Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Szemelvények külföldi újságokból Cenzúra nélkül „Néhány évvel ezelőtt a. férfiak még gondosan körülnéztek, mielőtt beléptek egy sztriptíz-bárba — mondja Paul Raymond, egy sohoi sztriptíz-bár tulajdonosa. — Ma már magukkal hozzák a feleségüket és barátnőjüket. A késői órákban a revübár közönségének körülbelül 40 százaléka nő.” Az előadások egyre sexesebbek. ..Jól néznénk ki, ha ugyanazt csinálnánk, amit öt évvel ezelőtt”, mondja a sztriptíz-bár tulajdonosa. Az irodalmi fronton a vezető „szabadságharcosok’* egyike John Calder, Henr^1 Miller régóta betiltott. regényeinek kiadója. Azt jósolja, hogy hamarosan igazi pornográfia is megjelenik, például Sade késői művei. Bűnvádi eljárásoktól azonban nem kell tartani. Az igazságszolgáltatás tehetetlenségének fő oka az 1959-es törvény megszövegezése. E törvény értelmében azt a könyvet nyilváníthatják’ obszcénnak, amelyről bebizonyítják, hogy züllfesztő és korrupt tendenciájú. A tízéves tapasztalat megmutatta, hogy senki nem tudja, hogyan kell ezt a mondatot értelmezni, s emiatt a szerzők, a kiadók és a rendőrség kényelmetlen helyzetbe kerülnek. A könyvkereskedőket sok esetben megbüntették olyan könyvek raktározásáért, amelyeket másutt kitettek a kirakatba. Dániában a múlt nyáron megszüntették a pornog_ ráfiára vonatkozó utolsó korlátozásokat is. Néhány hónapos fellendülés után csökkenőben van a pornográf termékek eladása. A kiadók mégsem keseredtek fel:' a piac üzleti forgalmának értéke .évente három és tízmillió font között mozog. Egyes cégek az új helyzetnek megfelelően módosították taktikájukat. Egyrészt az exportra összpontosítanak, másrészt igen magas színvonalra emelik kiadványaik technikai minőségét. Koppenhágában egy tucat ,,porno üzlet” van. ..Everything Porno!”, ..Tout Porno”. „Wir habén alles Porno”, hirdetik a feliratok. A „pornö” nemzétközi csalétek lett. amely a világ minden részéről ide vonzza a turistákat. A tilalom megszüntetése óta Dániában hemosak hogy nem növekedett meg a szabadszerelem, hanem, az irodalmi cenzúra megszüntetése utáni évben Kopr penhágában 25 százalékkal csökkent a szexuális bin nözés. A színházba is betört á meztelenség és a teljes nyelvi szabadosság. Éppúgy, mint a könyvek és a képeslapok esetében, itt is erősen igénylik a szexualitást. Színházi körökben sokan rossz néven veszik azt1 a tényt, hogy a szexualitás olyan sok pénzt hoz, és olyan nagy figyelmet kelt. A filmművészet kevésbé megszállottja a szexnek. A jelenlegi ellenőrző rendszer, amelyet a filmcenzorok testületé gyakorol, az előre látható jövőben valószínűig megmarad. A szexualitás kérdésében a testület egyre liberálisabb, de még mindig ragaszkodik bizonyos kivágásokhoz, ami felháborítja a rendezőket. FÓKUSZ mmiiifimimimm A színházban és a moziban a közönséget bizonyos mértékig megóvják a nem kívánt megrázkódtatásoktól: szabad választás kérdése, hogy valaki vásárol-e jegyet, vagy nem. De a televízióval más a helyzet. Abban a pillanatban, amikor bekapcsoljuk a készüléket, a démon megjelenik otthonunkban, s azt kell elfogadnunk, amit nyújt (hacsak nem kapcsoljuk ki, de ez elképzelhetetlen), s ami még rosszabb, a család minden tagja együtt nézi az adást. A televízió hatásáról ádáz, véget nem érő vita folyik, s a szexuális erkölcsökre gyakorolt hatását még nehezebb felmérni. Sókan azt állítják, hogy a televízió általában egy lépéssel elmarad a közvélemény mögött. Nem az ízlés kialakítására törekszik, hanem a tömegízlés uszályába kerül. Mások viszont nagyon destruktívnak tartják a televíziót. (The Sunday Telegraph) Naponta három gyilkosság Az elmúlt évben csupán New Yorkban például kereken ezer gyilkosság történt, és ezen az „eredményen” Washington, összesen 700 000 lakosával, aránylag messze túltesz. 1969-ben csaknem 300 gyilkosságot és több mint 700o rablótámadást mutatott fel, majdnem 50 százalékkal többet, mint 1968-ban. A nem is olyan régen még álmos hivatalnok- és nyugdíjasvárosnak számító • Washington a „bűn fővárosa” lett. Csupán Washingtonban tavaly átlag minden harminc órában történt egy gyilkosság, naponta hússzor követtek el rablótámadást és mindennap megerőszakoltak egy asszonyt. Az egész 200 millió lakosú Egyesült Államokban a múlt évben percenként hét bűncselekmény történt, és az amerikaiak fele éjszaka nem mer többé az utcára menni. Saját országukban a bűnözés az amerikaiaktól máris nagyobb véradót követel, mint a vietnami háború — ami egyáltalán nem a háború mellett, hanem á bűnözés ellen szóló érv. Körülbelül két év óta minden New York-i földalatti szerelvényen rendőr utazik a hivatali záróra után. Éjszaka mégis kevesen kockáztatják meg a ,,met”-en az utazást. Alig van olyan ember az óriásvárosban, aki ne lett volna saját személyében egy-egy rabló- támadás, betörés vagy lopás áldozata, vagy ne lenne ilyen áldozat a legközelebbi rokonságában, vagy ismeretségi körében. New Yorkban a legfoglalkoztatottabb iparosok jelenleg: a lakások riasztóberendezésének szerelői. Ezek a készülékek ott már szinte magától értetődőnek számítanak. Azzal szemben, amit esetleg a hetvenes években várni lehet, a jelenlegi helyzet még mindig idillikusnak .tűnhet. Az Erőszakos Cselekményeket Vizsgáló Bizottság jelentése szerint a belváros lakóházait nemsokára megerősített bástyákká kell kiépíteni, ugyanakkor a nyomornegyedek teljesen a bűnözők terrorjának esnek áldozatul, és esetleg teljesen kikerülnek á rendőrség ellenőrzése alól. Minden nyilvános létesítményt — iskolákat, könyvtárakat és játszótereket — fegyveres milicistáknak kell biztosítaniuk. A külvárosokban általánossá válik a fegyverhasználat, a kielégítő védelemről felfegyverzett polgári járőröknek kell gondoskodniuk. A városközpontokkal való összeköttetést csak állandóan ellenőrzött autópályákon, különleges autóbuszokkal, valamint lövésbiztos üveggel és páncél* lemezekkel ellátott vonatokkal fogják fenntartani. (Die Furche) Megriyeri-e „Buda" a versenyt Magyarország „divatba jött” a nyugati sajtóban. A hazánkról szóló cikkek között — mint az alábbi példa mutatja — meghökkentő képtelenségek is akadnak, (A szerk.) • Nem először fordul elő, hogy egy európai főváros megunja régi nevét, és ízlésének megfelelő mutató- sabbat választ. A norvég főváros neve, mint ismeretes, 1624—1925-ig Christiania volt. A norvégek azonban akkor nem akarták, hogy tovább emlékeztessék őket nagy svéd királyuk, Gustav Adolf leányára, Christina királynőre. Egyszerűen átkeresztelték fővárosukat Oslóra. A világ hamar megszokta. Magyarország fővárosa is új nevet keres most, noha az pillanatnyilag alig száz éves. Akkoriban a Duna partján elterülő három kisvárost, Budát, Pestet és Üj lakot egyesítették. Az évtizedek folyamán azonban kiderült, hogy a név megválasztása nem volt szerencsés. Buda a törökből származik és ez ellen nem sok hozható fel. Állítólag már Attila fivére viselte ezt a nevet. De Pest? Szenvedélyes etimológusok örömöt lelhetnek benne és bizonyíthatják rajta tudásukat. A szláv nyelvekben Pest kemencét jelent. De még jó is lenne, ha ennél a változatnál megmaradna. Sokkal nagyobb baj azonban, hogy Pest a legtöbb indogermán nyelvben — angolban is — csúnya, szörnyű betegség neve. És Magyarország fővárosa, érthető módon, nem szívesen vált ki ilyen asszociációkat. A nemzeti öntudattal eltelt magyarok szemében még egy további kínos körülmény is járul ehhez. A román Oláhország kellős közepén telepedett le egykor Bucur, a kecskepásztor. Gazdasága virágozni kezdett, más pásztorcsaládok települtek hozzá, kézmű vesek és gazdák követték egyre nagyobb számban. És így keletkezett az idők folyamán Bucur városa, amely a Bucuresti, illetve Bukarest nevet kapta. 