Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
A könnyűbúvárok víz alatti élete Az árvízvédelemmel kapcsolatban sokat hallottunk a könnyűbúvárokról, akik a töltés védelmére műanyagfóliákat erősítettek le, vagy a veszélyes buzgárok kiindulási pontját kutatták fel. Ugyancsak sokat szerepeltek a „békaemberek' a visszatérő Apolló-űrkabinok kihalászásával kapcsolatban. Kétségtelen tény, hogy a könnyűbúvárok ma már nem kincskeresés miatt szállnak a vízbe, hanem nélkülözhetetlenek az tozott nyomás alatti viselkedésével. A fizikából ismert, hogy a hidrosztatikus nyomás 10 méterenként egy atmoszférával növekszik. Ebből következik, hogy pl. 40 méter mélyen — ezt a mélységet az amatőr búvárok is elérhetik — már 5 atmoszférás sűrített levegőt kell belélegezni. A búvár tüdejében, gyomrában és beleiben lévő gázokra is hatnak merülés közben a nyomásváltozások, amit e szervek rugalmas fala közKönnyöbúvárok „bevetés” előtt. élet számos területén, a tudományos kutatásban éppúgy, mint az iparban, a honvédelemben, — gázvezetékek építésénél, kábelek fektetésénél, stb. Annak ellenére, hogy nincs tengerünk, mégis sok száz könnyűbúvár van hazánkban is, akik sport- vagy egyéb célból — újabban egyre többen a természet szépségeinek a megismerése miatt — a víz mélyébe merülnek. A víz alatti környezet legfontosabb sajátsága a lélegzés szempontjából az oxigénhiány. A vízben oldott oxigént ugyanis a vízi állatokkal ellentétben az ember nem tudja légzéséhez felhasználni. A legfontosabb feladat tehát a víz alá merülő búvár oxigénellátásának a biztosítása. A könnyűbúvárok háti tartályokban viszik magukkal a szükséges sűrített levegőt, amit egy szelep mindig a mélységnek megfelelő mennyiségben juttat a búvár szájába. Minél mélyebbre merül ugyanis a könnyűbúvár a vízben, a testére nehezedő növekvő víznyomás miaty egyre nagyobb nyomással kell kap-’ nia a levegőt. A légzés csak akkor lesz problémamentes, ha a mellkas külső és belső oldalán azonos a nyomás. A jól beállított szelep ezt önműködően oldja meg. VESZÉLYEK A MÉLYBEN A könnyűbúvárok oxigén- ellátása tehát tulajdonképpen megoldott és egyszerű, mégis számos veszélyt rejt magában. A , növekvő mélység következtében ugyanis számolni kell a gázok megválvetít. A nyomás növekedésével a mellkas a tüdőben lévő levegővel együtt összenyomódik, a has követi a gyomorban és belekben lévő gázok térfogatcsökkenését. Az előbbi példa esetében ha a búvár 40 méter mélyre merült 5 atmoszférás sűrített levegőt lélegzett be. Lélegzési egyensúlynál (ki- és be- légzés között) a búvár tüdeje Oxigénágy A szívinfarktus korunk jellegzetes, egyre gyakoribb betegsége. Világméretű küzdelem folyik részint a betegség megelőzése, részint a válságos állapotba kerülők megmentése érdekében. Ez uióbbi cél szolgálatában készítették el angol kutatók a képen látható különleges, légmentesen lezárható ágyat, amelyen belül tetszés szerint, a célnak legjobban megfelelően szabályozható a levegő összetétele. Azt tapasztalták, hogy oxigéndús levegő, vaay nagy nyomású tiszta oxigén belélegeztetésével ugrásszerűen csökkenthető a szívinfarktusos betegek halálozási arányszáma. Két atmoszféra nyomású tiszta oxigén alkalmazásakor a betegek véráramába a normális oxiqénrr.ennyisécinek kb. 16-szorosa jut. Az oxiqénágyban fekvő beteg életfunkcióit műszerekkel ellenőrzik. A nagynyomású oxgiénterápiát ma már más formában is alkalmazzák, olyan kamrákat építenek, amelyekben csoportos kezelésre is lehetőség nyi« ük. Sokoldalú műanyag körülbelül 3 liter 5 atmoszférái. levegőt tartalmaz. A mélységből történő felszállásnál a 3 liter levegő térfogata egyre nő, és a felszínen már 15 liter lenne. Ennyi pedig természetesen nem fér el a tüdőben. Az egyetlen helyes megoldás tehát az, ha a felesleges levegő az orron, szájon keresztül eltávozik, hogy a tüdőben lévő nyomás egyensúlyban maradjon a környező nyomással. Ha a búvár — akarva vagy nem — nem végez kilégzést, a tüdőben lévő levegő térfogatnövekedése miatt a mellkas eljut a rugalmasság határáig. Felborul az egyensúly, gázembóliák szabadulhatnak fel a tüdő vérkeringésében és ha ezek a szívbe, vagy az agyba jutnak — súlyos, esetleg halálos végű zavarokat okozhatnak. Ez a balesettípus elsősorban a kezdő, vagy a szorongásra hajlamos búvárokat éri. akik például a légzőkészüléknek a mélyben bekövetkező zavara esetén lélegzetüket visszatartva szállnak fel. attól félve, hogy levegő nélkül maradnak. MÉLYSÉGI MÁMOR A könnyűbúvár mesterségnek ez az égjük veszélye a sok közül. ÍN agyon erdeK.es — a búvarelettel kapcsolatos — másik rendellenesseg az un. mélységi mámor. Ez tulajdonképpen olyan elraaadiatott, felindult és bódult állapot — leginkább talán a részegséghez hasonlít — amely a könnyűbúvároknál kb. öl) méter mélység táján jelentkezik. Következményei végzetesek lehetnek, mivel a bú fc elveszítheti józan ítélőképességét, hallucinál, életösztöne csökken. Régebben a mélységi mámort a levegőben lévő és a tüdőben felsűrűsödő nitrogénnek tulajdonították, ezért nitrogén-narkózisnak is nevezték. Ma már tudjuk, hogy a mámor oka a széndioxid és oxigén egyidejű feldúsulása. A búvársport sok-sok veszélyt, buktatót rejt tehát magában és kellő elméleti és technikai felkészülés nélkül életveszélyes lehet. Mielőtt bárki elkezdené, alapos orvosi vizsgálatnak kell magát alávetnie, tapasztalt búvárok társaságában szálljon vízbe és tartsa meg az előírásokat, védőrendszabályokat. Közel három évtizede ismert a poliuretán alapon gyártott polimerek sokoldalúsága: műgumi, szövet, ragasztó, műbőr, stb, készül belőlük. Az egyik legérdekesebb és a gyakorlati hasznosítás szempontjából igen nagy jelentőségű poliúretán-váltózat — a szilárd poliuretán hab — azonban csak a legutóbbi időkben született meg. A kép előterében két kisebb üvegpohár látható, az egyikben a sötétebb színű, sűrű alapgyanta, a másikban a színtelen adalék (az ún. habosító) foglal helyet. Ha az utóbbit vékony sugárban hozzáöntik az Ki nem panaszkodott — különösen városlakó — a csapi víz klóros ízére? Mind ez ideig nem volt gazdaságosabb módszer a víz fertőtlenítésére. A higany-kvarclámpa viszont megfelelő eszköznek látszik. Az első ilyen berendezés óránelőbbihez, a keverék „forrni’5’ kezd, hólyagosodik, gyorsan emelkedik a pohárban és perceken belül meg is szilárdul. Ipari méretekben úgy történik a poliuretán hab előállítása, hogy nagyméretű tömböket képeznek belőle és azt megfelelő méretű lapokká fűrészelik szét, vagy pedig formába adagolják a kétféle alapanyagot, amit a felhabosodí poliuretán teljesen kitölt, így bármilyen alakú tárgy kialakítható a rendkívül könnyű, mindamellett kitűnő szilárdságú értékekkel rendelkező műanyagból. ként 70 köbméter vizet csírát-j lanított, jelenleg egy 3000 köbméteres teljesítményű is működik már Ez az eljárás feleslegessé te-* szi a klórozást, így nincs mész. sze az idő, amikor vizünk meg. szabadul kellemetlen mellékízétől. A fertőtleníti» sugarak
