Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
A nőkérdésbcn hozott párthatározat szellemében... Legégetőbb: a hétvégi éjszakai mííszak megszüntetése 4 zománcgyáron Rírűí ‘ “ nincs a környéken még egy üzem, ahol éjszakai műszakban is dolgoznának nők. De a megyében sincs már arra precedens, hogy tömegesen foglalkoztatnának családos asszonyokat a vasárnapra virradó éjszakákon. A több mint 1200 dolgozónak munkát adó Bonyhádi Zománcgyárban 6—700 között mozog a nők száma. Sok minden történt pedig eddig a zománcgyári munkásasszonyok helyzetének megkönnyítésére. A kollektív szerződés szabályait betartva, mentesítették őket a nehéz fizikai munka alól. A szállításnál férfiak dolgoznak, a nagyobb présgépeken úgyszintén. A több mint felerészben nőkkel dolgozó gyárban áttértek a 44 órás munkahétre. Megnyugtató, hogy a gyári üzemelésű bölcsőde és.óvoda be tudja fogadni az üzemi dolgozók kisgyermekeit. Az üzemben ellentétes műszakba osztották be a házastársakat. Náluk a bérezés terén lényegében nem tapasztalható a nők rovására hátrányos megkülönböztetés, beosztásuk, képzettségük, munkájuk szerint részesülnek. Legfájóbb — és nem is egykönnyen megszüntethető — problémájuk a háromműszakos beosztás, de azon belül is leginkább a szombat éjszakai munka. Érthető, mert nagyon sok a kisgyermekes anya. s a család és a csemeték ellátása rájuk hárít legtöbbet. Lesz dolga az üzemi nőbizottságnak! © Páll Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnöke, a budapesti vállalati szb-értekezleten is szóvá tette, hogy mennyire sújtja a munkásasszonyokat a hétvégi éjszakai munka. — Ezek az asszonyok hazamennek ugyan vasárnap reggel, de nem fekhetnek le aludni, mert el kell látni a családot. A szakszervezeti vezetők régóta látják, mekkora a megterhelés. — Mi az akadály? Hogy lehetne megszüntetni? — A zománcozásnál nélkülözhetetlen az úgynevezett kiszolgáló személyzet. Asszonyok nélkül lehetetlen zománcozni, mivel az előkészítés és egyebek, tipikusan női munka. Az éjszakai műszak kiesése viszont naponta 120 ezer forint hiányt jelentene az üzemnek. A bádogos- és úgynevezett szerelvényműhelyekben esetleg előbb lehetne enyhíteni. A mi üzemünkben feltétlenül a szombat éjszakai pihenés biztosítása, az asszonyok mentesítése lenne a következő lépés. De hogyan? Nyújtani nem . lehet a műszakokat a többi napokon. Azok egymás után következnek és a nap 24 órából, azaz háromműszakos munkaidőből áll. Ügy hírlik, a Bonyhádi Zománcgyárban jó néhány asz- szony szívesebben venné, ha a kéthetenkénti szabadnap helyett a háromhetenkénti éjszakai munkát szüntetnek meg. (A zömáncgyárban nem szabad szombat, vári, eltérő másoktól, hogy. nálűk a folyamatos termelés végett a szabadnapot mindig a hét más-más napján adják ki). Mint látjuk, sajátosságaik miatt nem egyszerű a gyári termelés és a munkásnők érdekeinek egyeztetése, bármennyire is méltányolják helyzetüket. ® Reményi Sándor, a pártszervezet titkárhelyettese szerint máris szorongatják a. gyár szakvezetését a munkásasszonyok. De, hogy ők se legyenek nyugodtak, a mozgalmi szerveknél ez a kérdés már politikává növi ki magát, hiszen kötelezi őket a februári párthatározat. — Biztosan hírét vette már az üzem közvéleménye a párt- határozatnak, mely szerint a nőkérdés előre vitele a pártmunka szerves része kell, hogy legyen. Milyen hatást váltott ki az üzemben ez az állásfoglalás, milyen a hangulat? — Taggyűlést mi még nem tartottunk e témából, rövidesen sorra kerül. Mondhatom, meglehetősen nagy a várakozás, túl sokat várnak, mégpedig hamarosan. Érzésem szerint pedig hoszabb időbe telik, mire megoldható lesz az asz- szonyok szombat éjszakai mentesítése. — Számolhatnak pedig azzal, hogy ez lesz a taggyűlés központi kérdése. Számítanak rá, biztosan úgy lesz, hiszen több mint félezer családot érint. Komplikálja a megalapozott átszervezést: a zománcgyárban több mint 10 százalék az egészségügyi okokból csökkentett időben foglalkoztatottak (égetők, lágyítók, fújok, savazók) aránya. Eddig még nincs a társadalmi szerveknek kialakult elképzelésük. Mondják, a cipőgyárral nem hasonlíthatók, más a technológia, és a termékek gyártás^ folyamata. Mit csináltak a textilgyárakban? Néhány évvel ezelőtt ott is komoly gondot okozott és megoldották. Egyikőjük úgy hallotta, a ZIM kecskeméti, - vagy budafoki üzemében is sikerült valami. © Lambert József gyártásvezetővel két tárgyalás között tudunk beszélni. Noha csupán két hónapja vezeti az üzemet, alaposan ismeri a feszültségeket és azok okát. — Tudjuk, felismertük, nagyon'robtja az éjszakázás gyárunk ” ^uhkaerőheiyzeté’t. A sajtóiéban vizsgálódtunk, foglalkoztunk is megszüntetésével. ügy véltük, hogy szombaton esetleg kettőre lehetne összesűríteni a három műszakot, és • az első lenne a fel- töltöttebb létszámú. Ez, esetben a pénteken éjszaka dolgozók bejönnének szombaton délután kettőre. De vállalják-e? Az a bökkenő, hogy így a két műszak között a vidékieknél nem lenne meg az előírt nyolc órányi pihenés. , — A legtöbb női munkás, úgy tudom, a zománcozóban dolgozik. Ott vajon mik a kilátások, Lambert elvtárs ? — Erre eddig nem születtek előrevivő és reális tervek. Ha megépül a II-es alagútkemence, megvizsgálható, mit lehetne tenni, őszintén szólva, a tervet figyelembe véve, a közeljövőben nem látom a megoldás lehetőségét — válaszolja a gyárvezető. ® Ritkán, illetőleg nem mindig harmonizálnak a lehetőségek és a jogos igények, törekvések. Viszont inkább ‘ előbb, mint utóbb, mégiscsak meg kell nekik is találni a megoldás mikéntjét. Szükségességét a zománcgyárban senki nem vitatta. A negyedik ötéves terv küszöbén nagy feladatok előtt áll és korszerűsítésre szorul a szövetkezeti ipar — tömören így foglalható össze Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének szombaton tartott sajtótájékoztatója. A szövetkezetek az egész ipari termelés évi 6—8 százalékát, a szocialista" szektor lakossági szolgáltatásának kétharmadát teljesítik és a lakások 18 százalékát építették fel. 196.9 Végén termelési értékük mintegy 25 tnilliárd forint volt és termékeik 28 százaléka exportra került. A szövetkezeti ipar korszerűsítése igazodik a negyedik • ötéves terv feladataihoz A gyári munkásnők helyzetének, munkakörülményeinek javítása sarkalatos törekvés, a nők politikai, közéleti nevelésével szinte egyformán, fontos helyet foglal el az ez évi februári párthatározatban. Valamilyen okos és megvalósítható javaslattal kéne; hogy kirukkoljanak a gyári mozgalmi szervek. Volt rá pél_ da, amikor a lehetetlennek látszó is megvalósult. Több szem többet lát, — kérjenek javaslatokat a legilletékesebbektől, a gyári munkásoktól. Ennek olyan nyeresége, is lenne, hogy szélesebb látókörre tesznek szert az üzemi munkásnők. És ahogy a kéthetenkénti szabadnapok kiadásának feltételeit kialakították, esetleg létrehozhatnának egy műszákiakból álló társadalmi bizottságot, a reális javaslatok kimunkálása, a belső lehetőségek feltárása, esetleg ., átcsoportosítás megvizsgálása végett. Értelmes dolog azt is pontosítani, hogy a vállalat melyik zománcüzemében tudták megvalósítani . az átállást, és érdemes lenne tanulmányozni a Bonyhádon is hasznosítható tapasztalataikat!.' . SOMI BENJAMINNÉ is, az eddig kialakult elképzelések szerint a termelési érték az idei 26 milliárd forintról 1.975-re mintegy 39— 4,0 milhárdra emelkedik. A harmadik ötéves tervben mint- egy 40 ezer, a ^egyedikben pedig 60 ezer, lakást építenek! Hasonlóan ; jelentősen növek-. szik a szolgáltatási tevékenység. A mintegy 310 000 dolgozó ' 70 százaléka vidéken tevékenykedik, s nem kis részük éppen az iparilag elmaradott megyékben. Szabolcs, Békés. Tolna és Somogy ipari dolgozóinak legnagyobb részét a szövetkezetiek teszik ki. II. nemzetközi filmszemle és tanácskozás A filmhíradó kisfilmet készít Szekszárdim Budapesten a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatót néhány napja a szekszárdi II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás rendező bizottsága. Ezen a tájékoztatón, mint előadó vett részt dr. Balassa Iván kandidátus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke és JLovas Henrik, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága művelődésügyi osztályának vezetője. Az újságok, a televízió, a rádió képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták a néprajzi filmszemle és tanácskozás megrendezésének körülményeit, amelyről lapunk már több cikk keretében tájékoztatta olvasóit. A sajtótájékoztatón jelentette be a Magyar Filmhíradó egyik munkatársa, hogy ebből az alkalomból egy kisfilmet készítenek Szek- szárdon. A kisfilm apyaga a filmszemle és a tanácskozás programján, valamint a neves külföldi vendégek bemutatásán kívül kiterjed majd a város életének bemutatására is. A filmszemle és a tudományos tanácskozás rendező bizottsága a délutáni órákban a Kossuth-klub- ban, a TIT székházában ülésezett. A. bizottság témája a soron következő tennivalók, feladatok megbeszélése volt. A sajtótájékoztató megnyitó beszédében dr. Balassa Iván kandidátus röviden a következőket mondotta: A néprajz mint történettudomány a népek életmódjának alakulását, fejlődését vizsgálja. Ennek során feljegyzi a terepen gyűjtött adatokat, lefényképezi a munkafolyamatokat, lerajzolja a tárgyakat, hangszalagra rögzíti a beszédet és zenét egyaránt. A munkafolyamatoknak, a szokásoknak mindennél pontosabb és hitelesebb megörökítési formája a film, melyből évtizedek múlva is meríthet a kutató.. A film adta lehetőséget a néprajztudomány hamar felismerte. Az első ilyen jellegű film nálunk még az első világháború előtt készült. Sajnos nem követte e felismerést a tervszerű megvalósítás. A néprajzi film készítésében elmaradtunk a szomszédos és távolabbi országoktól. A most megrendezésre kerülő II. nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozástól éppen azt várjuk, hogy ez a tevékenység nálunk is erőteljesebbé és tervszerűbbé váljék. A néprajzi filmek nemcsak a tudományos munkának egyre nélkülözhetetlenebb forrásai, hanem az ismeretterjesztésnek is legkedveltebb eszközei. A nemzeti sajátosságok régebbi és újabb értékeit egyetlen tudomány sem tudja olyan széleskörűen bemutatni, mint a néprajz. Ezért oly nagy a néprajzi filmek iránt érdeklődök tábora, szívesen megnézik azokat, sokat tanulhatnak belőlük. Talán kevés helyen tapasztalható a tudomány és az ismeretterjesztés olyan szoros kapcsolata, mint éppen a néprajzi filmezésben. A Magyar Néprajzi Társaság mint a magyar néprajz legátfogóbb szerve és a Tolna megyei Tanács VB a helyi szervekkel együtt megteremtette a lehetőséget, hogy a néprajzi filmezéssel foglalkozó amatőr és hivatásos szakemberek nemzetközi fórumon bemutathassák alkotásaikat és megbeszélhessék közös problémáikat. Ez az alkalom számos lehetőséget ad megfelelő együttműködés kiépítéséhez, közös vállalkozások szervezéséhez, a filmcserék megtárgyalásához stb. A kezdeményezés helyes és szükséges voltát a széles körű visszhang bizonyítja, amely a meghívók kiküldése után Európa minden részéből éilkeziett hozzánk. MAGASLATI MUNKAHELY Foto: Komáromi Nagy feladat előtt a szövetkezeti ipar