1861. óta ez Románia fővárosa és ez idő szerint 1,35 millió ember lakja. Sajnos, nemcsak a régi bécsi operettekben fordult elő, hogy a két fővárost, Budapestet és Bukarestet egymással összecserélték. Budapest városatyái, és mint mondják, a lakosság nagy része is boldog lenne, ha letehetnék a félreértésekre okot adó nevet. De mi legyen az új? A legtöbben Budáért szállnak síkra, mivel történelmi eredetű, jó a hangzása és a külföldiek jól meg tudják jegyezni. És végül, de nem utolsó sorban: sem Bukaresthez, sem Pesthez semmi köze. Valószínűleg Buda nyeri tehát a versenyt. Nincs hiány azonban más javaslatokban sem. Elhangzott Árpád is, a hadvezér után, aki több mint ezer éve vezérelte a magyarokat a Duna völgyébe, és alapította hazájukat. Mások büszkén hivatkoztak Attila hun királyra, akit ősüknek tekintenek, (Rheinischer Merkur) Liszt Ferencet negyven esztendőn át meghitt, megszakítás nélküli barátság kötötte a Szekszárdon élő Augusz Antalhoz. Ez a barátság Liszt munkásságára sem maradt hatástalan. Rejtvényünk függ. A és B sorában Liszt Ferenc egy-egy művét rejtettük el. A függ. A és B sorok megfejtése után a vastagon bekeretezett kockákból egy harmadik — Liszt és Szekszárd kapcsolatát is jelentő — művet lehet összeállítani, melynek betűit az alsó sorba kell beírni. E harmadik mű nevéből egy betű hiányzik. Megfejtésül ez a hiányzó, — a bekeretezett kocka helyére kerülő — betű küldendő be levelezőlapon, 1910. május 13-ig, a szerkesztőség címére. A helyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Meghatározások: 1. Egyeteméről híres USAváros. 2. Kegyelet, emlékezés aktusa. 3. Ebben az európai államban győzött először a szocialista forradalom. 4. Medertisztításra, kavicskitermelésre használt munkagép. 5. Olasz építész, szobrász, festő. A barokk nagy alakja. (Gian Lorenzo 1598—1680.) 6. Ehető gomba. 7. Az elsőt James Watt helyezte üzembe 1778-ban. 8. Az 1526. augusztus 29-i csata színhelye. 9. Bánáti város. 10. A Koreai NDK miniszter- tanácsának és a Koreai Munkapárt elnöke. 11. Arcjáték. 12. Puszta Paks mellett. 13. Kirándulók bosszúságai 14. Az 1832—48 között megjelenő, Széchenyi István által ^lapított politikai hírlap. Az 1970. április 26-i kereszt- rejtvény megfejtése: Nicanor Zabaleta. Réti. Tusa. Kovács Dénes, Meiko Miyazawa. Fischer Annie. Szabó Csilla. Sándor Frigyes. Nyertesek: Iker József Nagy- dorog, Vörösmarty u. 35, Feil József Paks, Rosthy u. 6. Horváth Endre Szekszárd, Mátyás király u. 46, Keserű Éva Szekszárd, Pf. 65, Kutassy István Szekszárd, Pázmány tér 5/a. A könyveket postán küld- |ük el, _ A. B.-------* ------------raEEEíÉ 1 2 4 • 5 ✓ \ 6 *7 i • 8 • • 4 9 •• 1 . 10 □ 11 1 A2. 13 14 • □ • ma Nem várja a zárszámadást, viszi a jövedelmet valami, ami a szövetkezet traktorainak, gépeinek, szerszámainak, kerítéseinek, csatornáinak és más, vasból való eszközeinek épp akkora ellensége, mint a szövetkezeti tagok zsebének: a ROZSDA! De rozsda ellen van védekezés: a roaesdagötlő FESTEKEK MODERN OLAJ-, ZOMÄNC- ÉS ALAPOZÓFESTÉKEK- BÖL, LAKKOKBÓL, HIG1TÓSZEREKBÖL BŐSÉGES A VÁLASZTÉK a festékboltokban. Ugyanott szaktanáccsal is szívesen szolgálnak. (23) Liszt Ferenc és Szekszárd
