Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
NEMZEDÉKEK Meleghengerlési próbák Székesfehérvárott, a szélesszalag hengerműben megkezdték a második nagy egység, a meleghengerállvány és a hozzátartozó berendezések üzemi próbáit. A szovjet alapanyagú, 480—5*0 Celsius fokra félhevített aiumíniuratuskókból 8—iO m/m vékonyságú alumíniumlemezt hengerelnek. Képünkön: hosszú csíkban jön ki a henger közül az izzó alú- míniumlemez. (MTI foto — Szilágyi Pál felv.—KS) Újra üzemel a gyönki téglagyár fi okszor elmondták már: l~'7 nálunk nincsenek ellentétek az idősebb nemzedékek — az apák —, s a fiatalabbak — a fiaik — között. Hogyan is lehetnének, — mondják — amikor mindaz, amiben a mai ifjúságnak része van, az elődök nehéz, küzdelmes életén, harcaik eredményein alapul. Mások viszont igyekeztek, sőt még ma is igyekeznek bizonyítani, hogy igenis van nemzedéki ellentét, s a maguk szemszögéből gondosan, azonban tendenciózusan összeválogatott példákkal próbálják indokolni véleményüket: nemzedéki ellentét mindig volt, mindig lesz,- nézzék csak meg, mennyi vita van ma is az öregek és a fiatalok között. Persze hiba lenne ezeket a vitákat tagadni, mégis leszögezhetjük: nincs nemzedéki ellentét. A Magyar' Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának februári ülésén alaposan tárgyaltak erről a problémáról. A felszólalók cáfolták azokat, akik abszolutizálják a nemzedéki sajátosságokat és különbségeket, de azokat is, akik azt vallják, hogy az ifjúság sajátos problémáiról beszélni majdhogynem an- timarxista ténykedés, s az osztálymegközelítése feladása. A mai ifjúság híve társadalmi rendünknek, tudja és vallja, hogy a szocializmus jobb, mint a kapitalizmus. Magyarországon ez annyit jelent, hogy összehasonlíthatatlanul jobb életkörülmények között élnek az emberek, mint a régi redszerben. A fiatalok nagy része mégis elégedetlen a jelenlegi állapotokkal. Úgy vélik, hogy még sok mindent kell tenni, sok-sok hibát, gyengeséget kell kijavítani. A fiatalok legtöbbje jól tudja, milyen hatalmas tett volt az új társadalmi rend létrehozása. Igaz, hogy hiányoznak a személyes élmények, s ez sokszor a jelenségek más megítélésére vezet, mint idősebbeknél. A fiatalok számára alig jelent valamilyen vonatkozásban is normát a régi világ. Igényeit a jövőhöz méri, igyekszik magasra emelni a mércét. És ez így van jól, így helyes. A fiatalság őzt az igényt éppen az idősebbektől, a párt légi harcosaitól tanulta. Előre kell nézni még akkor is, ha egyesek az öregebbek közül pihenni szeretnének, s úgy vélik: a jelenlegi helyzet sokkal jobb a réginél, tehát lépjünk a „fontolva haladás’' korszakába. A megfontoltság nemes erény, de általában nem a fiatalok tulajdonsága. A megfontoltság persze nem lehet jogcím az egyhelyben topo- gásra. A fiatalság legnagyobb erénye nagy vitalitása, munkabírása. Azokra a fiatalokra építhet a párt, azoknak a szavára figyel fel elsősorban, akik dolgozni akarnak, sokat, jól, és minél hatékonyabban. I I iba lenne elfeledkezni arról, hogy a fiatalok egv része tapasztalmlanságá- ban gyakran helytelen véleményre jut. Még sűrűbben előfordul, hogy helyes álláspontját eltúlozva, rosszul fogalmazza meg. A fiatalkori tapasztalatlanságnak kétségtelenül vannak reális buktatói. A magyar munkásmozgalom tapasztalatai azonban bizonyítják, hogy az idősebb nemzedék szeretetteljes segítséggel háríthatja el ezeket. Az illegális mozgalomban és a hatalomért folytatott harc időszakában az idősebb elvtársak nem a fiatalok hibáit nézték, hanem alapvető tulajdonságaikat, tehetségüket, rátermettségüket, erkölcsi értéküket. Kétségtelen, ma más a helyzet, mint- a hatalomért folytatott harc időszakában volt. Bizonyos fiatalok — elég- öregurasan — úgy fogják fel a dolgokat, hogy az idősebbek már mindent elvégeztek, nekik már csak a kényelmes élet jutott. Ök, ha akaratlanul is — bár életkorban évtizedek lehetnek közöttük' — azokkal az idősebbekkel vallanak azonos nézeteket, akik lenézik a mai fiatalságot. Más fiatalok viszont — s kétségtelenül ez a többség — a szocializmust énítési programként fogják fel, látják a megtett utat, de felmérik az is, mekkorát kell még megtennünk. ök képviselik a helyes álláspont#, velük -értenekszót legkönnyebben azok, akik — átvitt' értelemben — idősebb korukban is megmaradtak fiatalóknak. Lenin azt tanította, hogy - a szocialista társadalom felépítésének egész korszaka forradalmi jellegű. Különböző állomásai egyformán fontosak és egymást kölcsönösen feltételezik. Sőt, Lenin könnyebbnek