Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Űj prágai nagykövetünk átadta megbízólevelét, Moszk­vában, szovjetunióbeli látogatá'sát befejezve, sajtóértekezletet tartott a jugoszláv kormányfő. Az Egyesült Államok kambodzsai agressziójával foglal­kozik Nixon most közzétett nyilatkozata, valamint Rogers külügyminiszter beszéde. Prága Vince József nagykövet átadta megbízólevelét Vince József, a Magyar Nép- köztársaság új prágai nagy­követe kedden a prágai vár­ban átnyújtotta megbízóleve­lét Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnöknek. Vince József a megbízólevél átadásakor tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép jókíván­ságait, majd megállapította: „Országaink és népeink ba­rátságát és együttműködését 1968-ban az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben foglalt elvekben fogalmaztuk meg és iktattuk törvénybe. Ba­rátságunkat és együttműködé­sünket a szocializmus további építésének és vívmányai vé­delmének közös érdekei vezér­lik. Ezek a célok vezették pár­tunkat és kormányunkat a többi szövetséges szocialista or­szággal együtt az elmúlt idő­szakban, hogy minden segítsé­get és támogatást megadjunk a szocialista társadalmat és vívmányait védelmező szocia­lista erőknek Csehszlovákiá­ban”. Ludvik Svoboda válaszában többek között megállapította: — Nagyra értékeljük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt erőfeszítéseit a nemzetközi kommunista mozgalom meg­szilárdításáért vívott harcban, valamint a Magyar Népköz- társaság tevékeny hozzájárulá­sát a világbéke, különöskép­pen pedig az európai bizton­ság megszilárdításához. A két ország kapcsolatait a valódi barátság és szövetség szelleme hatja át, miként ezt az 1968-ban megkötött új szö­vetségi szerződés is kifejezi. E barátság és szövetség szel­lemében nagyra becsüljük a csehszlovák marxista—leninis­ta erőknek nyújtott internacio­nalista segítséget. Meggyőződé­sem, hogy a többi szocialista országgal való szoros együtt­működésben új sikereket érünk el valamennyi területen. Moszkva Ribicsics sajtóértekezlete Hável József. az MTI tudó­sítója jelenti: Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő kedden szovjet­unióbeli hivatalos látogatásá­nak befejeztével a moszkvai jugoszláv nagykövetségen nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezletén elismerő­en szólt. Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel és Nyikolaj Podgomijjal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnökével folytatott meg­beszéléseiről, A tárgyalásokon áttekintették a kétoldali kap­csolatok témáit, valamint a legfontosabb nemzetközi kér­déseket. Külön kiemelte az 1971—75-re szóló hosszú lejá­Washington ratú árucsere-forgalmi egyez­mény tevékeny előkészítésének jelentőségét. Ami a külpolitikai problé­máikat illeti, Ribicsics aláhúz­ta, hogy az eszmecseréken fontos helyet kapott a közel- keleti és az indokínai válságos helyzet, továbbá az európai biztonság kérdése, amelyre a felek különleges figyelmet fordítottak. Az európai biztonsággal kapcsolatban Ribicsics hang­súlyozta, hogy Jugoszlávia teljes mértékben támogatja a szocialista országoknak az európai biztonság megteremté­sére és az összeurópai bizton­sági értekezlet megtartására irányuló kezdeményezéseit és javaslatait. Nixon nyilatkozata Kis Csaba és Köves Tibor, az MTI tudósítója jelentik: A kaliforniai Fehér Házban kedden, magyar idő szerint a délutáni órákban tették köz­zé Nixon elnök írásbeli nyi­latkozatát az Egyesült Álla­mok kambodzsai inváziójáról. Nixon a nyilatkozatban megpróbálta igazolni a világ­méretű tiltakozást kiváltott inváziót. A mintegy 15 gépelt oldal terjedelmű jelentésben az el­nök ismét „nagy katonai si­kernek” minősíti az inváziót, azt hangoztatva, hogy az meggyorsíthatja az amerikai csapatok kivonását Dél-Viet­namból”. Nixon tagadja, hogy Washingtonnak bármi köze lett volna a kambodzsai puccs­hoz. Az elnök a jelentésben azt hangoztatja, hogy az ameri­kai csapatok nem térnek vissza Kambodzsába. Megis­métli viszont azt, hogy az USA „segíti” majd a kam­bodzsai kormányt és „más ázsiai államok ’ — nyilván Cél-Vietnam és Thaiföld — kormányát, hogy támogatást nyújtanak Kambodzsának. Nixon azt hangoztatja, hogy az amerikai légierő folytatja majd „bénító” támadásait. és Rogers az Egyesült Álla­mok kambodzsai politikáját vitatta meg és előkészítette mind az elnök legközelebbi külpolitikai bejelentéseit, mind pedig a külügyminisz­ter távol-keleti körútját. Az elnökkel folytatott meg­beszélése után Rogers San Franciscóban beszédet mon­dott azon az értekezleten, amelyen a külügyminisztérium meghívására a legnagyobb amerikai lapok ég rádiótársa­ságok tulajdonosai, szerkesz­tői és kiadói vettek részt. Ro­gers Kambodzsával, Dél-Viet- namrnal és a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Mint mondotta, Kambodzsá­val kapcsolatban az amerikai politika arra irániad, hogy ázsiai katonák váltsák fel az amerikai katonákat. A jövő­ben — mondotta — ,a kam­bodzsai kommunista erőknek thaiföldi és dél-vietnami ka­tonákkal kell majd szembe­nézniük, akik amerikai támo­gatást élveznek”. Mint az AP megjegyzi, ez volt az első hi­vatalos utalás arra. hogy thai­földi csapatok vesznek részt a kambodzsai konfliktusban. A TASZSZ hírügynökség rá­mutat, hogy az Egyesült Ál­lamok állandó hadműveleti te­rületté alakítja át Kambod­zsát. A dél-vietnami helyzetről szólva a külügyminiszter elé­gedetten nyilatkozott a kor- mánycsapatökról. A közel-keleti helyzetről szólva Rogers nem volt haj­landó válaszolni azokra a kér­désekre, amelyek az izraeli repülőgép-kérelmek elbírálásá­nak állását firtatták, és bizta­tó jelnek tartotta azt, hogy az új amerikai rendezési tervre még sem Izraeltől, sem az arab országoktól nem érkezett Kedden délelőtt a mongol nagy népi hurál elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Lo- sonzi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében lévő magyar államférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság veze­tői között. Reginaid Maudltag brit bel­ügyminiszter kedden páratla­nul szigorú biztonsági intéz­kedések közepette megérkezett Belfastba, ahol két napig ta­nulmányozza a helyzetet és megbeszéléseket folytat az észak-írországi kormány tag­jaival. * Kedden délelőtt a Kremlben megnyílt az Oroszországi Fö­deráció Legfelső Tanácsának ülésszaka. A képviselők meg­vizsgálják a föderáció külön­böző körzetei helyi iparának fejlődését, megvitatják továb­bá a föderáció földkeret­törvényének tervezetét. Az ülésszak munkájában részt vesz Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök, vala­mint több más szovjet vezető. • A szociáldemokrata párthoz közelálló nyugat-berlini Te­legraf keddi számának vezér­cikkében a római NATO-ta­nácskozás javaslataira adott „néhány vonatkozásban” épí­tő válasznak és közeledésnek minősíti a budapesti külügy- minisztériumi tanácskozások memorand urnát. • Frankfurt város Goethe- dí ját a 85 éves Lukács György­nek ítélték oda. A díjat au­gusztus 28-án, Goethe szüle­tésének napján adják át. A kitüntetést, amellyel Lu­kács Györgynek különösen Goethé-vel foglalkozó irodalmi tevékenységét jutalmazzák, 1927-ben történt alapítása óta ezúttal 29-edszer adják ki. * Az amerikai szenátus meg­tagadta az anyagi fedezetet az Okinawán tárolt idegölő gázok Egyesült Allaimofcha való át­szállítására. Ehelyett a szená­torok egy olyan javaslatot fo­gadtak el, hogy az elszállításra szánt pénzösszeget e mérges­gázok megsemmisítésére, illet­ve vegyi úton való semlege­sítésére kell felhasználni. Parázs vita után visszauta­sították a görög katonai junta kérését is, hogy az Egyesült Államok nyújtson katonai se­gítséget a rezsimnek. * A Kremlben keddei meg­kezdődtek a tárgyaások Le- onyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgomij, Alekszej Koszigin és Gamal Abdel Nasszer között. * A Közös Piac hat országá­nak külügyminiszterei kedden. Luxemburgban megkezdték hi­vatalos tárgyalásaikat négy másik ország, — Anglia, Ír­ország, Dánia