Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

V szekszárdi tudományos ülésszakon hangzott el...

Dombóvár felszabadulása és az MKP tevékenysége a dombóvári járásban

Megalakulása előtt már politikai tényező

Körvonalaiban vázolta bevezető .szavaiban az előadó az 1944-es esztendő második felében kialakult dombóvári helyzetképet. Napról napra nőtt az elégedetlenség a lakosság, a katonai szolgálat diói állami felmentettséget élvező nagyszámú vasutas munkásság körében.

A német megszállás, a háború súlyos terhei közepette Dombóváron három politikai jellegű, addig különálló csoport kezdett közeledni egymáshoz. A magukat kommunistáknak vallók (idős Po- rubszki Ernő, Kovács István, Samu Lajos, Rácz Szabó István, idős Bernáth István, idős Topa József, Tobak Ferenc) együtt politizáltak a szociáldemokrata szakszervezeti Becze Gergellyel és Stein Imrével, valamint az eszpe- rantista Máj Zoltánnal. A korábbi elszigeteltséget, egymás munkájának kisebb lebecsülését megszüntetve keresték a közös utat a haza függetlenségének, a társadalmi haladást előrehajtó gondolatok megvalósulásához. Az elégedetlenkedő munkások é legöntudatosabb csoportja a lehetőséghez mérten tevékeny volt, a felszabadulást megelőző időszakban foglalkozott az elméleti ismeretek megszerzésével és készült az adandó alkalom esetén felhasználható helyi munkásstratégia és taktika felvázolásával.

Dombóvár község 1944. december elsejére virradó éjszaka vált szabaddá, a III.

Ukrán Front 57. hadseregének 6. gárdalövész-ezrede, valamint a 230. és 232. páncélos zászlóaljakban harcoló szovjet csapatok akadályokat legyőző harcai következtében. Szülőföldjétől és családjától távol 28 szovjet katona áldozta életét a Dombóvár felszabadítása folyamán vívott hősi harcban.

mi pártszervezetek meg nem alakultak, áttételesen és a területről valósult meg a kommunistáknak a társadalmi, gazdasági, politikai életre gyakorolt ösztönző és élesztő hatása. A nemzeti bizottságba küldött kommunisták valamennyien fizikai dolgozók voltak, sikerült kivívniok a párt tekintélyét és vezető szerepét, érvényt szereztek javaslataiknak. Kezdeményezésükre a községben az ipari és mezőgazdasági termelést előmozdító terményelszámoltatási, gazdasági és földreformszakbizottságot alakítottak, melyeket tevékenységükről később be is számoltattak.

Külön helyet kapott a szék szárdi tudományos ülésszakon a korábbi dombóvári helyismereti anyaggyűjtés szerves folytatásaként összeállított anyag, a legújabbkori történelmi eseményeket taglaló téma feldolgozása. A m egyeszékhely után legnépesebb

járási központ munkásmozgalmi múltja, a felszabadulást követő élénk társadalmi—mozgalmi élet fontos részét képezte a kibontakozás érdekében folytatott Tolna megyei küzdelmeknek. Azért is jelentős a dombóvári feldolgozás, mert nem egyszer a fel- szabadulást követő harcok élvonalában küzdöttek Dombóváron a kommunisták a koalícióban és a koalíción kívül. A népi demokratikus forradalom küzdelmes es ztendeiben Tolna megyében

ugyanis több ízben Dombóváron indított frontális támadást a demokratikus pártokba befurakodott osztályidepen és reakciós elemek egy-egy csoportja.

A tudományos ülésszak kor referátumainak sorrendjében a negyediket Simon Károly, az MSZMP Dombóvári Községi Bizottságának titkára készítette el és adta elő az előbbi témából. A korreferens előadásában kitért a járási székhely felszabaduláskori társadalmi erőviszonyaira, az élet megindításáért folytatott, helyenként igen éles küzdelmekre, s ennek feldolgozását köz- zéadva beszélt a megye általános képébe illő és attól eltérő vonásokról.

Gyakran foglalkoztak élénk taggyűléseiken a községeket érintő, halaszthatatlanul fontos gazdasági és politikai kérdésekkel, megkülönböztetett figyelmet fordítottak a földreformra és a puszták népéDecember első napjaiban, heteiben a kicsiny létszámú kommunista csoport ismétlődő megbeszéléseire a szovjet hadsereg első . városparancsnokságán került sor. Noha ekkor még hivatalosan nem alakult meg a pártszervezet, mégis léteztek, cselekedtek, tudott a közvélemény is a dombóvári kommunistákról.

