Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
^nVTT-’TV^TTTTTTmmmTUTTYVTTUmTTmTmmTm yfTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTVTyTTTTTTTTTTTTTTfTtTTTTTTTTTTTTTT L. P. WALL'S 4L: A hóhér tragédiája 12. — Ez nem kivégzés, ez közönséges gyilkosság! Ragaszkodása az élethez mélyen megrendített mindenkit, aki abban a pillanatban a cellában tartózkodott. Ha férfi lett volna az elítélt, a hóhér és segédei nem haboztak volna az erőszak alkalmazásával és pillanatok alatt legyűrték volna. Mélyen megindító volt, hogy küzdött, harcolt, hogy akár egy-két perccel is meghosszabbítsa életét. Az egyik pillanatban olyan nagy erővel a hóhérnak rontott, hogy az elterült a földön, s alig tudta megmenteni szeme épségét Edith Thompson éles körmétől. Két fogházőrt kellett segítségül hívni, hogy megbirkózzanak vele, s szabály szerint megkötözzék a kezét, Ekkor már nem is hasonlított emberi lényhez, csak egy halom ideg és ídege- , sen rángatózó izom volt. FREDERICK BEESWATHER UTOLSÓ SZAVAI Néhány száz méterrel távolabb a pentonvillei fogházban Thomas Pierrepoint állami fő ítélet- végrehajtó ugyanakkor végrehajtotta az ítéletet Frederick Beeswatheren. Életének utolsó pillanatában is szerelmesére gondolt és ártatlanságát hangoztatta: — Esküszöm, hogy Edith Thompson ártatlan. Nem bújtott fel gyilkosságra, nem is tudott szándékomról! Ezekkel a szavakkal lépett az akasztófa alá. A két ítéletvégrehajtó szinte ugyanabban az időben hagyta el a fogházat. Pierrepoint — szo- kása szerint — nyugodtan és komolyan, John Ellis — szokásától eltérően — nyugtalanul, izgatottan. Még arról is megfeledkezett, hogy közreműködéséért felvegye a tiszteletéijat. Úgy érezte, hogy“ egy fél óra alatt évekkel öregedett. Mint még soha, úgy sietett, hogy kívül kerüljön a fogházon, és a szabadban friss levegőt szívjpn. Még mindig hallotta Edith Thompson kétség- beesett sikoltozását. Azt hitte, ha kívül lesz a fogházon, nem hallja tovább ezt a hangot. De hallotta még fokáig, hetekig, hónapokig, évekig, egészen 'addig, amíg önkezével véget vetett életének. A HÓHÉR ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETE Néhány hónappal a kivégzés után emelt először fegyvert magára. Késő este volt, éjfél felé közeledett az óramutató. Felesége már aludt. Ö azonban ébren volt .és mint olyan sok estén, most is az ablaknál ült és a sötét éjszakába meredt. Már hónapok óta külön aludt a feleségétől. Állandó álmatlanság gyötörte, s nem akarta felesége éjszakai nyugalmát zavarni. A kivégzés óta mindig azon töprengett, bűnös volt-e. Edith Thompson és ő, a hóhér nem változtathatott volna-e a sorsán. Nem tudott szabadulni Edith Thompson emlékétől, nem tudta elfelejteni a siralomházban lejátszódott jelenetet. Ezért elhatározta, hogy revolverével véget vet életének. — Lövésre ébredtem, utána zuhanást hallottam, — vallotta felesége a rendőrségen. — Kiugrottam az ágyból, férjem szobájába rohantam. A padlón feküdt, revolverrel a kezében. Hamarosan ott volt az ól-szemes rendőr, aki az uteán hallotta a lövést. Orvost hívott és Johnt kórházba szállították. Az orvosak kén nap és éjszaka küzdöttek, harcoltak John Ellis életéért. Súlyos fejsebe volt, sok 'Vért vesztett, úgy hogy életbenmaradásá- hoz álig volt remény. Az orvosok fáradozása mégis sikerrel járt, John Ellis 'túlélte az öngyilkossági kísérletet. Amikor harmadnap a kórházban magához tért, tudatára ébredt, hogy ő, aki olyan sok embert, ’tofeib mint kétszázat kivégzett, saját magát nem tudta megfosztani az élettől. Néhány hét múlva teljesen felépült, s akkor bíróság elé állították. Ugyanis akkoriban az öngyilkossági kísérlet büntetendő cselekmény volt Angliában - és John ERisnek is felélnie • kellett tettéért. Nem sokat mondott a bíró előtt, annál többet beszélt a felesége. Megmagyarázta, hogy férjét lelkiismeretfur- dalások gyötrik Edith Thompson kivégzése óta. Habár azóta még néhány halálos ítéletet végrehajtott, azt a kivégzést képtelen elfelejteni. A bíró igen enyhén ítélte meg az állami ítélet- végrehajtó tettét. Megrovásban részesítette, és kijelentette, hogy eltekint megbüntetésétől, ha megígéri, hogy soha többé nem követ el ilyesmit, nem emel kezet önmaga ellen. Bilis ezt megígérte, habár már abban a pillanatban tisztában volt azzal, hogy képtelen lesz ígéretét megtartani. Nem tudott szabadulni Edith Thompson emlékétől. A HÓHÉR FELLÉP EGY VÁNDORSZÍNHÁZBAN A törvényszéki tárgyalás után John Ellis elhatározta, hogy új életet kezd, változtat addigi életmódján. Lemondott állásáról, borbólyműhe- lyét átadtia a leányának, és elszegődött kereskedelmi utazónak. Azt hitte, hogy ha állandóan úton lesz, ha nem találkozik ismerősökkel, akik régi foglalkozására emlékeztetik, megszabadul nyorrtasztó lelkiismere tfurdalásai tói. De még a folytonos utazás sem űzte él nyomasztó gondolatait. Közben ivásmak adta magát és rendszerint félig részegen bolyongott naphosszat. Egy napon a sors összehozta egy vándorszín- társúlat igazgatójával, s az felajánlotta neki, hogy a Charles Piss élete és kalandjai című rémdrámában játssza el a hóhér szerepét Eleinte kereken visszautasította az ajánlatot, az igazgató azonban tovább unszolta, s nagy fizetést ajánlott fel neki. — (Semmi más dolga nem lesz a színpadon, mint az, amit évekig csinált. Azzal a különbséggel, hogy a halálraítélt ném hal meg — mondta az igazgató, hogy megnyerje a szerepnek. Elljis végül is engedett az unszolásnak. Szerepéhez nem volt szükség színészi tehetségre, hiszen egyetlen szót sem szólt a színpadon, Fellépése mindössze egyetlen percig tartott. (Folyta tjük) Iaaaaaaaaa.aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa.aaaa AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> irta: Cs. Horváth T. rajzolta: febök I. Mill I(l4 Hajnali így óm. A REPÜL őTÍRRE BEGÖRDÜLNEK az ARUUVANVAGOT SZÁLLÍTÓ JENER AUTÓN GYORS IRAMBAN MEGKEZDŐDIK A RAKODÁS. sa —, --nő™ , raSS^Wy rr 'Vív .> i ' A DUNAFÖLDVÁR ÉS BÖLCSKE EGYESÜLT Általános fogyasztási és értékesítő SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA értesíti a kedves vásárló- közönséget, hogy 1970. június 1-től kezdődően áruházunkat reggel fél 8-tól este 7-ig tartjuk nyitva megszakítás nélkül, szombaton pedig fél 8-tól délután „• 3 óráig Sxeretetiet várunk minden kedve» vásárlót! IGAZGATÓSÁG (343) Ml TÖREÓNr DELE ? Eltűnt, feltemető, hog y UR/tzot vette tú. ÜLDÖZŐBE. Sr/RE KA FELDERÍTŐHADNAGY MOEOR- KtRÉKPÁRON A FELKUTATÁSÁRA INDULT, DE NA- ■ GYÓN TARTOK TŐLE.. SAJNOSA legrosszabbtol /ÁRTOK. R/b/n ezredes feszült izgalommal FIGYELI AZ ÓRAMUTATÓT. MÓG HÚSZ PERC, AZTÁN A GÉPEK PELSZÁLLNAK, ŐS- ■ V illanyszerelő-ipari Vállalat Lábatlan, Tatabánya, ""i Százhalombatta DKV. Szentendre munkahelyeire azonnal VILLANYSZERELŐKET. SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT Jelentkezés: lábatlan! vékony papírgyár-építkezés VIV-kirendeltségen. Hársvölgyi• Mihály vezető szerelőnél; Villanyszerelő-ipari Vállalat 4. sz. szerelőipari üzem Budapest VII., Síp utca 23. ’ ondvalnénáL I __________________________________________________________(22) m ví v felvesz fTTTmTfTTmmvfrrmmvT
