Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
A csillagászai áj áljai A távoli égitestek, a titokzatos univerzum vizsgálata nemcsak a tudósokat érdekli, hanem az eredmények iránt igen nagy kíváncsiság nyilvánul meg a legszélesebb közönség részéről is. A közönség elképzelése azonban a modern csillagászatról sokszor téves, de legalábbis elmaradott. Ezért kerestük íel Balázs Béla kandidátust, az ELTE csillagászati tanszékének vezetőjét, hogy néhány, a modern csillagászatot érdeklő kérdésre választ kérjünk. — A közvélemény nagy része a csillagászatról ma is azt hiszi, hogy o csillagász éjszakánként ül a távcső mellett és kémleli az eget. Valóban ez jellemzi korunk csillagászatát? — Természetesen igaz, hogy a csillagászat elsősorban megfigyelő tudomány. Igen kevés kivételtől eltekintve a világ- egyetemből érkező különböző sugárzások elemzésére vagyunk utalva. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a csillagászok munkája egyszer- rűen abból áll, hogy éjszakánként távcsöveikkel „lesik az eget”. Egyrészt maga a megfigyelés is egyre ritkábban történik már csupán az emberi szem segítségével; ennél sokkal érzékenyebb és pontosabb műszereink vannak. Másrészt az anyaggyűjtést minden esetben hosszú kiértékelő munka követi (átlagban ez a megfigyelési idő 5—6-szorosát teszi ki), amelynél a csillagászok felhasználják a matematika, fizika és a kémia fegyvertárának igen sok eszközét. — Melyek a modern csillagászat fő célkitűzései, tudományos feladó- tai? — A modern csillagászat fő célkitűzései lényegében három probléma köré csoportosíthatók. Egyrészt a Naprendszer keletkezése, és a Nap, valamint a bolygók felépítésének vizsgálata. Másrészt a csillagok keletkezésének és életútjának vizsgálata. Harmadrészt a csillagrendszereknek, az univerzum, műszereink számára belátható részének, határesetben az egész világmindenség szerkezetének a vizsgálata. Az első témakör azért vált az utóblpi időben rendkívül élővé, mert mesterséges égitestek felbocsátásával egész sor olyan új adatot sikerült megtudnunk Holdunkról és bolygótestvéreinkről, valamint a Nap külső rétegéről és az úgynevezett napszélről, melyekről akár 15—20 éve gyakorlatilag fogalmunk sem volt. Az új adatok szintetizálása még tart, azonban már teljesen új képünk alakult ki a Naprendszerről. A csillagok keletkezésének és fejlődésének mind pontosabb nyomon követése főként az infravörös és ultraibolya színtartományokban végzett legújabb mérések segítségével vált lehetővé. Ebből az előbbiek segítségévei sikerült megfigyelni. a még keletkezőben lévő igen alacsony felszíni hőmérsékletű csillagokat. így bizonyítottnak vehető az az elképzelés, hogy a csillagok csillagközi anyagból állnak össze. Az utóbbi segítségével beigazolódott, hogy a legfényesebb óriáscsillagok sokkal gyorsabban élik le életüket, mint azt eddig gondolták, így Tejútrendszerünk eddigi létezése során sok-sok csillagóriás generációnak kellett már követnie egymást: másrészt a világ- egyetem műszerekkel belátható részének szerkezetével kapcsolatban az utóbbi években rohamosan fejlődött a tudásunk, miután sikerült megfigyelni a világegyetem úgynevezett háttérsugárzását. A minden irányból egyforma intenzitással hozzánk érkező 3 Kelvin fokos hőmérsékletű háttérsugárzás ugyanis azt bizonyítja, hogy az univerzum körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt sokkal sűrűbb állapotú volt, mint jelenleg, — abban az időben még nem voltak csillagok és csillagrendszerek, ezek ebben az időben alakultak ki —, és ebből folyamatosan kitágulva alakult ki jelenlegi formája. — Mindezek alapján feltételezhető, hogy a távcső mellett sok egyéb műszer is a csillagászati kutatás fegyvertárába lépett? — Ez valóban így van. Egészen az 1930-as évek elejéig ugyanis csak az emberi szem számára is érzékelhető, úgynevezett optikai tartományban tudtuk az égboltot megfigyelni. 