ítélte a hatalom megszerzését, mint a szocialista gazdasági-társadalmi rend felépítését. VT annak, akik a fiatalok- ~ tói „ellenzékieskedést" várnak. Nos, a hatalomra ke- rüt forradalom időszakában az a fiatal forradalmi, aki nem ellenzéki, hanem vállalja és végrehajtja az építés feladatát. Együtt azokkal az idősebbekkel, akik oly sok küzdelem után sem fáradtak el, s folytatják a forradalom teljes győzelméért a harcot, azaz pontosabban, most már a munkát, az új viszonyok között. Tény, hogy a fiatal élet-, években alakul ki a jellem és a világnézet. A mai fiatalok ugyan a szocializmusban születtek, de nekik sem könnyű a szocializmus, tudatos harcosává válniok. Másképpen jutnak el a munkáshatalom ügyének szilárd hívei közé, mint az előző nemzedékek, de százezrével jutnak el. És közösen dolgoznak azokkal, akik már régebben álltak a társa- darni haladás zászlaja alá. Ez a közös törekvés köti össze a különböző korosztáyokat: az apákat és a fiúkat, az idősebbeket és a fiatalokat. PINTÉR ISTVÁN Gyönkön már nagyon régóta van téglagyár, a sorsa azonban nem egyszer lógott a levegőben. Amikor a téglaipari vállalat sorra leállított, leszerelt jó néhány Tolna megyei gyárat, a gyönki is leállt. Legutóbb a termelőszövetkezet működtette, de nem boldogultak vele, ráfizetéses volt. Be is jelentették a leállítását. A lakosság érdeke azonban mindenképpen úgy kívánta, hogy termeljen ez a téglagyár is. Végül a gyönki áfész vállalkozott az átvételére és további üzemeltetésére. Meg is szervezték, majd beindították, ez év tavaszán ismét a termelést. Uj, — vonzóbb — munkabérrendszert dolgoztak ki, de módosítottak a szokásos ár- kalkuláción is. Sajnos, a gépesítettséget illetően nem tudtak előrehaladni: teljesen a régi módszerekkel, eszközökkel készítik a téglát.. Mindenesetre egyelőre kedvezők a kilátások: a téglának piaca van és az üzem előreláthatólag rentábilis lesz, tehát nem valószínű, hogy belátható időn belül kénytelenek lennének leállítani. Sőt, igyekeznek megteremteni a technikai továbbfejlesztés alapjait is. Amint Erdész Károly, az áfész igazgatósági elnöke közölte, néhány százezer téglát már kiégettek, értékesítettek és ez évben hozzávetőlegesen másfél milliót gyártanak, illetve értékesítenek. Elsősorban a magánosok igényeit elégítik ki, mert hiszen régi gyakorlat, hogy ők nehezebben tudnak részesülni a központi keretekből, mint a közületek. A Rógyina táncegyüttes Sseksxárdon Nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált rendez a SZOT. hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ezekben a napokban — július 15. és 18. között — Szegeden. A fesztiválra a magyar együttesek mellett 6 szocialista országból is érkeztek résztvevők. Közöttük van a Lipecki Megyei Szakszervezeti Tanács Rógyina néptáncegyüttes. A néptáncfesztivál végeztével a versenyző csoportok megyei szakszervezeti tanácsok meghívására több városban adnak önálló műsort. Ennek a programnak a keretében látogat Szekszárdra a Rógyina néptáncegyüttes és lép fel a Babits Mihály megyei művelődési központ színház- termében 20-án este 8 órakor. A Rógyina együttes 1967- ben alakult. Tagjai között Li- peck város munkás- és tanulóifjúsági található. Az együttes balettmestere és korrepetitora, Leonid Sarapoc, egy kohászati üzem gépkezelője. A szólisták közül Valerij Burán, traktorgyári lakatos, Tatjána Zavalejeva és Ludmilla Tyágun pedig a közelmúltban védték meg diplomájukat a kohászati •••iirntribiBn. De az együttes tagjai között találhatók olyan kiváló munkások is,, mint például a csőgyár legjobb esztergályosa — erről kitüntetései is tanúskodnak — Alekszandr Szimakov. A Rógyina mellett egy stúdió működik. Ennek a stúdiónak a feladata a fiatal utánpótlás nevelése. Az együttes zenekarának vezetője a temperamentumos és a munkájába szerelmes Valentin Bondarenko. A Rógyina sokoldalú, színes.; változatos műsort hozott magával. A hazad táj szpretete és tisztelete, a hazai hagyományok ápolása sugárzik az együttes műsorából, — A népművészet olyan áttetszőén tiszta és eredeti művészet, mint a forrás vize — mondja Vladimir Szokolov, a művészeti vezető. — Az együttes ennek az igaz művészetnek a tolmácsolását tűzte, ki céljául. A Rógyina izgalmas napo-. kát él át. Versenyez az egytit- tes. Amikor a szekszárdi színházterem színpadára lépnek, már tudni fogják, hogy milyen eredményt értek e] a szegedi táncfeszti válón. Művészetükből pedig 20-án kap ízelítőt a szekszárdi közönség. Trojka — részlet a Rógyina táncegyüttes műsorából. I
