Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

Egészség Nónénya palás Szegfűtermesztés nagyüzemben Az egyik legelterjedtebb növényházi dísznövényünk a szegfű. A termesztés szem­pontjából azért hálás növény, mert egész évben megszakítás nélkül virágzik, munkaigénye egyenletes, a legszépzélyesebb klímákon is (-j-6-tóí +30 C°- ig) jól termeszthető, ha össze­hangoljuk .termesztésének leg­fontosabb tényezőit (fény, hő, páratartalom, víz, . tápanyag, levegő.) A szállítást, tárolást jól tűrik, több hetes hűtőhá­zi tárolás után is piacra bo­csátható. De hálás növény a vásárló szempontjából is, mert na­gyon szép virág, minden al­kalomra elegáns, akár meny­asszonyi csokornak, akár te­metési koszorúnak használják fel, vázában sokáig megma­rad, télen hüigös szobában 3 •—4 hétig, nyári forróságban is legalább 5. hétig díszlik. Mai formája hosszú fejlő­dés eredményeként alakult ki. Őse a Földközi-tenger mellékén, Korzika-szigetén va­don nő. Már a rómaiak kert­jét díszítette, de később el­felejtették, majd a 15. sz.-tól lett ismét dísznövény. Neme­sítését a franciák kezdték el. Egy lyoni kertész kertjéből származik az a folyton vi­rágzó változat, amelyet RIVIÉRÁI SZEGFŰ néven ma is sokfelé termesz­tenek, Magja átkerült Ame­rikába, és sok keresztezés, szelektálás után amerikai szegfű néven került vissza Európába. Századunk elejétől mindenütt elterjedt. Sok-sok fajtája alakult ki. A piros szegfűk bőhozamúak,, a fehérek is egész éven át bő termést adnak, vázában is a legtartósabbak. A rózsaszínű­ek ntsgyon változatosak, a halványaktól a középrószaseí- nűn keresztül egészen a la­zacszínűig. A sárgák a leg­kényesebbek, sok meleget és fényt igényelnek és vázában is kevéssé tartósak. Szaporítása úgy történik, hogy a virágzó növény alsó oldalhajtásait, a „kacsokat'' télen letörik, homokba dug- dossák, ahol egyenletes ned­vesség és pára mellett, IS C° körüli hőmérsékleten 1 hónap alatt meggyökeresednek... A kis növényeket szaporító , lá­dában nevelik ki-ültetésig. Áp­rilis—májusban virágzást he­lyükre ültetik a bokrosított növényeket. Szeptembertől in­dul virágzásnak, és a tavasz végéig tövenként 6—8, négy­zetméterenként 160—180 szál virágot ad. A piac igényeitől függően az ültetés és virágoz- tatás más időpontokban is történhet. MERISZTÉMA* - .. . TENYÉSZET, amikor d szegfű hajtásának csúcsi (1 mm-nél kisebb) ré­szét. amely rendszerint kór­okozómentes, mikroszkóp alatt levágják, és a parányi szövetdarabot' kémcsöbev, táptalajon nevelik., ■steril kö­rülmények között. Az egész­séges növényeket iholinóháló- val fedik le, vagy az üveg­házat túlnyomás alá helyezik, hogy a rovarok ne fertőzhes­sék újra a steril növényeket, A nagyüzemi termesztés technológiájába is új megol­dásokat vezettek be. Auto­mata berendezésekkel biztosít­ják a növény optimális igé­nyeit. Nagy nyomású ködpor­lasztó berendezéssel ködfi- nomságú vizet porlasztónak szét. az üvegházban, mert a fiatal növények különösen ér­zékenyek a levegő páratartal­mára, A növényeket gyöke- reztetést gyorsító hormonké­szítményekkel kezelik. Ame- _ rikában — nálunk bizarrnak tűnő ötlettel — festik a vi- -rágokat. A fehér szegfűt bio- festék oldatba mártják, és reggelre a kívánt — égőpiros, sötétkék, narancssárga — szí­nű virágot kapják. A franci­ák olyan permetezőszert hasz­nálnak, amely gátolja az ol­dalbimbók fejlődését, és így a nagy kézi munkát igénylő bimbózást megtakarítják. A szűrővizsgálatok jelentősége Ha daganatos megbetegedé­sekről esik szó,. — legyen az úgynevezett jóindulatú, vagy történetesen rosszindulatú, rá­kos elfajulás —, a legtöbb em­ber már a gondolatától is két­ségbeesik, hogy igen, talán egyszer majd nála is jelent­kezik, s akkor... Kétségbe­esik és megrendül a család, ha történetesen a családtagok kö­rében, vagy csak a hozzátar­tozók, ismerősök között álla­pítanak meg ilyen betegséget. VILÁGSZERTE NAGY ÖSSZEGEKET ÁLDOZNAK Napjainkban valóban világ­szerte, az egyik, legtöbb ember halálát okozó betegség, s a statisztikák szerint minden ötö­dik-hatodik ember hál meg rákban. A századforduló ada­taival összehasonlítva ez je­lentős emelkedés, összefügg ez azonban részben az átlagos életkor emelkedésével, — az­zal, hogy idősebb korban gya­koribb az előfordulása —, s természetesen az emberek hely­telen, egészségtelen életmód­jával is. A rákos megbetege­dések leküzdésére, kutatására világszerte nagy összegeket költenek és ha eddig nem is sikerült még megoldani az ez­zel kapcsolatos problémákat, az eddig gyógyíthatatlannak tar­tott betegség leküzdésében je­lentős orvosi eredményeket ér­tek el. Nemrégiben egy hazánkban megtartott nemzetközi egész­ségügyi konferencián, — mely­nek fő témája a rosszindulatú daganatok elleni védelem volt, — az előadók, nemzetközileg elismert rákkutatók mindegyi­ke hangsúlyozta, statisztikai adatokkal igazolta, hogy vi­lágviszonylatban (és nálunk is) milyen jelentős eredményeket értek el e gyógyíthatatlannak hitt betegség, a rosszindulatú daganatok gyógyításában, vagy továbbterjedésének megakadá­lyozásában. Ez a konferencia is hangsúlyozta: „Ahhoz azon­ban, hogy ezek az eredmények nagyobbak, hatékonyabbak le­hessenek, fel kell ébreszteni az emberek önmagukkal szem­beni felelősségérzetét: vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat. Világszerte óriási összegeket áldoznak a rákszűrőhálózatok kiépítésére, a felvilágosításra, s ennek ellenére a statisztikák szerint az emberek, de különö­sen a nők még mindig vona­kodnak igénybevenni az érde­kükben létrehozott egészség- ügyi létesítményeket”. CÉL: A MEGELŐZÉS Hazánkban sem jobb a hely­zet. Pedig egészségügyi főható­ságaink, a minisztérium, an­nak felvilágosító központja, intézményeink valóban sokat tesznek a felvilágosítás érde­kében. Hazánkban is már több mint másfél évtizede, külön erre a célra berendezett onko­lógiai gondozók és szűrőállo­mások állnak ingyenesen és minden megkötöttség nélkül a nők rendelkezésére. Sem orvo­si beutaló, sem szűrővizsgálati behívás nem szükséges ahhoz, ha valaki meg akarja magát vizsgáltatni. Ezekre a vizsgá­latokra minden nőnek — egészsége védelme érdekében — önszántából kell elindulni. Célja világos: egyrészt, hogy megnyugtassa önmagát, hogy semmi baja nincs, másrészt, hogy idejében felfedezhessék, megelőzhessék az elterjedő, végzetes kimenetelűvé válható betegséget. Népű jság 1970. május 10. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a rosszindulatú dagana­tok nem gyógyíthatók. Gyógyít­hatók, ha időben felfedezik azt az orvosok, ha megelőzhető a daganatos elfajulás. De miért éppen a nőket hívják elsősor­ban ezekre a szűrővizsgálatok­ra, amikor közöttük sem gya­koribb a betegség előfordu­lása. A nők rákos megbetege­désének, — amely a fiatalabb korosztályokat is érinti —, kö­zel a felét a méh- és az emlő­rák adja. A nők rákjainak többsége, mintegy 65 száza­léka, felszínese+ orvosi vizs­gálat számára könnyen hozzá­férhető helyen fekszik. Szűrő- vizsgálattal könnyen megálla­pítható még a panaszt nem okozó bőr, ajak, szájüreg, mell, végbél és a női nemi szervek rákos megbetegedése, illetve azok megelőző állapota is, könnyen felismerhető, idejében kezelésbe vehető és szakorvosi kezeléssel végérvényesen gyó­gyítható. HARMINC ÉVEN FELÜL Sokszor hallani a nők köré­ben: „minek menjek magam megvizsgáltatni, nem fáj ne­kem semmim”. Ez nem mond ellent annak a tudományos megállapításnak, hogy a rá­kok kezdeti szakaszukban nem okoznak érezhető panaszt. A szakorvosok, az egészség- ügyi felvilágosítással foglal­kozó szakemberek azt ajánlják és arra kérnek minden har­minc éven felüli nőt, hogy legalább évente egyszer — kó­ros tünetek észlelése nélkül ia — keressék fel az onkológiai gondozót, jelentkezzenek szűrő­vizsgálatra, saját jól felfogott» érdekükben, családjuk érdeké­ben is. Végül visszatérünk a cik­künk elején említett nemzet­közi egészségügyi tanácskozás­hoz, amelyről az egyik fel­szólaló orvosnőt idézzük: „Ért­hetetlen számomra korunk, asszonyainak félelme, szemér­me, vagy akár álszemérmes­sége az onkológiai, nőgyógyá­szati vizsgálatoktól. Különösen akkor válik azzá, ha egyéb­ként minden korszerűt képe­sek elsajátítani, ami kellemes­sé, vonzóvá teszi őket. A koz­metikai kezelésektől nem riad­nak vissza, amelyek néha még kellemetlenebbek, fájdalma­sak is. Miért félnek hát egész­ségük védelmétől?!”. R. F. K. Divat Cj, elegáns harisnyafajták A magyar lányoknak és asszonyoknak nincs okuk pa­naszra. A hazai harisnyaipar szinte mindazokat a cikkekei, gyártja, amelyekre az európai nőnek bármilyen alkalomra,, bármilyen korban szüksége lehet A kisgyermekek, a tizen­évesek, a bakfisok, a felnőtt és idősebb hölgyek is mindent megtalálnak a sokszázféle termék között. Nem lennénk igazságosak, ha megfeledkeznénk a férfiakról. A sima és színmintás zokni, amelyekből ugyancsak számtalan, válto­zat készül, egyaránt divat A harisnyák fonalan.yagának többsége ma már hazai készítmény. ———— —• Nos ezek után jogos a kérdés, milyen új cikkeket vár­hat a fogyasztóközönség ebben az évben? A válasz örvendetes. Finom harisnyanadrágokból 30*1 ezer darab készül. Több százezer lesz a tavasszal forgalom­ba kerülő MINIMAX rugalmas harisnyából is. A csillogó BUCRILON szálból 100 ezer pár férfi bokafixet és női ha­risnyát készítenek. Üde fiatalos viselet az élénk színű krepp zokni. Ebből is 200 ezer párat kap a kereskedelem. Hétágí3 vékony rugalmas szálból új harisnyatípus készül. A széles harisnyaipari gyártmányskálán kívül sok egyéb különlegességgel is találkozhatunk majd az üzletekben. Igv az eddig csak importból ismert poliészter (Teriién, Tergál) pulóverekből, már mi is 60 ezer darabot gyártunk. 100 ezer gumírozott harisnyatartó és méretre kötött női nadrá­gokból, új bikinimodellt is gyártanak, a Budapesti Harisnva- gvárban, Bs. Péntek: Gombaleves, túrós derelye. Szombat: Fokhagymaleves, rakott burgonya, savanyúság. Vasárnap: Ebéd: Húsleves daragaluskával, párizsi szelet pirított burgonyával, majoné- zes fejes salátával, sör, zserbó­szelet Vacsora: párizsi szelet hidegen, retekkel kenyérrel, * Majonézes fejes saláta; Hoz­závalók: 2 kémény fej saláta, 1 tojássárgájából, 1 dl. olajból készült majonéz, 1 dl. tejföl, citrom, só, cukor, mustár, 2 keményre főtt tojás. Az ala­posan megmosott salátafeje­ket cikkekre vágjuk, sp átás tálon ízlésesen elrendezzük. A majonézt a tejföllel vagy tej­színnel felhígítjuk, citrommal« vagy ecettel, sóval, cukorral mustárral ízesítjük és negye­dekre vágott keménytojás- szeletekkel körítjük, zöldpetre­zselyemmel megszórjuk. Hétfő: Szárazbableves füs­tölt hússal, daramorzsa, ba­rackízzel. Kedd: Csontleves, parajfő­zelék, tükörtojással. Szerda: Káposztaleves, tar- honyás hús, alma. Csütörtök: Karalábleves, burgonyafőzelék vagdalt hús, kompot. /

Next

/
Thumbnails
Contents