Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
Nincs gépkocsivezető? Ma kezdődik Pakson a Duna menti Ifjúsági Találkozó D Ma délután ismét elkezdődik az a rendezvénysorozat, mely tavaly már országos hírnevet szerzett. A KISZ Paksi Járási Bizottságának szervezésében rendezett Duna menti Ifjúsági Találkozó ünnepségei délután 5 órakor a népviseleti, képzőművészeti, politechnikai, konzervipari, halászati és a hazánk negyedszázados fejlődését bemutató dokumentumkiállítások megnyitásával kezdődik a Templom-téri II. számú iskolában. Fél hétkor a pécsi úttörőzenekar műsora és a felvonulás következik, majd hét órakor amatőr beatzenekarok vetélkednek az Ifjúsági Házban. Negyed kilenckor fáklyás felvonulással egybekötve történik az ünnepélyes megnyitó a Duna partján, majd az első napi programsorozat tánccal zárul. Jelölő gyűléseken hangzott el: Szekszárdon Az elmúlt hetekben két alkalommal is rendkívüli ülést tartott a Tolna megyei szállítási tanács. A téma mindkét alkalommal az volt, hogy nem győzik elszállítani az árut. Nincs szállítóeszköz, nincs gépkocsivezető. A 11-es AKÖV évek óta krónikus sofőrhiány- nyal küzd. Nem egy tan folyamot indított már a közlekedési vállalat, saját költségén képezte ki az embereket. Az ÉPFU szintén csak nagy erőfeszítések árán tudja úgy, ahogy ellátni feladatát. Nincs elegendő gépkocsivezető. Az autóbuszokon dolgozó vezetők nem egyiszer a megengedettnél több időt töltenek tengelyen egy-egy hónapban, vészesen sóikra inig a teherkocsik vezetőinek szolgálati órája is. Nincs gépkocsivezető — mondták tíz évvel ezelőtt, amikor egy NDK-ibelli párt- lapnál tapasztalatcserén vettem részt. Ök úgy oldották meg a kérdést, hogy elrendelték: az újságírók tanuljanak meg kocsit vezetni. A szerkesztőség állományába aíkkor tíz gépkocsi tartozott, háromhoz volt csak hivatásos fizető. a többi hét kocsit azok vezették, akiknek valahol dolguk volt. Feltalálták az NDK- beli kollégáink a spanyolviaszt? Korántsem, hisz a fejlett nyugati országokban már évtizedeikkel előbb gyakorlat volt, akinek a munkája kocsihoz kötött, az tanuljon meg vezetni. Egyszerű igazság. Enyhítené az ilyen intézkedés bevezetése a hazai sofőrhiányt? Minden bizonnyal. Már ugyanis tapasztalható néhány mozgékonyabb vállalatnál, tsz-ben; hogy nem tartanak a vezetőnek külön sofőrt. Minek? A gépkocsivezetés nem olyan tudomány, amit egy átlagember FÖLDMUNKÁKRA FÉRFI DOLGOZÓKAT, DIÁKOKAT 16 ÉV FELETT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Állami Pincegazdaság, Szekszárd, Keselyűsi út. (251) nem tudna elsajátítani. Ugyanakkor költségektől kíméli meg a vállalatot is. A megyei földhivatal vezetője, Vajda István maga vezeti az intézmény Volgáját, s uram bocsa, előfordul, hogy néha „utasokat”. a hivatal munkára igyekvő dolgozóit is viszi magával. Vagy a pálfai tsz-elnök, Lakos József. Úgy ül a tsz Volga kocsijában, mintha sofőr lenne, nem idegenkedik tőle, mert számol: mibe kerül egy gépkocsivezető, s legfőképpen aki a személy- kocsin ül, az milyen produktumot tudna felmutatni, ha egész nap tehergépkocsit vezet. Nincs gépkocsivezető — állapítjuk meg, s közben a megyeszékhelye« legalább tucatnyi autóbuszsofőr alszik, pihen, jobbik esetben tisztogatja autóbuszát. Mert ezek a buszok szerződésesek, s csak arra kötelezhetők, hogy a vezető reggel és este szállítsa a munkásokat. Napközben sem a buszvezető, sem a kocsi nincs foglalkoztatva. Közben gond. hogy ki szállítsa a téglát, építőanyagot a munkahelyre. Nincs gépkocsivezető? Van. A múltkor is Dombóvárra nem kevesebb, mint öt gépkocsi érkezett Szekszárditól egy nap alatt, egv-két előadóval, osztályvezetővel. öt gépkocsivezető. öt Tatra gépkocsi cgv nyolcórás műszakban kisebb hegyet hord el egyik helyről a másikra. Nincs gépkocsivezető — mondta néhány héttel ezelőtt egy beszélgetés során Tarjáni Lajos az építőipari vállalat igazgatója, őket ez nagyon sújtja. Vállalkoznának rá, hogy maguk vezetik a kocsikat, de az a kezdeményezés, amely egy közlekedési fórumműsor keretében indult volna el, csak a tv-képernyőkig jutott, tovább nem ... Holott nem egy cégnél már a „fejlődés” odáig ér, hogy minden igazgatóhelyettesnek — AKÖV —, minden osztályvezetőnek — tanács — külön (kocsija van. Külön kocsi ez még akkor is, ha időközönként más személyeket is szállít, nemcsak azt, akinek testálva van a jármű. Nincg gépkocsivezető, — s próbálkoznak hirdetések útján, személyes kapcsolatok révén toborozni. Tanfolyamok tucatjait indítják, de az ember egyre kevesebb. Mert van a dolognak egy olyan techni- kai-műszaki-beszerzési oldala is, amelyről eleddig keveset beszélnek: kevés a nagy kocsi. Többségében négy-öt tonna teherbírású gépkocsikat vásárolnak a magyar közlekedési cégek, holott ma már mindenki tudja, hogy ez nem járható út. A szállítási igények leginkább tömegével jelentkeznek — sóder, kő, tégla, szén stb. — és ezt fuvarozgatni, — például a szászvári szénbányától a nagymányoki brikett- üzembe négytonnás, kis teljesítményű kocsikkal, nem biztos, hogy jó, hogy ez a legjobb megoldás ... Persze tudjuk, az utak is közbeszólnak. Tudjuk, hogy útjaink átbocsátó képessége, teherbírása kicsi. Az erőfeszítések, hogy korszerűsítsük úthálózatunkat, nem sok eredményre vezetnek, mert jórészt arra megy el a pénz, hoey egy-egy nyáron foltozni tudják a tél okozta titkárokat... S az útjavítás is, vitára adhat. okot. Nagy költséggel — minden bizonnyal az üdülőtelep miatt, — korszerűsítették. új burkolattal, és né- hánv ívkorrekcióval módosították a Tóira—Domfoori utat. De erre az útra nem mehetnek rá a TÁTRA gépkocsik. A TÁTRA-szerelvény húsz tonna sódert tud egyszerre elhozni, e mennyiségért a ZIL- nek négyet kell fordulni. Tehát négy gépkocsivezető, négy kocsi... És húsz tonna áru ... És ez a „korszerű út”. Érdemes összevetni néhány ilyen jelenséget, és akkor kezdjük már megközelíteni a kérdés lényegét, hogy miért nincs elegendő gépkocsivezető... A közelmúltban a Művelődésügyi Minisztérium felhívással fordult az ország összes oktatási intézményéhez. A felhívás hangoztatja, hogy az árvíz levonulása után egyik legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy az árvíz sújtotta területeken szeptemberben a tanítás zavartalanul megindulhasson. Minthogy rendkívül nagy érték pusztult el az árvízben, a felhívás adakozásra szólítja fel az ország iskoláit. A felhívás élénk visszhangot kelA legutóbbi tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken a megyeszékhely választópolgárainak tábora meglehetősen aktív volt. Háromszázhetvennyolc felszólalás hangzott el. Ezek közül száz- kilencvenkét olyan, melyek tartalmát közérdekűnek lehetett minősíteni. Ezeket a közérdekű kívánságokat gondosan megrostálva a tanács vezetői százhetvennégyet ítéltek reálisnak, hosszabb-rövidebb távon megvalósítandónak. Sokat azonban nemcsak hosszú, hanem igen hosszú távon. Például aligha kerülhet sor belátható időn belül a Séd-patak befedésére. A Bar- tina utcai vízvezeték és szennyvízhálózat teljes kiépítésére természetesen már igen, de ez a beruházás még -elhúi zódik. Hasonlóképpen egy postafiók létesítése az északi tett a Tolna megyei iskolákban is, amelyek 300 000 Ft értékű leltári tárgyuktól készek megválni annak érdekében, hogy a Szabolcs megyei falvakban is megindulhasson az élet az iskolákban. Van ki felesleges padjait, mások székeket, ismét mások szemléltetőeszközöket térképeket ajánlottak fel. A Művelődés- ügyi Minisztériumnak megtett jelentés alapján osztják el az adományokat a legjobban rászoruló szabolcsi iskoláknak. kertvárosban, ami már kevésbé vigasztaló, hiszen véleményünk szerint a hosszan elnyúló város másik végén is szükség lenne egyre. Eróziós okok miatt irreális a Remete utcai vízlevezetés fedve történő megoldása. A százhetvennégy mérlegelt javaslat csoportosítása nagyon pontos mércéje annak, hogy a város lakossága mennyire reálisan látja lakóhelye problémáit. A kívánságok zöme (73) útépítéssel kapcsolatos. Egy másik nagy csoport (25) a közvilágítással. Tizenegy a kereskedelmi hálózatot, kilenc a város belső közlekedését illette. A megvalósítás példamutató ütemben haladt, amit ha a közvélemény nem is vesz tudomásul mindig, a számok igazolnak. 1970-re csak huszonkét javaslat megvalósítása húr zódott át. A ténnyé vált terveket rendre sorolni nincs elegendő terünk. A jelentősebbek: megtörtént a jobbparásztai és az Ezerjó utcai víz-, illetve villanyhálózat bővítése. Ugyanígy a Klapka lakótelepi útépítés, a Batthyány utcai járda elkészítése, a Mikes utcai csatornázás. Rendeződött a csatári utak. házszámok és villany problémája is. Az Előhegyen kis ÁBC áruház nyílt, a kereskedelemmel kapcsolatos panaszokat pedig a város legkülönbözőbb pontjain felállított pavilonok sorával igyekeztek csökkenteni, noha azokat megszüntetni nem sikerült. A Borkombinát—Csatár vonalon közlekedő autóbusz- járat is megindult a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű kívánság szerint. OI. — Pj Tolna megyei iskolák az árvízkárosultakért Amíg a vív: ,.s . ugedi folyamatosan dolgozik a paksi Dunaszakaszon az úszó kavicskotró. Az értékes építőanyagért sorban álln ak a gépkocsik, vontatók a parton. Erb János felvételed
