Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
A zöldszájú zsiráfoktól a Mártírig Portré egy fiatal szobrászművészről A budápesti ötödik emeleti műteremlakást a mintázóasztal uralja. A falon hatalmas könyvespolc. A regények mellett képzőművészeti albumok és anatómiai szakkönyvek sokasága. Az ágy fölött két több millió éves „kődarab”. Az egyik kövület haltest nyomait őrzi. A kövületek mellett fára foglalt rézplakettek. Köztük az alkotó egyik legkedvesebbje az „Óra”. A szürrealista stílusú alkotás az óra számlapjának 12 fázisában mutatja meg az idő múlását, s azt a nyomot, amelyet az emberi arcra rajzol az idő. A gyermekfejből aggastyán lesz. S az óralap aljában, a ma korának mechanisztikus életképe mellett, ott van az ősi, a régmúlt idő az egyetlen kis csirasejt, amelyből az élet minder,sége elindulhatott. Az alkotó Rácz Fid it, aki első önálló kiállítására készül. A kiállítás megnyitására augusztus 29-én kerül sor Budapesten, a Műcsarnok kamaratermében. A diplomaátvételtől az önálló kiállításig nyolc év telt el. A nyolc év munkás napjainak eredményeként több köztéri szobra áll az országban, állat- és gyermekfigurákat ábrázoló kisplasztikái vannak forgalomban, s finom mívű kifejező bronzplakettjeit ismerhetik az érdeklődők. — Melyik művével érte el ' művészi pólyája első sikerét? — A főiskola elvégzése után. 1962-ben hosszabb időt tölthettem a kecskeméti művésztelepen. Itt kaptam első feladatomat is. Egy szegedi ' óvoda kertjébe készítettem alumíniumból egy zsiráfpár szobrát. Életem nagy sikere lett ez a szobor. A zsiráfok pofája csupa zöld. Az óvodások mindennap „jóllakatják” őket fűvel. — Mi kővetkvrvtt az alsó Iáikérés után? — Egy portré, azután mintegy 3 nehéz év, majd újból egy portré. A portré látszólag a könnyebb szobrászati műfajhoz tartozik. Ez azonban csak látszólag van így. Valójában az nehezíti a dolgot, hogy a portrénak nemcsak hasonlítania kell, hanem művészi alkotásnak is kell lennie. Az egyik portré Kacsóh Pongrác- ról készült, műkőből és saját faragással, s a kecskeméti szoborsétányon látható. A másik portré Jókai Móré, s a békéscsabai Jókai Színház előcsarnokában áll. Ezt is mészkőből faragtam, magam. Nívódíjat kaptam érte. Nemcsak a Jókai-portréért kapott nívódíjat Rácz_ Edit. Azt kapott a következő köztéri szobráért is, amely a tatai tó partján áll.-T- Ez a vízi istennő volt tulajdonképpen első komolyabb figurális megbízatásom. Először a helyszínnel ismerkedtem, a tatai tájjal és a tóval. Ennek a vidéknek a geológiai szerkezete erősen átszaggatott, itt a víz mindenütt könnyen talál magának utat. Ezt a bujkáló vizet akartam én kifejezni .szobrommá 1, a vízi szellemben, amelyet mintegy a város emblémájának is szántam, hiszen a tó partján, az országút naellett állították fel. Ebben a kissé szimbolikus, nem reális női figurában a hely szellemét akartam megjeleníteni. Travertin mészkőből készült ez a figura. Bizonyos nézetből nonfiguratív, fő nézetből viszont figurális. Ezzel a szintézissel a mű korszerűségét akartam megadni. A Mártír egyik alakja A Fiatal Képzőművészek Stúdiuma 1919-re való megemlékezés alkalmából pályázatot írt ki. Ennek első díját vehette át Rácz Edit a Mártír című kompozíciójáért. A Mártír néhány hónap múlva Tamásiba kerül. Rézöntvénye már elkészült. — Hogyan született a Mártír? — A téma szabad volt. Önálló invencióból lett ilyen, amilyen. Nem kapcsolódik szorosan egyetlen mozgalomnoz sem. Tulajdonképpen a valamennyi igazságos harcban meghalt apa és az őt igazságosan gyászoló valamennyi fiú tragikumát akartam vele kifejezni. Ez az én tisztelet- adásom a mártírok előtt. A Mártír kicsinyített mása, terve már ki volt állítva a Műcsarnokban, s a tévé is bemutatta, mint díjnyertes munkát. S ekkor kezdődött Tolna megye és Rácz Edit kapcsolata. — Váczi Imre személyébe^ nagyon felkészült építészre találtam. A Mártír a templom mellett természetesen kialakult ligetben fog állni. Ez olyan keret, ahol a tisztelet- adás és emlékezés hangulata könnyen alakulhat kj a nézőben. A kompozíció első változatán egy sirató anya figurája is volt. Ezt az alakot végül elhagytam. Úgy gondoltam, hogy a sirató anya legyen maga a néző, az a néző, aki a gondolattal azonosulni képes. A felület feldaraboltságában is a fogantatása eszméjét akartam kifejezni. Az álló fiú vékony, zsenge vállán nyugvó felelősség ezt az alakot erőssé teszi. A fiú akt figurájával pedig az ember meztelen fájdalmának megrázóbb élményét szerettem volna elmondani. A halott figura felöltözöttségével pedig a népi mozgalmak elesett hőseire akartam utalni. A Mártír elkészítése után a Kertészeti Egyetemtől kapott Rácz Edit bonyolult feladatot. Az eredményt már számosán megcsodálták. A hatoldalú kőoszlopra ráerősített domborművekből álló együttes tetején egy „figura” áll. Ez az életerőtől széthasadó mag. Az oldalakon az ember küzdelme, győzni akarása, a természet erőivel való viaskodása áll 18 domborműben megformálva Rácz Edit már a kiállítása anyagát állítja össze, s legújabb megbízatását álmodja meg. — A dombóvári új kórház kertjébe készíthetek egy szobrot. Az a hitvallásom, hogy egyetlen művész se kötelezze el magát, ezért készítek realista, szürrealista és nonfiguratív plasztikát. A dombóvári kórház kertjébe nonfiguratív munkát képzelek. Anyaga polírozott mészkő, mely középen egy üreget képez, ebben zöld színű üvegsalakból készült rész lesz. Szemléltetni talán úgy tudnám, hogy olyan lesz e kompozíció, mint egy nyíló virág, amelynek a közepét, a bibét, a zöldes üvegen megcsillanó világító fény önti majd el. Rácz Edit készítette a szekszárdi művelődési központ avatásának emlékére a plaketteket. Egyik oldalán maga a művelődési ház látszik, a1 másik oldala szimbolikus, az új élet jelképe. Rácz Edit, Tolna megye „háziszerzője” lett. Alkotásai művészi teljességükkel nagyban hozzájárulnak majd a megye több községének díszítéséhez. MÉRY ÉVA LOVÁSZ PÁL: OTTHONI VIHAR (1942-es emlék) A nagy kanyarnál támadt hirtelen, a vak meder szörnyű örvényt kavart, madárhangon fölsírt a messzi part, s az égi kék meghalt a mélybe lenn. A vadgalamb szívű fűz rettegett, bősz széi a földnek nyomta homlokát s amerre szem lát: mindent szétdobált, nyárfák vad szárnya égre verdesett, Élő számára nem volt oltalom, tátott torokkal rontás tört elő, távol vészjelt adott még egy tető — tombolt az irgalmatlan hatalom, dübörgött, rengett, omlott mindenütt, s magasság, mélység eggyé semmisült. GYURKOVICS TIBOR: VASÁRNAPOM A levegő oly tiszta, mint a pont, hűvös, egyszerű, végtelen, a lebegő xxtsárnapot arcommal megérinthetem. Fekete villanyoszlopok állnak a sínek ujja közt, s bár nem világít semmi se, mégis úgy érzem, hogy te jössz, a domb mögül, a fák közül valahonnan előteremsz, s a madaraknak prédikálsz, ahogy Assisi szent Ferenc. Erre mós senki sem lakik, pörgedezik a vakolat, s az ossz edült kapuk alól elköltöztek a madarak. Fekete Istvánra emlékezünk Magunk se gondoltuk, hogy Fekete István 70 éves. Csak olvastuk könyveit, kialakítottunk magunkban egy képet Fekete Istvánról, s nem is gondoltuk, hogy ennek a Fekete Istvánnak kora is lehet! Kormányunk mindannyiunk nevében köszöntötte a Munka Érdemrenddel az írót. A magyar olvasók hálájának szép kifejezése ez a megbecsülés. Köszönet a Fekete István-i műért. ♦ Mi is ez az életmű? Fekete István műveit ol- vasva sokáig úgy tűnik, mintha csak a magyar táj mélyszínű tablóit tartaná kezében. Szinte belefeledkezünk a színpompába, j halk színek mesteri alkalmazása csodálkozó örömet csal ki belőlünk. Mintha Liszt Ferenc Magyar rapszódiáiból szólna a hol pattogó, hol elmerengő magányos cimbalom hangja. Szól ez az elmerengő hang Fekete István szavai mögött is. ő csak a nyelv segítségére számíthatott, de olvasva ezeket az aprólékosan ki faragott sorokat, sokszor zenét vélünk hallani, halk szavú, csendes éneket, a magyar táj merengését Életről, Időről, Elmúlásról. • Nem az ember szól itt hozzánk, az ember csak átérzi a táj, a természet álmodozásait az Időről, Életről, magáról az. Emberről is, aki szintén csak elemi része a természetnek. Fekete István az Embert keresve, az Embert akarván megismeri, a füveket, a fákat, az állatokat vallatja... Ismeri őket. Agronómuséveit köztük töltötte. Értő szemmel és érzékeny tapintattal járta a természetet, fel töltődött egy életre, s amikor saját magával, az Emberrel akart tisztába jönni, a természettel közelített az Ember felé. Gólyák, rókák, baglyok, egerek világa tárul elénk Fekete István műveiben, Kele, Vük, Hu, Tás, Zu, Csám, Lutra mind csak arra valók, hogy az Ember kérdésfeltevéseire válaszoljanak. Első rátekintésre regényeket, elbeszéléseket ír, de hiányzik ezekből az epikai művekből minden olyan kellék, mely a regényt regénnyé és vonzóvá teszi. A laza szerkezet, a néhány ecsetvónással odavetett jellemek csupán csak arra alkalmasak, csak ahhoz van éppen erejük, hogy a prózai mű, a regény külső vázát, látszatát megtartsák. * Honnan hát Fekete István m űvészetének varázsa ? Mély gondolatiságából. Könyveinek értéke a lírai remeklések láncolatában van. Regényei prózába szorított költemények. / * A líra Fekete István igazi erőssége. Igazán csak a filo- zófikus témáknál van otthon. Életműve hangos gondolkodás Életről, Természetről, Időről. Még leg.jelentéktelenebbnek , tűnő rövid lélegzetű írásaiban is találni részeket, melyek mondanivalójukkal könnyen elbírják a gondolati líra magával ragadó erejét. Elbeszélő írásaiban nem az események hordják magukon az eszmeit, hanem a gondolat rendeli maga alá a cselekményt. Az Idő kegyetlen szűkmarkúságát látva Fekete István nem esik az egzisztencialisták kilátástalanságába, nem átko- zódik, nem ül mocskosán az út porába, hogy így dacoljon sorssal és idővel. Fekete István hisz ez életben, örömmel látja a természet örökös megújhodását, mert ebben a megújhodásban az ember is benne van. Bíztatás ez az életmű: Érdemes, szép élni! Fekete István könyveit olvasva egy olyan embert sejtünk a sorok mögött, aki feltette magában, hogy megtanítja az embereket látni, érezni és élni, emberi módon élni. Hanggal, színnel mutat a szépre. A szépség itt van körülöttetek a kutya szemében, a virágok mosolyában. Csak lássátok márt Nem kell idegen földrészekre zarándokolni, hogy érdekeset, szépet láthassatok. A szép és érdekes Ttt van körülöttetek, bennetek. Mintha leírásaival is az Élet nagyszerűségét példázná: minden él, minden lélegzik £1 minden még a hasonlatban is. FISCHER LAJOS (Ezt az írást szerzője a 70 éves Fekete István köszöntőjéül szánta. Mire szerkesztőségünkbe érkezett, csaknem vele egy időben, kaptuk Fekete István halálhírét is. így a köszöntőből nekrológ lett.) Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk, amelyekben a tehetség jelét látjuk.
