Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
MAJOS A tsz-elnök fotografál Majd -mindéit embernek van valamilyen hobbija. Ettig László majosi tsz-elnöknek is: a fotografálás. Egész nyalábnyi fényképet mutat, amely bizonyítja, hogy a tsz életéhez nemcsak mint elnök tartozik hozzá, hanem, mint fényképész is. Hosszú idő óta rendszeresen megörökíti a szövetkezeti élet minden mozzanatát, így a fényképtömegből szépen kirajzolódik a tsz ezerszánü élete. Két kép a sok közül: Miklós Gábor juhász e?y kisbáránnyal. Miklós Gábor vásárolt a faluban elsőnek személyautót — jó pár évvel ezelőtt. Vezetni azonban nem tanult me?, a lánya szerzett jogosítványt. Miklós Gábor most állást változtatott: megunta a több évtizedes ú'hászkodást, — helyette a szövetkezeti vagyont-vigyázza,, mint - major őr. Részlet a termelőszövetkezet majorjából. A tsz gazdasági központja rohamosan fejlődik, gyors ütemben korszerűsödik. Minden évben gyarapszik valamivel:-jelenleg egy J?IW férőhelyes lehénistálló. épül. ___ A párttitkár emlékei Majoson á' termelőszövetkezet, — illetve a község — . párttitkára Bechtel Henrik, őslakos és németajkú. Majos a háború utáni ki- és betelepítésig tiszta svábközség volt, ma telepes, azaz vegyes lakosú településként tartják nyilván. Valóban található benne az őslakos svábság mellett Székelyföldről származó, tiszántúli és megannyi más vidékről odakerült ember. Köztudott, hogy a telepes községekben többnyire éppen az őslakos svábság találta meg legnehezebben a társadalmi helyét. A párttitkárral, Bechtel Henrik elvtárssal erről beszélgettünk. . — A felszabadulás után a svábság visszahúzódott minden társadalmi tevékenységtől, ami érthető is volt. Tulajdonképpen most, az idő távlatából kezdi az ember behatóbban megérteni az akkori viszonyokat. Súlyosbította a helyzetet, hogy a kitelepítésnél majdhogynem egy kalap alá vettek mindenkit. Annak idején Stein János hűségmozgalmista volt, a házára magyar zászlót tűzött ki akkor is, amikor már napirenden voltak a nyilasok és volksbundisták atrocitásai. Az első kitelepítési hullámnál még megmaradt, de a másodiknál, őt is kitelepítették. Az ilyen túlkapások bizalmatlansági légkört szültek Akkoriban mindössze két ember akadt a svábság közt, akik szimpatizáltak az új rendszerrel, és nyíltan a kommunisták mellé álltak: Schneiker János és Hintelschiedt János. Mindketten iparosok voltak, és már a Tanácsköztársaság idején csatlakoztak a munkásmozgalomhoz, tehát ők mint veteránok léptek a pártba. — Bonyolította a helyzetet a betelepítés: a sok, különböző mentalitású ember össze. uerődése. Valahogyan mindenki 'mindenkivel szemben bi- ■ zalmatlanul viselkedett, s ez akkor nem valamiféle politikai meggyőződésből fakadt, hanem egyszerűen létküzdelemről volt szó. Évek teltek el, míg jelentkeztek a sokféle nép összebékülésének első jelei és még több, amikor kezdett felengedni a nyomasztó, feszült légkör, ami a svábsá- got visszahúzta mindentől. — Hogyan lehetne jellemezni a svábok mai helyzetét. — Maga az a tény is mond valamit, hogy személyemben A megváltozott élet Májason kiállítást rendeztek a falu fejlődéséről. A mezváltozott életet Jól mutatják a számok. Íme néhány: Ötvenhat új családi ház, Négy és fél kilométer betonjárda. (Azelőtt' mindSssse pár méternyi volt.) Villany hálózat-bővítés 1/ kilométeres szakaszon. Korszerű közvilágítás. Három új iskolai tanterem. VJ óvoda két csoporttal, .tó személyes. Erre a célra régi épületet alakítottak át. Háromezer kötetes könyvtár. Minden házban rádió, 15: televízió (a televíziók száma a kiállítás ideje alatt körülbelül tízzel nőtt.) A búza átlagtermése 134 >— 1959 között 8 mázsa volt, és a falu határában évente 30—35 vagonnal termeltek. A múlt évben mázsa volt a búza átlagtermése, az össztermés pedig UO vagon. Az őszi árpa átlagtermése ugyanezen idó alatt 11 százsáról 17 mázsára, a kukoricáé lS-ről ,?t-ra, a cukorrépáé pedig 125-ról 230-ra emelkedett. sváb ember a párttitkár. Egyébként éppen most készülök pártiskolai vizsgára... Az általános közélet, politikai légkör mostanában olyan — szerencsére —, hogy a helyére kerülnek még azok a ferdítések, túlkapások is, amelyek, két évtizeddel ezelőtt oly sok. embernek okoztak indokolatlan bosszúságot. Csak példaként említem, hogy nemrégiben kapott Felszabadulási jubileumi emlékérmet Jechel Henrik nyugdíjas bányász. Ez a Jechel Henrik a magyar hadsereg katonája volt és állandóan agitált az esztelen háború ellen, de még azt is gyakran mondogatta, hogy el- , jön az idő, amikor a németek ellen fordítjuk a fegyverünket, 1944-ben fogságba esett, és mindjárt jelentkezett is, hogy hajlandó fegyvert fogni a németek ellen, a felszabadulás után pedig tagja lett az első magyar demokratikus hadseregnek. Amikor 1946-ban leszerelt, vörös csillagos sapkában állított be a faluba, ami annak idején nagy szó volt, különösen egy sváb községben. Sajnos, ő is arra a sorsra jutott, mint sok más ártatlan sváb család: antifasiszta magatartása ellenére kitelepítették hajlékából. Persze, végül is helyrevergődött, megtalálta megélhetését, bányász lett és az idő múltával elfelejtette, hogy mi is történt vele. Most mindenesetre nagyon jólesett neki, hogy hivatalosan ig elismerték, megköszönték aá akkori magatartását — Ma már ott tartunk, hogy nem is számoljuk: hány majosi sváb ember kapcsolódott be valamilyen formában a közéletbe. Sok. Vagy itthon, vagy a munkahelyen többen a párt soraiba is bekerültünk, Megtaláltuk a helyünket Parasztfaluból munkásfalu Dr. Holló^Sandor állatorvos -szakdolgozatot készített MajosrólV-A Jjenne lévp; egyik táblázat jól mutatja,.egy. léhyegésf'jellégzet^ssé- gét: Majos tipiku^ap ..me^gaz^ásagi.,J.el]te,^í'. település volt mindig.’. 'Lakóinak ^meáéljpeté-» „• sét a földművelés, %z állattényé^ztós, biztosi.-, tóttá. A bonyhádi tápfaita _tehgn. ‘tefij’és'z|ése' á - gazdák fő foglalkozása Volt, si efei'egybéri azt, is mutatja, hogy e-l'aíu. lakój. nérfi'aká^jiilyen J szinten gazdálkodtak. Egyébként néhv -vélet- ,,yV len, hogy Majoson vajüzemi is »működött, neve -3 volt a majosi vajnak. A. íélsiátfadúlás’utáni- « rohamos iparfejlődés teljésen-, átformálta a‘( - falu foglalkozásmegoszlását. 1930-bán a majosi felnőtt lakosság 80,2 százalékát a mező- \ gazdaság foglalkoztatta..és;az -.ipac mindössze. . 14,1 százalékot. ■ Rohamos átalakulás 1950-től figyelhető meg: a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya lecsökkent 34 százalékra, az ipariaké pedig fel- emelkedett 44,3 százalékra. Ma tehát ebben az egykor tipikus mezőgazdasági faluban több munkás él, mint paraszt, noha helyben-nincs ipar, csak a közvetlen környéken. A parasztfaluból munkásfalu lett, persze úgy, hogy a paraszti jelleg is megmaradt és a mezőgazdaság többet produkál, mint.azelőtt. Egykori vallásüldözés Kari Béla evangélikus lelkész a háborús években Bonyhádon járt középiskolába. A diákifjúságnak ahhoz a szárnyához csatlakozott, amelyik a hűségmozgalrhisték akcióit támogatta. Rendszeresen szerveztek különféle megmozdulásokat a volksbundisták ellen. Mint mondja: „Nemegyszer bevertük a volks- bundvezét, Mühl Henrik ablakát”. Amikor a hitlerista haderő megszállta az országot, le- ■ tartóztattak, elhurcoltak a bonyhádi, haladó szellemű- diákokból is jó párat, köztük Kari ,.’|jé}át'. Valahol Szekszárd határában tudott ^.„.megszökni1 tőlük. Most, mint evangélikus lelkész, búvárkodik Hjlalujának. a Bonyháddal szomszédos Majos- ' Inak'.a múltjában. A régi okiratokból kiderí- ' ftette, hogy Hajnóczy Sámuel, a Martinovics- féle jakobinus összeesküvés egyik, később kivégzett résztvevőjének az apja egy ideig Majoson volt pap, de onnan elűzték, mint ahogyan kiadták az útlevelet más. majosi papoknak is. — Majost is az 1700-as évek első felében »telepítették be — mondotta Kari Béla. — A (német telepesek szülőföldjükről papot is hoz- jtak magukkal, Schwarzwalder Jeremiást, öt fazonban csakhamar elűzte a környék földesura — protestáns vallása miatt. A feljegyzések szerint egy Wieder András nevű protestáns papot is elűztek innen és Hajnóczyt is. A szűnni nem akaró vallásüldözés miatt Hajnóczy elbocsátásától, tehát 1750-től 30 éven keresztül nem is volt papja a falunak. így látja a mezőgazdász Lörincz Antal tsz-mezőig azd ásztól megkérdeztem, hogy a tsz irányítói melyik réteget tekintik a jobb munkaerőnek; a svábokat vagy a telepeseket. — Nem tudunk különbséget tenni, mert egyformán szorgalmas tsz-gazda a falu minden rétege, már tudniillik, aki tsz-tag. Én magam székely származású vagyok, és csak a legjobbakat mondhatom a lakosság összeforrásáról, közös* ségi szorgalmáról. — Majos közvetlen környéke meglehetősen bővelkedik ipari munkahelyekben: a bonyhádi üzemek és a kömy leheli bányavidék egyaránt sok munkalehetőséget nyújtanak. Ezt észreveszi-e a szövetkezet, mint mezőgazdasági munkahely? — Két-három- év óta nem. Mostanában örvendetes visz- ' szaszivárgás tapasztalható. Az idén például nyolc fiatal jött, vissza a bányától. . j/v — Mi vonzza vissza őket? — Mindenekelőtt az egy t affTa jutó 23 000 forintos éri , átlagjövedelem. ; £?* — Ez azt jelenti, hogy a tsz-ekben nincs is munkaerő*- ; gond? Ugyanis korábban volt, éppen az ipar erős elszívó t hatása miatt, amint az kiderült, az akkori jelentésekből — Munkaerőgondunk nincs, megváltozott a régi 9Va~e: , korlat. Persze, ehhez azt is tudni kell, hogy nincs kerté-, szetünk, és nem foglalkozunk más, erősen kézimunkáéra--*• , igényes nöi'ényekkel sem. An nyira ugyanis még nem állunk jól, hogy ilyennel is foglalkozhatnánk. — Melyik rétegre hatott jobban az ipar elszívó hatása? — Ilyen szempontból sem lehet különbséget tenni az emberek közt. Minden rétegb öl vándoroltak el, és jöttek is vissza. _ .... Összeáll í to ti a: Bod a Ferenc.
