Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

A gazdaságpolitikai szervezőmunka feladatai Aláírták a paksi atomerőmű módosításáról szóló egyezményt (Folytatás a 3. oldalról.) A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy pártunk gaz­daságpolitikai szervező mun­kája nagy horderejű, és he­lyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünk­ben. A IV. ötéves terv idő- B/.a cában lolytatni kell az ak­ti . gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányí- tásában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szerve­zőmunka legfontosabb felada­tai : 1. A pártszervek és párt­szer. t/eielt a gazdasági mun­ka ttómérőjének a hatékony­ság javulását, a gazdasági te­vékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai mun­kában segítsék az új követel­mények megértését. Általá­nossá kell tenni azt a felis­merést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondos­kodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. 2. Gazdasági céljaink eléré­se megköveteli, hogy minden szinten és minden munkahe­lyen erősítsük a feladatok el­végzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasá­gi lehetőségeink jobb hasznosí­tására, a korszerű technika alkalmazására, a munka ered­ményességének javítására. 3. A központi funkcionális és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes nép- gazdasági szemléletet és fej­leszteni koordinációs tevé­kenységüket. A népgazdasági tervhez kap­csolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, mű­szaki, fejlesztési prognóziso­kat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően mun­kálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazda­ságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, ér­tékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fej­lődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondos­kodjanak arról, hogy rendsze­res és folyamatos gazdaság- elemző és ellenőrző tevékeny­séggel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problé­máit és kellő időben felké­szüljenek a szükséges változ­tatásokra, intézkedésekre. 4. A megnövekedett tanácsi önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vál­lalatok és a lakosság részvé­tele a területi gazdaság állan­dó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket követke­zetesen érvényesítsék a köz- igazgatási területükön műkö­dő valamennyi gazdálkodó szerv működésének ellenőrzé­sében. A tanácsok a tervezési te­vékenység jobb koordinálásá­val lássák el a megnöveke­dett feladatokat a területi gaz­daságfejlesztés társadalmi­gazdasági összefüggéseinek összehangolásában, a kom­munális ellátás és a szolgál­tatások anyagi feltételeinek létrehozásában. 5. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megva­lósítására, betöltsék politikai nevelő, saecyeső és érdekkép­viseleti funkcióikat, gyakorol­ják megnövekedett jogaikat a szocialista munkaviszony fej­lesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munkakörülmények javításá­ban. 6. A szövetkezetekben és azok szövetségeiben dolgozó kommunisták segítsék a szö­vetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fej­lesztését, a szocialista, s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. A szövetkeze­teknek nyújtott állami támo­gatást hatékonyan használják lel, ugyanakkor tegyenek ele­get az áll arc iránti kötele­zettségeiknek, vegyenek részt a közösségi dolgok megoldásá­ban. 7. A szocialista építőmunka alapkövetelménye, hogy a vál­lalatok és a szövetkezetek vi­tassák meg terveiket, a dol­gozó kollektívákkal, tevékeny­ségüket a tervek alapján szer­vezzék meg és a vállalati párt- szervek folyamatosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtását. A vál­lalati vezetők és a szakszer­vezeti bizottságok biztosítsák, hogy a dolgozók szerezzék meg a vállalatok előtt álló felada­tokat, megoldásához szükséges ismereteket és kellően tájéko­zottak legyenek a kisebb kö­zösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöl­tő kérdésekben. A vezetők se­gítsék elő a munkahelyeken az egészséges légkör kialakulását és a szocialista munkafegye­lem megszilárdulását. A vállalati vezetők a terve­zésben és a végrehajtásban támaszkodjanak a szakembe­rekre, a munkásokra, a szo­cialista munkaverseny és a brigádmozgalom kezdeménye­zéseire. 8. Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szervezetét, gazdálkodási rendszerét. Bát­rabban kell alkalmazni az or­szágos nagyvállalatok gyáregy­ségeiben és telepeiben az ön­álló elszámolás elvét és olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatás­köri megoszlás alkalmasabbá tegye a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok, a népgazdasági tervből szár­mazó követelmények ellátásá­ra, a hazai és az exportigé­nyek kielégítésére. A vállala­tok belső mechanizmusának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési-szervezési el­vek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek ré­vén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. 