Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
M Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Személyzeti munka a termelőszövetkezetekben Nem csupán papírmunka a minősítés Eleinte vegyes érzelmekkel fogadták, de nem vitatták, szükséges-e. Megérett a helyzet, felnőttek a termelőszövetkezetek a személyzeti munka megkezdéséhez. Miután hozzáfogtak a mégiscsak szokatlan teendőkhöz, menet közben derült ki, mekkor munka ez, mennyi nehézséggel jár csupán a személyi nyilvántartások elkészítése. Kaptak ugyan segítséget a járási tanácsoktól, azonban mégiscsak nekik kellett elvégezni. A mennyiség is nagy, hiszen járásonként több százan — némelyikben félezren — vannak funkcióban a termelőszövetkezetekben, és szinte elölről kellett kezdeniük. Az alapminősítések elkészítésével méginkább bajmolód- nak, vissza-visszatérnek rá, mert negyed-féloldal nem elegendő, különösen há hiányzik belőle a tényszerűség. Esetenként, helyenként még a félreértések, a kényelmesség is zavar, amikor másra akarják testálni a népszerűtlennek vélt feladatot. Történt ez olyannyira, hogy a megyei szerveknek kellett fellépni az ellen, hogy a párttitkárokra „osszák ki” egyik-másik szövetkezetben a minősítések elkészítését. A párt káderpolitikájának legteljesebb érvényre juttatásáért küzdenek a pártszervezetek, azonban nem a titkárok dolga a személyzeti munka gyakorlati elvégzése. Mint másutt, úgy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is a szakvezető felelős a megalapozott minősítések elkészültéért. Az elnök mint „első számú” káderes akkor is felel a szakgárda fejlődéséért, az utánpótlás biztosításáért, ha kapcsolt munkakörben van embere a személyi anyagok kezelésének, pótlásának ellátására. Mi hárul a pártvezetőségekre, magára a titkárra? Mit tesznek ők? Mint politikai vezetők természetesen segítenek az újdonságszámba menő, kellően nem ismert, eddig nem végzett munkában, támogatásuk azonban nem jelenti a tevékenység átvállalását. A pártszervezet és annak vezetői őrködnek a káderpolitikai elvek, a szakmai, politikai képzettség, vezetőkészség hármas követelményének egységes betartása felett, fellépnek a hibás nézetek és rossz gyakorlat ellen. Hivatása szerint ellenőriz, útmutatással szolgál a pártszervezet vezetősége, azonban nem avatkozik be részletekbe menően a személyzeti munkába Sajátos feladata ebben a helyzetben ügyelni arra — tudása felvértezi, tekintélye, ereje biztosíték rá, — hogy a minősítéseket ne használja fel senki alantas bosz- szúra. Bábáskodik a kommunista kollektíva az elvszerűség, a folyamatos kádernevelés felett. Bizonytalankodnak még, azonban nagyjából túljutottak a tsz-ekben a kezdeti nehézségeken. Felfektették a személyi nyilvántartásokat, a legtöbb helyen elkészültek már a minősítésekkel. Ezek némelyike még magán viseli a tapasztalatlanság jegyeit, gyakori az elnagyoltság, nem mindig lehet ráismerni arra, akiről azt készítették, örvendetes, jó jel viszont, hogy még a gyengébben sikerűiteket is komolyan veszik. Hajtóerővé válik minősítőnél és minősítettnél a tényékhez való ragaszkodás, az őszinte beszéd. Élénk figyelemmel kísérik a járási-politikai szervek, vezető testületek, hol tartanak a tsz-ekben a személyzeti munkában. Gyakran tárgyalják, visszatérnek rá a párt vb-ülé- seken, a kádermunka megvitatásakor, vagy külön témaként is, de nem marad el a vizsgálódás akkor sem, amikor egy-egy tsz struktúrális helyzetéről tanácskoznak. Minden alkalommal óva intenek attól, hogy a kezdettel befejezettnek tekintsék a szövetkezetek a személyzeti munkát, a kádernevelést. Tökéletesítésre szorulnak még a minősítések. Akkor jó, ha tartalmazza a mit, a miértet és a hogyant, ha eszmecsere előzi meg az aláírást, ha az egyénnel sikerül elfogadtatni a javításra szoruló hibákat. A kétkezi dolgozóval szoros kapcsolatban lévő mezőgazdasági szakemberek igénylik az őszinte beszédet, kerülik a köntörfalazást — ebben foglalta össze a tsz-mi- nősítések könnyebbségét a szekszárdi járás egyik nagy termelőszövetkezetének szókimondást kedvelő elnöke. Éljen a lehetőséggel, segítse hozzá szakvezetője a minősítettet a megfelelő önismerethez és őszinte önvizsgálathoz. Rosz- szul indulnak, ha ezt elmulasztják és nehéz helyrehozni. Ha a másik véleménye nem számít, csak azt érik el, hogy az illető utólag pusmog, magában morfondírozva berzenkedik. s elégedetlenkedik. Megerősít, lendületbe hoz, szárnyakat adhat az őszinte beszéd, különösen akkor, ha az abban foglaltak megegyeznek, alátámaszthatók a közösség értékítéletével. Megtérül a ráfordítás. A kezdeti húzódozás, az első botladozások után már hasznát is látják az aláírást megelőző beszélgetéseknek. Készülődnek a politikai oktatáshoz. Az elhamarkodottságot elkerülve, a paksi járásban több helyen két-három alkalommal is sort kerítettek a minősített munkájának, magatartásának, alkalmasságának megbeszélésére. Csökken a türelmetlenség, kiderül, mi az egyén erőssége, gyengesége. Haszna abban is van, hogy semmi nem merül feledésbe, az elismerés és elmarasztalás később, a hétköznapi munka sodrása közepette is eszébe jut a minősítettnek. Korántsem jutottak el még messzire a kádernevelés terén a termelőszövetkezetekben, ez érthető. Csak alapoztak, a szervezeti, technikai rész elkészülte és a minősítés csupán kezdet. Ha nincs is múltja a termelőszövetkezeteknél a kádermunkának, lesz jövője. Megszokják, a szakvezetők is megtanulják, miként és mihez mérjék az alkalmasság elbírálását. Gyakorlattá teszik majd, hogy kinek-kinek a posztjához mérten, annak mai és növekvő követelményei szerint mérlegeljék munkáját, s úgy kapjon útrava- lót. Nem csupán papírmunka a minősítés, hanem adapot ad a káderek tudatos fejlesztéséhez. Nevelő iskola maga a termelőszövetkezeti közösség is, ahol. kéretlen-keresetlen csiszolják egymás jellemét, ha néha nem is a legkívánatosabb for mában. A termelőszövetkezeti szakvezetők állandósuló kádermunkája biztonságérzetét, vezérfonalat nyújthat a ma még nem ritka szélsőségek és támadások ellen is. Közös érdek fűződik ahhoz, hogy elvszerűen, egyformán értelmezzék, a mindennapi munkával párhuzamosan kiépítsék, s folyamatosan foglalkozzanak a káderek mindenoldalú fejlesztésével. A megsokasodott tapasztalatcseréken érdemes erről is érdeklődni. SOMI BENJAMINNÉ Tegnap, a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Harmat József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztály- vezetője. A vb-ülés napirendjén Ho- vorka János őrnagynak, a megyei polgári védelmi törzs- parancsnokság törzsparancsnokának a beszámolója szerepelt. Az előterjesztés a megyei polgári védelmi szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és (Kiküldött munkatársunktól.) A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Országos Jogi Választmányának felkérésére hétfőn délután a budapesti Kossuth klubban dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartott előadást „A tömegtájékoztatási eszközök és a jogi ismeretterjesztés” címmel. Megyénk TÍT-elnöksé- gét ez alkalommal — dr. Prantner József megyei bírósági elnökhelyettes, a TIT megyei elnöke vezetésével — küldöttség képviselte. Dr. Korom Mihály bevezetőül rámutatott arra, hogy a közvélemény mind nagyobb érdeklődést tanúsít jogi, igazságügyi kérdések iránt, s a tények közlésén túl azt is elvárja, hogy a sajtó, a rádió, a tévé jóvoltából ezen a téren tudását is gyarapíthassa. Mint a miniszter mondotta, a jogi ismeretterjesztésben növekvő jelentőségű szerep vár a TIT tagjaira. A jogi, ismeretterjesztés iránya akkor helyes, ha a legidőszerűbb témákat állítja a tájékoztatás központjába. — Államéletünk és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében kezdeményezőként jelentkezett a párt, — mondotta a továbbiakban dr. Korom Mihály. — Kitűzött cél a dolgozó embereket az eddiginél is nagyobb mértékben bevonni a hatalom gyakorlásába, a közügyek intézésébe. Ahhoz azonban, hogy az egyes állampolgár alkotó módon vehesse önvédelmi alegységek létrehozásának, illetve ezek továbbfejlesztési feladatainak végrehajtásáról szólt. E téma megvitatásán részt vett Tornai József alezredes, a polgári védelem országos törzsparancsnokának helyettese. Ezt követően a vb. tagjai megbeszélték a soron következő megyei tanácsülés anyagát, majd különböző bejelentések tárgyában hoztak határozatokat. ki részét a közügyek intézéséből, tisztában kell lennie mind jogaival, mind kötelezettségeivel. Gyakran hallani, hogy az emberek jól ismerik jogaikat, de magatartásukból úgy tűnik, mintha kötelességeiket nem tudnák. A valóság nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy a milliók valóban jól ismerjék jogaikat, még nagyarányú ismeret- terjesztő munka szükséges. Az igazságügy-miniszter kifejezte azt az óhaját, hogy a sajtó a büntető ügyeken kívül bővebben foglalkozzék a munka-, az állam-, a szövetkezeti jog tanulságos eseteivel is. Mint részletezte, el kell érnünk, hogy aki máa,oi jogait csorbítja, jogos érdekeit sérti, ne tehesse azt büntetlenül. Az efféle visszaélések ellen fellépni jog és kötelesség. Ezzel párhuzamosan kötelesség és jog megvédeni az államhatalmi szervek helyesen eljáró dolgozóit gyanúsításoktól, rágalmaktól, zaklatástól, — amelyeket távolról sem az i •azság- keresés vágya sugall, hanem társadalmi rendszerünk mélységes demokratizmusának félreértése vagy éppen félremagyarázása, Dr. Korom Mihály örvendetesnek nevezte a megalkotandó ifjúsági törvénykönyvről a KISZ KB kezdeményezésére a televízióban indult eszmecserét. Kijelentette, szívesen látná, ha a törvény- javaslatok vitájában a sajtó — értelemszerűen az olvasó is — részt venne. A feladatok ismertetése során említette az állampolgári jogok és kötelességek szélesebb körű oktatását az általános iskolákban. Az Igazságügy-minisztérium a modem technikát is segítségül hívja a jogi ismeret- terjesztés érdekében. A minisztérium és a megyei bíróságok között géptávíró- összeköttetést létesít. Ennek révén a közérdeklődésre számot tartható ítéleteket már másnap megismerheti a sajtóból az olvasóközönség. A íaddi Lenin Termelőszövetkezet 190 holdas hatalmas tábláján a napraforgót fejtrágyázzál: a : ,ck. Foto Erb János Jogsértés ne történhessen büntetlenül Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter előadása a TIT-ben Népújság 3 1970. Június U,
