Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
I y. /IfMÍJddQÉk, Szálka Zaka, Szaka, Száka A város közelsége Nagy Ferenc, vb-elnök: — A rr>i Jajunk lakossága jelenleg 588. Tíz évvel ezelőtt, vagyis az 1960. január elsejei népszámláláskor 578 volt. Tehát nincs nagyobb népmozgás, sem felfelé, sem lefelé. A legtöbb kis községben szembetűnő a csökkenés. Nálunk inkább pár fős emelkedést tapasztaltunk. Mindennek a város, — Szekszárd — közelsége- a magyarázata. Szálka önálló község, de akárhogyan is vesszük, ez a közelség tartja benne a lelket. Tőlünk azért nem vándorolnak el az emberek, mert közel van a város: mindössze 30 percnyi út autóbusszal Szekszárd. Ha belegondolunk, sok pesti munkás ennél többet utazik, mire a munkahelyére ér. Külön említést érdemel, hogy a fiatalok nagy része is itt maradt a faluban, de csak mint lakos, — mint dolgozó szekszárdi. A felnőtt lakosságból százötvenen járnak el a tahiból dolgozni, kettő kivételével valamennyi' Szekszárdra. Ez a kettő bányász Komlón. Ha hozzávesszük, hogy 180 család él e faluban, nem nehéz kikalkulálni, hogy a keresők ^többsége eljár a faluból. Ugyanákkor meglehetősen jó képet mutat a statisztika. ..ha számba vesszük az életkor szerinti megoszlást. Mintegy száz 15—30 éves fiatal lakja a községet. — A második világháború előtt mekkora volt a község? — Jóval nagyobb. A lélekszámot illetően is, egyébként is. Akkoriban az 1300-at is meghaladta a lakosság száma. A csökkenés a telepítéssel és az azt követő nyugtalan népmozgással következett be. A telepesek nagy része búcsút mondott a falunak. Azok közül, akiket a háború után telepítettek ide, mindössze néhány család maradtunk meg. Időközben idetelepült jó pár német család is. A falu lakosságának túlnyomó többsége, hogy úgy mondjam, friss telepes, még a németség zöme sem őslakos. A nagy népmozgással járt, hogy az ötvenes években mintegy 100 házat lebontottak. A hatvanas években megállt, vagy legalábbis a minimumra, a természetes keretek közé csökkent a népmozgás. Ma már ott tartunk, hogy új házak is épülnek a faluban. Tavaly ketten építettek, az idén már hárman elkezdték és folyamatban van több telek eladása. Ami különösen érdekes, az az, . hogy az új házakat fiatalok építik. Ez arra va 1 í, hogy ebben az eldugott kis faluban még a fiatalság is lát perspektívát, függetlenül attól, hogy hol a munkahelye. Reggel héttől nyolcig Amint Hajós • József tanár tanár szakdolgozatából kitűnik, Szálka lakott hely volt már a honfoglalás idejében is. E helység a Gut-Kelet nemzetség szállásbirtokainak egyikét képezte. Az első írott forrás, amely Szálkát említi, lC16-ben kelt, s ez nem más, mint a pécsváradi apátság birtokjegyzéke. Az Árpád- kori iratok Zaka, Szaka, Száka néven örökítették meg nevét, és csak az 191Ö-es helységnév-rendezés óta viseli hivatalosan a Szálka nevet. A török időkben elpusztult . magyar lakosság helyébe rácok jötték. A rácok- ez idő tájt — a török terjeszkedés hatására — fokozatosan észak felé szállingóztak. A pásztoréletet folytató rácoknak kiválóan megfelelt Szálka kör-, nyéke. A XVIII. század, második felében németeket telepítettek e helységbe, és hosszú időn keresztül együtt éltek ' itt — nem éppen békességben — a rácok, néme - tek és magyarok. A rácság végül is J 930-ban hagyta el Szálkát-. A lakossági statt sz- • ti ka. a következőképpen alakult:. Év Lakos 1784 ' 709 1818 1565 1821 1203 1829 1192 1869 1000 188ft ---1064— 1890 1187 190r 1187 1910 1385 1920 1088 1930 1375 19H 1313 1949 686 öreg ember rendezi a tsz- portáját. Megszólítom, bemutatkozunk egymásnak: ö Nagy Gábor. — Hány éves, bácsi? — Hetven, — Nincs még nyugdíjban? — Dehogynem. Dehát mindig megtalálják az Öreget is, ha valami munka akad, mert a fiatalokat hiába keresik. Nem unatkozik az ember még nyugdíjas korában• sem, mert a munka nem hagyja. —-A fiatalok hol találhatók? • . - ■ ■ — Az iskolában, meg a szekszárdi munkahelyeken. Majd bolondok lesznek itthon maradni, amikor a városban jobb munkahelyet találnak... — Maga hogy került Szálkára? — A véletlen hozott ide. Az Alföldről származom. Kubikos voltam egész életemben. de amikor a háború Egy hétköznapi reggel, pontosan hét órakor megálltam a- falu központjában, és egy órán keresztül figyeltem, jegyeztem