Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

KÜRTI ANDRÁS:

Az aranyváros

foglyai

26.

A cruizeirók, do llárok, fontok és frankok is szépen kezdtek csordogálni, gyorsan kifizettük adósságainkat, új telkeket vásároltunk. És egyre érkeznek az emberek, kérik felvételüket a szövetkezetbe. Már kétszáznyolcvanan vagyunk, de ötszázig meg sem állunk. Nincs okunk panaszra, mindenki megtalálja a számítását. Sokkal jobban, mint az Aranypatak mellett. Pár esztendő és Dél-Amerika legmodernebb, leggazdagabb középvállalata lesz a miénk.

A kis kopasz férfi megállt, leült egy kőtömbre, letörölte a verejtéket a homlokáról.

— Pihenjünk egy kicsit — mutatott helyet maga mellett. — És meséljen, Senhora, a tőb- biékről. A Cartagenásokról, meg a régi cidurói ismerősökről. Mit tud róluk?

— Mindent — felelte nemes egyszerűséggel a Pirkopa személyzeti vezetője. — Ewans profesz- szor, akinek annyit köszönhetünk, közben máikét ízben is járt nálunk. Csak néhány napig marad, beveszi magát a kőrengetegbe, térképet készít, hogyan, merre terjeszkedjünk, ha növelni akarjuk az üzemet. Ég továbbra sem fogad el egy árva oentavót sem a szolgálataiért. Három rövid, de nagyon kedves levelet kaptunk Izabella Esplától, a légikisasszonytól. Férjhez ment Barilla kapitányhoz, továbbra is hármasban repülnek senhor Himenezzel. Viszont Campoma- nes úrral, emlékszik rá, az a golyófejű t®a- és kávékereskedő, nos, vele állandó kapcsolatban vagyunk. Egyik legeredményesebb külföldi üzletszerzőnk.

Honda bólintott.

— Azt elhiszem. Tavaly, amikor az Ilhán végre md is elvergődtünk Manausba, majd onnan Belémbe, nekünk is nagyon sokat segített üzleti vonalon. Szerzett egy csomó megrendelést automatikus beállítású villamos hűtőgépeinkre. Leszállítottuk őket és olyannyira megtetszettek termékeink, hogy most már újra itt vagyok, bővíteni a hálózatot. Boa Vista volt a legutolsó állomásom, nem állhattam meg, hogy meg ne látogassam Cidurót. Az igazat megvallva, abban is reménykedem, hogy néhány tucat kisebb-na- gyobb teljesítményű készüléket Ciduróban is el tudok adni.

Anna asszony felháborodva nézett o Carequin- hóra.

— Néhány tucatot?! Kétszáznyolcvanat! Azt szeretném én látni, hogy ne rendeljen itt minden egyes szövetkezeti tag egy ilyen tudomásén micsodát, ha közlöm velük, hogy ki ön és mit tett az érdekünkben. Ne is bajlódjék a részletekkel. írjon be a könyvébe háromszázat, a többi a mi dolgunk, a vezetőségé... Egyébként hol a másik magyar úr? Ne haragudjon, nem tudom kimondani a nevét, ö nem jött magával?

— Nem Krecsmár kartárs megkért, ha elvetődnek erre, adjam át szeretetten üdvözletét, mondjam meg, hogy nagyon megszerette önöket, Cidurót, az őserdőt, de ez utóbbiból egyszer éppen elég volt neki. De kegyed még távolról sem fejezte be a felsorolást. Mi van Böbóétokal?

Kis felhő futott át a Mama arcán.

— Abbahagytuk az öklözóst. Miután szerződési kötelezettségeinknek eleget tettünk, visszajöttünk ide. Pincho és Jucare elvégeztek egy tanfolyamat, lőmesterek lettek mind a ketten, robbantási szakértők. Sztárgázsival. Bobót Carbo úr, a különleges megbízott vette maga mellé. Tulajdonképpen csak miatta fáj néha a szívem. Rendőrtisztviselő lett ebből az extraklasszisból, akinél gyorsabb balhorga aligha volt még bárkinek a világon. Igaz viszont, hogy azóta csak elvétve van verekedés Ciduróban, a közbiztonság mintaszerű ... Amikor a fiúk közölték elhatározásukat, hogy nem folytatják a bokszot, akkor szántam rá magam én is, hogy elfogadom senhor Plombái korábbi ajánlatát. Személyzeti vezető lettem a cooperatívában. Nem bántam meg. Együtt lehetek a fiaimmal és ezt a munkát is szeretem. Hallgatnak rám az emberek, tudok bánná velük, állítólag tekintélyem is van előttük.

— Efelől tökéletesen meg vagyok győződve — bólintott a jövevény. — De mi van Madame Duvallal, a lányaival, Dóidéval, Dias úrral, a szatóccsal, Xingu apóval, a félszemű göröggel, Krimosszal?

— Madame Duval az üzemi étkezdét vezeti, senhor Dias a raktárosunk, Xingu apó rendész, Krimcsz brigád vezető, a legjobb csapat az övé. Az öreg Doido gépkezelő lett. Mindketten tagjai a szövetkezet vezetőségének. Claudette és Ninette visszamentek Belő Horizontéba. Az emberek most már családostul telepszenek le nálunk, hozzák a feleségüket, a gyerekeiket... Az egyetlen, akinek nem tudunk a sorsáról. Juanita, a táncosnő. Pedig Bobóék írtak neki Rióba. Azt hiszem, az encarregador especial is írt. De ő nem válaszolt... Ez van, a lista végére értünk. Indulhatunk?

Anna asszony felemelkedett a szikláról, fel- tápászkodott. Honda is. Nyögve tapogatta a derekát. A bőröndcápelés a Halott ösvényen, a kerékpározás, a mostani kapaszkodás megviselte kissé.

— Messze van még, ahova igyekszünk?

— Nem, könnyű séta csupán. Gyerünk, senhor Plombái és a többiek nagyon fognak örülni magának.

(Folytatjuk.)

♦

i

Nemzetiségek a nemzeti egységben

Magyarország nemzetiségeinek területi elhelyezkedése.

A nemzetiségi lakosság körében végzett politikai munkának sok éves hagyománya van a népfrontmozgalomiban. Az évek során gazdag tapasztalatok halmozódtak fel. Erről beszélt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülésén Bugár Jánosné is, a népfront főtitkárhelyettese.

— Az együttműködés gyakorlata. és eredménye attól függ. — mondotta —, hogy a nemzetiségi szövetségek menynyire vészük igénybe a helyi népfrontbizottságok erejét, együttműködési hajlandóságát. Attól függ. hogy együttes munkájukkal mennyire szolgálják a lakosság egészének, benne nemzetiségi dolgozóinknak politikai, cselekvési egységét, összességében és végeredményben egész dolgozó népünk szocialista nem2seti egységét.

— Nemzetiségi politikánk legfőbb vonása, hogy elvi alapokon nyugszik. A nemzetiségek között nincs megkülönböztetés. Ugyanolyan gonddal, körültekintéssel és politikai felelősséggel gondoskodunk minden nemzetiségi dolgozó jó politikai, emberi közérzetéről, anyanyelvi és kulturális igényeiről, ha kisebb, ha nagyobb a lélekszámúk. Nemzetiségi politikánk elvi alapját és gyakorlatát sem a lélekszám nagysága, sem egyéb megkülönböztető szempontok nem befolyásolják.

— Szocialista nemzeti egységünk erősítése szempontjából is fontos, hogy minél jobb egyetértésiben, kölcsönös megbecsülésben éljenek és dolgozzanak együtt a magyar és nemzetiségi dolgozók, és a különböző nemzetiségiek is egymással. A népek, és ezen belül a szomszéd népek közötti barátság, a népek közötti baráti kapcsolatok ápolásában,

erősítésében, mii fontos összekötő kapocsnak ítéljük és úgy is kezeljük a nemzetiségi lakosságot.

A Hazafias Népfrontnak, amelynek legfőbb célja a szocialista társadalom teljes felépítése és ennek érdekében szocialista nemzeti egységünk erősítése, jelentős feladatai vannak a párt és a kormány nemzetiségi politikájának megvalósításában. A népfrontban nemcsak folyamatosan tanulmányozzák a nemzetiségi kérdést. hanem mindent el is követnek annak érdekében, hogy nemzetiségi politikánkat megismerje a hazai és a határon túli közvélemény. Nemzetiségi politikánk egyes elméleti és gyakorlati kérdéseit megvitatják a Hazafias Népfront honismereti bizottságában, megbeszélik a mozgalom apparátusával, — természetesen szoros együttműködésben a nemzetiségi szövetségek vezetőivel és a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályával,

A népfrontban abból indulnak ki, hogy a magyar és a különböző nemzetiségű lakosság közötti egyetértés, kölcsönös megbecsülés fejlesztése, a barátság ápolása hazánk különböző nemzetiségű lakosai, valamint a magyar és a szomszédos népek között, mindnyájunk alapvető érdeke. Épp ezért a népfront nemzetközi kapcsolatainak ápolásába bevonják a nemzetiségi szövetségek képviselőit is.

A belpolitikai tevékenységben is szoros az együttműködés a Hazafias Népfront és a nemzetiségi szövetségek között. A különböző tervek egyeztetésén túl. a népfront támogatja a nemzetiségiek arányos képviseletét az országgyűlésben. a tanácsokban, s biztosítja az arányos képviseletet a népfrontszervek minden szintjén. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának pl. tagja valamennyi nemzetiségi szövetség főtitkára.

Saját tömegpolitikai munkájába is bevonja a népfront a nemzetiségi aktivistákat. Nem egy ünnepségen, politikai rendezvényen lépnek fel a magyar lakosság körében is nemzetiségi szónokok. Nemzetiségi politikánkat -és a nemzetiségek rendezvényeit rendszeresen ismertetik a népfront sajtójában.

Az anyanyelvi művelődés ápolása érdekében a népfront nemcsak a nemzetiségi szövetségeket támogatja közvetlenül. A Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó művelődésügyi, iskolai kérdésekben jelzéseket, javaslatokat intéz a minisztérium nemzetiségi osztályához és az illetékes tanácsi szervekhez.

A felsoroltak korántsem jelentik azt. mintha a népfront bábáskodna a nemzetiségi szövetségeik felett. A népfront és a nemzetiségű szövetségek közötti viszony alapvetően és döntően politikai, tartalmi kapcsolódás. Valamennyi nemzetiségi szövetség '„önálló társadalmi szervezet, amely politikai. társadalmi, kulturális tevékenységét az MSZMP politikája alapján, a Hazafias Népfronttal együttműködve fejti ki, az adott nemzetiségű magyar állampolgárok Alkotmányban biztosított nemzeti- ségi jogai területén” — morld- ják ki a nemzetiségi szövetségek alapszabályai. Ugyanezt a kapcsolatot rögzítette a Hazafias Népfront IV. kongresszü- sának állásfoglalása is, amikor megállapította, hogy a társadalmi tömegszervezetek és mozgalmak — nem szervezeti, hanem tartalmi vonatkozásban — részesei a népfrontmozgalomnak és a maguk működési területén végzett munkájúikkal illeszkednek bele a nemzeti egységfrontba és a közös almiakba.

Ez a munka tartalmából fakadó politikai kapcsolat egyre gyümölcsözőbb. A magyarországi nemzetiségi szövetségek tevékenysége hasznosain segíti nemzetiségi politikánk megvalósítását, szervesen illeszkedik a népfrontmozgalom szocialista építést segítő munkájához. Ebben az értelemben nyilatkozott meg a közelmúltban, Népszabadság-beli cikkében a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. Kővágó László is. Magyarok és nemzetiségiek egyaránt örülhetnek ennek.

J, R.