezőgazdasági területeke» elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelé­sével és hozzákapcsolódó ki­egészítő tevékenység bővítésé­vel kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben el­maradt területeken a termelés fejlesztését a központi terület­fejlesztési alapból nyújtott ál­lami támogatás növelésével kell előmozdítani. 12. A IV. ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alap­ján az irányítási rendszer elő­nyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gaz­dasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszkö­zöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékor nyabb és termelékenyebb inun­kéra, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciáiódást, gátol­ja meg az indokolatlan lét­számnövelést. b) A vállalati pénzügyi sza­bályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korsze­rű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevé­kenységet folytató vállalatok­tól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gvártására, a fejlesztési eszkö­zöket el kell vonni. Csökken­teni kell továbbá a veszteség- térítés jellegű állami támoga­tásokat is. A mezőgazdasagí beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell sza­bályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés térvén felüli terhelésére. A támogatá­sok a jövőben termelési köve­telményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az ár­színvonal viszonylagos stabili­tását. Az árszint-emelkedés ne haladja meg az évi 1—2 szá­zalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növe­kedése, , részben csökkentése útján is történjen. d) Az exportszerkezet gazda­ságosságának javítása érdeké­ben az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfej­leszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a haté­konyabban exportáló vállala­toknak, a gazdaságtalanul ex­portáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. e) . a helyi tanácsok hatáskö­rének bővítése érdekében nö­velni kell a részükre átenge­dett központi és shját bevéte­leket. Az eszközlekötési járu­lék és az illetményadó egy ré­szének. az illetékes tanács ré­szére történő átengedése mel­lett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fi­zessenek városi-községi hozzá­járulást. 13. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szó­ló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezésé­hez és a munkakörülmények javításához szükséges tenni­valókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék fi­gyelembe a fejlődést meghatá­rozó központi fejlesztési prog­ramok iránymutatását, a ter­mékeik iránt jelentkező igé­nyekre és azok változására vo­natkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésé­re, a meglévő tartalékok fel­tárására és hasznosítására. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents