Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Az' országban néhány helyen — főleg a . híradástechnikai iparágban — kezdik felismerni' a bedolgozói' rendszer, előnyeit..' Egytegy kis. település ,egy- egy gyártmánycsaládot kap és kialakulnak: a „foglalat”, • „kapcsoló”, „vasaló” falvak... Mit szólnak az érdekeltek...? Mindenki a- maga szempont­ja szerint' értékéi. Kétgyerme­kes családanya: „Sok gond .' volt különösen a nagyobbik fiaimmal. Rosszul tanult... Most .itthon dolgozom és job­ban oda tudok figyelni a lec­kéjére is. A múlt héten is ho­zott egy ‘ötöst...” Egy másik családnál: „Á férjem keresete ■ mellé jóy jön.' annyit1 dolgo­zom;. amennyit a gyerek ne- w velése é.s a házimunka meg­enged,,, Azért ezer1 forintra így . is felmegy.” , Csökkent- munkaképességű fiatalember: „Nekem . ez az életet jelenti, hogy fontosnak erezhetem ma­gam, hogy kapcsolatom > van a világgal.., s magam kere­sem a kenyerem.” Idős,- fáradt arcú asszony: „A gyár még az ipari áramot is bevezette. Min­den héten hozzák az anya­got,.. Néha eljön a m«ós is, V de nálam még-nem; talált , hí-. - báty.. A ...lányom elvált; én.* nevetem- az unokáira, -Meg még egy kis pénzt” is '.‘.leere*-" sek... / Az üzem közgazdásza: -„Jól jön - á, Vállalatnak is a bedol­gozói rendszer. Nem kell épü­let, drága gép és egy. sor - be­ruházás., Hiszen égy-egy „új munkahely létesítése sok-sok* ezer - forintba'' kerül... A vál­lalattól viszont több -szerve­zési munkát követel és nehe­zebb ’ a' munka áttekintése...” „Házilag“ is lehet modern Az új munkahelyek létreho­zása Valóban sókba 'kenik; Sőt,_ minél fejlettebb á technika, annál • többé kerül... Sokan ugyan kétkednek a bedolgo­zói rendszer és-, a 'korszerű' üzem „házasságának’’' - életré- valóságában, azonbán — itíiht egy sor példa. . mutatja — megfelelő 'föltételek mellett „házilag” is lehet korszerű ter­méket' elkészíteni;- Az utóbbi időkben szenzációk - gyorsaság­gal tör:előre a japán ipar és bizony ott,-- szinté minden iparág-kihasználja a; „bedől- - gozó falvak” nyúj tóttá! előnyö­ket, .de ugyanilyen tény a sváj­ci óraipar is; ahol’ szintén kis falvakban, egész dinasztiák készítik . az orcáik, alkatrészéit. ... Ösak‘ térmészétésén, azt keli megválasztani, hcigy: milyen alkatreszt enged' '-ki 'az üzem falad közül a gyáf'i vezetőség? , A helyesen felmért lehetőségek aztán már könnyedén kama­toztathatók. Áltálában ezek á munkák nem követlelnek nagy szakmai . képzettséget és tech­nikai tudást.. Az . egvszerű gé­pek, szerszámok .segítségével a viszbrryiag»: egyszerű •''művele­tek gyoi-san elvégezhetők. De _legtöbbszöri ténren1 ezt *a kéz­ügyességet- igényelő,, úgyneve­zett ' „bábra” íri'unkát” nehéz gépesíteni;» ílletyp. drága.auto­matizálni? Igv : a iihedolgöző fa.lvak”-ban ■ folyó 'munka jól beilleszthető a - korszerű nagy­üzemek tevékenységébe. Eltűnnek a hiánycikkek... A Kontafeta, .Alkatrészgyár meggyőző érvékkel szolgál. Felmérték eddigi eredményei­ket, hogy a tapasztaltakon to­vább tudjanak lépni és még inkább szélesíteni a bedolgo­zói rendszert. Kiderült ebből a tanulmányból, hogy az egy­kor iparszegény, munkáskéz­ben bővelkedő falvak asszo­nyainak bevonása a munkába elsősorban a hiánycikkeiket szüntette meg. Mert addig az aprólékos kézi munkára nem maradt soha. elég energia. A jól szervezett vidéki hálózat — amellett, hogy biztos ke­nyérkeresethez juttatott több száz asszonyt, hiszen az átlag­keresetek elérik a havi ezer forintot — megszüntetett egy sor hiánycikket. Ilyen például: a nagyon keresett vasalócsat­lakozó. a különféle foglalatok, kapcsolók, többek között a modem házgyári építkezések­hez készülő kapcsolók és fog­lalatok, villásdugók. így- a jól szervezett m/unka nem csupán egy. gondot vett le a gyár válláról, hanem anyagilag is mérhető ennek haszna, ugyan­is keresett termékeket készí­tenek. Többet követel a gyártól Az is hozzátartozik azonban .az igazsághoz, hogy a falvak bevonása a munkába más jel­legű feladatokat ró a vállala­tokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta munkafegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem sza­bályoz semmit. Kizárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoznak!... Ezért a bedolgozói rendszer megszer­vezése és kézben tartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asz- szonyok munkával való ellá­tását, az alkatrészelv szállítá­sát. minőségellenőrzését és le­hetőleg valamilyen ütemezést is biztosítani, hogy a kellő mennyiségű alkatrész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán az is főoka annak, hogy sokan annyira idegen­kednék hazánkban a bedolgo­zói rendszernek edől a formá­jától. A munka kézben tartása könnyebb az üzem falain be­lül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés, minden mozza­natot látnak a művezetők, könnyebb a gépek karbantar­tása és azonnal intézkedni le­het, ha az anyagellátás döcög. Mindezek a szálak egy-egy fa­luinál ötven, száz családhoz ágaznak szét, s fontos, hogy ezek a „hajszálerek” az ütő­eret, a központi vérkeringést szolgálják. Nehezebb az üzemszervezők, vidéki munkán, tévékenyke- dők dolga, de az eredmény bőségesen kárpótol. Kárpótol, mert kenyérkere­sethez, vagy fizetés-kiegészí­téshez juthatnák — főleg a nők —, és közben marad még idő a gyereknevelésre, a ház­tartásra, de hasznos a társa­dalomnak is, mert nehezen gé­pesíthető, elsősorban kézügyes­séget követelő munkát végez­nek, s ezek az alkatrészek fon­tos elemei egy-egy terméknek. Azonban még többet kellene tenni. Különösen a híradás- technikai, az elektromos és fémtömegcikk-ipar kínálja a lehetőség kiaknázását, hogy az eddig speciálisan „japánnak” és „svájcinak” kikiáltott be­dolgozó falvakat minél inkább „magyarrá” is tegyük. BÁN JÁNOS Építők napja Több mint négyezer ünneplőt várnak Domboriba Vasárnap,* a hagyományok-' hoz híven, Domboriban tartják az építők napját. Az előkészü­letek erre a jelentős munkás- ünnepre már a műit héten megkezdődtek. Az állami építő- vállalat a dombori saját üdülő mögötti nyáríásban készíti elő az ünnepet. Több mint har­minc köbméter fűrészelt fa­anyagot használtak fel padok, asztalok ácsolására. Készítenek Színpadot, sátrakat, — ameny- nyiben rossz idő lenne, ezek alatt szórakozna a hatalmas vendégsereg. A vendéglátóipar és a vál­lalat saját ellátási részlege is készül az ünnepre. A műit hét végén szemrevételezték a te­repet a mutatványosok, ven­déglők vezetői, s kijelölték a sátrak, pavilonok helyét. A tanácsi építők a KISZ- tábori telepen, a kempinge­zők részére fenntartott terü­leten rendezik ünnepségüket. Itt is lázas készülődés folyik. A tanácsi és az állami váU lalatnál a kulturális szervek már készítik a szórakozási programot. Az építők napján lesz néptánc, tréfás vetélke­dő és még borverseny is. Vaklárma Tegnap délelőtt Szekszárd- ról, Tamásiból, Dombóvárról és Kaposvárról féltucat gép­járműfecskendő robogott az értényi termelőszövetkezet fe­lé. Az állami tűzoltóságot ezt megelőzően ügy tájékoztatták, hogy a tsz-ben két istálló ég. Valóban két, mezőgazdasági célú létesítmény lángolt, — de nem istálló, hanem két rozoga ól. A tűzoltók a felesleges kilométerek miatt nem harag­szanak arra, aki bejelentette a tüzet. Hasonló esetek elkerü­lése végett azonban kérik: a tűzjelentés ne csak gyors, de pontos is legyen. A találkozó jól sikerült, de meglepetéseket nem hozott a IV. dél-dunántúli filmszemle A kora nyárnak évek - óta érdeklődéssel várt eseménye a . dél-dunántúli' amátőífilmesek szemléje, amelynek rendezési jóga - igen •' jó kezekben van. Domtíóvá- rott. Ázidén Békés és. -Hajdú megyéből, Budapestről érke­zett' -népművelési .szakember rek. azért kívántak.; részt ven­ni a IV. : dél-dunántúli filmé szemlén,' hogy az itt szerez­hető szervezésir.rendezési ta-. pasztalatokat -. . magukkal. yi- i gyék, a hasznosítás ..szándé­kával. Már az elmúlt évben is -elismeréssel szólt á Szak­sajtó a találkozó jellegű ama1’ tőrfilmes esemény, megrende­zéséről. 'így, nem' meglepetés, hogy gz 1970.1 évi' szemlesem igyekezett... f esztíváíszinezetét: ölteni?'' hanem mindén ; csi- nadrafta nélkül .baráti, szak­mai eszmecserék lehetőségét biztosította — rhágas. fokon. A dombóváriakv ismét kitű­nő .szervezéssel1--látták el - há­zigazdái tisztségüket és avat­ták nagyon hasznos .tapasz­talatok forrásává a kétnapos találkozót-.. Mindezek után semmi .meglepő nőies abbans hogy..; az amatőr filmművé­szet funkcióját és rangját oly. nagy-:. gohddal -szem • -előtt tartó, szigorú zsűri a legjobb kollektíva .2300 forintos-., dí­ját a., járási, . művelődési, köz­pont filmkörének1 adományoz- ’ ta. Ez a közösség —- hagyó?- .. mányaihoz híven — ismét ■ változatos témayálasztásával tűnt ki a. szemle mezőnyé­ből.^' •' & ■' ß f Mint erre a címben már utaltunk, a , IV. dél-dunántúli filmszemle bemutatott anya-, gában nem hozott kiemelke­dő, a. meglepetés erejével ha­tó filmeket' a''-szemlére. Hu­szonhárom alkőtáV bemutatá­sára került'sor, a hűszonháw rom film tizenhat aikotpRö? közösség, illetve amatői'filmes munkája: S talán"-nem té-’ védünk- ha a : színvonalbeli visszaesést — a zsűrit idézve — abban hatáíözzúk- meg; hogy: a- közelmúltban válasz tottyüj utak egyelőre ;:még já­ratlanok,. Az amatőr filmmű­vészet sorsánakálákülását ér­deklődéssel ..figyelők 'emlé­kezhetnék még farra, 1 hogy áz ország;;-, különböző- . .vidékein megrendezett filmszemlék ér­tékelésében sokszor hangzott el az a .bíráló észrevétel, hogy amatőr filmeseink látásmód­ja sötét. Már-már kóros von­zódást bizonyítottak a bemu­tatott filmek a tragikus iránt. Azok a filmesek, akik táj­egységünk megyéiből készül­tek a dombóvári szemlére, kísérletet tettek a derűsebb témák feldolgozására. A té­maválasztás indokolatlanul torz hagyományaival szük­ségképpen kellett szakítaniok. Nem hiszem, hogy bárme­lyik filmes közösségre kedv- szegően hat, hogy az első lé­pések nem az elvárásoknak megfelelően sikerültek. A kezdet jó és azt gondoljuk, semmi ’ ok a vészharangozás­ra hogy egy ilyen szemle a megbízható közepes szintet éri csupán el. Ebben az eset­ben ez történt. TV\ Lóhr Ferenc kandi- dátus, az amatőr fil­mezés jövője érdekében oly szigorú zsűri elnöke a bemu­tatót követő eredményhirde­tés után részletesen is ele­mezte a szemle egyes alko­tásait. Ezt a szakmai elem­zést ezen a helyen nincs mód idézni. Inkább a díjak oda­ítéléséről szólnánk és bár a zsűrik dícséretét a krónikák ritkán zengik el, most azzal kezdenénk, hogy az értékelés keménysége előtt le a ka­lappal! A zsűri ugyanis ügy döntött, hogy a díjak közül az arany fokozatot nem ad­ja ki az idén, a fentebb már említett okokból. A második helyezéssel azonos ezüst fo­kozatot — a vele járó ezer- forintos jutalommal Baranyai György zalaegerszegi és Bü- kösdi János dombóvári alko­tók nyerték. Baranyai György Csak aki tapasztalta című filmje mondanivalójának mélységével, jó képi megfo­galmazásával és hangmeg- oldásával az egyik legfigye­lemreméltóbb alkotása volt a szemlének és megérdemelten kapta a legjobb hangosítás 700 forintos díját is. Bükös- di János Az én világom cí­mű filmjének főszereplője a sütvénypusztai csikótelep egyik lovásza, aki bejárta úgyszólván a fél világot, mégis itt, van itthon... A szociografikus hangvételű film jó törekvésekről vallott, noha megoldásaiban nem hi­bátlan. A dombóvári Takács László Teenagerek című filmje, bronz1 fokozatot ka­pott. A fiatal alkotó az if­júságot érintő probémákhoa szól hozzá ezzel a filmjével, és ahogy szól, azt ígéretes­nek nevezhetjük. A IV. déi- dünántűli filmszemlén nem vett részt egyébként olyan film, amelynek operatőri munkáját díjazni lehetett volna. A díjazottakon kívül hét filmet részesített juta­lomba a zsűri, míg a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat különdíját — 700 forintot — a Pécsi Siketek és Nagyot­hallók Filmklubja által ké­szített Képcső című színes filmje nyerte el játékfilmes törekvéseiért, • • AAsszegezve a kétnapos szemle legfontosabb tapasztalatait, annyit mond­hatunk még a Tolna megyei Tanács művelődési osztálya és a KISZ megyei bizottsá­ga által meghirdetett szemlé­ről, hogy a benevezett fil­mek sem képi megoldottsá- gukkal, sem hangtechniká­jukkal nem érték el az or­szágos színvonalat, így a tar­talmi igények fokozása mel­lett a jövőben amatőr filme­seinkre az a feladat vár, hogy a filmek kivitelezésének munkáját tökéletesítsék a technikai adottságok határán belül. — m ■*» BEDOLGOZÓ FALVAK

Next

/
Thumbnails
Contents