Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.! A KB-ülést megelőzően megyénkben is több vélemény hangzott el arról, : hogy képes-e a KISZ összefogni az ifjúság különböző rétegeit, lehet-e az ifjúságnak egyetlen politikai tömegszervezete? A párt Központi Bizottságának állásfoglalása lezárta az alkalmassági vitát. Érvényes a megyében, jelenleg és az elkövetkezendő időben is alkalmas a KISZ feladatának ellátására. Hivatása a KISZ-nek, hogy hirdesse az ifjúság körében a párt politikáját, tevékenyén működjék közre határozatainak megvalósításában, közvetítse az. ifjúság véleményét a párthoz, minden területen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, törvényben biztosított jogait, kezdeményezzen. Az ifjúsági szövetség kommunista jellegének elsődlegessége szükségessé teszi a politikai vonások erősítését, a KISZ tagjaival szemben támasztott követelmények növelését. Megyénk KISZ-munkájában is jelentkezik az Ifjúság egyes rétegeivel való bátortalan foglalkozás, pedig a KISZ KB az elmúlt években meghozta erre megfelelő határozatait. E határozatoknak Tolna megyében való megvalósulása nem folyik körültekintő, következetes munkával. Ennek következtében eléggé gyakoriak az általános, az ifjúság rétegeinek sajátos igényét figyelembe nem vevő megyei, járási akciók. Akkor képes a KISZ hivatását magasabb színvonalon betölteni, ha a jelenlegi törekvéseknél is jobban differenciál," számöl azzal, hogy az ifjúság egyik része még tanul, másik része már a termelő- munka és v a társadalmi élét cselekvő részese. '■ A feladatokra összpontosító, politikailag mozgósító és orientáló előadás befejező szaka-' szában tömören összefoglalta a megyei titkár az ifjúságpolitikai határozat- alap ján hozott, a megvalósítás stádiumát megnyitó,-kormányszintű intézkedéseket. (Néhányat közülük. Az ifjúsági érdekek messzemenő figyelembevétele a lakásépítésre, -elosztásra, lakbérrendszerre vonatkozó .határozatban. Megbízták az igazságügy-minisztert, terjessze elő tervezetét az ifjúsági törvény megalkotásához. Átalakították az Országos Oktatási Tanácsot Országos Ifjúságpolitikái és Oktatási Tanáccsá, mely szerv ifjúságpolitikai ügyekben a kormány tanácsadó, koordináló, kezdeményező és ellenőrző testületé lesz). Kapcsolódik az országos intézkedésekhez a megyei terv, mély hosszabb időre megszabja a tennivalókat. s megvalósítása nem lehet kampányfeladat. Feladati és végrehajtási egységet teremt a komplex megyei terv, melynek elfogadásával egyúttal hatálytalanították az 1966., 1968. és 1969. évben elfogadott, korábbi megyei határozatokat. Az ifjúságpolitikai napirend vitáját rendkívül nagy érdeklődés és aktivitás jellemezte. A gondolatgazdag, sokoldalú vita, a tizenkét hozzászólás élénken tükrözte az egységes alapállást, a határozat és a helyzet ismeretét, a felelősségérzetet. Egyhangúlag elfogadta a választott testület az előterjesztést, s megbízta a két végrehajtó bizottságot az intézkedési tervnek a vitában elhangzott javaslatokkal való kiegészítésével. Szélesebb alapokra helyezett uőmozgalom — elégtelenek a hagyományos módszerek A nők politikai, gazdasági* szociális helyzetéről előterjesztett tájékoztatóban — az előző napirendhez hasonló indokok alapján —, Tolnai Ferenc megyei titkár a nőkérdés egyetemes vizsgálatának igényével néhány alapvető kérdés kiemelésére szorítkozott. (Közel egy esztendeje tárgyalta ugyanez a fórum „A nők helyzete Tolna megyében” című témát, melynek akkori megállapításai ma is érvényesek, s az intézkedési terv tartalmazza a szervezeti, politikai, gazdasági tennivalókat). Az előadó rövid történelmi áttekintéssel kezdte a tájékoztatást, beszélt a felszabadulás óta megtett út főbb állomásairól, az egyenjogúság kibontakozásának folyamatáról. Az egyenjogúság olyan mértékben erősödött, amilyen mértékben a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép eredményeket ért el a politika, a gazdaság és a kultúra területén — mondotta. A régihez képest gyökeresen új közéleti tevékenység, a nők tömeges munkavállalása elősegítette az önállósodást. Mindezeknek a családra, a nőre gyakorolt hatása változásokat igényelt a munkaszervezésben, a munkakörülményekben, a munkaegészségügyben és szükségessé tette a kereskedelem, a szolgáltatás fejlesztését, bővítését is. Nem pótolták azonban a kedvező változások azokat a hiányosságokat és mulasztásokat, amelyek a nőprobléma korábbi leegyszerűsítéséből eredtek. Nem tekinthetők befejezettnek a nők egyenjogúságáért tett erőfeszítések, sok a tennivaló a nők általános, politikai, műveltségi színvonala, közéleti érdeklődése az aktivitása, gazdasági és szociális ellátottsága terén. Tudatosan számolni kell a nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű problémáikkal, ' a még meglévő előítéletekkel. Nem az elvekben, a jogokban, vagy a politikában van a hiba, amikor a teljesebb egyenjogúság érvényesítéséről van szó, hanem: azok gyakorlati megvalósulása akadozik. Különleges makacssággal tartják ." magukat a > múlt ideológiájának "rtiaradváriyái, a nők hivatásának torz felfogása. A maradi gondolkodás továbbélését meghoszabbítja, hogy összefügg az emberek legbensőbb érzéseivel, családi életével. E maradi gondolkodás megváltoztatására nem kell alapjában új módszereket keresni. Feladatunk, hogy a nőpolitika helyes elveit,- politikánkat, á nőkérdésben vallott felfogásunkat á jövőben is fáradhatatlanul magyarázzuk, elfogadtassuk és a gyakorlatban érvényesítsük, Könnyíthetik, de nem pótolhatják a központi döntések a nők érdekében teendő helyi állásfoglalásokat, intézkedéseket. A társadalmi és gazdasági élet fejlődése, a meglévő problémák és ellentmondások jellege elsősorban helyi intézkedéseket követel. Határozatban mondta ki a KB: megteremtendők annak feltételei, hogy a nők problémáinak megoldása átfogóbb legyen és valóban össztársadalmi üggyé váljon. Ehhez szélesebb alapokra kell helyezni a nőmozgalmat. Minden szinten az illetékes pártszervek és pártszervezetek végezzék a nők gondjainak megoldását célzó határozatok megvalósulásának ellenőrzését és koordinálását. A nők körében végzett elvi, politikai munka irányítását a pártmunka szerves részeként kell kezelni. A szervezeti változásokkal, a nőtanácsok megszűnésével nem a nőmozgalom szűnik meg, mert a mozgalom nem azonos az eddigi nőtanácsokkal — mondotta a megyei titkár, majd kifejtette, hogy a hagyományos módszerek és szervezeti keretek ma már nincsenek összhangban a fejlődési folyamattal. Joggal elvárják ma a nők, hogy gondjaik iránt elsősorban munkahelyükön tanúsítsanak nagyobb figyelmet és megértést, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak, fejleszthessék szakképzettségüket, helyben törődjenek a gyermekintézmények fejlesztésével. Méltatta a megyei titkár a nőmozgalom eddigi irányítását végző nőtanácsok áldozatos munkáját, de elmondta a lehetőségek korlátozottságát, a tevékenységi kör beszűkülését, s a változás indokait is. Ez él’ közepéig létrehozzák a nőbizottságokat a szakszervezetekben, a népfrontban és a munkahelyeken, ott, ahol a nők élnek, dolgoznak. (Központok, üzemek, szövetkezetek és a szövetkezeteket irányító szervek.) Ily módon tudnak a nőbizottságok hatást gyakorolni a helyi ve- eetésre, mert ők ismerik a helyzetet, az igényeket és a lehetőségeket. A helyi nőbl- zottságok és az irányító szervek nőbizottságai között nem lesz alá- és fölérendeltség, tevékenységüket minden szinten a pártszervezetek segítik és koordinálják. A párt politikai súlya és tekintélye, át- tekintési lehetőségei biztosítják, hogy szervezetein, káderein keresztül hatékony irányító munka folyjék. Nő- felelősöket választanak a pártvezetőségekben, a pártbizottságokban, akik gondoskodnak arról, hogy a feladatok állandóan napirenden legyenek, hogy összehangoltan tevékenykedjenek a társadalmi, a tömegszervezeti nőbizottságok. A nőmozgalom társadalmasításával, az új módszerek céltudatos alkalmazásával gyorsulhat meg a dolgozók és a lakosság nagy hányadát kitevő nők politikai, gazdasági és szociális fejlődése A pártbizottsági ülés a beszámolót tudomásul vette, elfogadta és jóváhagyta az intézkedési tervet. Könyv és Ember Az élet küszöbén alig valamivel túl belép -az ember -azon a kapun, amely homlokzatán az "iskola neveti viseli. Még-kicsi áz ember, ám a feladatra óriási: meg kell tanulni^ mindazt, ami még ma, a tudomány és technika fejlődésének forradalmi korszakában is a tudás fundamentumának számít. Meg kell tanulja a betűvetést és hogy nyomban kiállja az első próbát: az olvasást. Amikor a kicsiny ember szótagolva összeolvassa az első papírra vetett szavakat, nem tudja még, milyen soha ki nem fogyó forrás élvezőjévé avatja az olvasás, nem tudhatja még, hogy szellemi gazdagodásának. önművelésének idővel megerősödő igényét vált képessé betölteni, de a rácso- dálkozással azonos felismerések igazában akkor már a betű erősíti meg. Az olvasás teszi wie ezt a hétköznapi csodát, hogy értelme számára kinyílnak a titkok, ismeretlen világoknak lesz ismerője — tudója, s mindenekelőtt annak a világnak ismerője, amelyben él. Azt, sem tudja a kicsiny ember, hogy a lélek évszakait oly riasztóan gyors egymásutánban élő homo sapiens gyermek, ifjú, majd felnőtt, később érett és hajlott korában is ugyanúgy számíthat az írott szóra, mint amikor először hajolt a mind több tudást kínáló könyvek fölé. Az olvasás végigkísér bennünket az életen és annál erősebb szálak fűznek hozzá, minél többet kívánunk magunktól, minél többet kíván tőlünk műveltségben az a k«r, amelyben elünk. Szerte az országban ma kezdődik a könyv, az olvasás és a könyvek alkotóinak hagyományos ünnepe, ami ebben az évben egybeesik felszabadulásunk 25. évfordulójával is. Vessünk egy pillantást a közösen megtett útra, hiszen a tények önmagukért beszélnek. Ezeken a tényeken mérhető népünk műveltségi szintjének az a hatalmas növekedése, amelyhez hasonlót a múltban hiába keresnénk. A könyv és a tömegek találkozására csak az elmúlt 25 év folyamán ke- rülhetett sor. Hazánkban az utolsó békeévhez viszonyítva az évenkénti megjelenő könyvek száma több mint kétszeresére, a kiadott művek példányszáma pedig több mint ötszörösére emelkedett. Noha nem vagyunk még olvasó nemzet, minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy olvasó nemzetté^ legyünk. Bs célunk nem kevesebb, mint olvasó nemzetté lenni! Kiadóink bőséges választékkal készültek föl a könyv 1970. évi ünnepére, íróink ég könyvkiadás teremtő erejének erre a1 soron levő vizsgájára.- A könyv egy hétre kijön a boltokból az utcán fölállított sátrakba, üzemekbe, termelőszövetkezetekbe is eljut. Az olvasók találkozókon látják vendégül az alkotókat. Ünnepeljünk. hiszen okkal ünne. pelünk valahányszor a könyvet ünnepeljük. Am az igazibb, író—olvasó találkozók ezután következnek, akkor, amikor az olvasás óráiban négyszemközt találkozunk az írókkal, akik feltárják nekünk a mesék vi- lágát) csakúgy, mint a való világot... A tsz-szövetség megtárgyalta Milyen segítséget adjanak az áryizkárosuliaknak ? Szekszárdon tegnap tanácskozott a területi tsz-szövetség küldöttülése, a legfőbb fórum a területi szövetségek szervezett felépítésében. A küldöttek több témáról kaptak tájékoztatást és megvitatták a legfontosabb napirendeket. Részt vett a küldöttüléssen dr. Simka István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára. Az egyik legfontosabb téma egy új mezőgazdasági kereskedelmi forma létrehozása a M0K átszervezésével. Ehhez sok hasznos tanácsot, közgazdasági vonatkozású tájékoztatást adott a TOT titkára. Szűcs Lajos, a területi tsz- szövetség titkára az elnökségi beszámolóban ismertette törekvéseiket a termelésfejlesztés és a szarvasmarha-tenyésztés javításában, különböző gátló tényezők elhárítására vonatkozóan. Nagy súllyal beszéltek a tanácskozáson az árvízkárosultak megsegítéséről. A területi tsz-szövetség úgynevezett akcióbizottságot hozott létre a feladatok minél gyorsabb megoldása céljából. A bizottság két tagja és a szövetség három ügyintézője tegnap délután már el is utazott Sza- bolcs-Szatmár megyébe, hogy a helyszínen tanulmányozza: egy község, illetve termelőszövetkezet tagjainak mi mindenre van szükségük most azonnal és mit adjon a Szövetséghez tartozó három járás ennek a tsz-nek a jövőben. Már a tanácskozáson is bejelentették délelőtt nóhányan, hogy termelőszövetkezetük mit ajánl fel. A küldöttgyűlés szünetében munkatársunknak még többen elmondták a küldöttéit* tsz-elnökök közül, mivel akar-, ják segíteni a bajbajutottakat. Ezek szerint Báta felajánlotta a dolgozó tsz-tagság egynapi keresetét terményben és a tsz építőbrigádja felépít egy házat, a tengeliciek ugyancsak egynapi keresetet adnak, továbbá négy vagon étkezési burgonyát, 10 anyakocát, Alsónyék 150 mázsa morzsolt kukoricát és egy vagon bálázott lucernaszénát, a tengelic; Uj Élet Tsz egy vagon bálázott lucernát, egy vagon burgonyát, 20 anyajuhot. Bátaszéfc egynapi jövedelmet, konzerv eket, szemes terményt, bálázott szénát, építőipari, munkát, a szekszárdi Garay Tsz egynapi keresetet és lucemaszéüát fog adni. !
