Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Utt tiro kísér let: Légi permetezés a szövőlepke-invázió ellen Eddig páratlan kísérleteket végzett a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága és a Tolna megyei Növényvédő Állomás a Repülő­gépes Növényvédő Állomás közreműködésével: repülőgéppel per­metezték a Tolna megyei országutakat szegélyező fákat, bokro­kat — főleg az eperfákat — az amerikai fehér szövőlepke kiir­tására. A megye nyugati felében körülbelül 600 kilométer hosszú­ságú közút mentén permetezték repülőgéppel a fákat, sőt a mel­lettük levő növényzetet is, mintegy 15 méter sávban. Az idén minden eddigit felülmúlt a szövőlepke elterjedése, fertőzése, a megyei növényvédő állomás viszont — kevesebb ka­pacitása miatt — a közútvonalak védekezési munkáit már nem tudta vállalni. A szövőlepke nagymértékű járványveszélye meg előzésének sürgőssége adta az ötletet az úttörő kísérlethez. Te­kintve, hogy a szövőlepke elleni repülőgépes permetezést még sehol sem próbálták ki, másokat talán elriasztó nehézségekkel, sőt ellenvetésekkel kellett a felelősséget bátran vállaló Máté Jó­zsefnek a Szekszárdi Közúti Igazgatóság műszaki előadójának és dr. Nagy Elemérnek, a Tolna megyei Növényvédő Állomás igazgatójának, a kísérletek elindítóinak szembenézniük. lit találta fel? A mindennap használt tárgyakat megszokottaknak, ma­guktól értetődőknek tartjuk. Csak ritkán ötlik fel bennünk: ugyan ki találta fel a konzervet, ki készítette az első szé­ket, mióta használ az ember zsebkendőt és szappant? Nézzük meg mindennapjaink e fontos kellékeit ezúttal történeti oldalukról. Dr. Nagy Elemért, a me­gyei növényvédő állomás igazgatóját kértük meg, hogy nyilatkozzék az érdekes kí­sérletekről, — Korábban a szövőlepke elleni védekezést a KPM-út- vonalakon is a növényvédő ál­lomás hajtotta végre. A gépek és a munkaerő, a brigádok csökkentése azonban már ta­valy is nehézséget okozott eb­ben. Az idén már nem tudtuk elvállalni a közúti védekezést, ezt közöltük a KPM Közúti Igazgatósággal. Végül a Repü­lőgépes Növényvédő Állomás vállalta, azonkívül a kajda- csi Aranykalász Tsz is végez hasonló munkát a hagyomá­nyos földi gépekkel. — Tekintve, hogy a repülő­géppel való permetezés a szö­vőlepke ellen még sehol sem került kipróbálásra, ezért ez általában még a szakemberek körében is bizonyos fokú meg­hökkenést váltott ki első pil­lanatban. Ezért részletesen megvizsgáltuk a repülőgépes védelem lehetőségét a szövő­lepke vonatkozásában. Mielőtt erre sor került volna, az el­méletileg adódható problémá­kat a KÖJÁL, a rendőrség, az RNÁ, a KPM és a növény­védő állomás szakemberei megtárgyalták, megvitatták azon célból, hogy a védelem­ben esetlegesen rejlő problé­mákat, veszélyeket a védeke­zés során a legminimálisabb­ra csökkentsék. Ezután következett a repü­lőgépes védelmi munkák meg­szervezése, ennek során a KPM szakemberei az RNÁ-val együttműködve feltérképezték a , levédendő útvonalakat, a repülőgép felszálló helyeket, a vegyszerek szállításának módját stb. A megyei növény­védő állomás a védelemhez előre jelezte a kártevő azon fejlődési stádiumának meg­jelenési időpontját, amikor a legnagyobb hatásfokú lehet a védekezés — Elméletileg a repülőgépes védekezésnek jobb hatásfokot kell biztosítania a szövőlepke ellen, mint a földi gépekkel való permetezésnek. mert amíg a földi gép az útmenti eperfák egyik oldalát, s annak is csak az alját tudja perme­tezni, addig a repülőgép — ha szélcsendes időben végzi — a teljes lombkoronát beszór­ja. — A szövőlepke biológiá­jából adódóan — mivel a raj­zás rendkívüli módon elhúzó­dik — ez esetben sem oldha­tó meg egyetlen védekezéssel a kártevő leküzdése, ekkor is szükséges még egy kiegészítő, ún. „vadászó permetezés” 8— 10 nap után, csak a fészkekre. — Milyen előnye van még a légi védekezésnek? — Repülővel rövid időn be­lül hatalmas területeket meg lehet védelmezni a szövőlep­ke ellen. Tolna megye közút­jain például egy repülőgép öt nap alatt elvégezheti a véde­kezést — szélcsendes idősza­kot és napi 10 munkaórát fel­tételezve —, ugyanez 8 földi géppel, hajnaltól estig végez­ve, 20 napig eltartana. Mire azonban a földi géppel oda­érnek, akkorára annyira elő­rehalad a kártevő fejlődése, hogy az idős lárvákra már kevésbé hat a szer. A kísér­letben egy 5 km-es útszakasz légi permetezése 1,4 percet vett igénybe, s csak ennyi idő­re kellett leállítaniuk a for­galmat a KPM motoros út- őreinek. Előnye az is, hogy'ol­csóbb is a repülőgépes véde­kezés, ha jól szervezik meg! — Milyen hatása van a légi permetezésnek? — A repülőgépes védekezés a megye nyugati felére terjedt ki. Hatásfoka, tekintve, hogy a védekezés idején nem nagy mértékben, de szeles időjárás uralkodott, 80—90 százalék körülit mutatott. Ez igen sike­resnek mondható. — Veszélyes-e az embe­rekre a légi permetezés? — Szerintem kevésbé ve­szélyes, mint a földi géppel. Gyors, nem úgy, mint földről, aminél sok arra haladó jár­műre is rászóródhat a vegy­szer. Az eperfák gyümölcsé­nek fogyasztása, természete­sen tilos, életveszélyes. De a szükséges óvóintézkedéseket megtettük, újságban közöltük, a tanácsok közhírré tették, fi­gyelmeztető feliratokat he­lyeztünk az eperfákra bizo­nyos távolságokban. — Mit terveznek ezután? — Az a jövőre vonatkozó elképzelésünk, hogy az egész megyére kiterjesztjük a szö­vőlepke elleni repülőgépes vé­dekezést, Bár még alapos szer­vezést igényel, hogy a megye keleti felében is megfelelő repü­lőtereket biztosítsanak. A szer­vezést az eddigi tapaszalatok felhasználásával tovább kíván­juk javítani, így például URH rádió adó-vevő készülékek üzembeállításával, amelyek a védelem biztonságát, veszély­telenségét növelik. Hozzáte­szem, hoPv kísérletünk enge­délyezett eljárás, engedélye­zett szerekkel, csak az óvó­rendszabályokat be kell tarta­ni. A Tolna megyei úttörő kí­sérlet sikeres eredménye már­is felkeltette az érdeklődést, így az Alföldről, Csongrád megyéből tudakozódtak irán­ta. A tapasztalatokat dr. Nagy Elemér tudományos folyóirat­ban teszi közzé. BALLABÁS LÁSZLÓ írószerek A tinta őse a folyékony latok. Az ember időszámítá­sunk előtt 3000 évvel kezdte használni, és mindjárt „pacát” ejtett. A régészeik által elő- ásott írásos dokumentumok hemzsegnek a pacáiktól. Ezért aztán az ember újított: mint­egy 4000 évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban megjelentek az új írószerek: a papírt helyet­tesítő papirusz, s egyúttal az a nyersanyag, amely elégetés és vízben való feloldás után a tinta szerepét töltötte be. Most tegyünk egy „kis” másfél ezer éves ugrást előre, és máris a pergamen és az igazj. tinta korába jutottunk. De ezzel a tintával is sok baj volt: nem akart lefolyni a toli­ról, besűrűsödött és ugyanak­kor telefröcskölte az értékes pergament. Nem is tudtak vele zöld ágra vergődni addig, amíg Ázsiából el nem jutott Európába a kínaiak által fel­talált papír és a mad tintával csaknem azonos összetételű kí­nai tinta. Az írás technikájá­ban az ember rendkívül kon­zervatív. Az egyetlen, ami fej­lődött, a toll: a lúdtolltó! a mai golyós toliig A zsebkendő A zsebkendő valamikor nesm orrfúvásra szolgált. Egészen a reneszánszig más volt a ren­deltetése: a verítéket törölték le vele az emberek a homlo­kukról. Még később is, a ro­mantika korában, amikor a zsebkendő használata jobban az orrhoz kötődött, rejtegették a •zsebkendőt az emberek, res­telltek a használatát. Érzel­mes delnő, érzelmes ifjú — és orrfúvás? Ez nem illett össze. Legfeljebb a könnyeket tö­rölték le vele. Azzal is sókáig tétováztak, hogy hol is tartsák a zsebkendőt. A rokokó korá­ban a hölgyek dekoltázsa rej­tette magában, később, a bie- denmeyer korban a zsebbe vándorolt. A szoros, testhez tapadó ruhák divatja ruhaujj­ba, vagy a kesztyűbe száműz­te. Végül is megjelentek a re­Mit játsszunk? A játéktéren a résztvevők szét­szórtan felállnak, majd minden pajtás jól láthatóan egy kört raj­zol maga köré, — a kezdőjátékost kivéve. A kezdőjátékos odamegy az egyik pajtáshoz, és hangosan elkiáltja magát: „sétára!”. Ezután valamennyi játékos a kezdőjátékos után, felsorakozva, egyes oszlop­ban sétára indul. Amikor a sorban sétálók bizonyos távolságra már eltávoztak a köröktől, a játékve­zető azt kiáltja: „esik az eső”, erre valamennyi pajtás igyekszik a körbe befutni. Az lesz most a kezdőjátékos» akinek nem jutott kör. Az a pajtás győz, aki egyszer sem, vagy legkevesebbszer maradt kör nélküL A kört mindig az a játékos fog­lalhatja el. aki a másiknál előbb lépett a körbe, hacsak egy láb­bal is. Tilos egymást kilökni az elfoglalt körből, valamint egymást futás közben akadályozni. Ezt a játékot elsősorban ne­gyedik, ötödik és hatodik osztá­lyos kisdobos- és úttörőőrsök játsz- hatják. tiikülök, ahol mindmáig tarfa jáik a nők, A fésű A fésű történetéről hosszú értekezést lehetne írni. Törté­nelem előtti kor — ez lenne az első fejezet címe. A régi Egyiptom — a második. Babi­lon, az asszír birodalom, Gö­rögország. Róma, középkor és így tovább egészen a mai idő­kig. Fésű fogantyúval ég anél­kül. Egyfögú és több fogú. Dí­szes és sima. Néhány centis és félméteres. Érdekes a fésű használata tájak, országok sze­rint is. Szomáli négierek egy hosszú, vékony, >kétfogú villá­hoz hasonló valamivel fésül- ködnetk ma is. A kongói né­gerek fésűje már jobban ha­sonlít a mi fogalmainknak megfelelő fésűhöz, de a fésű gerincére egy pelikán van ki­faragva. A d ől-amerikai népek a leg­különösebb eszközökkel fésül- ködtek. Üj-Guineában a fésű meghajlik akár a kasza. A Samoa-szigeteben a fésű egy furcsa kis figura, amelynek alján ecset van. TÉNAGY SÁNDOR; KISZÁMOLÓ Jancsi, Julcsa, Ferke, Miska* nyél nélküli bugylibicska. búgócsiga, pörge tánca. százesztendős hurkapálca. porban kis nyom, cinkelábé, nyuszirágta karalábé, sült krumpliból díszvacsora, malac lábán görkorcsolya, karácsonyi tiszta hó, e9V, kettő, három, négy — te vagy a fogó! Szakképzett, vagy gyakorlattal rendelkező BOLTI ELADÓKAT szekszárdi és bonyhádi munkahellyel AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: MÉK-központ, Szekszárd, Széchenyi u. 62. Kereskedelmi osztályon. (192) ______________________ I EHEI S60 60 liter űrtartalmú, abszorpciós, vi llamos háztartási — TELJESEN ZAJTALAN ÜZEM, — MINIMÁLIS ÁRAMFOGYASZTÁS, — MEGBÍZHATÓ MŰKÖDÉS, — HOSSZÚ ÉLETTARTAM. 5 éves garancia ÁRA: 2750 FT. Gyárt ja: a Hűtőgépgyár (162)

Next

/
Thumbnails
Contents