Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
Krimi — kriminológia, krimináltaktika Izgalmas tudomány — Meddig lesz bűnözés? — Röntgenfelvétel a revolverről a századforduló dúsgazdagságot fitogtató stílusában épült budai villa okár bűnügyi film díszlete is lehetne, — ez az Országos Kriminalisztikai Intézetbe igyékvö látogató első impressziója. A divatos krimi bűvköréből — lám — az sem szabadul, aki hivatása folytán napról napra, évről évre találkozik bűnügyekkel, s aki kevésbé romantikus pillanataiban nagyon is jól tudja, hogy mennyire más a jól-rosszul kiagyalt regény, mint a társadalomra és az egyénre veszélyes bűncselekmény . . . Hazánkban a modern bűnüldözéshez elengedhetetlen tudományos megelőző munka első nyomát a Tanácsköztársaság korában találjuk. Akkor született az Országos Kísérleti Kriminológiai Intézet. A proletárdiktatúra megdöntésével az intézmény megszűnt. Sem a fehérterror, sem a polgári demokráciák számára szalonképessé kozmetikázott Horthy-fasizmus nem tartotta szükségesnek létezését. Az elzárkózás okai világosak. Az újra hatalomra jutott burzsoázia „méltóságán" alulinak vélte, hogy bármit megőrizzen a Tanácsköztársaság vívmányaiból; emellett a bűncselekmények megelőzésére szívesebben erősítette meg a börtönrácsot, mint áldozott a kutatásokra. Az akkori establishmentnek — ráadásul — kényelmes, részint készen kapott, részint a maga szája ize szerint gyártott teóriák álltak rendelkezésére, hogy a bűnözés okait megmagyarázza. Ezek közül a két legfontosabb: 1. „A bűnözés oka az ember rosszra hajló természete." a) ,,A bűnözésre a vörös eszmék bujtogatják az embereket." A koalíciós időkben a kommunisták erejét részint az ország újjáépítése, részint a demokratikus fejlődés meggyorsítására való törekvés kötötte le, — ezek az évék nem kedveztek a Tanácsköztársaság hónapjaiban megteremtett intézet újjászervezésének. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején viszont olyan, túlzottan optimista nézet vált uralkodóvá, amelynek tükrében egyszerűen abszurdnak tűnt a bűnözéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozó intézmény alapitása. Akkoriban sokan úgy vélték, hogy a szocialista fejlődés szinte automatikusan megszünteti a bűnözést, — mégpedig nagyon rövid távon. Tudjuk, nem így történt ... A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1960-ban határozattal rendelte el az Országos Kriminalisztikai Intézet felállítását. — A miénkhez hasonló intézetek dolgoznak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, — említette látogatásunk alkalmával dr. Bakóczi Antal, az intézet osztályvezetője. — Ezekkel a testvérintézetekkel intézetünk igen szoros kapcsolatot tart fenn. „A mi intézetünk a legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll. Összesen két tucat munkatárssal dolgozunk. Vajmi kevesen lennénk azonban, ha nem lennének a sok segítséget adó bűnüldöző, és igazság- szolgáltató szervek, ha munkánkat a különböző irányító és gazdasági szervek nem segítenék, s ha nem volna az intézet tudományos tanácsa.” Ez a tanács az igazgató tanácsadó szerve. A Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyminisztérium, a Belügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eptvös. Lo- ránd Tudományegyetem Ál-. lám- és Jogtudományi Kara,1 valamint a Legfelsőbb Bíróság egy-egy képviselője. . foglal helyet benne. A tudományos tanács évente legalább négyszer ülésezik. Kutatási feladatokat, munkatervi javaslatokat kapunk tőle. — Elvekről, célokról kérünk né- hány szót . . . vagy 150—200 milliméteres alumíniumlemezt is át lehet világítani. A falakon átvilágított diapozitívek: pisztoly, benne lőszer. A képen valamennyi alkatrész jól kirajzolódik, még az ütőszeg vékony rugója is. — Nos, ezzel világítottuk át azt a lovasszqbgot, amelyet két hasonmásával együtt állítottak ki tavaly Budapesten. Nagy volt a kérdés: melyik Leonardo 0a Vinci alkotása. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő példány is annak bizonyulj A röntgen- felvételen megmutatkozott a Leonardo korabeli öntési technika valamennyi jellegzetessége. A ' bronzból öntött ló mellkasi részén, belül alkalmazott merevítés, .pedig bebizonyította, hogy az olasz mester eredetileg is lovasszobor- nak- szánta • műv.ét. Efféle izgalmas eset, persze, ritkaság a gyakorlatunkban. Más lapra tartozik, hogy számunkra minden feladat érdekes, izgalmas. Itt, ebbén: a kis laboratóriumban többek között fémet, lőport —' vizsgálunk anyagroncsolás nélkül. Amott vegyész munkatársunk a spektrofotométerrel hihetetlenül csekély mennyiségű anyagok jelenlétét tudja kimutatni. Mérési pontossága egv-tized- milliomod gramm. Hivatásunkból ered, hogy bármiféle bűncselekmény elkövetését lehetségesnek tartva felkészüljünk szakvélemény adására. Az már rutinfeladat, hogy megmondjuk, a vizsgálathoz rendelkezésre bocsátott fegyverből lőtték-e ki a vizsgált lövedéket. — További lövések nem másitják-e meg a fegyverben a jellegzetes nyomot hagyó sajátosságait? — Dehogynem. Csakhogy ehhez 200—300 lövést kell leadni ... Épp a minap vizsgáltuk etet a problémát. Annak ellenére, hogy hazánkban — igen helyesen — nem juthat bárki fegyverhez, a lőfegyver okozta sérülések száma elég nagy. Az ebből eredő halálos balesetek száma 1957—68 között évente 50 körül jár; ez jelzi a ballisztikai kutatás fontosságát. (A világ kicsi... Két nappal később, hogy dr. Bakóczi Antallal beszélgettünk, megtudtuk, hogy a vadászattal foglalkozó könyvét a közeli jövőben adja ki a Táncsics.) Bár az intézet technikai felszerelésére jelentékeny összeget áldozott az állam, tevékenységének nem a drága gép, hanem a még értékesebb emberi elme a legfőbb eszköze. Az intézmény minden tudományos munkakörű dolgozójától megkövetelték az egyetemi végzettséget, — amit (több nyelven) egyéni továbbtanulás tetéz. A Központi Statisztikai Hivatal, a rendőrség, bíróság, ügyészség szolgál temérdek, feldolgozásra váró' kriminológiai adattal. A vizsgálati módszerek között szerepel még a kérdőíves adatgyűjtés. helyszíni tájékozódás, pszichológiai személyiség- vizsgálat. A rég- és a közelmúlt adatai alapján lehet-e következtetni a bűnözés várható alakulására? — Lehet, sőt ennél még többet is lehet tenni..., így dr. Bakóczi Antal — dr. Vermes Miklós kollégánk kandidátusi értekezésében fejti ki, hogy az emberi magatartás, tehát a bűnöző magatartás is, meghatározott, mérhető okok hatására alakul ki, s hogy az oksági törvények a pszichikus jelenségek körében is érvényesülnék. A külső körülmények önmagukban még nem határozzák meg egyértelműen az akaratot. Az ember alárendeltje ugyan a társadalmi körülményeknek, de tudata alapján képes ezek felismerésére, tehát dönthet cselekedeteiről. Ez konkrét felelősségének alapja, amit vállalnia kell azért, amit megtesz, vagy elmulaszt. Kx-iminológiai szempontból e problémakör különös jelentőségű, mert az objektív feltételekre általában közvetlenül, de az objektív okokra csak igen áttételesen tudunk hatni. A mi munkánknak egyetlen célja van, hangsúlyozom, egyetlen: megelőzni a bűncselekményeket. Ezen belül fontos részfeladat megmutatnunk, melyik bűncselekmény-fajtát, hol a legkönnyebb megelőzni... — Ha a társadalmi tulajdon védelme köréből hallhatnánk példát . . . — Akad ilyen. 1968 első felében nyolcszáznál több, társadalmi tulajdont károsító sikkasztás bűntette miatt indult, s bírói ítélettel befejezett ügyet vizsgáltunk. Ebben az időben Tolna megye igen előkelő, országosan a második helyen állt: elenyésző számú bűncselekménnyel. Végkövetkeztetésként megállapítottuk, hogy a társadalmi tulajdont károsító sikkasztást az esetek 56,9 százalékát maguk a károsult szervek leplezték le, a felettes szervek azonban mindössze 1,7 százalékát. — Eszerint abban az időben a telsőbb ellenőrzés csapnivaló volt? — Nos, mi finomabban fogalmaztunk, de a lényeg ez. — Úgy tudjuk, az intézet tíz év adatait elemezve vizsgálta a KGM- vállalatok társadalmi tulajdonvédelmi helyzetét. Lehetne-e a tapasztalatokból az iparra általánosítani? — Azt hiszem igen; hiszen az említett vállalatok sokféle üzemben több mint félmillió embert foglalkoztatnak. Nézetünk szerint főleg a fiatalkorúak, fiatal felnőttek és büntetett előéletűek körében kell megfelelő differenciáltsággal a lopás megelőzésére törekedni. Persze, nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik mint kooperáló vállalat dolgozói járnak az üzembe. — lói szervezeti vállalaton helül lehet további jó intézkedéseket tenni. De mit tehet az egyes ember a sajnálatos módon elharapózó erőszakos bűncselekmények megelőzésére? — Az így elhangzott kérdés olyan sok bűncselekmény-fajtára vonatkozik, hogy azok közül csak egyet ragadok ki: a rablást. Mértékletes életet élő, saját személyére igényes ember csak nagy ritkán válik rablás áldozatává. Szóljanak a számok! A vizsgált rablási esetek 25 százalékában a sértett és a tettes alkalmi szerelmi kaland reményében ismerkedett meg. A hónapnak tíz fizetési napja van; ezeken történt a rablások 56 százaléka. Lumpenproletár tradíció diktálja, hogy „apák napján” kötelező berúgni ... Rövidre fogva: a vizsgált esetekben száz károsult közül kilencven ittas volt. Sőt, nem kevés közülük annyira ittas, hogy vallomásuknak — a feljelentést leszámítva — a rendőrség semmi hasznát sem vette. A nagyközönség ilyen bűncselekmények felderítői között többnyire kurta pipás mesterdetektívet sejt, — jóllehet a sikert „csak” a rendőrség hivatásszeretete, szakmai felkészültsége tette elérhetővé. Az Országos Kriminalisztikai Intézet tanulmányai — a legcsekélyebb túlzás nélkül állítva — minden becsületes ember számára hasznosait. Bgy-egy célvizsgálat — például a fiatalkorúak csoportos (galeri) bűnözéséről végzett — gyakorlati útmutatást ad szülőnek, pedagógusnak, szaki szervezeti és KISZ-vezetőnek. Legyen ismét a számoké a szó: a tanulás fontosságát hangsúlyozza, az iskola jeli' leinformáló erejét dicséri, hogy az intézet által vizsgált galeri-ügyekben a tagok mindössze 1,5 százaléka tett sikeres érettségi vizsgát. A galeri sták között igen kevés a szakmunkás, de annál több a vándormadár; közülük 58,3 százalék notórius munkahely- váltogató. A galerik 20 százaléka kifejezetten különféle bűncselekmények szervezett elkövetése végett alakult, — kezdve a verekedésben, egészen szexuális bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvésig. A galerik, tagjaik húsz százalékát toborozták zsarolással, ígérgetéssel, léore- csalogató szándékú ajándékozással. — Ar Intézet, koznyelven mondva, sötét ügyek sokaságát vizs- gólja. Azon kívül, hogy a tudó* mányos munkatársak észlelik az összbűnözés csökkenését hosszabb távon, szereznek-e más, szintén őr— Intézetünk kutatási feladatainak megoldásában következetesen a marxizmus— leninizmus elveire és tudományos módszereire támaszkodik. Legfőbb célunk a bűnözés megelőzése, visszaszorítása. Ez, hogy úgy mondjam: a hadászati cél; az eléréséhez vezető harcászati. célok száma sokkal nagyobb. ízelítőül: tanulmányozzuk a bűncselekmények felderítésének módszereit, kutatjuk a bűnözés okait és körülményeit, vizsgáljuk a bűnözés megelőzésére szolgáló társadalmi és állami intézkedéseket. elemezzük a büntetés- végrehajtás hatékonyságát. Keresünk és kipróbálunk új tudományos, technikai módszereket. Nemrég értékes műkinccsel akadt doleunk. Elmondom. mi. — de ehhez inkább menjünk le az alagsorba... Szuper Liliput 200 mintájú röntgenkészülékkel dolgoznak itt a kutatók. A készülék erejéről csak annyit, hogy segítségével 70 milliméteres acél-, MÁJUS BUDÁN vendetes és a jövőben hasznosítható tapasztalatokat is? —- Feltétlenül. Az 1963. évi, a koncentrálódás jegyében végzett iparátszervezés sem politikailag, sem szervezetileg nem volt kellően előkészítve. Ebből jelentékeny károk származtak. A mai gazdasági reform előkészítése ezzel szemben igen körültekintő, alapos volt, s ennek köszönhetően még kezdeti szakában sem árral, hanem jelentékeny 'épgazdasági eredménnyel járt, — fejezte be a Népújság részére adott tájékoztatóját dr. Bakóczi Antal, az Országos Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője.- b. z. Népújság 5 (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) 1970. május 24.
