Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

w f em kell túlzottan. mesz- . szíré visszaforgatni a az idő kerekét, Hogy a szakma és az érettségi a maitól eltérő ér­tékelésével találkozzunk. Bár sokan még ina sem vallják, hogy egyik. a másikat egyre több szakmában feltételezi, de még jó évtizede is az egyik je­lentette a munkát, a másik pedig a gondolkodást. Most, hogy „polgárjogot” nyert a gondolkodó' munka — történ­jék a Központi Fizikai Kuta­tó Intézetben, vagy bármelyik kis üzem szerszámkészítő mű­helyében —, égy re többet hal­lunk a szakma és az érettségi ■ összekapcsolásáról. A tudományos-technikai for­radalom „szele” már eljutott hozzánk és egyes iparágakban egyre erőteljesebben érezteti hatását. A kor bámulatos technikai haladása — a nagy tudású gépek sokasodása, a változó technológiák kiisme­rése, a bonyolult gyártmányok készítése — a szakmunkás szerepét és jelentőségét vál­toztatja meg! A műszaki ha­ladás valóságos terepe — min­dig az üzem marad. A mun­kásemberek képessége és szín­vonala határozza meg végső soron egy-egy vállalat tudá­sát és lehetőségét, ez állítja ki a „bizonyítványt” egy ' or­szág holnapjáról. Apáink már nem úgy dolgoztak, mint nagy­apáink; mi alapvetően más­ként dolgozunk, mint apáink; és ami talán a legfontosabb: mi egy-két évtized múlva alapvetően nem úgy dolgo­zunk, majd, mint ma! A gyor­san változó technika a maga ritmusát követeli meg a mel­lette dolgozó embertől. Azt, hogy vele változzon, még in­kább azt, hogy a technikát változtassa meg. Mindez a „kiművelt emberfők sokasá­gát”, sürgeti ma főleg-az üze­mekben. Ennek jelentőségét felismer­tük és a tavaly megjelent, szakmunkásképzésről szóló törvény arra is bizonyíték, hogy teszünk is érte. Ez es.et- beri 'különös jelentősége .van, hogy - a: jog: á valós-élet CnteiV lett,. néha 'még előtte:— és nem mögötte — halad. Az iparita- nuló-képzés beilleszkedik az általános oktatási rendszerbe, s a .szakmunkások továbbta­nulását az eddiginél' szerve­zettebben biztosítja. Illetve en­nek. a lehetőségét megadja. A z emelt szintű óktatás- ról például a törvény kimondja, hogy különbözeti vizsga nélkül beiratkozhatnak a fiatalok a dolgozok középis­kolájának harmadik osztályá­ba és két év alatt megszerez­hetik az érettségi bizonyít­ványt. Ugyanez az 1969. évi VI. számú törvény azt is le­szögezi, hogy a vállalatok kö­telesek biztosítani á továbbta­nulás lehetőségét. Most, hogy a vizsgák „finisénél” tartunk, érdemes arra a kérdésre ke­resni a választ: a jog adta le­hetőségeket valóra tudják-e a továbbtanulni akarók válta­ni? ... Ki tudják-e használni a törvénnyel megerősített jo­gukat ?... Az országos if j úmunkásta- nuló tanács nemrégiben meg­vizsgálta, hogy van-e elegen­dő hely az érettségire jelent­kezők fogadására ? ... Az idén — ezekben a napokban — csu­pán emeltszintű oktatás -révén harmincezer fiatal szerzi meg szakmai képesítését. Elvileg és jogilag - mind. a harmincezer sorompóba állhat az érettségi bizonyítvány megszerzéséért!... Természetesen .nincs ennyi je­lentkező. De még így is félő, hogy a tanulni szándékozók közül sokan kimaradnak'. Az Országban összesen harminc iskolát jelöltek ki számukra. Ha a harminc . iskola mellé tesszük a harmincezer végző ifjú szakmunkást, bizprty. .ne­héz; dolga lehet a. pedagógu­soknak, ha arra ösztönzik őket, hogy minél többet tanuljanak