Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

♦ : % * * * » ♦ » 9 ♦ « * ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ * * KÜRTI ANDRÁS: Az aranyváros foglyai íi. — Miért? — érdeklődött Ewans. — Azon túl, hogy kényszerű várakozásra ítéltettünk, milyen más veszély fenyeget itt bennünket? Csend támadt, a három helybeli csak nézte egymást. — Hát... — kezdte vontatottan senhor Dias —, az őserdőben vagyunk, ugyebár, vadállatok, kí­gyók, mérges rovarok, a folyóban kajmánok, piranhák, eső, malária... Aztán még Ciduro sem valami leánynevelő intézet, hanem aranyásók, szerencselovagok városa... És itt van senhor Mullero és a barátai,,. — Igen, itt vágyók! — harsant fel egy kelle­mes bariton a bejárat felől.. — De mikor tanu­lod meg végre, te kövér disznó, hogy Müller a nevem és nem Mullero? Hans Müller. Egyébként kézcsókom a hölgyeknek, üdvözlöm az urakat. Cles termetű, világosikék szemű, negyven­negyvenöt év körüli, rövidre nyírt szőke hajú férfi támaszkodott könnyedén az ajtófélfának, megnyerő mosollyal nézett végig az asztal mel­let ülőkön. KÖRKAPCSOLÁS Bogota, a Kolumbiai Távirati Iroda hírszer­kesztőjének szobája... — Maga megőrült?! Börtönbe akar juttatni mindnyájunkat? így küldjük szét ezt a tudósí­tást a világba?! — Kérem, főnök, én szigorúan a tények ismer­tetésére szorítkoztam. Megírtam, hogy a bosszú­állók, újabb politikai merénylettel próbálkoz­tak, mert azt hitték, hogy Campomanes úr, a Konzervatív Párt alelnöke a repülőgépen tar­tózkodik, Megírtam, kevés remény van rá, hogy az utasak életben vannak, tekintve, hogy Baril­la kapitány a figyelmeztető rádióüzenetet nem igazolta vissza. Feltehetően a bomlba már ko­rábban működésbe lépett. És közöltem, hogy a kolumbiai hatóságok sürgősen hozzálátnak a kutatás megszervezéséhez. Végiül arról írtam, hogy kik, milyen nemzetiségű utasok voltak a gépen és ismertettem a személyzet listáját. Az Avona légitársaságtól nyert információ alapján. Ez minden. — Bravó! Ördögi ravasz fickó maga. Szinte szó szerint elmondja nekem a tudósítása szö­vegét. csak véletlenül éppen a címről feledke­zik meg! Milyen címet is adott az anyagnak? — Azt, hogy „Tragikus félreértés”. — Kitűnő! Ebből aztán a bolond is megérti, hogy kevésbé tartanánk tragikusnak az esetet, ha az alelnök, az a vén gazember rajta lett vol­na a gépen. Még örülnénk js neki! — Ebben teljesen igaza van, főnök. — Mi...mi csoda?!... Nékem van igazam!? De hiszen ezt nem én mondtam, ezt maga írta! Ki innen! * Budapest, Böszörményi út 182, földszint három. — Mami, mami! — szalad ki a konyhába lel­kendezve a hatesztendős ifjabb Krecsmár Jenő. — Apuci felrobbant! Majdnem biztos! A tévé mondta be! Ugye akkor nekem se nem kell hol­nap isibe menni? Se holnapután? Krecsmámé fehér lesz. mint a mosogató körüli csempe. Gépiesen törli meg a kezét, de gyorsan magához tér, egy kátéesz elnök felesége mindig fel van készülve a legrosszabbra, besiet a sötét szobába. — Most pedig hallgassák meg hazai tudósítá­sainkat — mosolygott rá a jól fésült fiatalember a képernyőről. — Palaszenttótról... bocsánat, Zalaszentgrótról jelentkezik munkatársunk... Krecsmárné fellélegzik. „Nem, az nem léte­zik, hogy a bemondó ilyen derűs és elégedett legyen, ha tényleg valami katasztrófát ismer­tetett volna pár másodperccel korábban. Ez a komisz kölyök megint csak fantáziáit, minden­féle szörnyűséget kitalál, úgy utálja a sulit. Min­denesetre azért átszaladok a szomszédba, Szabo­tté a híradót a világ kincséért sem hagyná ki...” Menetközben még lekever egy kis pofont if­jabb Krecsmár Jenőnek, ez teljesen megnyug­tatja, már kint van az előszobában, amikor tü­relmetlenül és vészjóslóan megszólal a bejárati csengő—. Ciduro, Főtér ... A jövevények éjszakai elszállásolását egysze­rűen oldották meg. A Florestában maradtak. A férfiak a nagyterem asztalain aludtak, a nők a Madame „lakosztályában”. Másnap reggel az­tán Plombái atya, az öreg Doido, Claudette és Ninette részvételével mindnyájan — a gyengél­kedőket kivéve — nagyszabású munkálatokba kezdtek. A Főtéren álló elhanyagolt raktárépü­letet hozták rendbe. Pótolták a hézagokat a te­tőn, szépen kitakarították, a belső teret egy sor deszkával kettéosztották női és férfiszakaszra, priccseket, asztalokat, padokat ácsoltak. Senhor Krecsmár járt itt az élen, valamikor asztalos volt, talán ezért lett később elektromos kátéesz el­nöke. Dias úr üzletéből előkerült minden legszük­ségesebb holmi, edények, szappan, szerszámok, fehérnemű, ruhafélék, cipők, takarók stb. — Fizetésről egyelőre ne beszéljünk! — je­lentette ki az áruk átadása után nagyvonalúan a szatócs. — Miért ne?! — kérdezte Anna asszony, aki szerette azonnal tisztázni a dolgokat. — Csak nem gondolja, hogy mindezt ajándékként fo­gadjuk el? A hájas, zöldkötényes férfi bánatosan legyin­tett. — Ugyan, pont az ellenkezőjéről van szó. Ná­lam olyan uzsoraárak vannak, hogy szinte res­tellem megmondani. Majd a végén, hogy addig szeressük egymást. r* • Budapest, Wesselényi utca 83, második emelet, özvegy Kovalcsikné, Honda László háziasszo­nya telefonon beszélget a barátnőjével... — Nem, Elza, nem azért sírok... A fene egye meg azt a kéthavi lakbért, amivel adós ma­radt... Igen, jól hallottad, ott egye meg a fe­ne!... öt sajnálom, a szerencsétlent... Senkije sem volt a világon... És tudod, most már azt is megmondhatom... én... én nagyon megkedvel­tem őt... Nem, nem, hová gondolsz ... Ne ha­ragudj, fejezzük be, most jól ki akarom bőgni magam, majd holnap este felhívlak... Illetve inkább te hívj fel napközben a hivatalodból, az legalább egyikünknek sem kerül pénzbe. Csókol­lak. (Folyttatjuk.) ^SzERENCSERE NEM A RENDŐRSÉG. CSX Mm Mancim csenget HÁT PERSZE. MERT MEGÍGÉRTEM . NŐM EL VISZEM A JELMEZ- ßÄLSAg Tudomány — technika A SÓKRISTÁLY EMLÉK EZÖTFHETSÉG E Tízezer egységnyi informá - ciót tartalmazó emlékezőte­hetséggel „oltottak be” egy közönséges sókristályt a Lett Tudományos Akadémia Fizi­kai Intézetében. Az emléke- zösejt csak a köbmilliméter tízmilliomod részével mérhető. Az effektus lényege abban áll, hogy elektronbesugárzás hatására a kristályban szer­kezeti hibák keletkeznek, sa felhalmozódó hatalmas ener­giakészlet megvilágításra fel­szabadul. Az információ be­fogadásához a kristálynak mindössze a másodperc tíz­milliomod részére van szük­sége. A tudósok véleménye szerint sor kerülhet a hasoh- ló kristálysejtek műszaki fel- használására is. VIZÁRAMLÁSMÉRÖ A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutatóintézetben Musz- kalay László és Kránitz Lász­ló kutatók nagy jelentőségű műszert szerkesztettek. A mű­szer neve: vízáramlásmérő, mely sokkal jobb és olcsóbb, az eddigi hasonló rendelteté­sű gyártmányoknál. A magyar műszer nemcsak a víz sebességét, hanem az áramlás irányát is automati­kusan mutatja. Ezekből az adatokból különösen fontos megállapításokat tudnak tenni a szakemberek a vízierőmű­vek teljesítményének növelé­sére és a betonépítmények alámosásának megszüntetésére. A magyar szakkörökön kí­vül számos ország szakembe­rei is felfigyeltek az új víz- áramlásmérőre. ŐSKORI SZARVAS Nagy visszhangot keltett az felfedezés, hogy a Szovjetunió távol-keleti partvidékén egy őskori hatalmas agancsé szarvas maradványaira buk­kantak a barlangkutatók. Ez a reliktum-áUat hatalmas, nagy súlyú barna agancsot hordott a fején, amely két. tenyerével felfelé fordított hatalmas kéz szétfeszített uj- jaira hasonlít. Az agancsok közti távolság néhol több mint három méter, a súlya pedig 40 ka. Rendkívüli a szarvas törzsének mérete is. A Cer} vus megaceros Európában, Ír­országban, Szibériában és aa Altáj-hegységben élt, de Jefa rém Lesk barlangkutató sze­rencsés expedíciója mélyen 3 föld alatt, Szucsan fehér karsztjában talált az ősállat maradványára! A megacerosz több milliő évvel ezelőtt tűnt fel, egy időben éltek a történelem előtti déli elefánttal, az óriási barlangi medvével, a óriás-* hiénával, a gyapjas orrszarvú­val és a több tonnás vörös szőrű mamuttal. Az óriás szarvas azonban már akkor is nagyon ritkaságszámba ment. Lehet, hogy még a Neander­völgyi ősember is ismerte 3 megacéroszt és már 6 is nagyon vigyázott a szarvasok királyára. UJ „LOUVRE' FRANCIAORSZÁGBAN A chartresi székesegyházi amelynek ugyanannyi a látogató­ja évenként, mint a párizsi Louvrenak, vagyis évi 1,5 millió, új kincseskamrát kap, a St. Piát kápolnában, közvetlenül az ap­szis mögött. A székesegyház év­százados kincseit a francia for­radalom idején széthordták, 3 ezek azóta is különböző francia múzeumokban voltak elhelyezve. Most restaurálják a XIV. szá­zadbeli kápolnát, amelynek kí­vülről is lesz bejárata egy XIV. századi lépcsőfeljáraton keresz­tül, ahol a finomművű Ívelt ablakokat beüvegezték. A kincses­tárat újra megtöltik az eredeti­leg a székesegyház tulajdoná­ban állt tárgyakkal. A régi, XIII. századi Not re Dame-oltár visszakerül eredeti helyére, a szobrok üvegvitrinbe. A kincseskamra látványossága m. Henrik aranyozott rézkelyhe. amelynek egy része átlátszó zománemű, egy XI. századbeli elefántcsont kereszt, amelyet egy ezüstből és hegyi kristályból fa­ragott szekrényke őriz. De legnagyobb kincse a székes- egyháznak a szent ing — „sanc- ta camisia”. — Ezt az egykor ót méter hosszú fehérltetlen selyem­darabot Konstantinápolyi Iréné ajándékozta Nagy Károly.nak. majd Kopasz Károly Chartesbe vitette a selymet és a székés- egyháznak adományozta, annak idején a nyugati világ Mária- kultuszának központja volt. A mindenkori fiatal francia király­nék egy éjjel maguk körül hord­ták a „szűz fátylat”, hogy fiú utódot szüljenek a trónra. A „csodatevő ’ selyemből ma már csak egy 45 centiméter széles és kb két méter hosszú darab ma­radt. amelyet egy különlegesen kondicionált üvegszekrénybe he­lyeztek el. hogy megvédjék a. pusztulástól. ,

Next

/
Thumbnails
Contents