Sajátos, közvetett bizonyítékokkal szolgált a korreferens létezésükről és tevékenységükről. Idézte az SZDP 1945. január 11-i, dombóvári ülésének jegyzőkönyvét. (Az MKP szervezete több mint egy hónapra rá alakult csak meg). Ebben dokumentálta az SZDP a kommunista párt inbói verbuválódó új gazdákra. Néhány 1945-ös dombóvári taggyűlés állásfoglalása, illetve témája: tüzelő beszerzés, a Szuhay-domb vízellátásának biztosítása, piaci árak, a házbérek megállapítása, a vasutasok érdekeinek védelme, földigénylés és ellenagitáció, a meglévő ipar mielőbbi talp- raállítása.

Közös akciók koalíciós csatározások

Az akcióegységre irányuló kommunista törekvés és az azt gátló'.yiaskodás váltakon zása dominált Dombóváron d forradalmi érők*és a koalíciós pártok viszonyában. A dombóvári pártszervezet akció- programokat igyekezett kidolgozni a többi pártokkal, a nemzeti bizottsággal és az intézményekkel való együttműködésre. Községpolitikai, kulturális 6 egy-egy réteget érintő akcióban időnként sikerült egyetérteni. Dombóváron viszonylag korán. 13451 április 30-án hozzákezdtek a szembeállás ellenére is rendszeressé tett pártközi . tanácskozásokhoz. Sikeres, közös akciója volt a két munkáspártnak a dombóvári vasutasság ellátásához és fizetésrendezéséhez 1945. májusában biztosított ötmillió pengő. A malmok ellenőrzését sürgetve egyetértő álláspont,' alakult ki 1345. decemberében az MKP és az S2DP között Több esetben megbukott viszont a kommunisták egységtörekvési kísérlete az SZDP vezetői adott szavának megszegése, a veze- tőszerepfe szert tett osztályidegen és jobboldali elemek (Büchler, Cseri, Hajdúk) aknamunkája és a testvérpártok belső megosztottsága miatt. Demagógiájukkal időleges győzelmeket értek el a politikailag iskolázatlan, becsületes szociáldemokrata munkások körében is. Néha tovább is mentek, botrányos fellépésükkel kommunistaellenességet szítottak.

Létszámát tekintve legnagyobb erejű párt Dombóváron a kisgazdapárt volt, amelyben furcsa mód sok volt a vasutas hivatalnok is. A politikai harcok kiéleződésének időszakában a szenvedélyesen küzdő kommunisták legádázabb ellenfelének a hírhedt jobboldali elemekből ái- ló kisgazdapárti vezetés bizonyult (Balogh Gusztáv, Csonka Vendel,; Barkóczi Vendel). Ebből fakadóan, szinte kezdettől fogva inkább a permanens harc, mint az együttműködés jellemezte Dombódítvánvával történő azonosulásukat a nyugatról visszatértek lakásigénylésének elutasítása és a kommunista járási főjegyző mellett tanúsított egységes kiállás kérdéseiben. Mindezek két tényezőt rögzítettek az utókor számára. Már megalakulása előtt is politikai tényező volt a kommunisták dombóvári csoportja és már a kezdet kezdetén kibontakozott a törekvés a m u n k ás- akció egy s ég létrehozására.

Létrejött és munkába lendült

Egy vasárnapi napon, 1945. február 18-án alakult meg Dombóváron, egy elhagyott házban, a Szepessy László utca 2-es szám alatt az MKP helyi szervezete. Ennek az alakuló ülésnek archívumban megőrzött jegyzőkönyvét elemezte az előadó. Már az első alkalommal sokféle feladattal foglalkoztak. Demokratikus úton megválasztották a dombóvári pártvezetőséget, kommunistákat delegáltak a nemzeti bizottságba, meghirdették a politikai munkával egybekapcsolt tagtoborzást, anyagi alapjuk megteremtéséhez már az első ülésen 640 pengő felajánlást gyűjtöttek. Furcsa érdekessége az összejövetelnek, hogy a meghívottként megjelent, a régi köz- igazgatást képviselő Hidassy főszolgabíró üdvözölte az MKP-szervezefett

Rohamos fejlődés indult Combóváron és a járás községeiben a tagtoborzás és a szervezeti élet kialakítása terén. Dombóváron hetenként, minden szombaton délután

gyűlésre jöttek össze. Fél év sem telt bele, zászlajuk alá százak gyülekeztek. Az MKP akkori pécsi területi irodája 1945. július 30-án a dombóvári járásban már 290 MKP- tagot tartott nyilván. Sok helyen nemcsak a családfő, hanem vele együtt a feleség és a család ifjabb tagjai is beléptek a pártba, ilyen volt Dombóváron a Szilák, Samu, Topa, G. Kiss, Gombos, Po- rubszki, Lukács család. Az első időszakban szinte teljes mértékben a fizikai munkások — téglagyárak, fütőház, vaj gyár — alkották a kommunista szervezeteket.

Járásszerte erősödő, gyors ütemű: tömegbefolyást jelzett, hogy 1945. márciusa és júliusa között a járás ■ hat községében — Duzs. Csibrák, Nak, Szakcs, Gyulaj, Kocsola -— megalakult már a pártszervezet, kiépült a járási titkárság. Dombóváron és a járás községeiben a kommunisták százai önzetlenül, fáraÖhatat- lanul mozgósítottak; szenvedélyesen hirdették az MKP tömegekét mozgceító politikáját.

\ Mindenben kezdeményeztek...

váron az MKP és az FKGP viponygt. Töretlenül já;jmun- kakapcsplatot csupán a parasztpárttal sikerült megvalósítóm.

Inkább nyílt, mint burkolt harcok közepette, kiélezett, helyzetben került sor az 1945- ös választások 'előkészítésére. A jobboldali Cseri bejelentette, hogy külön listán indul az SZDP, az FKGP pedig szovjetellenes jelszavakat hangoztatott és nem riadt vissza a rágalmazástól sem. Uszító röpiratot nyomtattak á Bögler nyomdában, és terjesztették: A' csatározások, a gátlástalan módszerek nem voltak hatástalanok, rányomták bélyegüket a választási eredményre is. Az MKP választási sikertelensége pillanatnyi " elkeseredést, csalódást

okozott ugyan, azonban más- t fél hét elteltével a felvonuló kommunisták tömege jelezte, hogy Dombóváron nem adták fel a harcot, mozgósítanak a demokratikus vívmányok megvédése és továbbfejlesztése érdekében.

A korreferátum befejező szakaszában szemelvényekkel ismertette Simon Károly a dombóvári Bagó-féle nyomdában készült „Pártértesítő” cikkeit, a kommunisták köz- művelődési és agitációs kiadványainak tartalmát. A kivonatok arról tanúskodnak, hogy Dombóváron már akkor erőteljesen foglalkoztáig az" iparfejlesztéssel, a -vám'-. siasodássaL nagy figyelmet szenteltek ^az iskoláknak, pe-,Jf cfagogustalálkozót szervez- , tek, arról határoztak. hogy hazahozatják G.venis Antal hamvait, és leleplezték a hintapolitikusokat.

— Betöltötte az MKP dombóvári szervezete már az első években is a rá háruló szerepet, mert tevékenységének legfőbb jellemzője a munkásosztály, a nép ügyének hűséges szolgálata volt. E gondolattal fejezte be Simon Ká- . roly a tudományos ülésszak munkáját a dombóvárnak gyűjtésének feldolgozásával gazdagító, korreferátumát.

SOMI BENJAMIN NÉ

V illanyszerelő-ipari Vállalat

Lábatlan,

Tatabánya,

Százhalombatta DKV Szentendre

munkahelyeire azonnal felvesz

VILLANYSZERELŐKET.

SEGÉDMUNKÁSOKAT,

KUBIKOSOKAT

Jelentkezés:

lábatlant vékonypapírgyár-építkezés VIV-kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezető szerelőnél;

Villanyszerelő-ipari Vállalat i. sz. szerelőipari üzen) Budapest VII., Síp utca 23.

'. ndvainénál.

(22)

*

Az első napoktól kezdve irányító szerepet töltött be az MKP dombóvári szervezete az

ott lévő ipari, közlekedési és mezőgazdasági üzemek életre- keltésében. Amíg az első üze-