tovább és a szakma mellé sze­rezzék meg az érettségi bizo­nyítványt is. A másik, amitől gondolatot kell váltanunk: a vállalatok ^ ....., *. Á talakul a meteorológiai szervezet A, Magyar Közlöny csütörtö­ki számában megjelent az or­szágos műszaki fejlesztési bi­zottság elnökének rendélete az országos meteorológiai szol­gálat szervezéséről. A rendelet értelmében jú­lius 1-én megalakul az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének felügyeleté alatt működő országos mete- . orológiai szolgálat. Élén elnök áll, akit az OMFB elnöke .ne­vez ki. A szolgálathoz három központi intézet tartozik. Az eddigi országos meteprológiai intézet mint központi meteoro­lógiai intézet, az előrejelző köz­pont mint központi előrejel­ző intézet, az eddigi ..Marczell György” aerológrai főobszer- vatórium pedig mint központi légkörfizikai intézet működik tovább. A 11. sz. Autóközleke­dési Vállalat azonnali felvételre keres autószerelő szak­munkásokat. Jelentkezni lehet a vál­lalat munkaerő-gazdálko­dási ■ csoportjánál, Szek- szárd, Tarcsay Vilmos u. 21. sz. alatt. • (180) Az átszervezést az tette szükségessé, hogy a meteoro­lógiai munka területe az utób­bi időben rendkívüli mérték­ben kiszélesedett, mintegy,ki­nőtte az eddigi szervezeti ke­reteket. A jövőben a szolgá­lat elnöke csak elvi irányítást ad, a kutatásokat és az egyéb feladatokat pedig a három központi intézőt igazgatója ve­zeti. -T­Az új szervezet előrelátha­tólag kedvezőbb kereteket te­remt azoknak a feladatoknak a megoldásához. ■ amelyekét' a meteorológiai szolgalat 15 éves távlati tervében már az elnök elvi irányításának megfélelő- • en határoztak meg. így a kö­vetkező másfél évtizedben gondoskodni kell többek, kö­zött a meteorológiai munka messzemenő ' automatizálásáról mindenütt, ahol 'erre egyál­talán lehetőség van. Előtérbe kell helyezni a tudományos kutatások gazdasági hatékony­ságának fokozását és erőtel­jesen kell bekapcsolódni abba a világméretű meteorológiai szó1 gá.latba — nemzetközi rö­vidítéssel a WWW-be — amely, a világoentruimok és -a regi­onális központok közreműkö­désével, óriási . telekommuni­kációs hálózat.' 'közvetítésével, a mesterséges Holdak felhász- nálásáyál .stb igyekszik...fpkbz- nj a .meteorológiái kutatások eredményességét és' ném utol­só sorban az előrejelzések meg­bízhatóságát. (MTI) támogatása. A törvény ugyan előírja, hogy a továbbtanulást biztosítani kell, de ezzel na­gyon sokszor ellentétes a vál­lalat pillanatnyi érdeke. Mert már alig várja a szakmunká­sokat, azt szeretné, ha ezek a .friss munkaerők teljes ere- " jükkel, figyelmükkel, . meg­szerzett. . szákmai tudásukkal bekapcsolódjanak a vállalat tevékenységébe. Majd min­denütt komoly munkaerőgond­dal küzdenek, • tehát nehezen egyeznek ’bele, hogy — a kü­lönféle kedvezmények nyújtá­sát kívánó — érettségi meg­szerzését szorgalmazzák. . Ez, sajnos .nem új jelenség. Nem csupán ■ a most szakmát szer­zett fiatalokra érvényes, ha­nem ennek is megvannak a sajnálatos „tradíciói”. Pedig 'ezekhez a tradíciókhoz aztán igazán fölösleges és egyre ká­rosabb ragaszkodni. S, ha: a • vállalatok már fel­ismerték a holnapjukat, — amely- csupán a ma igényes , szakmunkásaira épülhet fel, — akkor nekik. kellene a leg­többet megtenni .azért, hogy a szakma és, az érettségi egy­másnak feltétele legyen. Az üzemekben sorra készítik és ■ vitatják meg