1932-ben fedezték fel, hogy a Tejútról rádióhullámhosszakon is érkezik hozzánk sugárzás és ezen felismerés alapján a második világháborút követően fejlődött ki az azóta a csillagászat egyik legfontosabb ágát képviselő rádiócsillagászat. Jelentőségét egyetlen példával is megvilágíthatjuk. Tejútrendszerünkben a csillagok közötti tér nem teljesen üres. hanem ritka gáz és por tölti ki. A csillagok közötti por a látható sugárzást bizonyos irányokban erősen elnyeli, viszont a rádiósugárzás akadálytalanul áthalad rajta, így rádióhullám- hosszon, a Tej útrerctszer olyan részeit, például középponti tartományát is megfigyelhetjük, ahonnan közönséges fény nem juthat el hozzánk. A rádióhullámok hasznosítása azonban csak az első lépés volt és az űrhajózás megindításával egyre újabb és újabb hullámhossz-tartományokon érkező információkat használtak fel a csillagászok. Gondolok itt az infravörös, az ultraibolya, a röntgen- és a gammasugárzásra. Ezek túlnyomó részét a földi légkör elnyeli, ezért korábban, az űrhajózás megindítása előtt, rendszeresen nem használhattuk fel őket. A Nap koronájában keletkező egyes ultraibolya színképvonalak erőssége szoros összefüggést mutat a napfoltciklussal. A Naphoz hasonló távoli csillagokat csak mint pontokat tudjuk megfigyelni. Mégis megállapíthatjuk, hogy van-e a Naphoz hasonló foltciklusuk, ha megvizsgáljuk színképük ultraibolya részében ezeknek a vonalaknak az intenzitását. Ily módon tehát közvetett úton csillagfoltok is felfedezhetők, A világűrből jövő gamma- sugárzás észlelése elsősorban a kozmikus sugárzás eredetének . megfejtése szempontjából fontos. A gammasugárzás és a kozmikus sugárzás ugyanis egyidejűleg és igen navy energiájú folyamatok lezajlásakor keletkezik a kozmoszban, míg azonban a kozmikus sugárzás hozzánk tartó útja során erősen eltorzul, addig a gammasugárzást eredeti állapotában figyelhetjük meg. így azután következtetni tudunk arra. hogy ilyen folyamatok során milyen körülmények között keletkezett a kozmikus sugárzás. — A csillagászati kutatás ered- ményei régen is, ma is világnézetformáló jelentőségűek. Tudna olyan új eredményt mondani, amely különösen fontos ilyen szempontból? — Köztudomású, hogy a csijlagászati eredmények döntő : fontoságúak voltak annak kijelölésében, hogy mi is a valódi helyünk a világban. Csak a csillagászat volt képes arra, hogy döntő csapást mérjen a geocentrikus — antropocentrikus szemléletre. A későbbiek során, a múlt. századtól kezdődően a csilagás^ati észlelések, egyértelműen bizonyították a világegyetem anyagi egységét, az elmúlt néhány évben pedig döntő fontosságú eredmények születtek az életnek az élettelenből való keletkezésével kapcsolatban. Rádiócsillagászati észlelésekből ugyanis kiderült, hogy a csillagok közötti térben lévő anyagban víz-, metán- és formaldehid-molekulák is vannak, miután pedig a Föld az egész rendszerrel együtt éppen csillagközi anyagból alakult ki. ezért tehát már megszületésekor jelen voltak az élet képződéséhez a legegyszerűbb molekulák. — Végüt egy nem egészen idevágó kérdés: hogyan lesz valakiből hazánkban csillagász? Milyen a csiilagászképzés? — 1966-tól kezdődően az Eötvös Loránd Tudmányegye- temen rendszeres csillagászképzés folyik: a matematikafizika, kémia-fizika, geofizika és fizika szakos hallgatók harmadik évtől kezdődően csillagászatra. szakosodhatnak. Évente 4 hallgató számára van hely, akiket a jelentkezőkből a csillagászati tanszék választ ki, A csillagászat sze- retete legtöbb esetben már középiskolás korban kifejlődik a fiatalokban, és a csillagászati tantárgyakat az egyetemre való beiratkozás után azzal a céllal veszik már fel, hogy a későbbiek során, mint aktív csillagászok dolgozhassanak. Az egyetemet eredményesen elvégző csillagász-szakosok vagy Magyarország egyik hivatásos .csillagászati intézményéhez, vagy a TIT csillagászati szakosztályához kerülnek — fejezte be nyilatkozatát dr. Balázs Béla. Ä baktériumszáinláló televízió A mikroszkóp a képernyőre vetíti a vizsgált tárgyakat. A tárgyakat „lerajzoló” elektronsugár felvillanását elektronikus számláló rögzíti, amely nagyság szerint osztályoz és regisztrál. A vizsgálat tárgya porszemek, vörös vértestek és baktériumok is lehetnek. Szervessziliciumbiokémia A közelmúltban még ilyen tudományág egyáltalán nem létezett- Úgy vélték, hogy a szerves sziliciumvegyuletek biológiailag inaktívak, vagyis az élő szervezetekre nézve közömbösek, nem használnak és nem ártanak. A Lett Tudományos Akadémia szerves ’ vegyészeti intézetében végzett kísérletek során kimutatták,' hogy léteznek sziliciunwegyü- leték, amelyek magas élettani aktivitással .rendelkeznek.' Megsemmisítik a káros rovarokat gombákat, bak téri urno-' kát, csökkentik a. vérnyomást^ Fiatalítás égetéssel Az emberek már régen észrevették, hogy a könnyű égési sebek helyén — a gyulladás folyamatának lezajlása után — a csecsemő bőréhez hasonló, finom, vékony új bőr keletkezik. A plasztikai mű- tétekkel foglalkozó orvosok ennek a megfigyelésnek az alapján rendkívül eredeti és amellett hatékony módszert dolgoztak ki az arc ráncainak égetéses eltüntetésére. Különleges készülék segítségével leégetik a bőr felső rétegét* amely a ráncok között kitii- remlik. Eredményeként rendkívül síma és puha. tapintású arcbőr keletkezik. A műtét alá vett bőrfelületet előzőleg különleges módszerrel érzéstelenítik,, ügy, hogy a művelet teljesen fájdalommentes. Miután csak ti felső hámréteget égetik le, a felületen semmiféle sérülés, vagy pör- senés nem marad. A műtét után nyolc-tíz napon keresztül mangánérc álarc alatt folyik le a gyógyulás folyamata. Ezután ezt a réteget 'ffveszik és alatta megmarad a friss, sima bőr. A gyógyító égetés — állítólag — nyolc-tíz évvel fiatalítja meg az arcot. Az eljárás ma még kísérleti jellegű, de az eddigi eredmények alapján lehetséges, hogy később orvosi rutinmunkává válik. HORTI JÓZSEF „Csináld magad“ repülőgép Alighanem a „csináld magad” mozgalom csúcsteljesítményét állította fel Vladislav Verner csehszlovák technikus, amikor a képen látható repülőgépet hatévi munkával elkészítette. Maga tervezte és sajátkezűleg építette meg a mindössze 250 kg önsúlyú gépet, mely 100 kg teherrel — beleértve a pilóta súlyát is — emelkedhet a magasba. Fel- és leszállásához mindössze 300 méter hosszú kifutópálya szükséges, ami akár egy egyenes ország úti szakasz is lehet. Sebességben természetesen nem veheti fel a versenyt a szériagépekkel, — 140 km/óra az utazó sebessége —, de nem is ez volt a cél. A könnyű, biztonságos és olcsó konstrukció olyannyira megnyerte a szakemberek tetszését, hogy a gép sorozatgyártásának megindítására is gondolnak, ami az egyéni repiilőforgalotn kezdetét jelenthetné Csehszlovákiában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Ilyen rádióteleszkópok fogják fel a világűrből érkező rádió- sugárzást. /