és Norvégia —» külügyminiszterével, az utób­biaknak az EGK-hoz kért csat­lakozásáról. Ez volt az első közös piaci értekezlet, amikor a luxemburgi,, Európa-központ’’ felhőkarcolójának zászlórúd- jain a „hatok” lobogói mellé felvonták a négy folyamodó ország zászlaját is. * Nyugat-Berlinben, a négy­hatalmi szövetséges ellenőrző tanács egykori épületében, kedden délelőtt 11 órakor újabb megbeszélésre ült ösz- sze Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagyköve­te, valamint Anglia, Francia- ország és az Egyesült Álla­mok bonni nagykövetei: Sir Roger Jackling, Jean Sauvag- nargues és Kenneth Rush. Ez volt a március 26-án kez­dett értekezletsorozat 11. for­dulója. A megbeszélések té­mája tudvalevőleg Nyugat- Berlin helyzete. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE MOSZKVA: „Már ma teljes pontosság­gal megállapítható: a Varsói Szerződés külügyminisztere­inek budapesti tanácskozásán elfogadott memorandumot mindenütt úgy fogadták, mint nagyon fontos nemzetközi ok­mányt, mint újabb építő kez­deményezést a szocialista or­szágok részéről a béke meg­szilárdítása és a népek biz­tonsága érdekében” — írja kedden a Pravda hírmagya­rázója. Az élet megmutatja, — jegyzi meg a kommentátor — az őszinte érdekeltség ab­ban, hogy a jövendő értekez­let sikeres legyen, az előké­szítés érdekében tett okos és türelmes lépések meghozzák gyümölcsüket. Fokozatosan el­hárulnak azok az akadályok, amelyeket kezdetben sokan még áthághatatlanoknak igye­keztek beállítani. Sok fontos kérdésben közeledés történt az érdekelt országok álláspontja között. így megteremtődött annak a lehetősége, hogy már a közeljövőben gyakorlati út­ra térjen az összeurópai ér­tekezlet előkészítése. BONN „A német szövetségi kor­mány tanulmányozni kívánja, szövetségeseivel konzultálva, a Varsói Szerződés tagországai külügyminisztereinek legutóbb Budapesten hozott határoza­tait, nevezetesen a külföldi csapatok esetleges létszám­csökkentésével kapcsolatban kialakítandó közös magatar­tást.” Ezt a felvilágosítást adta Bonnban egy kormányszóvivő és hozzátette, meg kell vizs­gálni „milyen mértékben ta­lálkoznak a Varsói Szerződés javaslatai a 1 NATO elképzelé­seivel a kölcsönös haderő­csökkentést illetően.” BRÜSSZEL: Brüsszeli NATO-körökben a Varsói Szerződés memorandu­mát általában elégedettséggel, de nem „fenntartások nélkül” fogadták. A NATO-nál akkreditált amerikai küldöttség eddig mindenfajta kommentárt visz- szautasított. VARSÖ A Varsói Szerződés tagor­szágai budapesti külügymi­niszteri tanácskozásának me­moranduma továbbra is a len­gyel sajtó figyelmének köz­pontjában áll. A Zolnierz Wolnosci „Az európai biztonságért” című hírmagyarázatában aláhúzza, hogy a budapesti memoran­dum meggyorsítja az össz­európai biztonsági értekezlet előkészítésének folyamatát. A Zycie Warszawy brüsz- szeli tudósítója a lap keddi számában a következőket ír­ja: A NATO brüsszeli központ­jába érkező legfrissebb érte­sülések szerint Bonn a buda­pesti javaslatokat jóindulatú­an fogadta. Brüsszelben a budapesti memorandum három fő voná­sát emelik ki: 1. A memorandum a ború­látó jóslatok ellenére megmu­tatta, hogy a szocialista or­szágok mégis reagáltak a NATO Rómában megtartott tavaszi ülészakának határoza­taira, méghozzá meggondol­tan. 2. Először fordult elő, hogy az európai értekezlet összehí­vására vonatkozó javaslat nem rögzíti a napirendet, ha­nem kölcsönös egyeztetésre tartja fenn annak egyes pont­jait. 3. A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy az értekezleten részt vegyen az Egyesült Államok és Kanada is. Tolna megyei AGROKER Vállalat azonnali be­lépéssel felvesz NÖVÉNYVÉDŐSZER­SZAKFELÜGYELÖT, LENKER­RAKTÁROST, GYORS- ÉS GÉPÍRÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés kollektív szerző­dés szerint. Jelentkezni lehet Szekszárd, Mátyás k. u. 65. (25) Egyesült Államok Rogers beszéde Nixon amerikai elnök több órás megbeszélést tartott Ro­gers külügyminiszterrel. Nixon

Next

/
Thumbnails
Contents