Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

November 23*ra Összehívták A Minisztertanács Illése az MSZMP X. kongresszusát Közlemény az MSZMP Központi (Folytatás az 1. oldalról.) lyozta a főiskolák, a felsőokta­tási intézetek, valamint az egyetemeken szervezett főisko­lai karok feladataival, vezeté­sével és irányításával összefüg­gő kérdéseket. A kormány a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztályát, — hatáskörének növelésével, — a Minisztertanács tanácsi hivatalává szervezte és meg­határozta feladatait, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Bizottságának július 15—16-i üléséről A védekezés mérlege: Hárommillió lioldiiyi terüld, több mint egymillió ember meneküli meg az árvíz pusztításától A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1970. július 15—16-án kibőví­tett ülést tartott; megtárgyalta az időszerű nemzetközi kér­déseket, a IV. ötéves terv irányelveit és a X. pártikong­resszus előkészítésének felada­tait. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a budapesti pártbizottság titkárai, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a KISZ KB első titkára, illetve a miniszterek, az államtitkárok, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, a SZOT titkárai, a Tu­dományos Akadémia elnöke és főtitkára, valamint a központi sa jtó vezetői. A Központi Bizottság a na­pirendi pontok tárgyalása előtt kegyelettel megemlékezett az elhunyt Hi kádé Aladárról, a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjáról és Kiss Árpádról, a Központi Bi­zottság tagjáról. L Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára tá­jékoztatást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. 1. Az európai béke és az ezzel összefüggő biztonsági ér­tekezlet megvalósulásának ki­látásai a Varsói Szerződés tag­államainak erőfeszítései nyo­mán, a konferencia eszméjé­vel szemben álló erők törek­vései ellenére, az. utóbbi idő­ben javultak. Előrelépést jelentett a Var­sói Szerződés országai külügy­minisztereinek június 21—22-i budapesti ülése. A külügy­miniszterek értekezlete — a többi érdekelt ország elgon­dolásait is figyelembe véve — konstruktív javaslatokat dolgozott ki. Kialakul az egyetértés a részvevők körét és a napii'endet illetően: ez to­vább javítja az európai kor­mányok biztonsági konferen­ciája összehívásának reális fel­tételeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva részt vesz az európai biztonság ügyét előmozdító erőfeszíté­sekben és a továbbiakban is mindent megtesz a kontinens népeinek békéjéért, biztonsá­gáért. 2. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya — miután képtelen volt katonai győzel­met kicsikarni Vietnamitan — agresszióját kiterjesztette egész Indokín ára. Folytatva Laosz felszabadított területednek bombázáiSát, közreműködött Norodom Szihanuk kormányá­nak megdöntésében. majd amerikai, valamint, dél-vietna­mi és thaiföldi csatlós erők fel- használásával háborút indított Kambodzsában is. Az amerikai agresszorok há­borújának folytatása és kiter­jesztése mélységesen felhábo­rítja a világ népeit. Új lendü­letet vett az indokínai népek iránti világméretű szolidaritás, fokozódott az Egyesült Álla­mok nemzetiközi elítélése, el­szigeteltsége. A magyar dolgozó nép. a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Magyar Népköztársa­ság mélységesen elítéli az Egyesült Államok indokínai agresszióját, amely azzal fe­nyeget. hogy egész Délkelet- Ázsiát lángba borítja. Szolidá­risak vagyunk Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek igaz­ságos harcával és internacio­nalista feladatunknak tekint­jük az agresszió elleni küzdel­mük hathatós támogatását. Az indokínai népek — a világ haladó embereinek sietségé­vel — kiharcolják, hogy Indo­kína a béke, a szabadság és a "nemzeti függetlenség térsége legyen. 3. A világ közvéleménye. így a magyar dolgozó nép is, ag­godalommal tekint a közel- keleti térségre, ahol az Egye­sült Államok által támogatott izraeli agresszió folytatása ál­landósítja és fokozza a hábo­rús feszültséget. Az agresszo­rok bármit tesznek, nem érik el céljaikat: újabb országok lépnek a társadalmi haladás útjára és fokoz,ódik az. arab népek imperialistaellenes har­ca. Támogatjuk a közel-keleti térség problémáinak politikai rendezésére irányuló törekvé­seket, a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alapján. A békés megoldásnak továbbra is alapvető feltétele, hogy az agresszor ne élvez­hesse az agresszió eredmé­nyeit. Továbbra is szolidárisak va­gyunk az agresszió áldozatául esett arab népekkel, és váltod zatlanul síkraszállunk igazsá­gos ügyük minden irányú tá­mogatása mellett. El vagyunk tökélve. hogy továbbra is erő­sítjük an ti imperialista akció­egységünket arab országok népeivel, II. Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Köz­ponti Bizottság megvitatta és elfogadta az 1971—75. évi IV. ötéves népgazdasági terv irányelveit, s úgy döntött, hogy azokat nyilvánosságra hozza, III. Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első' titká­rának előadói beszéde alapján a Központi Bizottság megvi­tatta a X. kongresszus politi­kai és szervezeti előkészítésé­nek kérdéseit. 1. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát 1970. november 23-ára hívja össze. A Központi Bizottság a kongresszusnak a következő napii'endet javasolja: a) A Központi Bizottság be­számolója. b) Javaslat a szervezeti sza­bályzat módosítására. c) A Központi Eilen őrt» Bi­zottság jelentése. d) A fellebbv iteli bizottság jelentése. e) A párt vezető szerveinek megválasztása. 2. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a X. kongresszus irányelveit, vala­mint a párt szervezeti szabály­zatának módosítására vonat­kozó tervezetet, s azokat au­gusztus elején a pártszerveze. tek rendelkezésére bocsátja. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, Az árvízvédelmi kormány­biztos zárójelentése megálla­pítja, hogy a Tisza vidékét ez évben rendkívüli árvizek súj­tották. Az erők nagyarányú és gyors összpontosításának, leg­veszélyeztetettebb helyeire való átcsoportosításának, a védelem szervezettségének és összehan­golt együttműködésének, a vé­dekezésben részt vevők helyt­állásának és az árvízvédelem fejlett technikájának tulajdo­nítható, hogy a Tisza mentén mindenütt és — a Szamos ki­vételével — valamennyi mel­lékfolyó védvonalain sikerült az árvizet a gátak között meg­tartani. Közel 3 millió holdnyi terü­let, több mint 1 millió em­ber, .a falvak százai, nagy al­földi városaink, több milliárd­nyi népgazdasági érték mene­kült meg a rendkívüli árvíz pusztításaitól. A védekezés rendkívüli mé­reteire jellemző, hogv hosszú időn át egyidejűleg 2800 kilo­méter hosszúságii védvonalon volt árvízvédelmi készültség és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket foganatosítani. A védekezés lényegesen meg­haladta az 1905. évi nagy du­nai árvíz elleni védekezés mé­reteit, A népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mel­lett a védekezésben részt vevők áldozatkész helytállásának kö­szönhető, hogy a Tisza-völgyi árvízvédekezés eredményes volt. A védekezésben részt ve­vőle átlagos napi létszáma meg­haladta a 30 ezer főt. A vé­delem munkáját az ország minden részéről a Tisza völ­gyébe irányított hatalmas gép­park segítette és rendkívüli méretű volt az anyagfelhasz­nálás is. A védekezés gerincét az ár­vízvédekezés egvséges irányí­tását végző vízügyi szervezet és fegyveres alakulatok — a honvédség, a határőrség, a karhatalom, a rendőrség, a munkásőrség — alkották. Az árvíz sújtotta területek helyre- állításban fontos szerepet töl­töttek be a polgári védelmi alakulatok. A tanácsi dolgo­zók, a veszélyeztetett területek lakosságából szervezett közerő és az ország különböző terü­leteiről a védekezéshez vezé­nyelt dolgozók, az első hívó szóra önkéntesen a védekezek soraiba álló üzemi munkások, KlSZ-fiatalok. gépkocsiveze­tők. a vasút dolgozói, a hír­közlés. az egészségügy és az ellátást szervező kereskedelmi dolgozók együttes munkája je­a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövet­kezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Tudomá­nyos Akadémia elnökségét, bogy a kongresszusi irányelve­ket tárgyaljáik meg, és véle- mányiiket juttassák el a Köz­ponti Bizottsághoz. A kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat módo­sítására vonatkozó tervezetet a Központ; Bizottság megküldi a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség központi bizottságának véleményezés céljából. A Kn7.nontj Bizottság az 'or­szág közvéleményének téjékoz­lentősen segítette a védekezés sikerét. Több tízezer ember mentésé­nek kiváló szervezettségét és fegyelmezett végrehajtását bi­zonyítja, hogy a nehéz körül­mények ellenére a lakosságot a vízzel körülzárt települések­ről sikerült emberáldozat nél­kül kimenteni. A Szamos men­tén a lakosság közül két sze­mély a mentés során, anyag- szállítás közben közlekedési baleset áldozata lett. Annak ellenére, hogy az ár­vízvédekezés közvetve vagy közvetlenül százezreket érin­tett, az árvíz az ország életé­nek, gazdaságának menetében számottevő zavart nem oko­zott. Azon üzemek kivételével, amelyek tevékenységét az ár­víz közvetlenül érintette. Za­vartalanul folyt a termelés, a védekezéssel közvetlenül nem érintett állami és társadalmi szervek folyamatosan végez­ték rendszeres feladataikat. A