Tolna Megyei Népújság, 1970. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Az iskola jövője, • •• rt • ■ | r % a jovo iskolája Helyezésülik a műveltség világversenyében in. A szocialista és a kapitalista világ között az „agyvelők'’ versenye; a művelődésért, a jobb iskoláért folytatott versenyfutás is folyik, s ebben a mérkőzésben — mint sok más területen is — az utóbbi másfél évtizedben a szocialista országok az élre törtek. Meddig jutott, hol tart ebben a versenyben a mi országunk? . A felszabadulás időpontjában oktatási rendszerünk nemcsak a fejlődés népi demokratikus követelményei szempontjából, de a poigári fejlődés akkori európai normáihoz mérten is elavult antidemokratikus volt. 1919 és 1945 között — a negyedszázad átlagában — a munkásság és parasztság együttes aránya az összlakosságból 56,4 százalék volt — Gyermekeik aránya — a negyedszázad átlagában — a gimnáziumokban és a felsőfokú oktatási intézményekben mindössze 5,1, illetve 5,4 százalék volt. A korabeli primitív tanonciskolák befejezett, továbbtanulásra nem jogosító képzést adtak. Még az ipari középiskola jeles érettségijével sem lehetett a műegyetemre menni. 1945-TŐL MÁIG Az elavult iskolarendszer reformjának első kimagasló eredménye 1945-ben a nyolc- osztályos, egységes alapműveltséget biztosító általános iskola létrehozása volt. Erre épült 1949—50-től a négyosztályos gimnázium és a középfokú technikum. Az iparitanu- ló-törvény 1949-ben megte- remtette az- egységea-saakmán- kásképzést. A felsőoktatás is sok új, főként műszaki típusú intézménnyel, fakultással bővült az ötvenes években és ekkor vált tömegessé az esti és levelező oktatás. A fejlődés második szakaszának nyitánya az 1961-es oktatási reformtörvény. Tizenhat évre emelkedik a tankötelezettség; az általános iskolákban bevezetik a politechnikai oktatást, a gimnáziumokban a gyakorlati képzést. Napjainkban pedig a reform részleges módosulása és végrehajtása során előtérbe került az emeltszintű szakmunkásképzés; a nem egy konkrét szakmára, hanem a szakmai csoportra képző szakközépiskolák és felsőfokú technikumok kiépítése; az üzemmérnökök képzése, vagyis a kétszintű mérnökképzés a műszaki főiskolákon. Folyamatban van a felsőfokú kétszintű képzés kialakítása más tudomány területén is. Voltak és vannak ebben a nagy átalakulásban feloldatlan ellentmondások. Például: tízéves a tankötelezettség, de csak nyolc osztályos a kötelező általános iskola, amelyben niég nem teljes a felső tagozaton a szakrendszerű oktatás. Továbbá: a továbbtanulás megválasztása az általános isko'a hetedik-nyolcadik osztályában lényegében pályaválasztási döntés; túl korán, 13 —14 éves korban. Azután: túlbonyolított és részben párhuzamos a szakmunkásképzés. Ezen kívül: felsőoktatásra készít elő, — de nem egyenlő nívón — a gimnázium, aszalt- középiskola és közvetve a B- tagozat, a szakmunkástanuló iskolákban.AZ vtffeÓPAI tíÖ^Et’fSÁlÉL FEJLETTEBB NIVÖN y•, ■••••■• ^ j Történelmi tény, mégis, hogy az iskolázottság két évtized alatt hatalmasan lépett előre. Az általános iskola ÁPRILIS 27-TQL MÁJUS 30*16 Itt a jó alkalom! Minden 10 kg vas-, vagy 1 kg alumíniumhulladék átadása után — az ellenértéken felül — sorsjegyet is ad a MEII! Főnyeremények: SKODA személygépkocsi, ORION televíziók, IBUSZ külföldi társasutazások 10 OOO forintos vásárlási utalványok és ezernél több értékes nyeremény! (31) nyolc osztályát a 15 éves és idősebb népességből 1941-ben a 15,1 százalék, 1968-ban már a 43 százalék végezte el. Érettségizett a 18 éves és idősebb népességből 1941-ben 4,1 százalék, 1968-ban 12 százalék. Egyetemi, főiskolai oklevelet szerzett a 25 éves és idősebb népességből 1941-ben 1,6 százalék, 1968-ban 3,3 százalék. A közép- és felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az össznépességből hazánk 5—7 évvel ezelőtt az európai országok között a közepes helyet foglalta el, azóta a helyezésünk valamelyest javult. Hogyan szolgálta ezt a folyamatot a hazai iskolaépítészet? Számszerűen úgy, hogy 1950 és 1968 között több mint 10 ezer új iskolai tanterem épült, összesen mintegy 430 ezer általános és középiskolás tanulónak. Ma, 1950 óta épült iskolában tanul minden harmadik általános iskolás és minden ötödik középiskolás. Típustervek készültek — 1965- ben 47 változat volt — 1—2 —1—8 osztályos alsó és felső tagozatos általános, közép- és szakiskolai célokra, egyebek között 57 féle műhelyvariációval. A művelődési, oktatási, nevelési intézmények általában 60—70 százaléka e típustervek szerint épült. Előnyük tagadhatatlanul az olcsóság, a tömeges és a gyors építhető- ség. KONZERVATIVIZMUS AZ ISKOLAÉPITÉSZETBEN Ám az egész korszakot a tantermek mennyiségi igényeinek ' a gyors kielégítése jellemezte. A tanulmány épíMeghosszabbították a jubileumi kiállítás nyitva tartását A hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeumban rendezett központi jubileumi kiállítás nyitva tartását — a közönség érdeklődésére, valamint a nemzetközi vásár látogatóira tekintettel — meg hosszabbították. A korszerűen rendezett, számos technikai érdekességet tartalmazó, a negyedszázad történetének átfogó ismeretét nyújtó kiállítást jó néhány Tolna megyei csoport is megtekintette. A május végéig nyitva tartó jubileumi kiállítás _ élményt adó anyagának megtekintését a BNV alkalmából a fővárosba látogató megye nkbéli dolgozók — termelőszövetkezeti tagok, üzemi munkások, műszakiak — figyelmébe ajánljuk. A kiállítás színhelye: Budapest, XIV. Hősök tere. Szép- művészeti Múzeum. Megtekintése díjtalan, az előzetesen bejelentett csoportos látogatók tárlatvezetésben is részesülnek. tész szerzői egybehangzóan és nem egyszer keserű szavakkal állapítják meg: az új oktatási igények a múlt iskolaépítési hagyományaira támaszkodtak. A szervezési koncepciók és normatívák kialakításánál, a beruházások elhatározásánál számos újszerű, modern építészeti, pedagógiai elgondolást mellőztek. Az iskolaépítés főként műszaki és takarékos beruházási kérdéssé vált és nem elsősorban nevelési kérdéssé, így gyakran az „olcsó” épületek — a távlatokra, a fejleszthetőségre is figyelemmel — nem is olyan olcsók. (Kis- marthy Lechner építész írja a kötet egyik tanulmányában: .......az elmúlt húsz esztendőben a konzérvativizmus győzött és kereken tízezer tanteremből álló új iskoláinknak csak mintegy 3 százaléka képvisel haladó pedagógiai irányzatot ...") í gy történhetett, hogy kiépült az országos átlagban 6 tantermes, 240 tanulóval mű-, ködő, hiányosan felszerelt. kö- zepes igénnyel tervezett és épített törpeiskolák hálózata; az épületek 70—100 évre betonba, kőbe meredve állnak,' bővítésre, belső átalakításra zömük alkalmatlan, miközbeni falaik között a tanítási rendszerek 5—10 évenként változnak, megújulnak. Az építészek e hibák okait abban látják, hogy a nevelés kérdéseivel foglalkozó tudományok a nevelési eszközök közül az épületet csak mint milliőhát-; tért vették figyelembe, nemi ismerték fel, hogy azt miy képpen lehet és kell a nevet lés szolgálatába állítani. SZENES SÁNDOR I Következik: Egységes tanintézet 4-től 18 éves korig. Azonnali belépéssel alkalmazunk
