Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
Társadalmi összefogással a több lakásért Az MSZMP Központi Bi- zottsága és a Minisztertanács 1970. áprilisi együttes ülésén határozatot hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás, valamint a lakbérek új rendszeréről. A határozat végrehajtásához az egész társadalom összefogására van szükség. „Ahhoz azonban, hogy elsősorban a városokban és a munkáslakta területeken növekedjék az állami és magánerőből épülő többszintes, telepszerű lakásépítés aránya, a tervidőszakban a tartalékok feltárására, az erőforrások koncentrálására és a lehetőségek legjobb felhasználására van szükség. A tervezett lakásépítési program, az átlagosan évi 80 000 lakás megépítése csak az állam, a vállalatok, a tanácsok és a lakosság erőteljesebb pénzügyi erőfeszítésével valósítható meg.” — olvasható A lakásépítés és lakásgazdálkodás időszerű kérdéseiről című Kossuth-kiad- ványban. „Megfelelő feltételek megteremtésével persze a lakosság is sokat segíthetne a lakások apró, házilag is könnyen rendbehozható hibáinak kijavításában” — nyilatkozta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a Népszabadság riporterének, Napirenden: a 400 ezer új lakás felépítése című cikkében. „A nagyközségek kialakításával, a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális ellátása és a hatósági szükségletek városi színvonalon való kielégítése, a helyi erőforrások koncentráltabb felhasználása, a lakosság kezdeményezéseinek további kibontakoztatása, — mondotta Szabónál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke július 2-án, Bonyhád nagyközséggé alakulása alkalmából. 'T'ehát, a lakosság erőtel- -*• jesebb pénzügyi erőfeszítésével, a lakosság tevékeny segítségével, a helyi erőforrások koncentráltabb fel- használásával — a társadalom egészének összefogásával valósíthatók meg a negyedik ötéves terv célkitűzései között szereplő fejlesztési és építési, lakásépítési feladatok. Hogyan segíthet a lakosság? S hogyan koncentrálhatja erőforrásait egy adott területen községben, vagy nagyközségben? Miben segíthet egy üzem, vállalat, s hogyan járulhat hozzá az építkezéshez egy majdani lakástulajdonos? Milyen lehetőségeket lehet kihasználni a közeljövőben, amelyekről ez ideig sok szó nem esett? A fenti kérdések kerültek szóba Bonyhád nagyközséggé avatása alkalmából, egy fehérasztal melletti beszélgetésen, ahol a község és a járás vezetői mellett megyei vezetők is ültek. A beszélgetés közéleti érdeklődésre tarthat számot, mivel aktuális feladatokról szólt, a fenti idézetek elméleti megállapításait bontotta a mindennapi gyakorlatok aprópénzére. A lakásgazdálkodás új rendszerében egy-egy lakás építésének megkezdésekor már nyilvánosságra hozzák az azzal megbízott illetékesek, hogy kik lesznek a lakások tulajdonosai. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek maguk is segítsenek az építkezés során, s ezzel, mintegy hozzájáruljanak az építési költségek csökkentéséhez. S ha tovább visszük a gondolatot, akkor hozzátehetjük azt is, hogy az építési költségek csökkentése viszont több lakás felépítését teheti lehetővé. C egíthetnek az érdekel^ tek a terület szanálása esetén az azon lévő épületek bontásánál, a kommunális beruházásoknál, a vízvezeték, csatornaárok megásásá- nál. Ott lehetnek az építkezés megkezdésekor, is saját maguk, valamint hozzátartozóik, rokonaik közreműködésével jelentős összegeket takaríthatnak meg, ha kiássák az alapot. Az építkezés során segédmunkára mindig szükség van, s az építőipari vállalatoknak, ktsz-eknek bizony nagyon sokszor gondot jelent a segédmunkások előteremtése. Éppen így gond a szakmunka is. Kisebb építőipari ktsz-ek rendszerint alvállalkozóknak kénytelenek kiadni néhány speciális szakmunkát. Ha a majdani lakó asztalos, villany- vagy vízvezeték-szerelési, lakatos, vagy festő, mázoló szakmunkát végezne saját háza, saját lakása építésénél, azzal nemcsak költséget takaríthatna meg, hanem az építkezés ütemének a meggyorsítását is elősegíthetné. Nagyon sok pénzt lehetne megtakarítani azzal, ha a lakosok maguk az épület környékének tereprendezési, parkosítási munkáit elvégeznék, vagy legalábbis abból jelentősen kivennék részüket. S hogyha a lakóházak környékén lévő parkokat öntevékenyen gondoznák. Eddig arról esett szó, hogy miben segíthetne tevékenyen a lakosság — az új lakásokba költözők. Ennek több pontja vonatkozhat értelemszerűen azokra a lakókra is, akik már saját otthonnal rendelkeznek. A társadalmi összefogás sorát azonban ezzel nem zárhatjuk le. A bonyhádi járási vezetők éppen a nagyobb társadalmi összefogás érdekében már felkeresték a területükön lévő üzemek, ktsz-ek vezetőit, s megállapodtak abban, hogy ezen üzemek a lehetőségeikhez mérten a jövőben kamatKommentár A rádióhallgató, a tv-néző nem tud a kulisszák mikrofonok, felvevőgépek mögé nézni. Néha egy egy bepillantást enged, hol a rádió, hol a tv az alkotóműhelyekbe, a stúdiókba. De valljuk be, eléggé rejtelmes dolgokat sejtünk mindkét szórakoztató intézménynél. Az Árszabályozás és Termék- forgalmazás legújabb számában megjelent művelődésügyi miniszteri rendelet 5/1970. (VI. 12.) keveset érintő, de sokakat érdeklő kérdésekben határoz. Az „ötper- ezerkilencszázhetvenes” szabályozza a Magyar Rádió és Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeit és a szerzők díjazását. A szerződés általános rendelkezései sok űrt töltenek be, hisz nem egy területen új dolgok jelentek meg, új műfajok — vetélkedők, viták, fórum stb. — kerültek a közönség elé, s ezek díjazását a rendelet most szabályozza. A nagyközönség csak elvétve tud adatot szerezni arról — legutóbb Vitray Tamás nyilatkozott, félig tréfásan eloszlatva a magas fizetésekről terjengő híreket — hogyan keresnek a bemondók, ki fizeti ruhaszámlájukat — a nőkét természetesen —J s kiváltképpen arról esett eddig kevés szó, hogyan fizetik azokat az írókat, zeneszerzőket, szövegkönyvírókat, mentes kölcsönnel segítik építkezni szándékozó dolgozóikat. Ezen túlmenően tárgyalások folynak arról is, hogy ezek az üzemek szakipari munkákkal is besegítenek saját dolgozóik lakásépítkezésénél. a saját dolgozóik részére kedvezményes áron — gondolunk itt önköltségi árra — végeznének el szakmunkákat, azzal is jelentős összegeket takaríthatna meg egy-egy építtető. A bonyhádi járásban mindezek az elképzelések reális lehetőségek következményei. Hogy megvalósíthatók, azt támasztja alá Bonyhádon a közelmúlt csökkent értékű lakásainak építkezése. Ezeknél volt olyan lakásvárományos is, aki 25—30 ezer forint értékű, saját és rokoni munkával csökkentette lakása felépítési költségét. Ilyesmiről beszélni manapság aktuális téma a bonyhádi járásban, mivel 1970-ben például 140 állami és OTP-la- kást és 60—65 magán erőből készülő családi házat építenek csak a járási székhelyen, a nagyközséggé lett Bonyhádon. De a helyi erőforrások koncentrálásáról és a lehetőségek kihasználásáról az egész országban mindenfelé sokat kell, hogy beszéljenek napjainkban. S ez azért van mert a negyedik ól éves tervben előirányzott 400 000 lakás felépítése csak a legnagyobb társadalmi összefogással lehetséges. MÉRV ÉVA A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat ez idő szerint Dombóváron gyárat épít, amely a Láng-gyár fióküzeme lesz, ezenkívül ez a vállalat a kivitelezője az áfész szállodájának és áruházának is. ÁTADÁS ELŐTTI HAJRA Feltűnően sok ember nyüzsög a Láng-gépgyár építkezésén. Kőművesek, villanyszerelők, fűtésszerelők, betonozok, segédmunkások. Az előtérben kritikusokat, akik a tv-ben, rádióban szerepelnek. íme ízelítőül egy kis válogatás. Szerzői díjak a Magyar Rádiónál: eredeti rádiójáték, dokumentumjáték, mesejáték 20—40 percig 1500—5000 forintig. Jelenet, tréfa, blüett: 200—1500 forint. Rádióopera, zene 10—25 ezerig, ehhez szöveg 3—12 ezerig. Zenei szignál 200—1000 forint. Tömegdal 800— 1500-ig. Újságírói tevékenység a rádiónál: kommentár gépelt oldalanként 100—200 forintig — 1 gépelt oldal körülbelül 3 perc. Vetélkedőműsor forgatókönyve kétezer forintig terjedhet. A Magyar Televízió szerzői díjai kissé magasabbak, mint a rádió díjai. íme: tv-játék önálló forgatókönyve 15 percenként 3—12 ezer forint kozott lehet, forgató- könyv alapjául szolgáló téma ára ötszáz forinttól négyezerig terjedhet. Jó riportért a készítő háromezer forintot is kaphat. Elbeszélés, mese, vers egy kategóriában van és 200—3000 forintig terjedhető díjazással. Művészi fényképért akár kétszáz forintot is fizetnek, s egy hír ára 50—200 forintig terjed. A rajzok, karikatúrák, szöveges ábrák stb. díjtétele 30—300 forint között váltakozik.-PJEgymilló tégla terven felül A Kisújszállási új téglagyárban március közepén kapcsolták be a földgázt.. Egyhónapos próbaüzemelés után — április közepe óta — folyamatosan termelnek. Az új téglagyárban azóta 3,5 millió tégla készült. A kisújszállási téglagyár dolgozói az árvízkárosultak megsegítésére vállalták, hogy szabad szombatjukon és vasárnapokon is dolgoznak, és szeptember végéig — terven felül — egymillió téglát gyártanak az árvízkárosultak megsegítésére. Képünkön: nyerstéglagyártás az új üzemben. (MTI-foto Mező Sándor felvétele KS) nagy faláda, orosz felirattal: gép érkezett benne a Szovjetunióból. Odébb is megannyi gépcsomag. Az épületen az utolsó munkálatok folynak, helyszínen a gépi berendezés nagy része. — Most van az átadás előtti hajrá — tájékoztat Gábor Ferenc építésvezető. — A részátadási határidővel egy kicsit megcsúsztunk. Az üzemcsarnokot júliusban kellett volna átadnunk, de csak ebben a hónapban kerül rá sor. Sajnos, tavaly sok anyagellátási zavar akadályozta a munkát és ez visszaüt. — A végső átadási határidő? — 1970. szeptember 30-a. — Nem kétséges, ez is közeli időpont. Milyen kilátások vannak ennek a határidőnek a betartására ? — Ügy értékelem a jelenlegi helyzetünket, állapotunkat, hogy azt tartani tudjuk, annak ellenére, hogy kicsit eltolódott a részátadás. Most folyamatosan érkezik az anyag, ide csoportosítottunk át minden lehetséges munkaerőt és ha nem jön közbe valami, nem lesz probléma a határidővel, s végeredményben ez, a végső átadási határidő a leglényegesebb. — Az árvíz nincs hátrányos kihatással az építkezésre? — Amint az ismeretes, mi is építkezünk az árvízi területen és az számunkra munkaerőelvonást jelent, de a belső átcsoportosítással igyekeztünk, áthidalni ezt problémát. Jelenleg 170—180 fő dolgozik ezen az építkezésünkön, há- rom-négyszer annyi, mint korábban szokott. A cementellátás jelen pillanatban az árvíz ellenére is jobb, mint tavaly volt. TOVÁBB SÜLLYED A SZÁLLODA? Az utóbbi időben ismét csökkent az építkezés üteme a dombóvári szállodán, s mivel alig látható ott ember, a járókelők suttogni kezdték: „Azért álltak le az építkezéssel, mert ismét süllyed az épület”. Gábor Ferenc építésvezetőtől megtudtuk, hogy ez kacsa. .. Semmi jele, nyoma sincs semmiféle süllyedésnek, azaz újabb altalaj problémának. A régebbi süllyedésből adódó nehézségeket elhárították és minden jel szerint beváltak a különféle, speciális építészeti intézkedések. A munka üteme azért csökkent ezen az építkezésen, mert a munkaerőt máshova, ez idő szerint sürgetőbb építkezéshez vezényelték. A szálloda építését, ha pillanatnyilag kisebb ütemben is, de folytatják és ez évben át kívánják adni rendeltetésének. JÖVŐRE NYITHAT AZ ÁRUHÁZ Az áfész nagy áruházat építtet Dombóvár központjában. Az épület körvonalai már kibontakoztak, a munkálatok; nagy része azonban még visz- szavan. Átmenetileg most csökkent az építkezés üteme, és a kivitelező nem tudott pontos dátumot mondani az elkészülésre vonatkozóan. Azt azonban közölték, hogy az áruház jövőre nyithat. B. F. Láng-gyár — Szálloda — Áruház Mennyit fizet a rádió és a tv?