helyreállítási károk mi­előbbi megszüntetése, ugyan­olyan helytállást, áldozatválla­lást és segítőkészséget igény­lő feladat, mint a védekezés. A helyreállítási ér. újjáépítési munkákat úgy kell ütemezni, hogy elsősorban a Szabolcs- Szatmár megyei árvízkárosult lakóépületek helyreállítása tör­ténjék meg, és biztosítani kell, hogy minden árvíz sújtotta család feje felett november 10-ig tető legyen. Gondoskod­ni kell az ország egyéb te­rületein bekövetkezett árvíz- és belvízkárok, s a lakóépüle­tek mellett a károsult közin­tézmények, az ipari és mező- gazdasági termelőerők helyre- állításához szükséges vala­mennyi feltétel fokozatos meg­valósításáról is. A kormány felhívja az ár­víz sújtotta területeken élő lakosságot, hogy a helyreállí­tás munkájában való szemé­lyes részvételével támogassa az államnak az árvízkárok megszünetésére, az új ottho­naik megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Az árvízkárok felmérése folyamatban van, végleges ősz- szegük még nem állapítható meg. Az eddigi adatok sze­rint a nemzeti vagyont ért károk helyreállításának költ­sége, a védekezés és áttele­pítés költségeivel, s a mező- gazdasági művelés ráfordítá­saival együtt kb. "3,5 milliárd forintot tesznek ki. Különösen jelentősek az épületkárok (a Szamos mentén kb. 5600 éoii- Jeiet kell újjáépíteni. 4000-et helyreállítani), valamint a tatása. céljából a kongresszusi irányelveket augusztus máso­dik felében a sajtóban nyilvá­nosságra hozza. 3. A Központi Bizottság üd­vözli a X. pártkongresszus tiszteletére mind 'szélesebben kibontakozó szocialista mun­kaverseny részvevőit. Nagyra értékelj és támogatja a moz­galmat: meggyőződése, hogy a dolgozók öntudatos, szorgal­mas, odaadó munkája közelebb visz a szocializmus építésében kitűzött céljainkhoz: a párt­kongresszus tiszteletére indított murira verseny hazánk, népünk javát szolgálja. mezőgazdaságtan bekövetke­zett károk. A mezőgazdaság­ban és kisebb mértékben az iparban' jelentős terméskiesés­sel is kell számolni. A nép­gazdaság árvíz okozta terheit növelik a tavaszi hóolvadás­ből és a júniusi esőzésekből származó, az átlagosat jóval meghaladó méretű belvízká­rok is. Bár a károk jelentősek, a n épgazdaság egy ensú iy ában azonban nem okoznak jelen­tősebb zavart. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az árvízkáro­sultak segítésére. A július 15- ig beérkezett társadalmi se­gély összege 265 millió forint. A közületi gazdálkodó szer­vek, vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek folyama­tosan bocsátják rendelkezésre — a kormány korábbi felhí­vásában foglalt irányelvek szerint — hozzájárulásukat a népgazdaságot ért károk csök­kentéséhez. A kormány is­mételten felhívja a miniszté­riumok és a főhatóságok ve­zetőit, valamint az érintett gazdálkodó szerveket és a termelőszövetkezeteket. hogy felajánlásaikat mielőbb jut­tassák el az e célra meg­nyitott számlára. A kormány szükségesnek tartja az árvíz- és belvízvé­delem fejlesztésének meggyor­sítását. valamint, hogy a Ti­sza vízgyűjtő területén ér­dekelt államokkal még haté­konyabb többoldalú vízügyi kapcsolatok alakuljanak ki, a közös vízgyűjtő egészére ki­terjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerése, a víz­kárelhárításnál és a vízhasz­nosításnál egymás érdekeinek figyelembevétele, az árvízi előrejelzés korszerű megszer­vezése és a védekezés során a közvetlen és folyamatos együttműködés érdekében. A szocialista országok együttműködése és segítő­készsége az 1970. évi árvíz- védekezésnél is megmutatko­zott. Az MSZMP Köznonti Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány kö­szönetét fejezi ki a Szovjet­uniónak és a többi baráti szo­cialista országnak az áldozat­kész segítségükért, és az ide­iglenesen hazánkban tartózko­dó szovjet katonai alakula­toknak, amelyek kimagasló segítséget nyújtottak a véde­kezés és a mentés munkájá­ban. Köszönetét mond a kor­mány mindazoknak az orszá­goknak és nemzetközi szerve­zeteknek, amelyek adomá­nyaikkal az árvízkárok enyhí­téséhez hozzájárultak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács elismerését fejezi k: mind­azoknak. akik hozzájárultak a védekezés eredményességéhez. Külön köszönetét és elismeré­sét fejezi ki a vízügyi szer­vezet dolgozóinak, a fegyveres testületeknek, valamint' Sza- boles-Szatmár. Csongrád és a többi érintett megye párt- és tanácsi szerveinek. A kormány úgv határozott, hogy kitünte­tésben kel! részesíteni azokat, akik a védekezésben kima­gaslóan helytálltak. Felhatal­mazta az árvízvédelmi kor­mánybiztost. hogy a védeke­zésben tevékenyen közremű­ködőknek „árvízvédelmi em­lékérmet” adományozzon (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents