Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

-L Iparfejlesztés 9? RÁZDAN 3 * Dr. • Rózsa József kandidá­tussal, a Munkaügyi Minisz­térium főosztályvezetőjével be­szélgettünk a főváros és a vidék munkaerő-gazdálkodási . gondjairól. — Üjabban nem növek­szik, süt valamelyest csök­ken az ipari' dolgozók szá­ma Budapesten. így az or­szágos létszámnövekedés tel­jes egésze a megyékre jut. Hogyan értékelhetjük ezt?-k Az utóbbi évek kétség­telenül új. jelensége, hogy mérséklődött az ipari körze- tekjbe irányuló, .munkaeéő- árámlás, s erőteljesebbé vált az iparfejlesztés a szabad munkaerővel rendelkező me­zőgazdasági vidékeken — kezdte válaszát dr. Rózsa Jó­zsef — Olyan járásokban, mint a. m.ar.cali, a püspöke ladányi, a, gyulai,, á békési, a berettyóújfalui és olyan vá­rosiakban, mint Orosháza, Kecskemét, Gyufa, egyik évr ről. a másikra 30—40, sőt 50 százalékkal növekszik az iparban foglalkoztatottak szá­ma. Ez egyértelműen előnyös a dolgozók számára, akik- helyben találnak munkát, s ■ nem töltenek órákat utazás­sal! *" — De az új helyzet nem mindenben kedvez Buda­pestnek és az iparosított vá­rosainknak. Bár ennek is van haszna: nem növekedtek to­vább a túlzsúfoltságból adódó, gondok. Ám a munkaerőhiány, a nagyobb, hatékonyságú ip.ari termelés fejlődését is fékezte e városokban. Például azzalá hogy a diósgyőri és az ózdi kohóknál lelassult a vago­nok ki- és berakása, s növe­kedjek, a. szállítási nehézségek: Vagy: Békéscsabán nem-tud­ták három műszakban üze­meltetni a legújabb olasz tésztagyártó gépet, ’miközben a környező' tsz-ekben fellendült', a házi tésztagyártás. — De az egyes körzetek határozottabb iparosítása nem­csak a létszámot, hanem az anyagi eszközöket is elvonja a hatékonyabban dolgozó ipa­ri. vidékektől. A fővárosi vál­lalatok például tavalvi fej­lesztési alapjaik kétharmad részét vidéki telephelyeik fej­lesztésére fordították. A ta­valyi beruházásaik egy mun­kásra jutó összege három­szor akkora volt a megyék­ben lévő telephelyeiken, mint a fővárosban. S ezeket az eszközöket többnyire extenzív fejlesztésre, a'acsonv terme­lékenységű új munkahelyek létesítésére fordították, vjdé- ken, s így nem is maradt pénz az intenzív fejlesztésre a ha­gyományos iparvidékeken. — Elképzelhető-e, hozv mindenki ott kan munkát, ahól lakik? Lemondhat-e Budapest és több vidéki nagyváros a bejáró dolgo­zókról? — Egyelőre elképzelni sem tudjuk, hogy mindenki lak­helyén vállaljon munkát. Vi­lágjelenség az ingázás, vagy­is a munkaerő utazik és áramlik az ipari-gazdasági körzetekbe, és nem fordítva. Az ipar fejlesztése bizonyos centrumok, körzetek kialakí­tását feltételezi és még ész­Népújság 3 1970. június 11 és munkaerő-gazdálkodás szerű decentralizálás - esetén sem igazodhat á mezőgazda­ságra épült településhálózat­hoz. - Az urbanizáció, a Váro­si lakótelepek ' építése. - bőví­tése sehol nem képes telje­sen lépést tartani az ipari­gazdasági fejlődéssel^, ézért szükségszerű . az ingázás. Olyan kiegészítő ,'ipári tevé.kenységT re valószínű' hosszabb távon is szükség van falún, aftiely ellensúlyozz^ a,, n-ezőgazdasá- ' gi riiunká- id’ényjeffegét? / .: —' M&".már'inemcáák Buda­pestre, tyliskolcfa, Veszprém- - .re,, Székésfei^j;<íárrá,/.Szeged- . re, hanem Alván .'iLcsőn. ‘iparo­sított városokra, mint Kapos­vár, Nyíregyháza, szintén jel­lemző a férfi munkaerő hiánya. A létszám bizonyos fpkú növekedését nem lehet, de nem is szabad " megállítani, nagy városainkban.'Az egész-' ségügyi ellátás, a szolgáltatá­sok javítása például feltét­lenül új dolgozókat igényel. A városi .foglalkoztatottak számottevő része jelenleg be­járó dolgozó s a jövőben sem mondhatunk le róluk,' bár számolnunk kell, azzal, hogy a fiataldk egyre kevésbé* vállalják ezt a terhes és fá­rasztó . életformák .... galmazzák, s a letelepülő vállalat, a népgazdaság ér­dekeire nincsenek