mindazt amit láttam. Hét óra 15 perckor autóbusz érkezett a faluba. Itt a központi részen fordult meg, után Várdombra vetett a sors, ott már állatgondozó lettem. A szálltai apaállat- gondozót pedig egyszer ány- nyira teleitatták pálinkával, hogy a szerencsétlen belehalt. Engem hívtak ide helyette. A tsz-be. Jópár esztendőt el- töltöttem már itt'ás, és innen mentem, nyugdíjba is. — Csatád? — Egyedül élek. Volt * egy asszony, akivel 30 évig együtt éltünk,..de meghalt. —-• Ki gondozza hol étkezik? — Saját magam magamat. Értek én a. főzéshez, tudok főzni paprikás krumplit, babot, a húst is megkészítem, aztán valahogyan csak eltengődik az ember. Egy öregnek nem nagy az igénye. A takarítás, mosás is rám vár, de néha a szomszédasszony is mos rám, amiért fizetek. itt a megálló is. Egyébként tovább nem is mehetett volna, mert megfelelő kövesét csak eddig vezet. A busz üresen érkezett, és itt telt meg. Azon a reggelen már nem is ez volt az első busz, amelyik ugyanígy üresen jött, és megtelve ment. Délután pedig megtelve jönnek a buszok, üresen mennek vissza. Valamennyi Szekszárd és Szálka közt közlekedik: azaz reggel Szálkáról szállítja az embereket Szekszárdra, délután pedig vissza. Az utasok fele diák, a másik . fele felnőtt. A felnőtt férfiak fel- szállás előtt sorra beléptek az ugyancsak a központban lévő italboltba egy stamped- lira. Az egy óra alatt láttam egy lovas kocsit, amint bontási téglával döcögött végig a kövesúton, két lovas kocsi tojást szállított a buszmegállótól 100 méterre lévő raktárba, és megérkezett a grá- bóci szociális otthon lovas kocsija áruért. Két iskolás korú gyermek ládát vitt valahova. A ládában üres sörösüvegek voltak. Egy idős ember kaszával ballagott. Két kerékpáros is elhaladt erre. ezenkívül egy vontató. Megszámoltam 29 asszonyt. Ebből 11 volt a fiatal. A férfiak száma 26 volt, s ebből 8 a fiatal. Iskolás gyermeket harmincötöt láttam. Mind a felnőttek, mind az iskolás korúak közt jó pár akadt, aki kétszer, háromszor is keresztülment a főtéren, azaz belekerült a látószögembe, mert itt áll az áfész vegyesboltja, és hát ott is ilyenkor van a csúcsforgalom. Motorkerékpárost egyet láttam. Megszámoltam még ez idő alatt a falu központjában — természetesen az utcai részen — 10 tyúkot, két libacsaládot és két kutyát. Mindössze ez az összes élet, mozgás, amit Szálkán a reggeli csúcsforgalom egy órája alatt feljegyezhettem. Hadd fégyem hozzá, hogy kivételesen jó időnek örvendezhettünk ezen a reggelen, tehát szó sincs arról, hogy talán a kellemetlen időjárás gyérí- tette volna meg a reggeli mozgást. Szálka kis község, és ahhoz méretezett a reggeli csúcsforgalma is. BODA FERENC A villanyhálózat régi faoszlopait betonra cserélik ki, „Nem fizettünk rá44 A szálkai és az őcsénvi' tsz egyesült. Szálkán megfogyat-> kozott a tagság. — Mi a véleményük az idő- múltával az egyesülésről? Milyen tapasztalatokat hozott, az együttlét? — kérdeztem Murányi Györgyöt, aki az önálló szálkai tsz-nek hosszúidőn keresztül elnöke •volt, — Minden egyesülés egy csomó zökkenővel jár, és .idő kell, amíg összeszoknak qz emberek. Mi mindenesetre úgy látjuk, nem fizettünk rá. Egyre kevésbé tudtunk létezni önállóan, mert nemcsak kevesen voltunk, hanem a, tagság meg is öregedett. A fiatalok általában más pályát választanak, — Magának van családját — Két gyermekem tanúi. Az egyik Pesten, a másik Palánkon. — Véleménye szerint miért mennek el falujukból a 'fiatalok? — Itt Is meg lehet éínüj meg tud valaki gyarapodni, ha akar, ha szeret dolgozni! De ezért nem elég csak eljárni rendszeresen a tsz-be, hanem kiterjedt háztájival is kell foglalkozni. A háztáji most kormányprogram is, tehát megadták hozzá a lehetőséget, sőt, ki mondottam, szorgalmazzák. Ee ott a dolog-, másik oldala. Tessék élképp zelni, hogy a háztáji miatt télen, nyáron, ünnepnap, hétköznap hajnalban kell kelni., késő este lefeküdni. Akárhogyan is számoljuk, ké-t . műszakot kell dolgozni ah-1 hoz, hogy egy tsz-tag az igényének megfelelően tudjon gyarapodni. Manapság ezt nem vállalja más, mint az idősebb generáció. A fiatalok a szórakozásra is sokat adnak, és nem hajlandók haj-.. nalban felkelni. Inkább a városba, az iparba mennek. ,,A véletlen hozott ide*“ A FALC LATKÉPE
