Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
Barkácmlóhtmk ■ <•' Tapétázzunk! A tapétáiás- világszerte tért hódított. Hazánkban is az utóbbi években egyre roha- ' mosabban terjed a lakás tapétázásnak divatja. Alant, hasznos tanácsot kívánunk adni azoknak a vállalkozó kedvű barkácsolóknak, akik házilag kívánnak tapétázni. MILYEN TAPÉTAPAPÍROK VÁSÁROLHATÓK ? A tapétapapírok egyes háztartási, vas- edéiiv-, illetve műanyagboltokban vásárolha7 tők, négyféle. változatban. Az úgynevezett dekorációs tapétapapír sima, pasztell és élénk színekben kapható. Elsősorban kirakatok tapétázására • készül, de a fehér színű alkalmas mennyezetek tapétázására is. A lemosható dekorációs tapétapapír sima, fehér és pasztell színekben vásárolható,- Éz a minőség a lakóhelyiségek tapétázására is alkalmas, 'A'v-' -.'yj*.-? —Kapható az üzletekben több"' színnyomású, apró és , nagyobb mintás, Csíkos NDK gyártmányú tapétA is. Ez' nem mosható. Sokszor lemosható tapéta a romén műanyag bevonatú, amely domborpréselt mintás, egyszínű, apró recés, kis mintás és csíkos változatban kapható. Ez a tapéta erős és tartós. A belföldi tapéták 25 méter hosszú tekercsekben kaphatók. A lemosható változat 60 centiméter, a másik fajta pedig-» 70 centiméter széles. Az NDK ' tapéta 10 méter hosszú 56 centiméter széles, a román pedig 10- méter hosszú 70 centiméter széles tekercsekben kapható. A SZÜKSÉGES KELLÉKEK A tapétázáshoz olló; korongkefe, mérővessző, simítókefe. vonalzó, létra és vödör Müksétas. r v- . . A tapétázandó felületét élő kell készíteni. A'fal egyenetlenségeit spakriivgl -üVeg. vagy-’ cserépdarabbal", dörzsöljük,» majd cirokseprűvel, tollporoló- val letisztítjuk, Ennek megtörténte után -1 az egész falfelületet meleg enyvvel, (enyves vízzel) vékonyan bekenjük. Az enyvet a következő módon készítjük elő: 1 kg előzőleg beáztatott . enyvet 7 liter vízzel felennünk és felfőzünk. Ezután lí—1,5 liter vízzel felhígítjuk (ez a mennyiség körülbelül 50 négyzetméter felületre elég). Ha a felület megszáradt, ánnak nem szabad porlania, porzania. Szükség esetén a falfelületet ismét lekenjük az előző módon. A helyes enyvezés biztosítja, hogy a.tapéta jól fog tapadni. Amennyiben - a- tapétázandó felületen egyenetlenségek, repedések, lyukak vannak, azokat giettanyaggál, gipsszel eltüntetjük. Ezt áz anyagot a következő módon készítjük elő: 1 kg. keményítőt...6.,liter vízben felfőzünk- Ha kihűlt, egy kisebb mennyiséget veszünk belőle. Hogy mennyit, azt mindig a javítandó felület mennyisége határozza meg. Például 3 liter keményítőhöz 1 liter vizet és 1 deciliter enyvet adünk. Ehhez a masz- szához fele-fele arányban.' keverünk gipszet. Ezzel 1' az anyaggal javítjuk .ki a hibákat. Ha megszáradt lecsiszoljuk, leporoljuk a felületet és enyves vízzel a fent ismertetett módón áthúzzuk. A ,r. tapétázáshoz ragasztó- anyagara is szükség ran, amit a következőképpen kell elkészíteni: Egy edényben 5 liter vizet felforralunk s ezt bgleöptiük egy vödörbe, amelybe előzőleg •’ már beletettünk 2 kg rozslisztet, vagy grízes lisztet. Lassan öntjük a vizet a liszthez, s közben állandóan keverjük, egészen addig míg a liszt teljesen csomómentes nem lesz. (Ha csomós marad akkor le kell szűrni). Ez az .anyag, az úgynevezett „kleisz- ter”, ‘ vagy1- csiriz. Használni csak hidegen lehet. Ez a mennyiség úgy, 30—40 négyzetméter tapétázáshoz elég. A TAPÉTA ELŐKÉSZÍTÉSE r " A szükséges mennyiségű tapétát csíkokban. leszabjuk és egyenként nagyobb, asztalra, vagy leakasztott B ajtólapra fektetjük színével lefelé. Vékonyan megkenjük csirizzel. A kenést egyenletesen, ko- rprigkefévpl végezzük. A tapétázás egyik igen fontos művelete a tapéta összehajtoga- tása. Ezt gondosan kell végezni, mert ellenkező esetben a. tapéta összegyűrődik,' elszakad, piszkos lesz 'és» így már nem használható. Az asztalon fekvő bekent tapéta egyik végét kb. 30 százalékát hajtjuk vissza, mfg a másik végén kb. 70 százalékot. Ennek megtörténte után- a felesleges széleket levágjuk. Mindig a kisebbik rész felragasztásával kezdjük a munkát. A simítást puha szőrű kefével belülről' kifelé ’ végezzük addig míg mindén ráncot el- tüntétkürik. A -ragasztásnak olyannak kell lenni, hogy az élék ne látszódjanak, és a takarás se legyen több 4—5 milliméternél. A felragasztást csak akkor kezdhetjük, ha a papír már teljesen megpuhult, átnedvesedett, mert, ellenkező esetben száradás után megráncosodik. A száradásnak lassan kell történnie, mert különben .a ragasztás felenged figyelembe. -.veendő. A 1 falragasztásnál ezen kívül ügyelni kell az. egyenes vonalak betartására. Felragasztás után az éleket gumihengerrel vagy csonttal el kell simítani. MÉG NÉHÁNY JÓ TANÁCS Valamivel több tapétát --. vásároljunk'’ a 1 kiszámított és szükséges mennyiségnél, hogy. legyen elegendő a minták* csíkok illesztéséhez, és a későbbi esetleges javításokhoz. A falat habkővel, vagy üvegpapírral is simára csiszolhatjuk. Az olajos falat szükség _ esetén drótkefével, drótszivaccsal csiszoljuk. A festett falát kenőszappanos . vízzel le kell mosni. A korábbi tapétát, ha meglazult benedvesítve távolíthatjuk' el spaknival. A sima falra makulatúrát ragasszunk. Egyenetlen falat is makulatúrás csirizzel tesznek simává; Ha a régebbi tapéta jó állapotban- van, úgy csak a szélek találkozásánál jelentkező . vastagodást kell simára csiszolni, s utána ismét tapétázhatunk. Függőónnal biztosíthatjuk," hogy függőlegesen ragasszunk fel minden tapétacsíkot.. A ragasztást az ablaknál kezdjük, hogy a következő csík felragasztásakor, ne képződjön árnyék a szélek vastagsága. miatt. Kefével'fentről ’ lefelé, középről jobbra és balra simítjuk ki a levegőt a tapéta alól. Villamos elágazó dobozok helyét, vagy tetejét rozs- dásodási veszély ellen .alufólia „ vagy s tiniül felragasztásáv«! védjük. Táplálkozás Miből élünk? Népújság A mennyezet ragasztásánál vigyázzunk- arra, hogy a tapétacsíkok találkozása ne a fény felé, az ablak felé essen.- Ez a tanács természete- július 31, se» a falak ragasztásánál is Több mint kétezer háziasszony „konyhatltkaibá' pillantottak be, a statisztikusok, hogy megállapíthassák: vál- tozott-e az elmúlt esztendőkben az étel divat, többét vagy kevesebbet eszünk, mint korábban. A reprezentátív kosztfelmérés nem kecsegtet, karcsúbb' generációkkal — az elfogyasztott ételménnyiség’ egyelőre inkább- növekvő, semmint csökkentő tendenciát- mutat. Igaz, néhány kalória- dús .élelmiszer .többé-,kevésbé háttérbe szorult, s némileg egészségesebb, „könnyebb'1 a magyar konyha,' mint korábban volt — a- nemzetközi rangsor szerint azonban még mindig a legbőségesebben táplálkozó nációk -közé tartozunk. örvendetes viszont, hogy a háztartási naplók tanúsága szerint kisebbfajta reneszánszát' éljük a tejtermékeknek: esztendőről esztendőre több tej, vaj, tojás és túró kerül asztalunkra. Főként a munkás- alkalmazotti családok körében nő a „fehéráru" népszerűsége — amit jól tükröznek a konyhastatisztika adatai is. ”t évvel ezelőtt az ggy-egv személyre jutó tej mennyisége átlagosan 7,14 liter volt. havonta, ma már a 8 literi közelében járunk. (Érdekes, hogy a paraszti háztartásokban ugyan szintén megfigyelhető a tejfogyasztás emelkedése, itt azonban még mindössze 7,02 liter az egy hónapra jutó kvótái) Szembeötlő a vaj; gyors térhódítása is. Fél évtizede ímég a munkásalkalmazotti famíliák személyenkénti iaávj átlagfogyasztása 15 deka, körül mozgott — a követkézé években a 15 dekát sem érté el — jelenleg pedig több mint 13 dóka." (A paraszti étrendben a vaj. jóval ritkább’ j,vendég”;’ az öt évvel ezelőtti-; 6 'dekás havonkénti átlagról: még mindig csak alig 1,0' dekára emelkedett a fogyasztás:) Lassan, de egyenletesen emelkedik magasabb régiódba a tojásgrafikon: öt éve* nem egészen 14 volt. •. jelenleg 16 darab az egy hónapra jut® féjadág. Kenyérből* ' péksüteményből , — úgy- tűnik — megállapodtak, állandósultak az igé- * nyék: évek ' óta 8 kiló 69 — 8 kiló 7Q között ingadqzik a havi fogyasztás (a vidéki la- _ kosság körében ugyan majdnem 10 kiló az átlag), lisztből és száraz tésztától azonban határozottan .nyomort követhető a visszaesés, A munkás és alkalmazotti családok fogyasztása havi átlagban kereken negyven déká- - val, á paraszti famíliáké mintegy 70 dekával csökkent.- Makacsul tartja • pozícióját a teltkarcsúak két „közellensége": ’ á ’ cukor és ' a burgoftyak. Előbbiből á fogyasztás városon és falun 1 egyaránt emelkedett, s-jelenleg fejenként havonként'körülbelül ‘ 2 kiló, : burgonyából1 pedig 4—5 kiló közötti- aa átlag. Pozitív- irányú’ változást tükröz' ellenben- a zöldség-gyümölcs növekvő kelendősége: •• mind a munkás és .... alkalmazotti, mind a paraszti háztartásokban, tetemesen — 5Ó;—100 -dekával — emelkedett öt év alatt a havi- fogyasztási átlag. Hétfő: Zellerkrémleves, paprikás burgonya kolbásszal, uborkasalátával, gyümölcs. Kedd: Burgonyaleves, zöld- babfőzelék vagdalt hússal, gyümölcs. Szerda.: Rántott -leves, pírt; totti kenyérrel,. -. to.iáspörkölt .rizzsel,. savanyúság. Csütörtök: . Csontleves metélt tésztával, . burgonyás, tészta, ubotkasaláta, gyümölcs. Péntek:' K'arfiolleves, töltött karaláb, gyümölcs. Szombat: Babgulyás füstölt hússál, gyümölcs. Vasárnáp: Ebéd: Becsinált' 1 leves, ' töltött csirke rizzsel, burgonyával, - uborkasalátával, eperkrém. sör. Vacsora: hideg sült csirke, kenyér, savanyúság. • * y ■ , •'’•* ’ Tojáspörl^ölt. Hozzávalók: személyéhként: 1 egész tojás, 1 dkg zsír, fél di tejföl,' hagyma, paprika, só. Zsírban hagymát pirítunk, mint pörköltnek,... gyengén behintjük paprikával, hozzáadjuk a karikára vágott főtt tojásokat, kevés vizet öntünk alá ja, egyet forraljuk és tejföllel elkavarjuk. Burgonyával, rizzsel tálalhatjuk..- vagy főzelék. - tetejére adhatjuk, •Népviseletben v-? ,*>tK©roárorm íZoltán íelyatele)