tekintettel. Néha még olyankor is hozzá­járulnak új üzemek létesíté­séhez, amikor már a munka­erőhiány egyre szembetűnőbb. Arra sem mindig gondolnak, hogy a. munkás- és alkalma­zotti létszám növekedésével lépést, tart-e a közlekedés, a lakásépítés, a szolgáltató és kommunális létesítmények fejlesztése. Szerintem a taná­csoknak a regionális tervezés iparpolitikai és munkaerő- kérdéseivel legalább olyan alaposan kellene foglalkozt­ok, mint a város-, és telepü­léstervezés építészeti felada­taival. Mert nagyobb gazda­sági, társadalmi, sőt politikai kár származik abból, ha meg­gondolatlanul adják ki egy új üzem létesítésének enge­délyét, mintha egy új lakó­ház vagy középület, nem kel­lően illeszkedik be környeze­tébe, a város- és település- rendezési elképzelésekbe. KOVÁCS JÓZSEF A Magyar Villamos Művek és a Viilamosenergia-ipari Ku­tató Intézet közös vá; ‘alkozása ként korszerű, „Razdan 3” típusú szovjet számítógép végzi el a viHamosenergia-iparág tudományos és műszaki számításait. A másodpercenként százezer műveletet végző számítógép segítségével egyenle­tesebbé és tervszerűbbé tették az energiaellátást. (MTI foto — Búd György felv). Jegyzőkönyv helyett Ülést tartott a ■ Szekszárdi tanács vb A közigazgatás az állampolgárok előtt (akik zömmel egyben választó polgárok is) nem tartozik a legrokonszenvesebb munkate­rületek közé. Az átlagos állampolgár ugyanis többnyi re --:qj«^er&.TO' * lálk'ozil?- a közigazgatással, amikor adót (izet, anyakönyvi kivonatot kér, vagy illetékbélyeget vásárol, netán valamelyik ügyiratára va­lahol égy bélyegzőt nyomnak. Azt már kevesebbén sejtik, hogy mi­lyen munka rejtőzik a lapunkban is sűrűn megjelenő ilyen jellegű hírek mögött, hogy „Ülést tartott XY község, vagy város végrehajtó bizottsága.” Tegnap is-ez történt, nemcsak „besorolása", hanem jellege sze­rint is legrangosabb megyebeli településünkön, Szekszárdon. — Hogyan lehet mégis a városok .. munkaerőigényeit kielégíteni, az ingázási leg­alább a szükséges mérték­ben elfogadhatóvá tenni? — -Alapvetően gazdasági eszközökkel. A reform lényé­géből adódó követelmény, hogy a munka társadalmi ha­tékonysága • a személyi" jöve­delmekben is tükröződjék. Ez azonban ma csak részben ér­vényesül. Ma még gyakran megtörténik,.. hpg.y[ Jce^etleges. m érni fák túrái ts módszerekkel nagyobb jövedelemre tesznek szert, mint a legkorszerűbb technikával, (Persze előfordul,, hogy a rugalmas ■ irányítás­sal, alacsony rezsivel, bürok­rácia nélkül dolgozó kisipari szövetkezetek' vagy termelő­szövetkezeti melléküzemek rá is szolgálnak erre.)' A gazda­sági szabályod, eszközök, il­letve a korszerű nagy üzemi módszerek és kapacitások to­vábbfejlesztésével a mai kon­junkturális lehetőségek bizo­nyára lényegesen csökkennek, s a bejáró munkások jobban megtalálják majd' anyagi szá­mításukat a hatékonyan dol­gozó korszerű nagyüzemek­ben. — Magán a bejáráson 'is könnyíteni lehet. Szerintem, ideje lenne már korszerűsí­teni ■ a munkásvonatokat, megszüntetni a maszek pá­linkaméréseket, csökkenteni a hosszú menetidőket. Persze az ingázással járó egyéni áldoza­tot. szociális, _ családi problé­mákat tel jé^’en felszámolni pern tudjuk. - ’ — Bizonyos jelek a vidéki iparfejlesztés összehangolat­lanságaira, spontán vonása5-' ra is utalnak. Mi erről a vé­leménye? , — ,,Az eltelt csaknem két és fél év félreérthetetlenül be­bizonyította, hogy gazdasági szabályozással megfelelően ösz­tönözni lehet a vállalatokat a vidéki iparosításra. A vidéki ipar gyorsabb ütemű fejlesz­tése viszont, nyilvánvalóvá tette-, a meglévő területi, 'ter­vezési és koordinációs gya­korlat hibáit. Szerintem az a legnagyobb baj; hogy a ta­nácsok mindenáron újabb és újabb ipart akarnak megyé­jük, járásuk, városuk részé­re szerezni. Ilyenkor csak a A HELYSZÍN: a városi ta­nács első emeletén az 5. szá­mú szoba, melyet csak belső berendezése