Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
/\ (idő fa íi 0 Z 0 E Mert szeretjük Fábián Béla, a tanács adóügyi tisztviselője, a falu szülöttje. — Mondja, maguk, ozoraiak, szeretik a falujukat? — kérdeztem tőle. — Szeretjük. Nagyon. — Miért? — Mert itt születtünk, itt töltöttük életünk nagyobb részét. Számunkra ez az az ősi föld, amely szinte rabul ejti az embert. Szeretjük a történelmi múltja miatt. Az én nagyapám például negyven- nyolcas honvéd volt... Annak idején külön pompával temették azokat, akik fegyvert fogtak a szabadságért. Ha valaki kiöregedett, meghalt közülük, még a szomszéd falvakban is gyórsan híre ment: „Ozorán meghalt egy negyvennyolcas... Ekkor, meg ekkor lesz a temetése. .És aki tehette, a koporsó mellé állt. ValahoSzerény átlag E falu nevét mindenki ismeri, de annál kevesebben tudják, hogy maga a település hol fekszik. Az általános iskolás gyermek történelemórán feltétlenül hallja e falunevet, s ha csak keveset is tanul meg a történelem-anyagból, ezt megtanulja, hiszen annyira elemi adatnak számít. A színház iránt érdeklődője tudatába Illyés Gyula: Ozorai példa című drámáján kérésziül vésődött be kitörölhetetlenül a falunév. A felszabadulás utáni drámairodalmunk egyik kiemelkedő alkotása az Ozorai példa. A több mint másfél évtizede bemutatott mű feledhetetlen közönségsikert aratott, és maradandónak bizonyult. Gyakran találkozni e falunévvel idegenforgalmi kiadványok hasábjain, de a sajtóban is, hiszen a legtöbb újságíró előszeretettel ír meg mindent, ami ozorai vonatkozású. Nem lehet nem ismerni e helységnevet, A falu azonban annyira eldugott helyen fekszik, hogy hollétét pontosan csak a közvetlen környékbeliek tudják. Nem vezet rajta keresztül vasút, így a kalauzok nem járják végig a kocsikat azzal, hogy Ozora következik... Nincs átmenő kövesútja, átmenő forgalma sincs, így a faluszéli helységnévtáblákat is csak az a kevés ember látja, aki anélkül is tudja, hogy mi a falu neve. A templomtorony tiszta időben sem látszik nagyobb távolságokból, mint ahogyan mondjuk a szekszárdi Bottyán-hegyről megszámolható jópár torony. Tehát ez sem hírverő, mert a falu szerényen Évszázadok, emlékek elbújt a Dunántúlra jellemző lankák, dombok közé. Csak akkor veszi észre hz ember, amikor elérte a szélső házat. Tulajdonképpen köznevesül e falu neve. Látszólag semmi különös nincs benne. Minden olyan, mint a legtöbb közepes nagyságú magyar faluban. Elavult, felújított, vagy teljesen újonnan épült házak váltogatják egymást. Üj iskolaépület, presszó, étterem, új takarékszövetkezeti irodaház, pártház, boltok, tsz-iroda, major, lovas kocsik és vontatók jönneh-mennek, rendszeresen végigdöcög az utcán egy-egy autóbusz és a boltnak árut szállító teherautó, gyakran motorkerékpár veri fel a port, néha pedig személyautó. Az öröme, gondja ugyanaz, mint a többi falué. Ágoston Béla iskolaigazgató és helyettese, Kókány Dezső így fogalmazzák meg: — A villanyt már megszokta a falu a tartozékaival együtt, most megoldódott az ivóvízprobléma is, de annál nyugtalanítóbb, hogy nagy a por és sár. Tanteremfejlesztésre Ozora sok pénzt kapott, de a férőhely így is szűk. Az iskolában, mint legtöbb más iskolában, ez idő szerint ötletes fotókiállításon mutatják be a falu felszabadulás utáni rohamos fejlődését. Olyan gazdag történelmi múlttal azonban, mint amilyen Ozorának van, kevés hely dicsekedhet. A látszatra szerény átlag nagyon is említésre méltó dolgokat takar. gyan úgy vagyunk a mi kis falucskánkkal, hogy másutt esetleg jobban alakulhat az életünk, de azért itt vagyunk itthon. Én közben laktam Pécsen is, a kulturált nagyvárosban. Amikor visszajöttem az egészen más városi környezetből, visszazökkentem a falusi életbe, hirtelen arra gondoltam, hogy rosszul cselekedtem. Megbántam, hogy visszajöttem. De közben odajutottam, hogy most már semeny- nyiért sem tudnék elszakadni Ozorától. Időközben persze innen is sokan elkerültek máshova, azaz másutt találtak megfelelő munkaalkalmat, elsősorban iparit. Másutt laknak, de azért megmaradtak ozorainak. Sőt, olyan is akad, aki öregségére vissza akar ide költözni. A minap járt itt bent nálunk, a tanácsnál egy illető, aki már egy évtizednél is régebben elkerült innen és közölte, hogy itt szeretne építkezni, mert nyugdíjas korára ismét Ozorán kíván letelepedni. Ozorán megtalálták a kőkorszak emberének emlékeit, a Kálvária négyén lévő földsánc az avarokra utal, de találtak itt egy avar fejedelmi sírt is, értékes aranytárgyakkal együtt. A honfoglalás utáni első adat, ami Ozorára vonatkozik 1009- ből való, s a pécsi püspökség okmányai közt bukkantak rá. HUNYADI JÁNOS NEVELŐJE Az ozorai vár megépítésének királyi engedélyén a következő dátum szerepel: 1416. április 16. E várépítés igen jeles eseményekkel kapcsolatos. Zsigmond király korában meglehetősen sokat fejlődött az ország gazdasági és kulturális tekintetben egyaránt, részben azért, mert a király lehetővé tétté, hogy a külföld kiváló szakemberei nálunk is érvényesíthessék tudásukat. Zsigmond király egyik katonai vezére lett az olasz származású Scolari Fillipo. A kiváló képességű hadvezér nagy érdemeket szerzett az udvarban, azért Zsigmond elhalmozta adományokkal. Scolari Fillipo közben feleségül vette az Ozoray főnemesi család utolsó sarját, Borbálát, és felvette az Ozoray Pipó nevet. Csakhamar az ország 25 legvagyonosabb és 6 legtekintélyesebb főnemese közé tornászta fel magát. A főúri rendek azon rétegébe tartozott, amely valóban tett, méghozzá nem is keveset a nemzet érdekében. Annak ellenére, hogy nem magyar származású. Egyik katonai nevelője volt Hunyadi Jánosnak, a magyar függetlenségi küzdelmek legendás hírű vezéralakjának. A királyi engedély szerint Ozoray Pipó ott építhetett várat, ahol neki tetszett, márpedig ez megkülönböztetett királyi kegynek számított. Ozoray Pipó Ozorát választotta. Építőmestereket hozatott Olaszországból, ő hozta be olasz földről Magyarországra az első hadimérnököt. Természetesen olaszok voltak az általa alkalmazott művészek is. Az ozorai vár a maga korában tekintélyes erődítmény, híres művészi alkotás volt. JOBBÁGYFELKELÉS Dózsa parasztfelkelését leverték, megtorolták, de nem szüntették meg a jobbágyok elégedetlenségének okait. Ezért egymást követték a helyi és nagyobb területekre kiható jobbágyfelkelések. 1765-ben és 1766-ban például Dunátúlszerte nagy parasztmegmozdulásokra került sor. Mária Terézia kénytelen volt erélyes intézkedéseket tenni a parasztok ellen, így gyorsan szertefoszlott a „jó királynő” legendája. Addig Ugyanis a parasztság körében Mária Terézia jó királynőnek számított. Ez a megmozdulási hullám 1765 tavaszán Vas megyéből indult el, majd átterjedt Zala megyére, 1766. tavaszán pedig már Somogy volt a központja, de kiterjedt Baranya és Tolna megyére is. A Tolna megyei forrongás fő tűzfészkének az ozorai vár környéke számított. A sorozatos megmozdulások, felkelések a királynőt végül is az 1867-es Urbárium kiadására kényszerítette. Ozora akkor már Eszterházy-tulajdont képezett. Az ozorai jobbágyfelkelés 1766. május 25-én kezdődött, amikor a várban tartózkodott egy hercegi küldött is. A parasztok egyszerűen nem engedelmeskedtek az urasági intézőknek benyomultak a várba, követeléseket terjesztettek elő, süveges fejjel (ez nagy szó volt!) tárgyaltak az urakkal, nem teljesítették a jobbágyi terheket stb. A felkelőket utána súlyos várfogságra ítélték: a vezetőket 10 évre. a többit fél hónaptól 8 évig terjedő időA 48-AS DIADAL A bécsi udvar hátba támadta a magyar népnek a nemzeti szabadságért, polgári átalakulásért folytatott küzdelmét. Jellasics seregei elözönlötték a Dunántúlt. A magyar nép sikerrel vette fel velük a küzdelmet: először Pákozdnál, majd Ozoránál nagy győzelmet aratott az ellenségen. Ez a két diadal lelkesítette fel a nemzetet a későbbi elszánt harcra küzdelemre, itt kezdődött az egész nemzet csatasorba állása. A Tolna megyéből összese- reglett több ezernyi népfölkelő Ozoránál megadásra kényszerítette a túlerőben lévő Roth tábornok hadtestét, s ez a haditett azóta is példaképül szolgál hazafias nevelésünkhöz. A Csapó Vilmos őrnagy vezete népfelkelők nagyszerű cselt alkalmaztak: a hegyoldalban való körbenjárással azt a látszatot keltették az ellenség előtt, hogy jelentős túlerőben vannak. ARATÓSZTRAJK Az 1905-ös orosz forradalom híre eljutott Magyarországra is. Hatása a különböző tömeg- mozgalmakban jutott kifejezésre. Ozorán aratósztrájk tört ki. A részesaratók elégedetlenkedtek a silány aratórész miatt, az uraság viszont nem volt hajlandó többet adni, ezért letették a kaszát, utána pedig vagy kétszázan elindultak, hogy felszólítsák a környékbeli aratókat is a sztrájkra. Ezt énekelték: A sztrájkolok Pincehelyen a csendőrökbe ütköztek és jórészüket letartóztatták. A sztrájk miatt hetvenketten kaptak börtönbüntetést. A SZOCIALIZMUSÉRT A felszabadulás után mindjárt munkához láttak, akció- ' a kezdtek az ozoraiak, akik rvir régebb óta a néphatalomról ábrándoztak, s akik közt nem egy régi, szervezeti harcos, tanácsköztársasági veterán is akadt. Nem véletlen, hogy Ozorán működött a Magyar Kommunista Párt egyik legerősebb helyi szervezete. A fennmaradt dokumentumok bizonyítják, hogy az ozorai kommunisták 1945 tavaszán milyen harcot folytattak a földért. A párttitkár az azóta elhunyt Miklós István volt, aki az illegális mozgalomban vált edzett kommunistává. BODA FERENC Nem ismerünk henye rangot, ágas-bogas koronát, Szerszámot a naplopónak, kapát, kaszát, boronát! Legyen kérges annak is a tenyere. Aki miatt nincs a népnek kenyere! Piros zászlónk, vörös zászlónk lobogtatja a szellő, Jer alája, jer alája te jogtalan szenvedő! Testvérünk vagy, mért ne tartanál velünk, Ha munkás vagy, nem lehetsz te ellenünk.
