Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

T.V VI,",..

— délután kettőig

Hogyan kereshetne lob bet?

Gondolkodik-e rajta?

— Mennyit keres havonta?

— Úgy ezerkettőszáz, ezerháromszáz forintot, a nyereségrészesedés nélkül.

— Hogyan kereshetne kétszáz forinttal többet?

— Ha nem kellene annyi gombot feivarrni.

*

A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat székhelye Hőgyészen van. Termelő üzem. Kétszáztizenöt munkást foglalkoztat, valamennyien Hőgyészről és a környező községekből verbuválódtak. A lányok, az asszonyok túlnyomó többsége szakma nélkül kerül á vállalathoz, és itt lesz oelőlük betanított munkás, majd később, néhány év múlva szakmunkás. Meghallják, logy lehet jelentkezni, erre jelentkeznek. Mi azokkal a nunkáshőkke! beszélgetünk, ikik egy-másfél évvel ezelőtt rag" háztartásban, vagy az illami gazdaságban dolgoztak. A jobb kereset a jobb mim- 'akörülmény, az állandó keleset reményében váltottak át jzemi munkára. Üzemi dolgozók tehát? Nem, ez így ma még túlzás, ha pontosan akadunk fogalmazni, akkor in- cább azt mondhatjuk: üzemjen dolgoznak, és a munkásiá válás' útját járják, Ennek smeretében feltehetően mée zgal masabb megkérdezni,

megtudni tőlük: Gondplkodtak-e azon. rpiként kereshetlek többet?

Magáról a textilfeldolgozó .’ál la latról rövidén még anv- ívit: kötött árut, női, férfias gyermekkardigánokat, pu - óvereket szintetikus alap- myagból készítenek; továbbá Japlant, a konfekciörészíeg- )en iskolaköpenyeket, munka- töpenyeket gyártanak. Sopio- yi István, a vállalat pártitkára termékeik 'kelendőségét e szavakkal foglalja ösz- ze: „Kétannyit el tudnánk

idni, mint amennyit terme- ünk". A kereslet tehát jó- 'al nagyobb, mint a kínálat, ibből következiik. még több iszonyt tudnának foglalkozatni, ha lenne elegendő alap- ínyag. Nincs annyi, mint mennyi kellene. Ez az állatot ugyan a reform s.zellemé-, el végképp nem égyéz- e'Jhető össze, s furcsáll- latjúk az akadozó alap- ínyagellátást s íeltehet- ük a kérdést: ’„fentebb"

tincs mechanizmus? De a általat a helyzeten képtelen ■áltoztatni.

Ezúttal a termelés színhe vén. a munkapadoknál, a

varrógépeknél dolgozó asz- szonyoknál tájékozódtunk a minőség és mennyiség ..állapotáról", a lehetőségekről, az érdekeltségről; összességében mindarról, ami a két kérdésre adott válaszokban általában benne foglaltatik.

* , ■ • .

Hogyan kereshetne többéi? Gondolkodik-e rajta? * Ezek a kérdések, íme . a( válaszadók és a válaszok a konrekeióiizem . hármas brigádjából. » brigád a szocialista cím elnyeréséit inunkál- kodik. ' i .

Sárhidi Jakabné:

— Nagyon össze kell dolgoznunk, egymás munkáját állandóan fíff.v eJemmel kísérjük, a régebbi dolgozók megtanítják az újakat a fogásokra. Mi azt csináljuk, hogy mindannyian meú- zúnk, a hibás • dará’rot" visszaadjuk az elöltünk lévőnek. Ha kevesebb hibás (Tar a hó* khii visz- szaadni, akkor kerésheiíink többet. 7

Tóth Jánosné: . •

— Szerintem még egy míísz^-, rész kellene. Némelykor előfordul, hogy elroniltk vaia melyik gép és a műsz£r£sz nem tudja— azonnal kijavítani; mert a m|- sik üzemben van, dolga. Ott is meg kell csinálni a gépeket, J4y- zsi bácsi, a* művezetőnk a kisebb géphibát rendbe hozza. De ő nem műszerész.

Zsifkovies Dezsfíné: v'‘'

■ — Mi "*)f *■' kápa- ; iijéllol jöttünk, nincs még nagy gyakorlatunk: xagyo^b v g^aki>ri:Ura Jwjiu -ávwffu, tennünk. Az a ‘ feladatom, , lipgy naponta »5 aljat : tél;ü és*

ugyanannyi gallért csináljak meg., Ennyi a norma. V an,' amikor százat is megcsinálunk,. némely--' kor csak hatvanak Olyankor for.- dui el(i, h ogy kevesebb a teljesítményem, • amikor néhány" asz- szony hiányzik. Ma négyen hiányoznak, és ar ö... dolgrikai- is nekünk kell elvegezni.

Ling .Józsefné: - •

— Március 9-én* kerültem ide?

én még nem sokát tudok mondani. ,

V indics Anna:

— Egy éve sincs,. hogy itt dolgozom, jobuan :beíe kW) meg’jöm nőm a munka gyakóVlati fogásaiba.

Vehovszki Zoltánná;

— Azon én szoktam gohdól- kodni, hogyan kereshetnénk többet, de nem tudom. Ez a beszélgetés is kiesés. Ha kevesebbet trécselünk, akkor többet - keresünk.

Fredrich Jánp'snrét,' .

— Gyqjrs járatú jEXTIiyiA ? gépék kellenének., a kitör nyomban növelhetnénk a' mennyiségi teljesítést'. Ez az • egyjk. Akkor .•. is. több- lehetne a kereset,,- ha Kevesebbszer k eilen o: átál'lfii.; Nér

künk az a jó, fia egy t inunkat hónapokig csinálunk,' hégyako- roljttk • magunkat, - megtanuljuk a fogásokat. Most .egy olyan munkánk van, ami három-négy , lió-", napig is 'eltart/* Az ilyent ked- ^ véljük. Nincs átáUás, hónapokig-: ugyanaz megy. \

Nytsztor Gergelynél

— Nemcsak az összetartáson múlik, hanem a szabászaton is, hogy itt a konfekcióban mi mennyit keresünk. Reggel hattól délután kettőig dolgozunk, tíz órakor tartunk rövid pihenőt. Említettem a szabászatot, sajnos sokszor a kiszabott idomdarabok "nem méretpontosak.

Jáhn Ignácné:

— Mi a brigádban úgy határoztunk, hogy mindenki tanulja

meg az összes muukafogást. Tehát értsen mindenki mindenhez, ez azért jó, ha valaki hiányzik, hozzáértő asszony tud a helyére ülni.

Illés Ambrusné:

— Az a véleményem, hog.\ szoros a norma. Kevés a pén?. amit a brigád egv köpenyért kap.

Lutz Gyúláné:

— Ha több lenne közöttünk a szakmunkás. A brigádban még csak egy szakmunkás van.

Bene Sarolta:

— Sokszor nincs olyan színű cérna, amilven kellene. Máskor meg nincs az a méretű villámzár, amire éppen szükség volna. Ilyenkor át. kell állni.

Pajor István szakszerveze- : ;ti titkár is részt vett a beszélgetésen. Amit a munkásnők elmondtak, vágj- kifogá- ■' soltak, ahhoz a következőket fűEte: A vállalat vezetése beszerzett. három NDK ,.TEX- f T0VIA” gyorsvarró gépét e?t H*a dolgozók • nagyon megkedvelték, a 'konfekcióüzemben a többi tizenöt gép Csepel 115- ös. amely felgyorsított for- dulatszámmal sem képes akkora teljesítményre, mint a TEXTTMA. Pajor elvtárs elmondta: lf)T0-ben év végiig újabb kilenc TEXTIMó -gyorsvarró gépet vásárolnak.

Nem csupán az alapanyag, hanem a segédanyagok beszerzése is körülményes Gyakran előfordul, hogy a , vállalat megrendeli a kívánt színű és méretű cérnát, gombot, villámzárat, de nem kap semmit. Miért? Ezt a kérdést a Népújság majd a nagykereskedelmi vállalatnak teszi fei egy későbbi időpontban. Az egyik munkásasszony szóvá tette, hogy magas a norma. Pajor István magyarázattal szolgált, de feltehetően ez a magyarázat nem elégíti ki a konfekcióüzemben dolgozó asszonyokat, lányokat. Érdemes, lenne erről a kérdésről az üzemben részletesebb tájékoztatást adni a dolgozóknak.

Szóba került, hogy még egy műszerészt kellene foglalkoztatni, az szb-titkár szerint rövid időn belül még egy műszerészt alkalmaz az üzem. a mérethibásan kiszabott idomdarabokról nem yolt hajlandó nyilatkozni.

Hogyan kereshetne többet'“ — Gondolkodik-e rajta? A t Tolna megyei Textilfeldolgozó • Vállalat dolgozói körében végzett- közvéleménykutatá - sunk is cáfolja azt a hiedei met. hogy a munkások pasz- szívak érdektelenek. Nem. Csak szóra kell- őket bírni.

• ■ csak egyenlő rangú partnerként kell őket kezelni. Értékes és hasznos észrevételekkel. javaslatokkal gazdagít " ják. gazdagíthatják mindenütt ,a termelést, a termelékenység növelését.

Szp—Pj-i*> Foto; K^gípáTQmi