az új ötéves ter­vet, már számolgatják, hogyan képzelik el a jövőjüket 10— 15 év múlva, hosszan vitat­ják, minden oldalról indokol- •ják beruházási elkéozeléseiket, a technika • állandó korsze­rűsítését és ezzel' összefüggés­ben az új- technológia adta előnyök kihasználását. . ■ 17 lfogadhatatlan szűklá­*J tókörűség, hogyha eb­ben nem látják saját szak­munkásaik, a jelenleg már ott dolgozó és a következő évek­ben odakerülő fiatalok szere­pét. Azt a főszerepet, hogy csak rájuk építhetnek, csak ve­lük együtt léhét az elképze­léseket valósággá- váltani. Te­hát; mégha ' úgy érzik, hogy mai érdekeikkel ellentétes, ak­kor rs vállalni kell a holnap ■ sikereiért’ ‘ á fiatalok tovább- ■1 árulásának elősegítését, tá­mogatását. Arról nem is .be­szélve, hogy a törvény ezt szá­mukra- kötelezően elő is írja. BAN JÄNOS Nem lanyhul a segíteni akarás Mint arról már hírt adtunk, a kisipari szövetkezetek dol­gozói közel félmillió forint, egyéni gyűjtésből származó összeget ajánlottak fel az ár­víz sújtotta vidék lakóinak megsegítésére. Továbbá több ezer forintra tehető a felaján­lott építőanyagok, ruházati cik­kek értéke is. .Ezenkívül a szövetkezetek többsége pénzalapjából is se­gíti a károsultakat. A , Báta- széki Fémipari Szövetkezet — ebből, a közös alapból — mint­egy 1000 forintot, a Dunaföld-. vári Faipari Ktsz 5000, a Bonyhádi Cipész Ktsz 25 000. a Hőgyészi Vegyes Ktsz 10 000, az Irégszemcsei Vegyes Ktsz 7000, a Pincehelyi Vegyes Ktsz 5000, a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz több.mint'5000, a Tamási Építőipari Ktsz 6000 forintot ajánlott fel. S ez az összeg is megközelíti' a 100 ezer forintot. Továbbra is érkeznek a hí­rek. hogy vállalati, üzemi dol­gozók fizetésük bizonyos szá­zalékát, vagy egy-egy napi ke­resetüket juttatják a rászorul­taknak. Az.Alsótengelici Fajta­kísérleti Állomás dolgozói egy­havi keresetük 5 százalékát, a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat dolgozói egynapi ke­resetüket, — több mint lO.ezer forintot — küldték, el az árvíz- károsultak számlájára. Körülbelül egy-egy napi fi­zetésüknek megfelelő összeget adtak a szekszárdi megyei kór­ház, — több mint 50 ezer fo­rintot —, a gyógyszertári köz­pont — 17 ezer —, Szekszárd város egészségügyi dolgozói — több mint 7 ezer —, a MOKÉP dolgozói — 17 500 forintot —, a Dombóvári Fa telítő Válla­latnál 345 dolgozó egy műszak bérét. A megyei bíróság — 11 200 —,. a statisztikai hivatal — 4530 —, az állatorvosok — 17 500 —, a Faddi Dohány­beváltó Vállalat — 5600 —, az állatforgalmi vállalat — 8800 —, Szekszárd Város Ta­nácsának dolgozói — 6000 —, a Paksi Községi Tanács Költ­ségvetési Üzeme —1 6298 —. a Fácánkerti Növényvédő Állo­más — 4480. — forinttal já­rulnak hozzá, enyhíteni á baj­bajutottak nehéz sorsát. (-> re) 1000 forint az árvízkárosultaknak Csütörtökön este tánczene­kari hangversenyt tartottak a Babits Mihály megyei művelő­dési központ színháztermében, Székszárdon. A hangversenyen a bonyhádi Animátó-, a szek­szárdi Szinkron- és a tamási Gold-együttes adott, közel há­romórás műsort. A színházterem megtelt ér­deklődő közönseggel, s úgy 200 fiatal szorult a kapukon kí- vüli’e. Nekik már nem jutott hely. A műsornak rendkívüli sikere volt. Rácz György, a művelődési ház' dekorációsa ízléses és mutatós színpad­képet készített erre a hang­versenyre. Az együttesek sok tapsot kaptak. A megye három legjobb tánczenei együttesének fellépése- -alkalmából meglát­szott, hogy a tamási együttes felszerelése felújításra szorul­na. A szekszárdi zenekar nyúj­totta a legkultúráltabb játé­kot, sikere azonban mégis- a bonyhádi együttesnek volt a legnagyobb. Ezt a sikert jó műsorváiasztásukkal és han­gulatos előadásmódjukkal ér­demelték ki. A művelődési központ .igaz­gatósága a tánczenekari hang­verseny bevételét, — 4000 fo­rintot — az árvízkárosultak­nak ajánlotta fel. A tánczene­karok a fellépést honorárium nélkül vállalták, a bonyhádia­kat és a tamásiakat a járási művelődési központ szállította be Szekszárdra. A szekszárdi tánczenekar pedig, mivel a hangverseny bevétele az ár­vízkárosultaké lett, maga is mégvásárolta a belépőjegyet. Pesti főtörzs ismét helytállt Tíz másodperc alatt el­hangzott a parancs, — ti­zenegy nap kemény szol­gálat követte. A szekszár­di állami tűzoltók közül öten — élükön Pesti Jó­zsef főtörzsőrmesterrel — szirénázó gépjárműfecs­kendővel robogtak oda, amerre feszülten figyelt az ország: a Tisza—Maros szögébe. Vitték magukkal a rohamcsónakot is. Pesti főtörzs - nem most először látott árvizet; 14 eszten­deje a jeges ár idején Bo~ gyiszló lakosságának men­tésében segített. Az idén Apátfalvánál majd Algyő- nél és Bakson dolgozott. A Maros négy-öt kilomé­terre szélesedett hátán csónakban küzdött azért, hogy gát maradjon a gát... El lehetne filozofálni ar­ról, hogyan ád erőt a gyenge ember az anyag­nak, hogyan lesz erővé akarat és tudás a megza- bolátlanodott erők leg- hatalmasabbikával, a vízzel szemben. Lehetne, de bölcselkedésre nem,, ., tettre inkább kész a hu­szonnegyedik éve szolgá­ló .tiszthelyettes. — Amerre jártunk, — meséli —, bögecsnek hív­■ fák a háztájit. Afféle ker- tecskék ezek, bennük fák. karók, Olykor nagyot döc- cent a ráeső, víz alatti akadályba ütközött. A szennyes árban nem lehe­tett kerülgetni a zátonyo­kat. Legjobban a motor csavarját féltettük. A ro- csóhak mennie kellett. Két rocsó hajtotta a ho­mokzsákokat. élelmet szál­lító pontont. A homokzsák nem késhetett, mert a Ma­rós északi partján itt-ott már csak néhány arasz­nyira volt a víz a gátko­ronától. Ha átbukik rajta, Makó víz alá kerül... A rocsónak mennie kellett, éhen nem dolgozhattak az emberek. Hát.., ezért vol­tunk oda. — Félelmes feladat le­hetett,., — Azoknak, akiknek kö­telességük a veszély elhá­rítása, nem jut idejük ér­zelmeikkel foglalkozni. A mi szolgálatunkban az le­hetett volna a legnagyobb kellemetlenség, ha bele­esünk a hideg vízbe; meg nem fúlunk, a mentőmel­lény fenntart... De lehet akkor a kényszerfürdő es­hetőségét latolgatni, ami­kor arról érkezik hír, hogy a gát sok százezer köbmé­teres tömege négy centi­méterrel mozdult el két- kilométeres hosszban? Le­lhet az esőt szidni, mert ar­cunkba vág, akkor amikor minden csepp csapadék az áradatot duzzasztja? Látott már azért leterhelt vasúti hidat, hogy el ne vigye az ár? Én láttam... És úgyanott láttam polgá­ri személyt, magyar és szovjet katonát, tűzoltót a Balaton mellékéről és Du­naújvárosból. Diskurálni nemigen értünk rá, még­is megértettük egymást... Fölösleges megkérdezni miért, hogyan. Azért és úgy. hogy az eszperantó­nál is nemzetközibb nyel­ven: a közös cél érdekében végzett, felelősségteljes munka nyelvén beszéltek... Szakma és érettségi

Next

/
Thumbnails
Contents