avat kisebb ta­nácsteremmé. A hosszú asztal mellett tizenhatan, meglett, férfiak, a ' legkülönbözőbb munkaterületekről, ök — ré­gi szóval élvén — a „város­atyák”. Ásztalfő nincs, a „pol­gármester”, vagyis Császár Jó­zsef vb-elnök egy sorban ül a többiekkel, éppen a legszé­lén. A NAPIREND: belső ügyek rövid tárgyalása után a szek­szárdi „Garay János gimná­zium igazgatójának beszámo­lója a tanévi fő feladatok meg­valósításáról, különös tekintet­tel a fizikai dolgozók gyerme­keivel való foglalkozásra.” A hosszú cím alatt izgalmas tar­talmat sejtet, talán éppen ezért senki nem akad fenn azon, hogy a gimnázium igaz­gatójának írásban beterjesz­tett beszámolója felett már rövidebb cím díszük: „Beszá­moló a szekszárdi Garay Já­nos gimnázium és szakközép- iskola 1969/70. tanévének okta­tó-nevelő munkájáról.” A be­számolóban végül is bőséges szó esik a fizikai dolgozók gyermekeiről. A VB-TAGOK KÉRDÉSEI: vajon eredményes volt-e a fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása érdekében ren­dezett tanfolyam? Milyen százalékban vannak az úgynevezett tagozatos, te­lyokban, és eléri-e tanulmányi eredményük az osztályátlagot ? Mit. jelent az; hogy a „ta­nár-diák „viszony” javult? Tes­sék konkrétan fogalmazni.­Mivel készül fennállása há­romnegyed százados jubileu­mának megünneplésére a gim­názium ? VÁLASZOL: Csáké Miklós, igazgatóhelyettes. A két bony­hádi tanfolyam közül az első eredményes volt, a második nem. Az’ iskola úgy igyekszik segíteni ■ a fizikai dolgozók gyermekein, hogy a tanuló­szobákba elsősorban őket hív­ták meg, ez tanulmányi ered­ményükön is meglátszik. A tanár-diák viszony javulását a közvetlenebb, őszintébb han­gon tudják lemérni a neve­lők. A jubileumról még nem tárgyaltak részlétesebben, de meg akarják keresni a régi ciigkokat, publikálni — rész­ben lapunkban -is — az isko­la történetét és természetesen szépíteni, csinosítani az épü­letei. A VITA: (amelyik tulajdon­képpen nem vita, hanem egy nagymultú iskola gondjait szívügyüknek tekintő, többsé­gükben „gyakorló” szülők esz­mecseréje.) Nem is' lehetett az előkészítő tanfolyam eredmé­nyes, mert az egész megye te- i ületéről, a legkülönbözőbb is­kolatípusokból érkezett gyere­keket hívták össze. Drágább, de hasznosabb lenne az isko­lánkénti felkészítés a főiskó­bizalma tanáraik iránt"'»ám is' ész£eyehető„f..kogy (szó szerint Idézzük" az egyik felszólalót): — Olyasmit is szóvá mernek tenni, melyért néhány éve tán még fegyelmi járt volna. Politikai, vagy morális prob­lémákat egyaránt. Nagy tan­intézetről lévén szó, maholnap a művelődési házat kell igény­bevenni a szülői értekezletek megtartására, mert már vbl't példa arra, hogy azokon íHÍ-- ezer szülő is megjelent, AZ ÖSSZEGEZÉS: Miért kell egyáltalán a Garay gim­náziumról a várost vezető tes­tület előtt beszélni? Mert hosszú éveken át a gimná­zium válságokkal, gondokkal küzdött. Csökkent az innen egyetemre-főiskolára került ta­nulók száma. Túl sok tanár jött és ment. Egy esztendeje megindult az előnyös válto­zás, de (Cséke Miklós): — Egy év alatt szemkáp­ráztató változásokat nem le­het elérni. Ami a fizikai dolgozók gyér;, mekeivel való foglalkozást' il­leti, nem szabad elfelejteni; hogy a tantestület hiába igyek­szik, ha fáradozását maguk a gyerekek, vagy éppen a szü­lők nem fogadják el, meg, vagy szívesen. Az iskola szak- felügyeleíileg a megyéhez tar­tozik, a városban azonban köz, téma, nem is mindig előnyös oldaláról. Ezért kellett itt szót ejteni róla. Érdemes volt, azaz zárjuk beszámolón­kat valódi jegyzőkönyvi köz­hellyel: „a tanácskozás hasz­nos volt.” Valóban az volt. helyi érdekéket képviselik, <- lakosság foglalkoztatását szór­hát speciális',' magasabb köve­telményeket támasztó osztá­lai felvételre, a- megszokott, ismert tanárok által. A diákok ORDAS IVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents