Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
U.j általános iskola. Toronyházak. Az egyik iskola a felszabadulás első napjaiban. Szekesffehervar E gészséges lokálpatriotizmus bontakozott ki városunkban — tájékoztatott a minap Gubics István, a székesfehérvári városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese —, és ez minden tekintetben kedvezően, érezteti hatását: mind többen vagyunk, akik fáradtságot, áldozatot nem sajnálva dolgozunk városunkért. Érdemes megemlíteni, hogy a lelkes lokálpatrióták közt egyaránt találhatók született helybéliek, és akik más vidékről számaznak. A városi vezetők is vegyese^. Tilinger elvtárs a végrehajtó bizottság elnöke például régi székesfehérvári, én pedig az ország más tájáról kerültem ide. Városunk gyors fejlődése jórészt éppen annak köszönhető, hogy ilyen egészséges lokálpatriotizmus bontakozott ki. Csak példaként említem a most kezdődő Alba Regia napok rendezvénysorozatát... Sok ember odaadó munkája kell minden évben ahhoz, hogy ez a nagyszabású rendezvénysorozat jól sikerüljön. Bejártam a várost Tusa Mihály tanárnak, a városi tanács művelődésügyi felügyelőjének kalauzolásával. Tusa Mihályról hadd említsem meg, hogy egykori diáktársam, Tolna megyében született, itt is élt, dolgozott hosszú időn keresztül, néhány évvel ezelőtt váratlanul Székesfehérvárra költözött családjával. Nem kis meglepetéssel, tapasztaltam hogy a három és fél évtizedes Tolna megyei múltja után — ma már székesfehérvári lokálpatrióta. íme, a valóságban is tapasztaltam Gubics István vb- elnökhelyettes szavainak igazát. Mi az ami ennyire megragadja, városközösségi munkára serkenti az embereket? Tovább megyek: Mi vonzza ide a sok turistát, tapasztalatgyűjtő szakembert? Gubics Istvánnak egy régebbi sajtó- tájékoztatójából tudom, hogy tavaly mintegy húszezren látogatták meg az Alba Regia napok rendezvényeit, köztük jó pár ezer kül földi. A más i dő- pontban érkező turisták, szakemberek sokaságáról nem is beszélve. Kicsit tapasztalatgyűjtési alkalomnak is szántam a székesfehérvári utamat, s mondhatom, sok mindent érdemes lenne ellesni a szomszéd megye székhelyétől. Igaz, Székes- fehérvárnak sok a helyzeti előnye, de ez nem minden: ha nem lenne nagyszámú áldozatkész rajongója a városnak, önmagában a helyzeti előny nem sok eredményt hozna. Nézzünk körül a városban! Toronyházak, ódon épületek,1 korszerű útvonal, elavult utca, pocsolyás, ingoványos rész, de bérháznegyed nő ki belőle, modem épület de a múltat idéző romkert kezdődik közvetlenül a lábazatánál. Embersokaság, alig akad szabad hely, ahol a gépjárművel meg lehet állni, az egyik utcasarok után csak szürke követ lát az ember, mert hem maraot hely egyetlen fának sem, odébb fjedig csupa park mindem Még a pontos időt is virágóra mutatja. Minden azt jelzi, hogy ez a város minden porcikájában a nagy átalakulás korát éli. Minden formálódik, átalakul, s talán éppen az teszi ilyen gyorsan lokálpatriótává az oda- költözőket is, hogy itt mindenkinek jut tennivaló, mindenki bekerülhet a város évezredes történetébe egyéni alkotásával, ha mással nem hát, egy gyermekjáték készítésével a vidámpark részére. Székesfehérvár lakossága 1941-ben nem érte el a 48 000- et. Ma 75 000 fölött van. A korábbi várospolitikai felmérések szerint csak 1975—1980 körül érte volna el a lakosság száma a 75 000-et. Máris túljutottak rajta, s ez egyben azt is jelzi, hogy a gyorsan növekvő embertömeg városi életmódjának a feltételeit is meg keli teremteni: ezt is kell építeni, azt is, amazt is. Ha valamit bővítenék, mire elkészül, kiderül róla, hogy tovább kell bővíteni. Minden fejlődik, gyarapszik, korszerűsödik, és mégis minden kevés Az óvoda, a víz, a szennycsatorna, a kereskedelmi ellátottság... Az embertömeg szorítja, feszíti magát az egész várost: szemlátomást idomítja saját ízléséhez, igényeihez. Rendkívül kedvező a város fekvése. Sokan állítják, hogy Budapestet kivéve Magyarországnak nincs ilyen centrális fekvésű és szerepű városa. Ebben van is valami. Itt vonul keresztül a Balatont a fővárossal összekötő főútvonal. Ez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy Székesfehérvárnak nagy legyen az átmenő forgalma. De mindehhez jön számos, az ország általános vérkeringése szempontjából nagyon jelentős vasútvonal, közút. Nem messze tőle fontos bánya, illetve iparvidék terül el, s ennek is megvan a maga kedvező hatása Székesfehérvárra. De sorolhatjuk tovább: Velencei-tó, számottevő mezőgazda- sági területek... A kedvező fekvés évszázadok óta megadta Székesfehérvárnak a maga megkülönböztetett súlyát, jelentőségét. Példaként érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás után Fejér megyében megépült Dunaújváros, mint iparváros ugyanakkor rohamosan fejlődött ugyanennek a megyének a székhelyén lévő ipari élet is. A székesfehérvári ipari fejlődést jól mutatja, hogy 1940- ben mindössze 1100 ipari foglalkoztatottat számláltak, s ez a szám is főként a háborús készülődéssel járó ipari ugrás következtében alakult ki, 1968- ban pedig már 30 000-re nőtt csak a városban lakó ipari keresők száma. Nem beszélve a több ezer bejáróról és arról a tényről, hogy időközben sokat fejlődött a technikai szint, és egy ipari munkás 1968-ban többször annyi termelési volument jelentett, mint 1940-ben. Székesfehérvár ipara nemzetgazdasági szempontból is jelentős tényező. A Videoton gyár tévét, rádiót gyárt, meglehetősen nagy számban: évente több mint 200 000 tévét és ugyanennyi rádiót. Karosszéria- és járműgyártásban 1968- ban 367 autóbuszt és 716 különleges rendeltetésű gépjárművet készítettek. Könnyűipari szerszámgépgyár, pamuttextilmüvek kikészítő gyára, férfiruhagyár, bútoripari vállalat, finommechanikai javító vállalat stb... ipar, ipar, ipar.., E vidék rendkívül előnyös voltát már honfoglaló őseink is felfedezték. Kézai Simon krónikájából az derül ki, hogy Árpád vezér a mai Székesfehérvár helyén ütötte fel sátrát, s mivel itt volt az állandó szálláshelye, ez jelentette a letelepedőiéiben lévő magyarság központját. A magyar állami élet megteremtője, az országalapító István király várossá fejlesztette. Mégpedig éppen Árpád fejedelem emlékére. István király bazilikát is építtetett itt, s ez lett a középkori magyar királyok koronázási temploma. Amint azt a történelmi feljegyzések megörökítették, összesen harminchat magyar királyt koronáztak meg Székesfehérváron. Vagy ötszáz éven keresztül megannyi országgyűlést is tartottak itt, és itt őrizték a királyi koronát az egyéb ékszerekkel és az ország levéltárával együtt. Itt koronázták meg Népújság 7 1970, május 7, egyik legdicsőbb emlékű királyunkat, Mátyást is, majd pedig halála után itt temették el. Mindez sejtteti, hogy Székes- fehérvár bővelkedik műemlékekben. Bővelkedik? Ez túl szerény kifejezés. Olyannyira gazdag, hogy szakemberek, kuriózumkedvelők egyaránt megannyi évszázados élményanyagot találnak itt érdeklődésű körüknek megfelelően. A középkor hangulatát árasztó utcák, szobrok sok ember csodálkozását váltották már ki. A város története nemcsak kellemes, romantikus adatokkal van tele, hanem arról is beszélnek a források, hogy mennyi szenvedésen ment át. A török elpusztította a legértékesebb épületeit: a királyi palotát, a székesegyházat és több más középületet. Külön fejezetet jelent az a sok szenvedés, amelyet a városnak a felszabadulásért kellett átélnie. Egyetlen vidéki városnak sem kellett elszenvednie olyan nagy pusztítást, mint Székesfehérvárnak, öt- ezer-hétszáz lakás pusztult el, vagyis a város összlakásainak 40 százaléka. A lángok martalékává vált a színháztól kezdve a középületeken keresztül sok felbecsülhetetlen érték. A város 1944. december 23-án szabadult fel. Azonnal megindult benne az élet, szóhoz jutottak a demokratikus, haladó erők is. A német fasisztáknak azonban sikerült visszafoglal- niok január 22-én, és két hónapon keresztül ismét megszállva tartották. Ez volt a számon kérés időszaka. A nyH lasok úgyszólván mindenkiben kommunistát láttak és üldözték a lakosságot. A kommunista vezetők közül kettőt, akiket el tudtak fogni, kivégezték. A város azonban március 23-án ismét felszabadult. Most már véglegesen. És elindult a fejlődés útján; BODA FERENC Munkásszállás a József Attila utcában. „ ____ 9 B elvárosi részlet Az Alba Regia napok ürügyén