9. A vállalati gazdálkodás színvonalának emelése a ve­zetés további javítását teszi szükségessé. A gazdasági veze­tők politikai felelősséggel dol­gozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irányítani és szervezni tudják a termelé­si-értékesítési folyamatokat a műszaki-technikai haladás kö­rülményei között. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a megfelelő káderután­pótlásra, a különböző szinte­ken dolgozó vezetők folyama­tos nevelésére és továbbkép­zésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők to­vábbképzését. a korszerű szer­vezési, vezetési ismeretek ter­jesztését. Nagy súlyt kell he­lyezni a közgazdásági ismere­tek, a gazdasági összefüggések elsajátítására, a nemzetközi gazdasáei kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tenden­ciák követelményeinek megis­merésére. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel és értékeljék a gazdasági vezetők munkamód­szerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek esvidejű érvényesülését, vala­mint a vezetőknek a dolgozók­kal való kapcsolatát. A kom­munisták a nártunk nolitikáia iránti bizalomra énítve isé- nveljék és bátorítsák az állam­polgárok aktivitását a gazdasá­gi élet egész területén, segít­sék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók él­vezzék a munkahely és a tár­sadalom megbecsülését. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a gaz­daságpolitikai szervező mun­kával a mindennapi termelő tevékenységet jól segítő, a gazdasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitációs propagandamunka pá­rosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív mun­kával vegyen részt népgazda­ságunk fejlesztésében, a szo­cialista Magyarország gazda­ságának építésében. Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósí­tását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Központi Bi­zottság kéri ehhez a párton kí­vüli dolgozók támogatását és széles körű részvételét. (MTI). Hogyan alakult az elmúlt tanévben a főiskolás ifjúság szociális helyzete? Mik jellem­zik enkölcsi-politiikai maga­tartásukat, melyek, az egyete­mi ifjúság neveléséinek idősze­rű problémái — ezekről a kér­désekről nyilatkozott a felső­oktatási tanév végén dr. Szé- chy Éva, az országos felső­oktatási-nevelési munkaközös­ség titkára, a Művelődésügyi Minisztérium csoportvezetője az MTI munkatársának. — A tudomány- és műsza­ki egyetemek rektorai, vala­mint a műszaki főiskolák fő­igazgatói legutóbb országos ér­tekezleten vitatták meg ér­demiben a fenti kérdéséket is. Kevesen tudják. hogy a tár­sadalom mekkora anyagi ál­dozattal támogatja az egyete­misták, főiskolások tanulását. Egy hallgató képzése a szak­mák természetétől függően 60 —320 ezer forintjába kerül az államnak, de ha a megelőző iskolai fokozatokat is figye­lembe vesszük, egyetlen diplo­más teljes iskolai képzése 500— 650 ezer forint költséget jelent. Ugyanakkor a nappali hallgatóknak csaknem fele kollégiumi kedvezményben, és mintegy háromnegyedük men­zai étkeztetésben részesül. Je­lenleg 56 százalékuk kap rendszeres pénzbeli támoga­tást, és 85 százalékuk részesül valamilyen rendszeres jutta­tásban. Az egy hallgatóra jutó támogatás havi átlaga 600 fo­rint. Ugyanakkor nem egé­szen az eredeti elképzelések­nek megfelelően alakultak a társadalmi tanulmányi ösztön­díj-szerződések. Ezeknek az ösztöndíjasoknak csak keve­sebb, mint a fele munkás- származású. s a szerződéskö­téseknél gyakran érvényesül a személyes ismeretség. Egy­idejűleg állandóan csökken a társadalmi ösztöndíjasok szá­ma is. — A főiskolai ifjúság er­kölcsi-politikai magatartása kiegyensúlyozott. Ebben a döntő tényező: társadalmunk konszolidált helyzete. Jelen­tősen javuló munkájukkal a helyi KISZ-szervezetek, az oktatók is elősegítették ezt a ki­egyensúlyozott fejlődést. — Az elmúlt években ör­vendetesen fejlődött a hall­gatók szakmai önképzése, tu­dományos öntevékenysége. A helyi és országos ülésszakok egész sorát rendezték a tudo­mányos diákkörök és szakkö­rök. Pályázatokat írtak ki, több önálló tudományos di­ákköri kötet látott napvilágot és száznál is több diákpubli­káció jelent meg a különféle szaklapokban. Ma az egyete­misták 10—12 százaléka vesz A paksi atomerőmű építése élénken foglalkoztatja Tolna megye közvéleményét. Külön­féle rendezvényeken sokan tették fel a kérdést, a megye vezetőinek: igaz-e, hogy az építkezést félben hagyják, ille­tőleg félben hagyták? E híresz­telések nem felelnek meg a valóságnak. Tordai Jenő, a Magyar Nép- köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormánya megbí­zásából, I. V. Arhipov, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya megbízá­sából aláírta a paksi atomerő építése módosításáról szóló egyezményt. Az egyezmény értelmében az 1900—2000 MW villamos telje­részt a tudományos diákkö­rök munkájában, melyeknek eredményességét azonban gá­tolja, hogy túlságosan önma­gukba zártan, csak szűkös he­lyi keretek és lehetőségek között fejlődnek. — A felsőoktatásban a ne­velési lehetőség nagy tarta­lékát jelentik a kollégiumok, hiszen a diákság fele itt él és a fizikai dolgozók gyerme­keinek is kétharmada kollé­gista. A jelenleginél lényege­den többet tehetnének a kol­Jogosan hangzik el nagyon sokszor az a háziasszonyi pa­nasz, hogy „megint csak tola­kodtam, bosszankodtam, kap­kodtam az üzletekben, még­sem tudtam úgy vásárolni, ahogyan szerettem volna”. A vissza-visszatérő panaszok fő­ként abból adódnak, hogy az iparcikkeket árusító üzletek hétköznap, de különösen szom­baton túlságosan korán zárnak és így sokaknak nem jut idő a napi munka végeztével a nyugodt bevásárláshoz. Az élelmiszerfélék beszerzésére inkább csak vasárnap van pa­nasz, mert a munkaszüneti na­pokon jelenleg kevés üzlet tart nyitva. Noha jogos az igény, a kér­dés megoldása mégsem egysze­rű, mert a kereskedelemnek is megvannak a maga gondjai. Nemcsak arról van szó, hogy a kereskedelmi dolgozók is háziasszonyok, családapák, akiknek nem mindegy, mikor és mennyit dolgoznak. Ez kel­lő szervezéssel áthidalható len­ne, sőt még az az ellenvetés sem elfogadhatatlan, hogy van­nak szakmák — így a keres­kedelem is, — amelyben más időbeosztásnak éppen a többi dolgozók idejéhez alkalmazko­dó beosztásnak kell érvényesül­nie. Ennél nagyobb gondot okoz az, hogy a kereskedelem is — mint több más területe népgazdaságunknak — munka­erőhiánnyal küzd. fennek kö­vetkezménye egyebek között az is, hogy a kereskedelmi dol­gozók jóformán seholsem tud­nak csökkentett munkaidőben dolgozni, letöltik a heti 48 órát, sőt egyes helyeken — idősza­konként — heti 60 órát is a pult mögött állnak. Mindehhez hozzá kell vennünk, hogy bár igen jelentékenyen fejlődött a b0lthslA7.pt. mégis többnyire elmaradt a forgalom növekedé­sétől és az üzletek technikai sítő képességű atomerőmű tel­jes üzembe helyezésére 1985- ig kerül sor. Az állagmegőrzés folyik. Az arra illetékes szak­értők és szakemberek 1972-re végzik el a műszaki terv pót­lólagos elkészítéséhez szüksé­ges feladatokat. A szerződő fe­lek megállapodtak abban, hogy az első 440 MW teljesítő ké­pességű blokkot 1980-ban he­lyezik üzembe. A kétoldalú megállapodás részletesen meg­határozza a nagy létesítmény főbb munkái teljesítésének ütemtervét 1980-ig. Illetékes helyen közölték, hogy a paksi atomerőműhöz tartozó kommunális létesítmé­nyek az eredeti terveknek meg­felelően épülnek. légiumok a felnövekvő értel­miségi ifjúság többoldalú, harmonikus általános művelé­se érdekében. A klubélet szín­vonalasabb megszervezésévelj a művelődési lehetőségek gya­rapításával, a sportolás és az önképzés minőségi javításával tovább gazdagodhatna a kol­légiumi élet, amely az egész főiskolai nevelőmunkát ered­ményesebbé teheti — fejez­te be nyilatkozatát dr. Széchy Éva. ellátottsága sem tartott ezzel kellően lépést. Kétségtelenül ez is nehezíti a kereskedelmi alkalmazottak munkáját, A pultok két oldalán egy­aránt jogosan jelentkező igé­nyek és gondok tették szüksé­gessé, hogy az első pillantásra nem is oly jelentékenynek tű­nő kérdéssel — az üzleti zár­órával — a legmagasabb kor­mányzati szinten, a Miniszter- tanács ülésén foglalkozzanak, A kormánynak a határozat meghozatalánál — a kereske­delmi dolgozók munkakörül­ményeinek figyelembevételével együtt — szem előtt kellett tartania azt a tényt, hogy a lakosság életkörülményei és ezzel összefüggésben a fogyasz­tás mértéke, az áruválaszték­kal szemben támasztott igé­nyek, a vásárlási szokások az elmúlt évek során nagymér­tékben megváltoztak. A Minisztertanács határoza­ta mindezeknek a változások­nak és igényeknek megfelelően azt célozza, hogy az illetékes szerveket — a helyi tanácsokat, az érdekelt kereskedelmi vál­lalatokat, fogyasztási szövetke­zeteket — minden lehetőséget felkutató, a vásárlók igényei­hez az eddigieknél jobban al­kalmazkodó, de a kereskedelmi dolgozók méltányolható kí­vánságait, érdekeit sem sértő üzleti nyitva tartási rend ki­alakítására kötelezze, illetve szólítsa föl. E határozatot természetesen megfelelő időben követik majd a szükséges részintézkedések, amelyek nyomán remélhetően könnyebb, kevesebb ideges­séggel járó lesz a hétvégi be­vásárlás, zavartalanabb, nyu- godtabb a friss tej, tejtermé­kek, pékáruk vasárnapi beszer­zése, elégedettebbek lesznek a dolgozó háziasszonyok és a pultok dolgozói is megtalálják számításukat. Félmillió egyetlen diplomásért Többet publikálnak a diákok — Az egyetemek szociális és nevelési eredményei A boltok nyitva tartása

Next

/
Thumbnails
Contents