Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Kinek az érdeke? 170x20 perc Haragosan pattog a tsz-elnök a százholdas szőlészet közepe táján, körülötte néhányon szótlanul hallgatják. Hozzájuk, nekik címezi a szót. Távolabbra, szétszórtan és csoportosan tétlenül ténferegnek a ^zölömun- kások. A munkacsapatok vezetői egy szó nem sok, annyit sem felelnek: valóban húsz perccel korábban, estefelé, fél öt után néhány perccel abbahagyták a munkát. Negyedórányi idő hiányzik a nyolc órából, amikor már a sorok végén találkoztak. Nem gondoltak arra, hogy az elnök, a tsz-párttitkár kíséretében, éppen ekkor látogatja meg őket. Százhetvenen dolgoztak aznap a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet szőlészetében. Nekik számol Pfundtner Sándor tsz-elnök: 170x20 perc, az annyi mint. . . nyolc ember napi munkája. Ennyivel rövidült meg a közös, ráadásul sürgető, felettébb sürgős a munka. Jöhet egy esőzés, s a fiatal szőlő dúsan burjánzó hajtásait senki nem lesz képes szétválasztani. Akkor pedig fuccs a gépi művelésnek, nem tudnak gépeket vinni a sorok közé. Ami még olaj a tűzre. Sándor bácsi ezt mondogatja: „Es mi erre a hanyagságra ráadásul még bort is adunk! Telik a közösből, mindenre” — mérgelődik, majd megkérdezi, nem restek-e tétlenül ücsörögni. Várnak, szótlanul várják a fejmosás végét és a pohár bort. Ellenérvük nincs, nem lehet, mert tudják, hogy igaza van az elnöknek, annak, aki virradat előtt kelt, s azóta egyhuzamban talpon van. Ha kidolgozták volna a nyolc órát... Kinek az érdeke, hogy ekkora dologidőben ne vesszenek el a közösben az értékes munkaórák? Mindannyiuké. Legközelebb biztosan másként találja őket elnökük. De ne csak az elnöknek legyen szívügye a fegyelmezett munka ...-i -é A Paksi Konzervgyárban ügyes kezek, hosszú gépsorok irányítják a kora nyár ajándékát — a rubin színéb en ragyogó meggyet — az üvegekbe. (Foto: Komáromi Zoltán) Fán termett rubin * » i ' ' » ' \ 1 ■ \ t i , / fi termelőszövetkezetekben a baleseti helyzet ellentmondásos Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap, a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirend előadója Horváth József, vb-elnóklielyettes volt. Előterjesztésének címe: „Az egészségvédelem és baiesetelháríiás ta pasztalatai Tolna megye mezőgazdaságában és a tanácsi élelmiszeripari vállalatoknál." Az előterjesztést a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának feljegyzése egészítette ki. E napirend megvitatásán részt vett Magyar. Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkaügyi osztályának munkatársa, Egyed Mihály, az SZMT titkára, dr. Szelényi Béla, a megyei KÖJAl igazgatóhelyettese és Somor- jai Sándor, a megye tanács me zőgazclasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Ezt követően dr. Lorincz János, a Tolna megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke számolt be az új Munka Törvénykönyv végrehajtásának tapasztalatairól. — A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1968. szeptember 20-i ülésén tárgyalta Tolna megye termelő- szövetkezeteinek munkavédelmi helyzetét. — kezdődik Horváth József, vb-elnök- helyettes beszámolója. — Az ott hozott határozat értelmében oktatásban részesültek a növényvédelmi felelősök, a termelőszövetkezeti vezetők. Növényvédő betanított munkás és méregkamra-kezelő tanfolyamokat is szerveztünk. — A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok által szervezett vizsgabizottságok előtt, mintegy 700 termelőszövetkezeti vezető, a termelőszövetkezeteken belül szervezett vizsgabizottságok r iőtt pedig közel tizenegy- ezren tettek vizsgát. Az is előrehaladás, hogy jelenleg a tsz-eknek, mintegy líí százalékában Az 1970. június 23—24-én. a Belügyminisztérium Központi Klubjában megtartott országos tanácskozást az üzemek helvi. majd megyei szintű aktívaülései előzték meg, ahol a fiatalok elmondták gondjaikat, problémáikat. Ezek kerültek országos fórum elé. A megyék küldöttei, valamint az illetékes minisztériumok és a KIS? vezető szerveinek kénviselői együttesen vitatták meg az országban általában, vagy csak elszigetelten jelentkező hibákat és gondokat. Az ünnepi megnyitót Molnár György, a KIS? Köznonti Bizottságának titkára tartotta, majd dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi főmunkakörben foglalkoztatott biztonsági megbízott dolgozik. — Mindezek hatására 198.9- ben a 68-as évhez viszonyítva a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetek száma 5,2 százalékkal csökkent, míg országosan 9,8 százalékkal emelkedett. Halálos balesetet hárman szenvedtek, s nyolc csonkulásos baleset következett be a múlt évben a megye termelőszövetkezeteiben. A számadatok összehasonlítása azt mutatja, hogy az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma a korábbi évvel majdnem egy szinten mozog a megyében, míg ez, országos átlagban 3,4 százalékkal nőtt. A beszámoló megállapítja, hogy a balesetet előidéző okok között' — műszaki és munkaszervezési hiányosságok mellett — jelentős szeminiszter első helyettese tartott előadást a mezőgazdasági üzemek helyzetéről és főbb kérdéseiről. Beszédében elmondotta, hogy jelenleg 173 állami gazdaság működik az országban. A mezőgazdaságilag művelhető terület 11 százaléka tartozik a gazdaságokhoz. Ez a terület adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy 14 százalékát. Ennél is nagyobb az állami gazdaságoknak az árutermelésben betöltött szerepe, ők adják az összes mezőgazdasági eredetű áru 16—13 százalékát. Az állami gazdaságok tavaly 16,7 milliárd forint bruttó termelési értéket állítottak elő. Eg 16 százalékrepe van a gondatlan, felelőtlen magatartásnak is. — A négy tanácsi élelmi- szeripari vállalat területén előfordult üzemi balesetek száma — folytatódik alább Horváth József beszámolója — a múlt évben az előzőhöz viszonyítva 17,5 százalékkal, a három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetek miatt kiesett táppénzes napok száma 143 napról 443-ra emelkedett. A beszámoló — amelyet tartalmasán egészített ki az SZMT feljegyzése — azt a következtetést vonja le, hogy a tsz-ekben a baleseti helyzet ellentmondásos képet mutat. A felszólalók a rendeletek következetes betartására, azoknak a dolgozókkal való részletes és alapos ismertetésére hívták fel a figyelmet. Szóba került az is, hogy a kai magasabb az előző, 1968. évinél. Az összes árbevétel egy esztendő alatt 18,2 százalékkal növekedett és tavaly meghaladta a 15,1 milliárd forintot, Tehát a mezőgazdaság korszerű alapokra való helyezése tekintetében az állami mezőgazdaságok igen jelentős szerepet vállaltak. Rámutatott továbbá arra, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak átlagos létszáma 150 000. Az egy munkavállalóra jutó halmozott termelési érték 110 000 forint volt, s a munkavállalók éves átlagos keresete elért a 22 945 forintot. Az összes dolgozók mintegy egyharmada 30 éven aluli. Ez az összetétel ösztönzi a mezőgazdaság korszerűsítését. Hosszasan tárgyalta az eddig elért sikereket, de befejezésül hangsúlyozta, hogy bőven akad tennivaló és javítanivaló. így örülhetünk annak, hogy az elmúlt évek során jelentős eredfegyelemsértőkkel következetesebben kell eljárni, s hogy az esetleges felelősségre vonást az ügyintézés meggyorsításával, időben kell végrehajtani. A vitában elhangzott néhány súlyos szabálysértési példa is. Igv például az, hogy egy vizsgálat alkalmával kiderült; a sióagárdi termelőszövetkezetben 6 olyan tsz-tag dolgozott különböző gépjárművön, akinek jogosítványa nem volt. Elhangzott az is, hogy a jelenleg forgalomban lévő védőfelszerelések és munkaruhák nem alkalmasak az erősen és egyre jobban ke- mizált vegyszeres mezőgazdaságban arra, hogy az ártalmaktól kellő mértékben mények születtek a munkaidő csökkentése, a munkakörülmények javítása és a dolgozók szociális ellátása terén. De az is igaz, hogy a jövőben fokozott gondot kell fordítani a fiatalok problémáinak megoldására. A fiatalok iskolai végzettsége, szakmai, politikai műveltsége igen eltérő. A 30 éven aluli állandó 42 000 dolgozóból 6300-nak még a nyolc általános iskolai végzettsége sincs meg. Az állami gazdaságok gazdasági és KISZ-vezetőinek a következő években nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok oktatására, képzésére. Ezután dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottság Mezőgazdasági és Falusi Osztályának vezetője tartott előadást „Az ifjúság helye és szerepe az állami mezőgazda- sági üzemekben” címmel. Az előadások elhangzása után a megyék küldöttei kértek és megvédjék az embereket. Ennek következménye, hogy sok helyütt ezeket a védőöltözeteket nem is használják. Éppen ezért fontos az állandó orvosi felügyelet, s az is, hogy növényvédő szeres ruhákat ne házilag, hanem csakis a Patyolatnál mosassanak. Sajnálatosan állapították meg, hogy az elsősegélynyújtók kiképzése sok esetben nem megfelelő. A végrehajtó bizottság a beszámolót, a feljegyzést elfogadta. A határozati javaslatokat kiegészítették. A kiegészítés szerint a vb elé e témában terjesztett két anyagot, egybedolgozzák és megküldik legkésőbb július 15-ig a megye valamennyi tsz- elnökének és a járási tanácsok vb-elnökeinek. kaptak szót. Elmondották azokat a problémákat, melyekkel saját gazdaságukban még számolni kell. A vita során több felszólaló kérte, hogv javítani kell a kezdő fiatalok pályairányítási munkáját. Igjv kifogásolták a fiatalok a központtól távolabb eső helyeken élő társaik munka- és élet- körülményeit. Sok szó esett az anyagi, kulturális lehetőségekről, s főleg a lakáskér- dés állt a középpontban. A fiatalokat jobban meg kell hallgatni a vállalat vezetőinek, be kell őket vonni a gazdaság irányításába is. Itt említem meg, hogy a 42 000 fiatalból csak 900 az, aki betölt valamilyen szintű vezetői munkakört. A tanácskozás végén a küldöttek felhívást intéztek a fiatalokhoz és a gazdaságok vezetőihez. A KISZ szervezésében megtartott tanácskozásokon tehát a fiatalok elmondhatták gondjaikat és reméljük, hogy ezekről a gondokról rövidesen már nem kell beszélni. Dr. Frank József tudományos kutató, Iregszemcse A fiatalok helyzete az állami gazdaságokban és erdőgazdaságokban Röviden hirt adtunk már a KISZ szervezésében Budapesten tartott tanácskozásról, mely az állami gazdasásokban, erdőgazdaságokban és ezekhez tartozó fafeldolgozó üzemekben munkálkodó fiatalok helyzetével foglalkozott. Dr, Frank József, iregszemcsei tudományos munkatárs, a kétnap os tanácskozássorozat résztvevője volt. Alábbi beszámolójában a szemtanú összegezi a közfigyelmet érdemid elhangzottakat.
