Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Elismerés, tettrekészség és egészséges türelmetlenség. Ez a dia- lektikus magatartás ötvöződött harmóniába a 76 szekszárdi pártszervezetben kétezernél több párttaggal folytatott ,,nagy beszél­getés" folyamán. Napokon át lehet böngészni a feljegyzésekben, mire . annyira.a végére jutunk, hogy kibontakoznak a kontúrok, és nagyjából kitisz­tul, miben egyeznek, miben ellentétesek, mi az egyedi, mi bennük az általános érvényű. Bizony nem lesz könnyű helyzetben a városi pártszerv, amikor kiszűri, mi hárul rájuk és a küldőkre, mit kell megszívlelni a város fejlesztése, a politikai irányítás tökéletesítése terén, s mi az, amit nekik is továbbítaniok kell. A városi pártbizottságnál köteggé duzzadt feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a megyeszékhelyen dolgozó kommunisták isme­rik, értik a párt politikáját, azonosulnak vele, és nyitott szemmel, érzékeny füllel járnak-kelnek. A ,,natúrban" továbbított jelentések azt tükrözik, a párttagok munkahelyükön szembesítették a helyzetet a helyes politika szellemével, s az alapvetően egyező politikai fel­fogáson belül teret kapott a szigorú kritika is. Úgy készülnek a X. kongresszura, hogy fűti . őket a pártosság, tenniakarásra sarkallja őket a törekvések, bajok, vágyak, igények beható ismerete, és a most megejtett egyéni számvetés mérlege. Betöltik hivatásukat összeforrottabb, erőteljesebb pártvezetőségekről, tervszerűbb munkáról beszéltek mindenütt a párttagok, amikor efelől kér­ték értékelésüket. A fejlődés­ről szólván észreveszik, mél­tatják a következetességet, azt, hogy •. .minden felvetett problémának utána járnak, reflektálnak, válaszuk politi­kus és határozott”.. A megyei egészségügyi intézménynél a pártoktatás sikeres szorgal­mazását, a felkészültség ■ gya­rapítását és szélesítését tart­ják nagy eredménynek, az ipari üzemekben pedig a ná­luk legfontosabb gazdaságpoli­tikai feladatok megvalósulá­sának számon kérésében látnák fejlődést. E beszélgetések alkalmából egészítették ki mindenütt a tagnyilvántartást .az. újabb sze­mélyi adatokkal. Ezek ponto­sítása során • feltűnően. sok párttag újonnan szerzett.. ma- ■ gasa,bb. iskolai végzettségét kellett átvezetni. A terjedő ta­nulási lázról; tanúskodik a kö­zepes nagyságú régebbi üzem, ahol szinte nincs is olyan párttag, aki politikai, szakmai tanulmányokat ne folytatna, vagy az utóbbi években ne Végzett volna. Szinte ritkaság az olyan kollektíva, ahol ne tartanák jó felkészültségűnek, rátermett­nek. koncepciózusnak a párt­vezetőséget. „Jó érzékkel ké­pes kiválasztani, mit kell erő­teljesebben segíteni és ellen­őrizni’'. ..Az eddigiek - közül a mostani' pártvezetőség a leg-, határozottabb, ez a- legjobb, összetételű”. Az üzemi és in­tézményi pártszervezet tagsá­MEZÖGAZDASÄG1 GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Szekszárd, Keselyűsi út ’grill a «y- szerelőket felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (64) Azonnali belépéssel teljesítménybérben férfi és női munkavállalókat felveszünk esztergályos, revolver-esztergályos, marós, valamint lakatos és hegesztő szak- és betanított munkára. Jelentkezés az MG. GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT, KECSKEMÉT 07 sz. ÁLLOMÁSA, SOLT forgácsoló és lakatos üzemében, személyesen, ffäfckljfei G3) gának előbbi elismerő támo­gatása összefogást is bizonyít. A sok közül csupán két he­lyen elégedetlenek a maguk választotta pártvezetőség poli­tikai munkájával. Gyakori, hogy követendő példának ál­lítják^ egyik-másik szak­vezető elé a céltudatosságot és következetességet produkáló párt vezetőséget.. .(A kapott kri­tikával együtt bizalmat élvez . pártvezetőségünk, de a ’szak­vezetők és dolgozók között szakadék tátong — így össze­gezték a nagy létszámú ke- • reskedelmi pártszervezetben). Bíráló javaslataik nem any­nyira a megélénkült belső pártélettel, mint inkább a gaz­daságpolitikával, káderkérdé­sekkel kapcsolatosak. Néhá­nyat. közülük. „Hassanak óda, hogy erélyesebb, elvszerűbb, emberségesebb és következete­sebb legyen a középvezetés”. „Ne élvezzen többet, de keve­sebb megbecsülés se jusson a párttagnak, mint a párton- kívűlieknek” — mondja aki szerint a kommunisták eseté­ben túl sokat hivatkoznak az öntudatra. Elítélik a munka­helyen egészségtelen légkört teremtő törtetést, a képmuta­tást, a hízelkedést, a szavak és tettek különválását és a gyű­lölködést.. Erőteljes leküzdését a szakveeztésnek ajánlják. Szinte általános — minden­ben segíteni akarnak. A két­ezer párttag több mint három­negyede többet is vállalna, igényli a pártmégbízatásók ki- szélesítését. Úgy látja a párt­tagság, - betöltik hivatásukat pártszervezeteik, ‘dinamikusab­bak, módszereik jobbak a ko­rábbiaknál. Kritikai észrevéte­leik a rugalmasságot, az ál- landósultabb tevékenységet, a belső és munkahelyi politikai munka hatékonyságát segítik elő. dós előkészületekre és a kül­városi részek fejlesztésére. Nemcsak pénzkérdés viszont a köztisztaság. Elhanyagolt a pár éve épül új bérház kör­nyéke, megtűrik a városban az utcafronton, a járda men- • tén a lucernást és a konyha­kerti növényeket. Ritka kivé­teltől eltekintve, (egy ezrelé­ket pontosabban két embert nem érdekelt), figyelemmel kí­sérik a város fejlődését, örül­nek az esztétikus, impozáns új épületeknek, az erőteljes ur- banizálódásnak. Aki bírálja a városfejlesztést, nem előkelő idegenként, kívülről bírásko-' dik, méltányolja szinte min­denki a város és a megye ve­zetőinek erőfeszítéseit, A ja­vaslatok belső indítékból fa­kadnak, a párttagok a lakó­helyéhez ragaszkodó, annak fejlődésén őrködő kommunis­ta honpolgár aspektusából szólnak. Értékes segítség Közérdekű észrevételek, javaslatok Legtöbb megjegyzés a város- fejlesztés, a munkahelyi lég­kör javítása, a vezetők—beosz­tottak. témakörében hangzott el. Nemcsak megállapítottak, hanem keresték az ökokat és a kiutat is.-Szóvá tették-a nem kívánatos hangnem és a mun­kaerő-vándorlás összefüggé- seit, a fizikai mu,nka be- csülétének erősítését, a káder­munka rovásá’ra menő, egy­oldalú ' szakemberimádat meg­szüntetését. Több üzem kom­munista munkásai közvetítet­ték Szekszárdon azt az igényt, hogy a Saját házépítésbe kez­dő, kis fizetésű dolgozók kapja­nak vállalati támogatást. A ki­fogásolt bérfeszültségek csök­kentését a munkafegyelem fo­kozatával párhuzamosan, a végzett munka minősége és mennyisége szerinti díjazás gyakorlati érvényesítésével vé­lik megoldani. A vezetők— beosztottak kapcsolatában Szükségesnek tartják az utasí­tások fegyelmezett betartását, de 'reklamálják a mulasztók­kal szembeni fellépést és fe­lelősségre vonást, valamint a jól dolgozók erkölcsi—anyagi megbecsülését. Elmarasztal­ták néhány an a saját üzemben is tapasztalt vállalati pénz- szerzési hajszát, mely erkölcs­telen áremeléssel párosul, erő­síti a torz szemléletet. Hogy mennyi hasonlóság és közérdekű vonás van az észre­vételekben, bizonyítsa az aláb­bi. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szekszárdi dolgozói az SZTK-rendelőintézet túlzsú­foltságát kifogásolták. Anélkül, hogy összebeszéltek volna, más szavakkal, ugyanerről beszélt a rendelőintézet kommunista főorvosa, a méretek szűkössé­gét, a korszerű, betegellátás ol­daláról bírálva. Ellenpélda is akad, éppen az iparosítás szélsőséges felfogásá­ban, Egyik véglet szerint csak új- üzemek erőteljes telepítésé­vel fejlődhet Szekszárd. a má­sik azt vallja: semmi fejlesz­tést, mert máris hiányzik a szabad munkaerő. (Korszerű­síteni, sőt fejleszteni mégis­csak kell, ehhez pontosan számba vehető á meglévő munkaerő, de kalkulálni lehet­ős kell a megyeszékhely to­vábbi vonzása is). Rengeteg a konkrétan elma­rasztaló észrevétel, melyben a város kereskedelmi, kommu­nális ellátásának javítását sürgetik. (Mindannyit sorra elő kell venni, és választ is kell adni rájuk, mi az oka, és mire számíthatnak.) Tud­ják, hogy nehéz a városfej - lesztés, nem könnyű közmeg­elégedésre elosztani a keve­set, ezért ajánlják a fontossá­gi sorolást. Felhívják a figyel­met a körültekintésre, a gon­Kétezer ember válaszai kö­zött nem meglepő, hogy nem minden részletkérdésben azo­nos a felfogás. Vérmérséklet, kor, sajátos helyzet, az alap­szervezet jellege szerint vál­tozhat a konkrétan feltett kér­désben vallott nézet. Egy azonban egységesen igaz; hűség a párt politikájá­hoz, a jó politika teljesebb megvalósítása vezérli őket. Ér­tékes segítséget nyújtott a párttagság Szekszárdon saját alapszervezeteinek, melyek most részletesen megismerték, milyen a tagság politikai-gaz- dasagi érdeklődése, felkészült­sége, önállósága és mit tart a párt helyes politikájának munkahelyi érvényesüléséről. Jó alkalom ez arra is, hogy áttekintsék, miben -van né­zetkülönbség,. mi vár sürgős és későbbi megoldásra. Minden kérdést nem lehet azonnal és egyöntetűen lezárni. Ahol a pártvezetőségnek most azt rót­ta 'fel a hivatalvezető, hogy az övével szemben a kommu­nisták véleményét képviseli, ott nem is fejezhették be a ■ vitát azonnal és megnyugta­tóig. Ez esetben a felettes pártszerv útmutató segítsé­gére van szükség. Mindenkivel beszélgettek, kivéve a hosszasan távollevő­ket, A vezetés pezsdítő mun­kahelyi erőfeszítésekre ösztön­ző hatása mellétt emberileg is közelebb kerültek egymáshoz az egy elven lévők és még in­kább képesek lesznek egy nyelven beszélni. . Most a hasznosítás, az el­hangzottak megszívlelése a kö­vetkező lépés. Zöme a mun­kahelyre, egy része pedig a város politikai, állami vezeté­sére hárít hossz^bb-rövidebb hatályú tennivalókat. Helyileg mindenütt tudják —■ tudniok kell — náluk mi a legégetőbb, melyek az alapvető konklú­ziók. Az elhangzottak alapos átgondolt feldolgozása után közös erővel értékesíthetők, a helyes elképzelések. SOMI BENJAMINNÉ Tolna megye az árvízkárosultakért Nem szűnik, sőt egyre foko­zódik a segíteni akarás. A Ta­nácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozóinak közel 16 ezer forintja inellé a szakszer­vezetük . a költségvetésből adott 5 £zer forintot. A Köz­alkalmazottak megyei bizott­ságához tartozó szervezetek is jelentős. Összegekkel járultak hozzá a segítséghez: a Dom­bóvári Járási Tanácstól 8 és fél, a Szekszárdi Járási Ta­nácstól mintegy 17, a Tamási Járási Tanácstól több mint 12 ezér forintot juttattak a bajbajutottaknak. A tamási, községi tanács dolgozói 14, a tolnaiak 7 ezer forinttal gya­rapították a Vöröskereszt im­már több mint 120 milliós számláját! A megye MHSZ-szervezetei közel !3, a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság mintegy 7, a BM szakszervezeti bizottsága több mint 5, s az MSZMP me­gyei bizottságán mintegy' 22 ezer forintot gyűjtöttek a se­gítség-számlára. '• Két kender- gyárból is érkezett híradás a segítségről: Tolnanémediben 10 420, Furkópusztán 4530 fo­rint gyűlt ‘össze. ■ A Beruházási Vállalattól 6900 forintot fizettek be az árvízkárosultak számlájára. A Szekszárdi, Városi Tanácstól 6, a Földmérési Hivataltól 2180, a : Szekszárdi Zeneiskola pedagógusaitól pedig 1800 fo­rint segítség felajánlásáról ér­kezett hír. SZÁLAI ENDRE ÉRETTSÉGI „A főiskolai é s e g y e te mi ta­nulmányokra érett nek nyil­vánít ju k.” Ez a mondat, számos alá­írás kíséretében az e sorok írójának fiók­jában rejtező papírlapok egyikén ol­vasható. Vgyanezer a papíron két bő ruhás angyal emeli a szentkoronás magyar címert. A címer említéséből is kiderülhet, hogy a nem egészen mai gyerek szerzőt egy érettségi láttán nosztalgikus érzések kerülgetik. A résztvevőket nem. Csak az izga­lom. (Épúgy, mint »akkor”). Tamásiban jártunk, ahol 2,9-es át­laggal már éppen befejezte érettségi vizsgáját a TV/B. osztály és a bűvös papír elnyerése érdekében ügyködtek a TVfA. tagjai, Előbbi osztályban hu­szonheten, utóbbiban huszonnégyen.. A szóbelin — ottani látogatásunk idején — négyen szerepeltek. Juhász Tivadar a táblánál, Dákó Éva, Dobos- sy Rózsa és Feliinger Erzsébet aszta­loknál, feleletre készülve., Nem zavartunk sokáig, nem akar­tuk az érettségizők idegeit újabb, eset­lég „vizsgabiztosnak” tűnő idegenek megjelenésével terhelni. Annál is ke-' vésbé, mert a gyerekek tudtak. Nem túl sokat és nem keveset, dé mindenesetre annyit, amennyi a be­vezetőben idézett mondátokban fog­laltatik. Méghozzá egy igencsak „rá­zós” tárgy esetében, mélyet égy fia­tal, de szigorúnak ismert tanár, Ka­szás Dezső oktat. Matematikából. Jósolni nem lehet, ez nem feladata se az újságírónak, se a lapnak. Az érettségi — reméljük — sikerült a IV/A valamennyi tanulójának. Az ikerosztályban háromnak nem. ök tör­ténelemből, kémiából és matematiká­ból kényszerültek ismétlőre. Nem egyéni katasztrófa, bár nem is dicsőség. Az „érettségi” (nem biztos, ■ hogy ez az elnevezés a lehető legsze­rencsésebb, de különbre évtizedek óta még senki nem akadt) csak a főisko lai tanulmányokra való érettség hivatalos igazolását tartalmazza. Azt nem, és erre a legnagyobb is­kola, legszebb pecsétekkel díszített pa­pírja sem jelenthet garanciát, hogy a padokban verejtékezők, feleletre vá­rók, valóban érettek a dolgos, tel­jesen hétköznapi éleire is. Ezt a bizonyítványt, a társadalom­mal együtt, ki-ki önmaga állítja majd ki, ami persze mit sem ront a tamá­si gimnáziumban vizsgázók teljesítmé­nyének, és az e teljesítmény érdeké­ben ügyködött ,• pedagógusok munká­jának, értékén. (ordas) Ahogy a megyeszékhely párttagsága látja

Next

/
Thumbnails
Contents