Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

(Folytatás az 1. oickahuM.)

és kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kiöontakoztatása- nak keli teret engedni:

— Az anyagi javak fogyasztásának magas — a mainál célszerűbb és választékosabb színvonalát, és a mai értelemben vett lakásprobléma megszüntetését ket-i elérni:

— A mainál teljesebb körű kulturális ellátást és fejlettebb szociális, egészségügyi gondoskodást kell kiépíteni.

2. A következő máslél évtized központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz. mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát. és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. Mindezek érdekében:

— Növelni kell a dolgozók készségét a korszerű technika, valamint a hatékony szervezési-vezetési módszerek elsajátítására és alkalmazására. Ennek feltételeként az oktatás színvonalát emelni, a továbbképzés rendszerét fejleszteni és a vezetés korszerű technikával való ellátottságot javítani kell;

— Ezzel összhangban. a Központi Bizottság irányelveit hatékonyabban érvényesítve. otyan káderpolitikát kell folytatni, amely a szocializmusért felelősséget érző tehetséges szakembereket a gazdasági irányítás különböző vezető! posztjaira juttatja:

— A nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra és technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell, á távlati fejlesztési, céljainknak megfelelő kutatásokra koncentrálva felhasználásukat. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását meg kell gyorsítani:

— A termelést és a szolgaitatást egyre inkább olyan struktúrában kell fejleszteni, hogy hazai adottságainkat a nemzetközi együttműködés keretében jól hasznosíthassuk, kijelölve a strukturális fejlődés döntő előfeltételeit képező távlati fejlesztési célokat

es megoldásra váró műszaki feladatokat.

3. Távlati orientációnk a KGST-országokkal való szocialista gazdasági integráció megteremtése. Továbbra is intenzíven részt kell venni a gazdasági integráció programjának kidolgozására irányuló munkálatokban. Az integráció kifejlődését elő kell mozdítani az együttműködés elmélyítésének valamennyi lehetséges formájában. a. tervegyeztetés fejlesztésével. a közös érdekeket szolgáló fejlesztések együttes megvalósításával, a termelési kooperáció bővítésével, a kereskedelmi módszerek, a valuta és a hitel funkcióinak korszerűsítésével. Az integrációs lehetőségek révén képesekké kell válnunk a 'magas szintű technika kifejlesztésére, hatékony alkalmazására és a nemzetközi Versenyben váló helytállásra.

4. Adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges. továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá fejlett tőkésországokkal való termelési-tudományos-technikai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján,

5. Társadalmunk fejlődését továbbra is olymódon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munka- megosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően:

— A nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnaevohb gazdasági hatékonyságot eredményezi ;

— a mezőgazdasági területeken és megyénkben a gazdasási struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell feileszteni:

— mindenütt lehetőséget, kell teremteni a. helyi adottságokat hasznosító kis- és kozénüze- me.k,. gazdaságos működésé'-*» beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— a me evők és owes területek nénesséffének iövedelmi viszonyait a foglalkozási .struktúra szerint kell feileszteni. az. ái+alános élotkör\Vim°nveket közelíteni kell . egymáshoz.

A IV. ötéves terv!örvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az országgyűlés elé terjeszteni.

— A nemzeti jövedelembő': a fogyasztás részarányát la— 77 százalékra, a felhalmozáséi pedig 25—23 százalékra keli tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— Meg keli teremteni az egyensúlyt a beruházási javaik kereslete és kmalata között ;

— A versenyképesség fokozásával. a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával. valamint közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárd í- tanj nemzetközi fizetési helyzetünket; további .szilárdítását kel 1 megválás í ta rii:

— tervszerű jövedelemki bocsátás mellett az igényeknek megfeleli) összetételben — hazai termelésből ég import útján —• növelni kell. a fogyasztási javak kínálatát;

— A pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával e» ezen keresztül a hatékonyság fokozásává] törekedjen a pénzügyi egvensúly megszilárdítására az állami költségvetés folyó és felhalmozás; kiadásai — az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában eme] k ed jen el;.

ö. A .felhalmozáson bellii az á n óesZközök k őrs ze rösitésére, bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakba« biztosítani kép a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglevő kapacitások hatékonyabb, működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére: a mezőgazdaság-; nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni, a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kaDcsolódó közműépítés részarányát.

A beruházások területén meglevő hiánygazdálkodás felszámolása. az építési munka minőségének javítása ‘érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagé»; fejlődését meghaladó ütemben kb. 41—43 százalékkal kell. növelni. Magasabb foltra kell emelni az építőipar technikai felszerel teásét tel ies í t őképes - ségét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell "az építkezések megvalósítási ideiét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb kaidban tartása korsziS™ fenntartási építési kapacitások és szervezetek létrehozását teszi szükségessé.

4. Az iparpolitika alapvető célkitűzése: a termelés, növelése melett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelésszerkezet d: fferenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka te r mel éken vs égé n ek javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi versenyképesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani.

Biztosítani kell a progresz- szív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését. illetve korlátozását.

A szénbányászatban — az pn evei astr 11 kb1 r a korszerek (tűsével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is

fontos szerepet betöltő gazdaságos szén lenne lest, fokozatosan lealhtva a gazdaságtalan banyaüzemek termelését. A viUamosenergia termelésnek és az mipoi mák bizconsago- san ki ken elegueme a népgazdaság gyorsan növekvő v iliamosenergia igényét. A vegyipari i emlékek iránt gyorsan7 növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar állagát meghaladóan az epítoanyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőipainál gyorsabban keli fejleszteni.

A gépiparban a fó feladat

a termelési szerkezet korszerűsítése, a gyártmányok nemzetközi versenyképessegének fokozása. a kohászatiján a termelés gazdaságosságának javítása es adottságainknak jobban megfelelő termékstruktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a ia- kossag színvonalasabb ellátása. a háztartási munka megkönnyítése. valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb feldolgozási fokú, előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát, A könnyűiparban a lakossági és az pxport igényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb,

jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket, az előző tervidőszakban megkezdett és-a távlati gazdaság- fejlesztési céljainkkal összhangban lévő következő fő strukturális célok, megvalósítására :

— Az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk gazdaságosságának számottevő ja.- víiását. a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

— Az alurníniumippr további fejlesztésére ami o népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumínium - félgyártmányból késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára;

— A korszerű, közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában. kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat export

versen,vkéoasségére;

— Az építőanyagipari bázis iejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek, epületszerkezetek gyors elterjesztésére. ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének. a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének. az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének:

— A kőolajtermékek vegyipari ledolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizálá- sához szükséges;

— A ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyei! modern termelőeszközök üzembeállítására, ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelő kapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártásai:

— A számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására. ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékesítés magas színvonalú szervezésének. irányításának, és emuit* tál a gépiparban uj. a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kulidra kifejlesztését eredményezi;

A vállalatok Eejlesziesi eszközeinek felhasználásában a szabályozással es szeieKtiv hitelpolitikával ösztönözni kell a íő iparfejlesztési feladatok megvalósításúra, a beruházások építési arányának mérséklésére. a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére: A

vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekeben fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési - bentházási egy ü ttmű- ködést.

o. Az agrárpolitikában a soron következő evekben a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerű anyagi-műszaki bázisának továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszer-gazdaságban.

Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az exportnövelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokai. Különösen fontos feladat a sertés- hústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű lelepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — minaenexelolt a háztáji — gazdaságok termelési lehetőségeit jobban ki kell használni.

Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az á-1- latáliománv létszáma pák növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták és a, korszerű férőhelyek termelésbe <, állításával kell elérni.

Az állatállomány növelése es az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmányfelhasználás gazdaságosságát.

A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona szükségletét a jövőben is hazai termelésből kell biztosítani.

A műtrágya- és növényvé- dőszer ellátás javításával . biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti . termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a négy-üzemi, korszerű technológiák eltérjesz- lesét. A belterjesség fokozása éi dekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezek vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása erdekeben elő kelt segíteni az üzemek feldolgozó és kiégé- szí.t° tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közölíi együttműködést a termelésben és a forgalmazásban.

A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani keli a lakosság, az ipar és a me,- ző gazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét.

A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági -tá rso dalmi feji ódé se

szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasz(Folytatás a 3 oldalon.)

Irányelvek a IV. ötéves tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához

A IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további

emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a IV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését.

— A munka termelékenységének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására:

— a lakásépítés jelentős fokozására. különösen a városokban ;

— a hústermelés fellendítésére. az ellátás és az export egyide1'" fejlesztésére.

A Közoonti Bizottság a célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének iránvára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melvek mcvha*ározzák az országgyűlés elé terjesztendő végié"'" farviavaslat gazdaI. A - ~7i_i075. évi időszakba" ■ nemzeti jövedelem

30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni, A jövőben is ösz- szehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazda- sági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék.

Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez.

2. A népgazdaság fejlődésének fő arányait úgy kell tervezni ér, szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételéi biztosítva legyenek. Ennek érdekében: