Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

Szemelvények külföldi újságokból Százéves « dobsinaijégbarlang 1870. júliusának első felében Ruffinyi Jenő bánya­mérnök hatolt be elsőnek a Magas-Tátrától délkeleti irányban, mintegy 30 kilométernyire fekvő Ducsa-hegy oldalában lévő titokzatos üregbe, ö fedezte fel Szlo­vákia legnagyobb jégbarlangját, amelyet ma Dobsinai jégbarlang néven ismerünk. A jégbarlang létrejöttét a barlang belsejének a téli időszakban történő lehűlésével magyarázzák. A szak­emberek hozzávetőleges számításai szerint a legelső jégréteg valószínűleg 7 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A jégréteg vastagsága évente 3—5 milliméterrel növek­szik. A Dobsinai jégbarlang jegének tömege jelenleg több mint 140 ezer köbméter, a jégréteg vastagsága egyes helyeken eléri a 25 métert. A jégbarlang hosz- szúsága 140 méter, magassága 80 méter. A barlang látogatója először egy kis terembe ér­kezik, innen mesterséges folyosón keresztül bejut egy nagyobb terembe: . a barlang legnagyobb termébe. E nagy terem hossza 70 méter, szélessége 40 méter, tér­fogata közel 2 ezer köbméter. Találhatók itt hat mé­ter magas jég-vízesések és különböző más, érdekes jégképződmények. Említést érdemel még a „Ruffinyi- folyosó”, a Kápolna, a Függöny, az Orgona, a Sza­kadék és más termek. Hazai és külföldi turisták sűrűn látogatják a Dob­sinai jégbarlangot. A barlang leírhatatlan szépsége ámulatba ejti a természeti szépségek kedvelőit. Ez év nyarán a Dobsinai jégbarlangban ünnepséget ren­deznek a barlang felfedezésének 100. évfordulója al­kalmából. (Novosztyi Szlovakii Tatrapress) A gyermekek „hetedik földrésze" Az Adriai-tenger partján fekvő régi városban, Si- benikben idén immár tizedszer szervezik meg a ,.Gyermekfesztivált”, amelyen gyermektémákkal foglal­kozó írók, filmrendezők, színházi szakemberek, fes­tők és pedagógusok vesznek részt. Amikor Sibenik lakosai azon gondolkoztak, hogyan tegyék emlékezetessé ezt az évfordulót, Dusán Vuko- tic jugoszláv rendező ,,A hetedik földrész” című film­jének hatása alatt megfogamzott bennük az a gondo­lat, hogy a tengerpart közelében fekvő 244 kis sziget egyikét a világ gyermekeinek városává változtatják. Erre a célra a Sibeniktől 18 kilométerre fekvő Kákán szigetét szemelték ki. Sibenik város tanácsa egyet­értett az ötlettel, és a szigetet az Egyesült Nemzetek Szervezete , rendelkezésére bocsátotta. Ezzel járult hozzá a világszervezet 25 éves évfordulójának meg­ünnepléséhez. Javasolták az ENSZ-nek, hogy a szi­geten biztosítson helyet valamennyi tagja részére, min­den tagország — lehetőségeihez képest — építsen raj­ta a maga nemzeti stílusában egy gyermekvárost. Milyen legyen az élet a „hetedik földrészen”? Az elképzelés lényege az, hogy a világ minden ré­széből összesereglett gyermekek a szigeten együtt él­nek, dolgoznak, tanulnak, szórakoznak és barátkoznak majd, fajra, vallásra és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A gyermekek nemcsak idegen nyel­veket tanulnak, hanem a legkorszerűbb technikával felszerelt laboratóriumokban és műhelyekben ismere. teiket is bővítik. Született egy olyan elgondolás, hogy a Nobel-díjas kiválóságokon kívül, ifjúsági írók, a művészek, a tu­domány ismert képviselői látogassanak el a szigetre és a „hetedik földrész” tiszteletbeli polgáraiként adják át tapasztalataikat és tudásukat a fiataloknak, akik szá­mára így közvetlenül hozzáférhetővé válik korunk va­lamennyi vívmánya. A szervező bizottság már elküldte meghívását va­lamennyi Nobel-díjasnak, ifjúsági írónak és mind­azoknak a tudósoknak, akik életüket a gyermekeknek szentelték, továbbá az egyes országok kormányainak, kiváló személyiségeknek és a világ emberbaráti szer­vezeteinek: támogassák a „hetedik földrész” létre­hozásának eszméjét. (Novosztyi iz Jugoszlavii) Az élet meghosszabbításának legjobb módszere: ne rövidítsük meg oz életet — Mikor született? — 1805-ben. . . Az a népszámláló, aki Barzavu hegyi faluban az 1970-es összeírást végezte, nem csodálkozott különöseb­ben a 165 éves Sirali Miszlimov válaszán. Azerbajdzsán­ban ugyanis igen sok, százévesnél idősebb ember él. Maga Sirali apó mindmáig jó egészségnek örvend, erejéhez mérten dolgozik, kitűnően látja el tanácstagi munkáját a barzavui községi tanácsban. Laszurija Hfaf pa rasztasszony ISO éves. De ma is dolgozik a kolhozában: évente több mint 1500 kilo- grammnyi tealevelet szed le. Grúziában a 80 évnél idősebb lakosok majdnem $0 százaléka továbbra is dolgozik a citrom- és narancs- ligetekben, a teaültetvényeken, szovhozokban és kol­hozokban, háztáji gazdaságokban, gondozza a jószá­got, vadászik, lovagol. A vizsgálatok kimutatják, hogy a hosszú életű emberek túlnyomó többsége sohasem betegeskedett. A matuzsálemeknek jó az idegrendsze­rük, emlékezőtehetségük. Vegyes étrenden élnek, na­ponta háromszor-négyszer étkeznek és sohasem tö­mik tele a gyomrukat. A hosszú életű emberek majdnem mind házasok, 70—90 évig élnek házassági kötelékben. Többségük nem dohányzik és nem fogyaszt túlzott mértékben szeszes italt. Sok időt tölt friss levegőn, sokat sétál. A nagyon idős emberek között nem akad elhízott ember. Szinte valamennyi életerős, vidám, bizakodó, hangulati ember, ritkán vannak egészségi panaszai. Sok táncos, zenész, mesemondó, éneked akad közöttük. A Kaukázuson túli köztársaságok jogosan büszkél­kednek azzal, hogy ők a hosszú élet központjai. Grú­ziában és Azerbajdzsánban mintegy 5800 százéves, vagy idősebb .ember él. Jellemző, hogy túlnyomó több­ségük 500—1500 méter magasan fekvő falvakban, te­lepüléseken él. A karabah-hegyvidéki autonóm terü­leten minden százezer lakosra 147 százéves és idősebb ember jut. A Szovjetuniónak ezek a vidékei a geron­tológusok figyelmének középpontjában állnak. Az össz- szövetségi gerontológiai és geriátriái bizottság Tbili­sziben állította fel Kaukázuson túli csoportját. A Szov­jet Orvostudományi Akadémia gerontológiai intézeté­nek módszerei alapján Grúziában tanulmányozzák az idős emberek területi megoszlásával kapcsolatos, ég­hajlati, földrajzi sajátosságokat, a magas életkorú em­berek életkörülményeit és egészségügyi feltételeit, az öröklődés kérdését, a munkavégzést, az egészségi állapotot, a táplálkozást. A szovjet tudósoknak meggyőződésük, hogy a hosszú élet biológiai alapjainak sokoldalú vizsgálata közben, az emberi szervezet működését elősegítő ész­szerű erősítő szerek és más készítmények előállítása­kor a figyelem középpontjába a társadalmi és egész­ségügyi kutatásokat, a hosszú életű emberek élettevé­kenységének tanulmányozását, az öregedés megelő­zésének kérdéseit kell állítani. Az átlagos életkor meghosszabbodását elősegíti a lakosság anyagi körülményeinek javulása, a fertőző betegségek felszámolása, vagy minimumra csökkentése. Az a mondás Járja, hogy az élet meghosszabbításá­nak legjobb módszere az, ha nem rövidítjük meg az életet. A hosszú élet ellenségei közismertek: min­denekelőtt az alkohol, a dohányzás. A szovjet ge­rontológusok jelszava: ne csak az évekkel toldjuk meg az életet, hanem élettel is töltsük fel az éve­ket! Más szóval: őrizzük meg öregkorunkban is ak­tivitásunkat és életerőnket. (APN) Kérdések Goby Seyferthex N. D.: — Köztársaságunk számos műkorcsolya- rajongója kénytelen lesz a jövőben lemondani Gaby Seyfert fellépéséről. Fájdalmas a búcsú? G. Seyfert: — őszintén szólva igen. Minden aktív sportolónak azonban egyszér szembe kell néznie ezzel a ténnyel, bármennyire fájdalmas is. N. D.: — Sok olvasónkban vetődik fel a kérdés, miért éppen most vet véget aktív pályafutásának? Hi­szen bizonyára továbbra is lettek volna kilátásai ér­mekre, a nemzetközi versenyeken? G. Seyfert: — Tizenöt évig korcsolyáztam, s azt hiszem, elmondhatom, hogy elértem sportpályafutásom tetőpontját. N. D.: — Ez az egyedüli ok...? G. Seyfert: —■ .. .Igen, az egyetlen. N. D.: — Ismeretes, hogy a világ jégrevűi nagy ajánlatokat tettek önnek. Mi a véleménye ma erről? G. Seyfert: — Véleményem a szereplésről továbbra is egyértelmű. Mint tudják, ismételten kaptam nagy összegű ajánlatokat. Tavaly egyidejűleg Öt revü igye­kezett szerződtetni. Válaszom világos és félreérthetet­len volt. Végül is nem árulom el hazámat, amely 15 éves aktív pályafutásom alatt minden lehetőséget megadott fejlődésemhez, és amelynek segítségével és támogatásával lehettem csak azzá, amivé lettem. N. D.: — Visszavonulása kétségtelenül űrt hagy maga után. Véleménye szerint ki pótolhatja leghama­rabb? G. Seyfert: — Sonja Morgenstern. (Neues Deutschland) FÓKUSZ Népda í§*yü / tés a Sárközben BA-bizottság E heti keresztrejtvényünkben egy tréfás sárpilisi népdalt idé­zünk Bogár István gyűjtéséből. Vízszintes: 1. A népdal első része, (utolsó kockában kettős betű). 15. Teherautó-típus. 16. Félretesz. 17. Atyafi. 18. Tó a Szovjetunióban. 20: Hajigái. 21. Gyümölcs. 22. Törvényesít. 24. Angol királyi dinasztia. 25. Jut­tat — költőien. 26. Budapesti Ipari Vásár. 27. Régi szovjet vadászgépek. 28. Rádium. 29. Nóbél-díjas angol fizikus (rela- tivisztikus kvantumelmélet). 31. Büntetendő cselekmény. 32. Tar­tó. 33. Eltulajdonít. 35. Kockázta­tott összeg. 37. Fájdalom. 38. Idegi, testi megrázkódtatás álla­pota. 39. Hajítás. 49 Mosdótál. 42. Magyar festőcsalád. 43. Gaz­dasági épület. 45. Tagadószó ige- gen nyeiven. 46. Tényező, össze­tevő, 47. Hangtalanul átkoz 1 4$. Aki ismeri a dallamát — akár el is énekelheti. A népdal utolsó része, 51. Alá­kevert! 52. Nátrium. 53. Nívó. 54. Rászed, becsap. 56. Nyomósító szócska. 57. Nem ezért. 59. Szé­késegyház. 60. Női becenév. 61. Olasz város. 63. Kínaezüst. 66. Elege van belőle. 67. Női név. 68. ...parancsolója. 69. Sakál te­szi. 70. Római fordított nyolcas. 71. Nedű — tréfásan. 73. Hélium. 74. Férfiruhagyár betűjele. 75. Francia táncdalénekes. 7‘\ Elme­rész ! (utolsó kockában kettős betű). Függőleges: 2. Erős illat. 3. Betűzve, szótagolva olvas. 4. Pusztít. 5. Minőséget ellenőriz. 6. Napóleon szigetén. 7. Közép­kori európai legendakor (Wágner több művében szerepel). 8. Irány. 9. AAAA. 10. Vízszintemelkedés. ll. Othello honfitársai. 12. Szán­dékozik. 13. Román hegyllakó. 14. A népdal 3. része. 19. Vörös angolul. 20. Módi. 21. Szénhid­rogén. 23. Shakespeare király (fon). 24. Állatkertünk új lakója. 27. Móricz Zsigmond regénye. 28. ...és fivérei, olasz film. 29. Skatulya. 30. Elérésére törek­szünk. 32. Sütemény. 34. Egysze­rű fonóeszköz. 36. Tanítását. 38. Trópusi ragadozó. 41. Koreai pénzegység. 42. A népdal 2. ré­sze. 44. Ilyen iroda is van. 48. Takarmány. 49. Bánat páratlan betűi. 50. Mitológiai szamárfülű király. 53. Állati fegyver. 55. Mint a vízsz. 32. 56. Csodálkoz­hat. 57. Szignáló. 58. Formám, külsőm. 62. Trója. 63. Zamat. 64. p. É. A- 65. Belgrád hegye. 68. USA egyik állama. 71. Hely­határozó. 72. Légy-álca. 75. Juttat. 76. Ingaközép l 77. Köz­terület. 78. T. Z. Beküldendő a népdal meg­fejtése. 1970. június 29-én déli 12 óráig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: ..Rejtvény”. A helyes megfejtést beküldők között öt darab köny­vet sorsolunk ki. A június 7.-i rejtvény meg­fejtése: ..Elgondoltam! Vaj’ ha megelevenülnél? Az ám! De mi is lenne, ha az ölembe ülnél?” Kálmán Dezső — Szárnovszky Ferenc — Géniusz Rorcsa — Wosinszky Mór. Nyertesek: Baller Veronika Paks, Marx tér 10. Bíró Józsefné Kurd, Petőfi u. 24. dr. Deák Konrádné Szekszárd, Mészáros Lázár u. 8. Ribling Jutka Szek­szárd, Polláck u. A/4, Zerza Jó­zsef Paks, Virág u. ;-8. A nyerteseknek a könyvet postán küldjük el. Népújság 12 1970. június 21. A címben látható két betű nem sajtóhiba folytán cserélt helyet. Szójátékról, pontosabban „betú- jótékrór van szó. A sorrend megfordítása azt akarja kifejez­ni, hogy riportunk tárgya a meddőség elleni védekezés, ép­pen a fordítottját célozza ugyan­annak a dolognak: az AB elé azok járulnak, akiknek gyerme­kük lehetne, de nem akarnak, a meddőségvizsgálóhoz pedig azok, akik nagyon-nagyon sze­retnék, de nem lehet gyerekük. „A meddőség társadalmi, né­pességpolitikai jelentősége nem kisebb, mint az orvosi és mind­ezeken felül sok egyéni boldog­talanság és boldogtalan házas­ság okozója. Magyarországon a harmincas évek statisztikája sze­rint a házasságok 15 százaléka volt terméketlen. Ha csak a fe­lét vesszük nem szándékos gyer- mektelenségnek, akkor is hozzá­vetőleg körülbelül 150 ezer há­zasság volt meddő" — olvas­hatjuk dr. Orbán György „A meddőségről a gyakorló orvo­soknak" cimű tanulmányában. Orbán György docens a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem Horn professzor által veze­tett I. Női Klinikáján a meddő­ségvizsgáló osztály munkáját irá­nyítja. Az osztály tevékenységé­vel, valamint a művi vetélések okozta meddőséggel kapcsolatos kérdésre így felel: — Jövőre emlékezünk meg az osztály, illetve az osztály előd­jének, a Meddőségvizsgáló In­tézetnek 25 éves alapítási év­fordulójáról. Az elmúlt közel negyedszázad alatt 2Ó 000 med­dő házasságon igyekeztünk se­gíteni. Az ország minden ré­széből kezelésre jelentkezettek mintegy egynegyedénél sikerült eredményt elérni. Az elmúlt két és fél évtized emlékeiből a legmegrázóbbak a 40-es évek második feléből va­lók. Ekkor nagy számban keres­tek fel bennünket olyan idősebb asszonyok, akiknek a háború el­vitte egyetlen vagy minden gyer­mekét. Általában csak 36—38 év az a korhatár, amíg a siker reményével gyógyíthatunk med­dő, tehát fogamzásra képtelen, vagy terméketlen, azaz élő, vagy életképes magzat megszülésére képtelen nőket. Emberiességi szempontoktól indíttatva ilyen esetekben kezelésbe vettünk 40 éven felüli asszonyokat is. Elte­kintünk ma is az életkor által jelentett határoktól, ha 40 fe­letti asszony elveszti egyetlen gyermekét, vagy azzal a panasz­szó! jön, hogy a gyermektelen- ség miatt felbomlik a házassá­ga. Természetesen tisztában va­gyunk vele, hogy a legtöbb ilyen esetben a gyermektelenség csak a válás ürügyéül szolgál a férj részéről, mégis pszichés okokból az elkeseredett nőbete­get kezelésbe vesszük. — A meddőség oka a nőknél nagyon sok esetben a művi ve­télés, s ez a helyzet fennáll ma is, annak ellenére, hogy az abortuszok nagy része kórházak­ban, szakszerűen történik. A meddő házasságok oka — amennyiben a terméketlenség a nő részéről forog fenn — a tu­datlanságban keresendő. Az a nő, aki később gyermeket akar és tisztában van vele, hogy oz út az AB-bizottságoktól milyen sok esetben vezet hozzánk, oz a terhesség megelőzés valamely módját, például a fogamzásgát­ló tablettát választja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents