Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
Nevelés, fegyelmezés, erkölcs a legfőbb helyi fórumon MEGYÉNK EGYIK JÄRÄ- SÄBAN, a testületi tanácskozásra készült beszámoló megállapításai között olvastuk az alábbi mondatot. „Még nem történt meg, hogy valamelyik pártszervezetünk önálló napirendként megtárgyalta volna a fegyelmi helyzetet.” önmagában is figyelemre méltó, de még érdekesebb a mellékesnek tűnő megállapítás, ha azt nézzük, ho^gy náluk a fegyelmi felelősségre vonások négyötödet . (hatvankettőből ötvenkettőt) maguk a párt- szervezetek kezdeményeztek és az összes pártbüntetések zömét a 2—3 éve felvett tagokra rótták ki. - - - Végighallgattam a vitát, jóformán semmiféle visszhangot nem váltott ki a fontos megjegyzés, pedig általa talán egyik kulcskérdésre tapintottak rá. Nem új, mégsem árt ismételten emlékeztetni: a kommunistáknál a párttaggyűlés a tagság nevelésének légfőbb helyi fóruma. Kár kihagyok Aranyszabály, hogy az újfajta, a kommunista fegyelem nem önmagától keletkezik (kész emberek itt sincsenek), hanem a tudatos nevelés folytán jön létre, úgy erősödik. A morális fejlődés, a fegyelmezés terén elsősorban az életközeiben tevékenykedő kollektíva a felelős. Ha még ázzál is számolunk, hogy az Ma alakul a várostörténeti klub Városunk a Babits Mihály művelődési központ megnyitásával olyan közművelődési intézményhez jutott, amely •igen sokféle tevékenységnek ád otthont, nyújt keretet. A ma megalakuló váxostörténeti klub célja, hogy a kollektív tudományos munka is helyet kapjon az intézmény életében. A klubot a Hazafias Népfront váróid bizottsága, a Helytörténeti Bizottság, valamint a Levéltár hozza létre azok.számára, akik szeretik a szülővárost, Szekszárdot és igényük }közreműködni abban a munkában, amely a város történetének széles körű feldolgozását vállalja. A várostörténeti klub mai megalakulása feltételezésünk szerint komoly lépés, működésével ez a közösség jelentős mértékben tud hozzájárulni majd ahhoz hogy a Babits Mihály művelődési központ tudományos életünk centrumának rangjára is emelkedjék. újaknak nem elég elméletben tudni, hanem a' gyakorlatban is meg kell ismerni a belső élet törvényeit, szokásait * és erkölcsi normáit, méginkább kár megfosztani attól a lehetőségtől, amit a taggyűlés, mint nevelő iskola adhat. Miért érdemes reflektor- fénybe állítani külön is? Emlékeztet, tájékoztat, önvizsgálatra késztet. Felötlik: vajon én ' . magam mennyire, tartom bé a kötelező” norma-; kát? Különöáéh'akkor, hartem szűkítik Me a fegyelmi helyzet vizsgálatáb a f égyélmi Büntetésekre. . Vannak - díí'an erkölcsi .. " problémák; ; amélvek enyhébbek, - %eSífít?űjutnak el a felelősségre voftáV-Siádiuftlába... Felszínre hozásuk alkalmat ad megszüntetésükhöz, sőt a téma kiterjeszthető a munkahelyi légkört zavaró hasonló gondokra és a kiút megjelölésére. A1 fegyelmi- - helyzet témaköréhez tartozik a felfogásbeli, akarati, cselekvési egység, a magatartás, a példamutatás vizsgálata és ha ezt elemzik, nem lesz némaság a taggyűléseken, lesz mit hozzátenni a beszámolóhoz. E felismerés alapján veszik sorra az állami építőipari vállalat termelési egységeiben az üzemi légkör összetevői, a kommunista helytállás tüzetes vizsgálatát. NE CSAK AKKOR fogjanak hozzá,, ha baj van, ha valaki kirívóan megsértette a kommunista erkölcsöt, az írott, vagy íratlan szabályokat. Mindez megelőzhető. S ami még több, buzdíthatja az egész párttagságot e külön taggyűlés a cselekvésre. Nyereség, hogy fejleszti a vitakészséget, kristályosítja a helyes felfogást, csiszolja a jellemét, 'szélesíti a látókört, ezzel bátorít és hozzászoktat az összefüggő kérdések komplexebb vizsgálatához. Érzékeny szeizmográf a párttagság. Mindent észrevesz, felfigyel a kilengésekre, a jóra, és rosszra egyaránt. Igényli ehhez a fórumot. Hol tudnak tőlük és náluk jobban mozgósítani, kik ismerik náluk konkrétabban a helyzetet? Nap mint nap együtt dolgoznak, ismerik egymás gyengéjét, erősségét, dicsérhetnek és korholhatnak. Mennyivel jobb ha taggyűlésen és nem egymás között sustorogva fedik fel a szavak és tettek esetenkénti szembekerülését! Alkalmat, pártszerű lehetőséget ad a fegyelmi helyzet taggyűlési vitája arra is, hogy ne felejtkezzenek meg, ne hagyják magukra azokat, akik korábban fegyelmi büntetést kaptak. Ismerek Bony- hádon egy kommunistát, aki máig szívesen emlegeti, hogy a fegyelmi büntetést követő elgyöngülés idején társai nem eresztették el a kezét. Néhá- nyan arról panaszkodnak, hogy feketebáránynak tekintik őket, azóta pártmegbiza- tást sem kapnak. A nyilvánosság ereje maradandóbb haszonnal jár. Egyik megyei. intézménynél hasztalan próbálkozott a pártveze- tőség a taggyűlésről rendszeresen elmaradozó főnököt jobb belátásra bírni. Egyetlen egyszer kellett csupán taggyűlésen szóba hozni, hogy nemcsak . a magasabb szintű pártTanácskozás a közvetlen árubeszerzésről A MÉSZÖV elnöksége szer- öán a közvetlen árubeszerzés tapasztalatairól tanácskozott, melyen részt vett dr. Zimo- nyi Béla, a SZŐ VOSZ főosztályvezetője is. Amint az előterjesztett beszámolóból és a vitából kitűnt, a termelőüzemektől való közvetlen árubeszerzés volumene nagyobb ütemben növekszik, mint az összforgalomé, és számos területen kedvezően hatott az áruellátásra, különösen a választék tekintetében. A jövőben is keresni kell az ilyen lehetőségeket. Ennek érdekében a megye 16 fogyasztási szövetkezete társulásba tömörült. A gyakorlati t-''.paszta1a- tok ugyanis azt igaza’iát-. jvvtt? a termelőüzemek akkor tárgyalnak szívesen a kiskereskedelmi szervekkel, ha azok nagyobb volumennel jelentkeznék, márpedig egy-egy áfész ‘legtöbb esetben csak kisebb tételű árut. kíván, rendelni. Az árubeszerző társulás munkájával kapcsolatban javasolták. hogy a piackutatási, beszerzői tevékenysége közepette csökkentse a legminimálisabbra az adminisztrációt, mert az csak nehezítené, késleltetné az árunak a fogyasztóhoz jutását. A társulástól széles körű és gyors információs szolgálatot is várnak. A tanácskozáson napirendre került a megye lakásszövetkezeti mozgalma, valamint az áfész-ek és a mezőgazdasági társulások együttműködése. munka a fontos és távolmaradásával ne becsülje le alapszervezetét. ' Elérték, hogy vehetőjük azóta rendre eleget tesz elemi kötelességének, vállalja és teljesíti az alkalmilag kapott megbízatásokat is. MEGKEZDŐDTEK az alapszervezeti vézetőségválasztá- sok előkészületei, közeleg a párt X. kongresszusa. Demokratikusan készül a számvetés, összegezik a javaslatokat. A korábbi jelölőbizottságok tagjai a megmondhatói, mennyi sok észrevétel és ellenvélemény gvűlt össze, amikor érdeklődtek a személyi javaslatok felől, amikor megkérdezték, miként értékeli a párttagság saját tetteit. Ezeket a máskor el nem mondott, előrevivő értékítéleteket hasznosítani lehetne a fegyelmi-morális helyzetet külön, megtárgyaló taggyűlésen. Bégi tapasztalat, hogy a pártépítés elválaszthatatlan részét képező pártfegyeíem terén legtöbbet a taggyűlés, a legfőbb helyi fórum tehet. SOMI BENJAMINNÉ Az igazgató nem szereti A párttitkár és a szakszervezeti titkár érdesen fogalmazott. Eg yikőjük se csomagolta sztaniol- papírba a termelés belső és külső nehézségeit, történetesen azt, hogy olykor akadozik az alapanyagellátás, a munkások egy része még kezdő, gyakorlatlan, a szociális létesítmények nem a legjobbak, és így tovább, és így tov ább. Erről beszélnek a dolgozók is amikor a termelés „kérdéseit” feszegetik. Feltehetően így, ilyen módon kerül szóba ilyen érdesen az alapanyag-ellátás a termelési tanácskozáson, a taggyűlésen és más rendezvényen is. Bizonyára hasonló nyíltsággal teszik szóvá az üzem vezetői a gya- • korlatlanság fonákjait is és azt is, ami a szociális létesítmények körül tapasztalható. „Felesleges a dolgokat szépítgetni” — mondta az üzem párttitkára s az szb-titkár helyeselve fogadta eí ezt a megállapítást. Az igazgató viszont haragos. Nem szereti, ha távollétében és nélküle nyilatkozik a párttitkár vagy az szb-titkár a termelésről, a termelékenységről, az üzemben dolgozó emberek közérzetéről s egyáltalán a munkahely ilyen vagy olyan eseményeiről. Mintha bizony igazgatói engedély kellene ahhoz, hogy bárhol is nyilatkozhasson a párt- titkár és a szakszervezeti titkár. Nem keli hozzá engedély, olykor mégis akad gazdaságvezető, aki rossz néven veszi, ha távollétében és nélküle beszélnek a párt és a tömegszervezeti vezetők az üzem életéről, problémáiról. Ti/fire lehet gondolni? Nyilvánvalóan arra, hogy nincs meg a szükséges és a kellő összhang a vezetők között, s aki éppen távol van, az attól tart, hogy az otthon lévők kényes ügyeket találnak kiteregetni, vagy elmondani. Ha viszont akár az igazgatónak, akár a párttitkámak, akár az szb-titkámak nincs önálló véleménye, akkor az nem jó, az sokkal inkább rossz. S 'Végeredményben az se baj, ha bizonyos dolgokban egymástól akár eltérő is a véleményük. Nem baj. Az viszont furcsa, ha bármelyikőjük is vindikálja magának az engedélyezés jogát, mintha funkciót tekintve egyik a másiknak alárendeltje vagy fölötte- se volna. S még rosszabb, amikor azt halljuk, hogy a gazdaságvezető így beszél: „párttitkárom, szakszervezeti titkárom” Ilyenkor felvetődik a kérdés, milyen 'párttitkár és milyen szakszervezeti titkár az, akit a gazdaságvezető saját személyi tulajdonánál tekint? , Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Napirenden a szövetkezeti társulások, szakcsoportok Nem okozott zavart a boltok elköltözése Szerda délelőtti ülésén két napirendi pontot vitatott meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. Mindkét téma közérdekű, hiszen a lakosság jobb ellátását szolgálják mind a szövetkezeti társulások, szakcsoportok, mind pedig a korzósori bontások miatt ideiglenesen elköltöztetett bolthálózatunk érintett egységei. A végrehajtó bizottságnak Izsák Lajos, a szekszárdi áfész igazgató-elnöke számolt be, a városban működő szakcsoportok, társulások, kertszövetkezetek szervezettségéről, helyzetükről, tevékenységük eredményeiről és problémáiról. Mint ez ismeretes, az élelmezési termékforgalmazás szemszögéből ítélve igen szerencsés szervezeti formának tekinthetjük a mezőgazdasági társulásokat, mivel egyesíteni képesek az egyéni gazdálkodók, a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak, a kisegítő és háztáji gazdaságok termelőerejét, a lakosság jobb ellátása érdekében. E társulások nem versenytársai, hanem segédcsapatai a szocialista nagyüzemi termelésnek. A szekszárdi fogyasztási szövetkezet keretében jelenleg 16 mezőgazdasági társulás működik, négy közülük a város területén. Van két méhész, két libatömő, négy nyúltenyésztő, ugyanennyi tojástermelő, 3 növényvédő és egy szőlőgyümölcs termesztő társulásunk. Taglétszámuk 410. Működésük eredményességét jelzi, hogy az elmúlt évben a társulások. szakcsoportok kis híján- kétmilliós összforgalmat bonyolítottak lé. Értékesítettek több. mint kétszáz mázsa mézet, 230 mázsa tojást, 1200 hektó bort, 8 mázsa zöldséget, 193 mázsa nyu- lat, 19 rnázsá hízott libát, 300 mázsa szőlőt. A szövetkezeti társulások, szakcsoportok helyzetét elemezve a végrehajtó bizottság megvitatta — és határozta a különböző társulások, szakcsoportok fejlesztésével, segítésével kapcsolatos feladatokat. Továbbra is fontos- teendő a kisüzemi termelésre alkalmas társulások létrehozása, tevékenységük következetes támogatása. E segítségadás megnyilvánulhat— az igényeknek megfelelően — a különböző termelési eszközök beszerzésében szerződéses előlegek folyósításában á szaporítóanyag- és tenyészállat-ellátás szervezésében ; OTP-kölcsönök folyósításában és nem utolsó sorban a kölcsönös előnyöket biztosító árak kialakításában. Az áfész, erejéhez mérten, sokat tesz a társulások, szakcsoportok fejlesztéséért. E fejlesztési folyamatot az igénybe vehető, s biztosítható állami támogatás jelentősen képes gyorsítani. Ezt követően foglalkozott a végrehajtó bizottság a korzó- sori bontási munkálatok miatt átköltöztetett egységek ideiglenes helyükön való működésével. Mint ezt a vb. elé terjesztett jelentés hangsúlyozta, az érintett hét boltegység átköltöztetése csak minimális zavarokat okozott az ellátásban. Május első napjaira befejező-* dött a boltok ideiglenes^honfoglalása és a vásárlóközönség igen hamar rátalált új hel lyeiken is . ezekre a boltokra. Sok tekintetben még kedvező forgalmi1 változásokat is eredményezett a költözés, mert például a városcentrumban kis alapterületen működő ruházati bolt a vasút és pályaudvarhoz közel igen jól funkcionál. A réginél viszont kedvezőtlenebb feltételek között üzemel a Garay tér 8 szám alá helyezett, összevont konfekció- és divatárubolt, amely raktár nélkül, kicsi eladóterével csúcsforgalom idején — például ősszel, vagy télen —, igencsak nehéz feladattal kerül szembe. A probléma megoldása persze nem lehetetlen, amennyiben sikerül az Augusz-házban, a fodrászat helyén kialakítani egy kötöttáru-, illetve konfekcióboltot. Egyébként a vevőközönség megértéssel fogadta a boltok átköltöztetését, forgalomkiesést alig okozott az akció lebonyolítása. Okkal hisszük, hogy a Korzó Áruház megnyitásáig, — noha nem egy-két hét múlva, vagy hónap múlva kerül erre sor —, bolthálózatunk hét egysége helytáll ideiglenes otthonában is. A városi tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülése bejelentésekkel ért véget. Népújság 3 1970. május 38,
