Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

L. P. WALLSAL: A iióliér tragédiája 6. Ezt a kérdést mind a mai napig nem sike­rült teljesen tisztázni, s éppen ezért esete később igen nagy szerepet játszott a halálbüntetés el­törléséért indított mozgalomban és a halálbün­tetés körüli heves vitákban.- John Eil is ezen az éjszakán képtelen volt el­aludni. Folyton-folyvást az elítélt járt az eszé­ben. Ez volt az első eset életében, hogy foglal­kozásáról, hivatásáról, a halálos ítéletről és az ítélet végrehajtásáról elmélkedett. HÁZASSÁGKÖTÉS KÍVÁNCSISÁGBÓL Frederick Beeswather beismerő vallomása után a rendőrségnek és az államügyésznek elég adat állt rendelkezésére, hogy vád alá helyez­zék és bíróság elé állítsák. Megölt egy embert, tettét beismerte, — tiszta dolog. Azonban tisztázatlan volt, hogy miért gyil­kolta meg Percy Thompsont és még fontosabb volt tisztázni azt, hogy milyen szerepe volt a gyilkosságban az áldozat feleségének, Edith Thompsonnak. Valótan olyan ártatlan volt a bűntényben, mint ahogyan mind a ketten állították? Vagy talán ő is be volt avatva, sőt talán ő volt a fel­bujtó, s ő bírta rá szerelmesét a gyilkosságra? Ennek kiderítése és tisztázása végett Hull de- tektív-főfelügyelő és emberei széles körű nyomo­zást indítottak és felderítették az ügy három szereplője, a meggyilkolt Percy Thompson, fe­lesége, Edith és Frederick Beeswather életének minden részletét. Edith Thompson egy, ha nem is vagyonos, de eléggé tehetős londoni külvárosi polgári család­ból származott. Már gyermekkorában ábrándos természetű volt, s úgyszólván menekült a min­dennapi valóságtól. Talán éppen ez a tulajdon­sága, jellemvonása határozta meg későbbi élet­útját. A középiskola elvégzése után titkárnői állást vállalt. A földalattin járt munkahelyére, s min­den reggel találkozott egy fiatalemberrel, aki ép­pen akkor ment munkába, amikor ő. Néhány hét múlva a fiatalember megszólította, s egy év­vel később megkérte a kezét. Percy Thompson korántsem volt az a férfi, akit Edith ábrándjaiban férjének elképzelt. Még­sem habozott, s — mint később egyszer be­vallotta —, szerfölött érdekelte, hogy milyen 'is a házasélet. Ezért igent mondott, és 1915. február 15-én házasságot kötöttek. Kíváncsisága ezzel kielégült. Percy Thomnson nem az a férfi volt, aki tel­jesen boldoggá tehette. Hűséges és megbízható férj volt, s mindenekelőtt szorgalmas, de éppen olyan unalmas is. Hiányzott belőle a képzelő­erő, a humorérzék. Egyszóval nem Edith szá­mára teremtették. A maga részéről Thompson tökéletesen bol­dognak érezte magát szép, fiatal felesége mellett, örült szépen berendezett lakásuknak és annak is, hogy minden reggel továbbra is együtt jár­nak munkába a földalattin. Anyagi helyzetük ellen sem lehetett semmi pa­nasz, mind a ketten szépen kerestek. Hetenként egyszer Percy Thompson moziba vitte a fele­ségét. havonta egyszer-kétszer megnézték vala­melyik belvárosi színház előadását. Percy volta­képpen csak felesége kedvéért ment moziba, színházba, ő sohasem érezte, szükségét ennek, legszívesebben otthon tartózkodott. Nem vette észre, hogy fiatal felesége lassan, fokozatosan eltávolodik, elidegenül tőle. Eszébe sem jutott, hogy a fiatalasszony talán mozgal­masabb, derűsebb, változatosabb életre vágyó­dik. Edith Thompson az ábrándokba menekült. Va­lósággal falta a romantikus szerelmi regényeket, sokszor még a vacsorát is elmulasztotta miattuk. Ezekben a regényekben megtalálta azt a férfi- típust, amelyre mindig vágyott, amelyről ábrán­dozott. Így éltek, látszólag zavartalan házasságban, de külön-külön vágányokon futva, hat esztendeig. Edith megelégedett az ábrándokkal, Percy él­vezte a hamis családi idillt. 1921-ben azután bekövetkezett a nagy fordulat, SZERELEM AZ ELSŐ PILLANTÁSRA Thompsonék White-szigeten nyaraltak. Haza­utazásuk előtt rövid körutat tettek a tengeren. Velük volt Edith húga és Frederick Beeswather hajópincér. Beeswather akkor töltötte be tizen­kilencedik esztendejét. Sudár növésű, szép, szőke, kék szemű fiatalember volt, sok nő szeme akadt meg rajta. Edith Thompson régótá ismerte, mert öccsével együtt járt iskolába. Sohasem érdeklődött iránta, nem törődött vele, s mivel már régen nem látta, el is felejtette. Ezen a hajóúton azonban újra „felfedezte”, éppen úgy, mint Beeswather őt. Ta­lálkozásuk első pillanatában érezték, hogy egy ismeretlen erő egymáshoz taszítja őket. Ezért nem is csoda, hogy a kirándulásról visz- szatérve, a nyaralóhelyen este különváltak a társaságtól, s mintha csak megbeszélték volna, találkoztak az elhagyott strandon. Szerelmi idill kezdődött, s mindketten hamaro­san elvesztették a fejüket, józan ítélőképességü­ket. Szerelem volt ez az első látásra, s teljesen elvakította őket. Akkor még sejtelmük sem volt arról, hogy ez a szerelem nem a boldogsághoz vezet, hanem a vesztőhelyhez. Az idill talán romantikus epizód maradt volna, ha a nyaralás végén szétválnak útjaik. De nem így történt. Voltaképpen Percy Thompson idézte elő a ké­sőbb történteket. Ugyanis, amikor visszatértek Ilfordba, így szólt Beeswatherhez: — Hallottam, hogy albérleti szobát keres. La­kásunkban van egy kis szoba, amit nem hasz­nálunk. Ha megfelel, szívesen bérbeadjuk. In­kább magának, mint másnak. Beeswather szinte nem akart hinni a fülének. Kapva kapott az ajánlaton és már másnap be­költözött a szobába. (Folytatjuk.) A SZIK LÉIT U-GrTÁ­MADÁS csak az SS ŐRSÉG SORA/SAH Kiír Mv/kosa szokszrej- SŐERNYŐSÖK SZa'Af/'- tottakré, es am/ntsí- kezdőd ik. MYOMS AM A Kt /ÓBA ÍÉPMSK. A ZÜeZA KARS FELMÁSZ­NA LKA AREAL MASLAK­KÉ KEU ZEKM/ÖKAZ SS ŐRSÉG ES. Mié/fis mown* jo. (311) A „SZAKÁLY TESTVÉREK” ÉPÍTŐIPARI K T S Z Szekszárd, felvesz: ÉPÜLETBÁDOGOS, ASZTALOS, HEGESZTŐ, SZERKEZETI LAKATOS, SZÖVŐ SZAKMUNKÁSOKAT, TOVÁBBÁ KŐMŰVES SEGÉD­MUNKÁSOKAT ÉS 16 ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT NŐKET SZÖVŐ­TANULÓNAK. (378) FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet: HERBARIA ÜZEME. TOLNA. (Gubóraktár.) (319) A GYŐNKI gépjavító állomás FELVÉTELRE KERES HEGESZTŐ, LAKATOS. FÉNYEZŐ szak- és betanított munkásokat, valamint segédmunkásokat. (385)-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents